ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-07-11 / 28. szám

életébe került. A támadók a sikertelenségtől elkedvetlenítve, habár tisztjeik kardjaikkal is kényszeritették őket. Éjjel sáncaikból táborukba visszavonultak, minderre a beállott heves esőzés is kényszeritette őket. 12-én egész nap a rácok városánál erősen csatáztak. 13 áról 14-ére reggel felé a török egész táborával felkerekedett és eltávozott. E feletti örömükben a mieink minden ágyújukból lőttek és örömmel adtak Istennek hálát. Sokan a katonák közül felkeresték a török tábort, ott sok holmit, melyet az elvonultak ott hagytak, összeszedtek. A sáncok és az erőd őrsei csekélyebbitettek. Az ágyúkat a sáncokból a várba visszahelyezték. A roham ellen készült védműveket szétszedték és az ellenségtől ásott futó árkokat bevonták. Ortelius szerint az ostromlás alatt a törökökből 8000, a mienkből 700 körül esett el. 20-án Jagenreitter ezredest harmadmagával Esztergomban elfogták, mert Pestet hűtlenül elhagyta és őt Újvárra vitték. Ugyanaz nap Kusztmer (Kopfsteiner) János Vilmos kapitányt Elbenbergcr György kapitány társa civakodás közben agyonszúrta. 24- én a cseh ezrednek tábori prédikátora Kopsteiner kapitány felett gyászbeszédet tartott, azt a táborból kikísérte, mert azt Bécsbe szállították az ott történendő temetéshez. 25- én Kollonitz Szigfried a törökök üldözéséből Esztergomba visszajött, 33 foglyot hozott magával, akik között egy francia és egy szerecsen y volt. 27- én gróf Dessoi Ádám Vencel 1000 lovasával Esztergomból eltávozott. 28- án Mátyás főherceg az újvári zászlóval Esztergomba érkezett, következő nap megszemlélte a török tábort és mindkét résznek sáncait. Itteni csak rövid tartózkodása után ismét Bécsbe visszament. Nov.' hó 4-én Basta főparancsnok, a ki az esztergomi műveletet vezényelte, a tábor nagyobb részével Esztergomból felső Magyarország felé eltávozott. Vele ment Ehrenreich cseh ezrede is. Mielőtt az 1605. eseményeire átmennénk, meg kell említeni azt az élénk törekvést, melyet még 1604. mindkét részről a béke létrejötte érdekében kifejtettek. A békealkudozás helyéül ismét Esztergom volt kitűzve, a hová közös megegyezéssel a. császári biztosok össze is jöttek és ide várták a török megbízottak érkezését, azonban ezek. hogy könnyebben és előnyösebben lehessen tanácskozni, nem minden titkos célzás nélkül. Althannái szorgalmazták, hogy a Budával szemben levő Pestet tűzné ki az összejövetel helyéül, a hol a keresztény őrség szintén elég biztosságot nyújtana és melyre a több evezővel biró, úgynevezett »gyors hajókon* rövid idő alatt el lehet jutni. De török részről számítottak a Pestnek szegezett budavári öblös ágyuk tekintélyére is. a melyek nyomatékosan fogják a törökök békefeltételeinek elfogadását elősegíteni. A császári biztosok e körülmények között is elfogadták Esztergom helyett Pestet a békealkudozás helyéül. Február havában folytak a békealkudozások. Eme alkudozásokra kiküldött bizottságegyik tagja naplót vezetett, a melyből az Esztergomra és parancsnokára vonatkozó részleteket átvettük. A bizottság tagjai voltak : Althan Adolf esztergomi és Molárt János komáromi parancsnokok, Erdődi Tamás az országbeli várak felügyelő-mestere és Peez Bertalan haditanácsos. Ezeken kivül mint kísérők részt vettek: Teufel János Kristóf, Zinzendorf György, Puchan András, Dóczy András. Aponyi Pál, Loránth Ferenc és Peck Lipót. Ezek febr. 3-án részint kocsin, részint lóháton indultak Bécsből. Keisersberger Keresztély udvarmester a többi személyzettel hajón tette meg az utat. Szombaton 7-én sok viszontagság után, melyet majd a köd, majd a szél a hajón utazóknak okozott, éjnek idején jöhettek csak Kakádra, a hol az éjjeli szállást is kapták. Vasárnap Kakadon időztek, várván a követ urat. Ez hétfőn 9-én reggel 3 sajkával indult útra Komáromból és délelőtt 10-kor az esztergomi várba érkeztdk. Kedden 10-én egész éjjel esőzött, szerdán 11-én pedig éjjel-nappal havazott, azért igen nehéz volt a járás-kelés. Csütörtökön 12-én reggeli 7-kor a málhás hajók elindultak Esztergomból, a követ kíséretével még itt maradt. Az urak a várban mulattak, esteli négy órakor azonban játékközben Ginderot és Neudecker alezredesek oly heves civakodásba keveredtek ugy. hogy kardot rántottak és Ginderot Neudeckernek koponyáját szeme mellett átdöfte ugy, hogy ez I többé nem szólhatott, hanem két óra múlva a ; sebésznél meghalt. Pénteken 13-án indultak el a főbiztos és kísérete 4 jól felszerelt komáromi I sajkán. Úgyszintén 10 sajka és két nagy hajó i megtöltve katonákkal és hadiszerekkel, az igen ' nagy szél és erős vizzajlás dacára. A naplóban I igen érdekesen leirva találjuk a fogadtatás ünnepélyeit és a többi ünnepélyességeket, melyekj ben Szuhay István, az esztergomi érsekség ad- ' I minisztrátora is részt vett. Miután sokáig ide-oda I I tanakodtak eredmény nélkül, félbeszakították a j tárgyalásokat. 19-én éjjel Pestről ismét eltávoztak I és 21-én Esztergomba megérkeztek. Itt csak Althan ; maradt vissza, hogy feleletre várjon, a többiek I tovább utaztak. Azon reményben, hogy a birák j I Esztergomba fognak jönni a további tárgyalásra, | j Altban Keisersberger udvarmestert az összes fel! szereléssel, tisztekkel és szolgaszemélyzettel magánál tartotta. 1605. június havában a törökök Althán grófnak vizmalmait. melyeket a Dunán hajókon [ birt, elfoglalták. Az esztergomi magyar katonák i hadnagyukkal azok visszaszerzésére indultak, azonj ban ez csak ürügy volt a szökéshez, mert mindI nyájan hűtlenül átcsaptak a törökhöz. Vidék. Tanitói gyűlés. A kékkői egyházkerület r. kath. tanitói köri gyűlésüket a minap Hugyagon ! tartották meg. Farkas László varbói káplán a tágas hugyagi templomban szent misét monI dott, melyen a tanitói kar, élén Bakos János óvári esp. plébános, egyház kerületi tanfelügyelő- | vei, áhítattal vett részt. A gyűlésen halálozás folytán megüresedett elnöki állás töltetett be első I sorban. A kör tagjai titkos szavazás útján Borbás Károly hugyagi kántortanítót választották meg 7 szóval. Szokolyi István bussai kántortanító 5 I szavazatával szemben. A mult gyűlés jegyzőkönyve ! felolvastatott s annak kapcsán kitűnt, hogy a j képviselőház a tanitók milleniumi kérvényét máig sem intézte el. Elnök bejelenti a személyváltozásokat. Dr. Walter Gyula kanonok kinevezett főegyházmegyei tanfelügyelőhöz üdvözlő feliratot I küldött a kör. Wittver József és Gyürky János í J halála fölött pedig jegyzőkönyvileg fejezte ki j j részvétét. Szokoly István bussái kántortanító, a j > kör jegyzője »A kamatszámítás az elemi iskolá; ban* cimmel tartott gyakorlati előadást, melyhez többén hozzászóltak. A tanitói fizetések évi 400 frtra kiegészítése, ott ahol ez nincs meg, javaslatba j I hozatott, és foganatosítására a kerületi esperes j kéretett fel. Az ország bibornok hercegprímása : felkéretik, legyen kegyes közben járni, hogy a kántortanítók mindkétnemü fizetése, úgymint a kántori és a tanitói. a nyugdij-alapnál beszámít- j j tassék. A számadás megvizsgáltatván, helyesnek találtatott, a pénztárnoknak a felmentvény meg! adatott. Sörárpa-vásár. Pozsonyban az országos magyar gazdasági egyesület augusztus 22-én a j vármegyeháza nagytermében sörárpa-vásárt tart. Mintákat 10 kilogrammonként fenti egyesülethez, i vagy budapesti fiókjához küldhet a vásárban résztj venni szándékozó gazdaközönség. Hirtelen halállal mult ki pénteken Árendás j Vendel szolga-legény Süttőn. Vizsgálatot indítottak a halál okának kiderítése céljából. Irodalom ós művészet. Egy érdekes könyv. Az - Alkotmany« nyom- i dájában a napokban egy érdekes könyv jelent I meg. Címe : A tatárok pusztítása Magyarországon j 1896-ban, Hiteles adatok nyomán mutatja ki, hogy a legutóbbi országgyűlési választások alatt sok | helyen mily utálatos eszközökkel rabolták meg j a választókat vélemények szabad nyilvánításától. I Valóságos undorral telik el az ember lelke, ha ezt a könyvet átlapozza. Örök szégyenfoltjai lesz' nek e választások a mai liberális rendszernek. Ajánljuk a munkát minél szélesebb körben való j terjesztésre. Ára 60 kr. Helyben is megszerezhető Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Amint halljuk, német, francia és angol nyelven is meg fog jelenni. Jó lesz ; hadd lássa a külföld, mi módon csinálták meg az óriási liberális többséget. Előfizetési felhívás. Költeményekkel, legelső költeményeimmel lépek az olvasó közönség elé. Mint a természetesség igazi hive, csak azt írom le, amit látok, vagy amit át tudok érezni. Hamis, mesterkélt hang nincsen költeményeim között, minden sor igaz meggyőződésem. Költeményeim szelleme modern, tárgya és kidolgozása többnyire lyrikus. A »Költemények* cimű kötet körülbelül 100 vegyes tartalmú költeményt fog tartalmazni s három részre oszlik: Szerelem, Hangulat. Élet. Esztergom, 1897. jun. 30. Erdosi Dezső. A mi könyvünk. Ezen cim alatt adtak ki egy díszes kötetet Schmiedt Ferenc és Cenner Lajos. Tartalmára nézve két főcsoportra oszlik »A mi könyvünk«, egy komoly és egy humoros részre. Az első, a komoly rész, hat hosszabb elbeszélést tartalmaz : ezeket Schmiedt Ferenc irta. Ez a név csak rövid ideje ismeretes a kath. irodalom terén, de már eddig is népszerűségre tett szert a »Kaivaria Tragédiája* fordításával és a kath. papok naptárával. Az erőteljes, élénk irály, az ügyes meseszövés ügyes iróra vall. - A másik s?erző. Cenner Lajos neve régóta ismeretes, mint humoros tollú iró »A mi könyvünk«-nek kiállitása fölötte diszes; többszínű egész vászon kötését ízléses virágváza díszíti. Ára is aránylag fölötte olcsó 1 frt 80 kr., sac. erga 6 sacra. Melegen ajánljuk a kedves könyvet, melyből mai számunkban mutatványt is adunk. A nagybácsi. Regény az életből. A regény szövevénye igen ügyes. Egy ezredes magához veszi unokahugát, ki elárvult. Az ezredesnek van egy unokaöcscse, ki Amerikába megy, hogy ott emberré legyen. Ilon az unokahug azon hitben van. hogy az Amerikából visszatérő Lajost, a nagybácsi neki szánta. Lajos egy szende leánynak tesz ígéretet, Teréznek, ki ha szegény is, de szelídsége, jó erkölcsei nagy hatással vannak Lajosra. Lajos visszatér Amerikából; Hon várja, de a visszatérő hű marad Terézhez. Ilon kezét az ezredes kéri meg stb. A csinos szövésű regény egyike azon regényeknek, amelyet mindenki élvezettel olvashat. Megrendelhető: Pozsony, ferenciek. Ara fűzve 50 kr., kötve eg. vászon 75 kr. Igen diszes kiállítás 1 frt 20 kr. Közönség* köréből. Köszönet-nyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen édesanyám özv. kégel Kégly Petemé szül. bellussi Baross Erauciska elhunyta alkalmával bármi módon kifejezést adtak részvétüknek, fogadják ez uton az összes rokonság nevében, hálás köszönetemet. Esztergomban, 1897. július 6-án. Özv. Hätz Pálné szül. Kégly Mária. Szabó-üzlet megnyitás. Tisztelettel értesítem a föt. papságot, és m. t. polgártársaimat, hogy a Szmatanay-féle reverenda- és férfi-szabó üzletet folyó hó elsején átvettem. Ezúttal kérem a föt. papság és a közönség kegyes pártfogását; részemről bármily e szakba vágó rendeléseknek a legpontosabban és legszolidabb árak mellett fogok eleget tenni. Az üzlet jó hírnevét emelni, legkedvesebb feladatomnak tekintem. A vidéki megrendeléseket a mérték megnevezése mellett jutányosán és rövid idö alatt eszközlöm. Tisztelettel Poltisin Mátyás papi és polgári szabó, Esztergom-Víziváros, Fő-út 80. sz.