ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-06-13 / 24. szám

lására szükséges elveket akarja megállapítani. És ezért összehívja vallási és politikai különbség nélkül az összes szocialistákat, hogy kölcsönös megbeszélések eredményekép fölismerhető legyen a jó irány és az aztán győzzön; Autonómia. 1 hercegprímás körlevele a választásokról. Ő Eminenciája a biboros hercegprimás VIII. számú legújabb körlevelében a főmegyei papságot felhívja az autonómiai választások egyöntetű s céltudatos keresztülvitelére, s a választási módozat némely §-ra külön is feihivja a papság figyelmét. 1. Eszerint a választók összeírásának megkezdés előtt 8 nappal, tehát folyó hó 16-a körül, előzetes értekezletre hívandó össze a kath. nép a. választás módozatainak meghallgatására és azon ötös bizottságnak megválasztására, amely bizottság aztán június 24-én megkezdi a választók öszszeirását. 2. Üsszeiratván a választők, szükséges leend magának a választásnak napját kitűzni, amit a 21. §, értelmében ugyanezen ötös bizottság fog legjobb belátása szerint megtenni. 3. A választó-kerületek központján a módozatok 26. §-a szerint központi bizottság alakul, mely a 27. §. értelmében kétszer tart ülést: először a kerületbeli szavazók összeírása után, hogy a 20. §-ban megengedett felszólamlásokat eligazítsa ; és másodszor a szavazatok beérkezése után, hogy azokat teljes nyilvánossággal összeszámítsa. E központi bizottság üléseinek határnapjait, amint azokat első összejövetelekor meghatározta, bejelenti az egyházmegyei hivatalnak, hogy a^ a választókerület minden plébániájának idejekorán tudomására adhassa. 4. Ä 9. §. megszabja a. papi képviselők választásának módját. Amihez csak figyelmeztetés végett csatolja a 10. §-nak rendelkezését, mely egy öt tagu bizottságnak megválasztásáról külön levélben, melyet a püspök bont fel, szól és intézkedik. E bizottság közbejöttével lesznek a szavazatok összeszámitva és azoknak, kik legtöbb szavazatot kapnak, mint papi képviselőknek, a megbízó levél kiállítva. 5. A választások sikere érdekében igen ajánlatos, hogy az egyes választókerületbe tartozó esperesi kerületek, lehető hamar összehivandó esperes-kerületi gyűlések tartása után, közösen állapodjanak meg előre a megválasztandó világi és papi képviselő személyében, hogy igy ezen egyének megválasztására — kiket közösen kijelöltek — az egész választó-kerületben egyöntetű és céltudatos működést fejthessenek ki. Ha valamely választó-kerület nem találna alkalmas és teljeseit megbízható jelöltet, ilyennek ajánlatbahozatala céljából az egyházmegyei hivatalhoz bizalommal fordulhat. 6. Minden választás a folyó évi augusztus hő 31-éig lehetőleg befejezendő, és az eredmény a §§-ban megjelölt módon az esztergomi központi hivatalhoz beterjesztendő. Autonómiai képviselők. A biboros hercegprimás körlevelének megjelenése után az egész országban megindult az autonómiai képviselők kiléte fölött való vita. és találgatás. A világi képviselők választására nézve üdvösnek tartjuk, ha az egyes kerületek lehetőleg azokat az országyölési képviselőket küldik be, a kik katholicitásukról gondolkozásukban, cselekedeteikben, politikai működésükben nyilt szinvallomást tettek. Igy körülbelül 30—35 országgyűlési képviselő lenne egyúttal autonómiai követ, több megbízható katholikust alig találunk a kép! viselőház tagjai között. Mert bármennyire kérkedjék Ugrón, Polónyi, Fenyvessy Ferenc stb., az ilyen »ventus Juventus« kaliberű katholikusokat megbízhatóknak nem tartjuk. Az esztergomi főegyházmegye 3 pap-képvise^t küld. Ezekre nézve is megindult a kombináció. Többek nevét emlegetik, j a kik kétségtelenül kipróbált erők arra, hogy a főmegyét képviselhessék. Emlegetik többek közt: dr. Aschenbrier Antal, dr. Csernoch János, dr. Bajner Lajos apát-kanonokokat, Molnár János apátot, dr. Prohászka Ottokár szemináriumi tanárt, dr. Fehér Gyula, Havlicsek Vince, Jedlicska Pál plébánosokat. Az esztergomi kendet világi képviselőjére nézve ez ideig megállapodás nem történt. Választási utasítások. Ő Eminenciája a biboros-hercegprimás kitűzvén az autonómiai képviselő választók összeírására a határnapot, a választási módozatról a közönség tájékozására egyúttal közöljük a világi képviselők választására vonatkozó teljes utasításokat : 12. §. A világi képviselők választására minden püspöki egyházmegyében külön választókerületek alakittatnak, olyformán, hogy tekintettel az 1. pontban megállapított arányra, egy-egy kerületre mintegy 60,000 lélek essék, ez összegnek felét meghaladó hivek száma pedig külön választókerület alakítására alapul szolgáljon. 18. §! Választó minden 24 éves, ker. kath. férfiú, a ki nem áll valamely bűnvádi kereset, illetőleg fenyíték alatt vagy nem elmebeteg. Választható pedig minden választó, ha életének 30-ik évét betöltötte s ha írni, olvasni tud. 19. §. A választók összeírására Ő hercegsége a primás tűzi ki a határnapot. Kitüzetvén a határnap, a választási eljárást minden plébániában a helybeli lelkész azzal indítja meg, hogy a határnap előtt legalább nyolc nappal ugy az anyaegyházban, valamint a távolabb ! eső és népesebb fiőkegyházakban is külön összehívja a kath. híveket, előadja az összejövetel célját, a választási szabályokat felolvassa és a híveket I felszólítja, hogy a szükséges összeírásnak teljesítésére s utóbb a választásnak vezetésére a plébániaI beli hivek közül egy öttagú bizottságot válasz; szanak. Ezen választás a plébános elnöklete alatt nyilt szavazattal történik. A választmányba a pléI bános és helybeli káplán, noha nem világiak, a hivek által megválaszthatok. Az igy választott bizottság maga választja ; saját kebeléből elnökét és a jegyzőjét. 20. §. Minden összeírandó s az összeírás eszközlésére népesebb plébániában s a távolabb eső fiókegyházakban albizottságok alkalmazandók. Ily esetben az öttagú bizottság tagjainak száma akként szaporítandó, hogy minden albizottság, legalább három tagból álljon. Az összeirt választók névjegyzéke a választást megelőző 8 napon át az egyházközség valamely középületében megtekinthetés végett kitétetik, hogy a névjegyzék netaláni hiányainak kiigazítására alj kalom nyujtassék. A ki az összeírás ellen tett panaszára az i összeíró bizottságnál orvoslást nem nyer, azt az alábbi 27. §-ban kijelölt központi bizottságnál sürgetheti, mely e tárgyban véglegesen intézkedik. 2.1. §. A fentebbi 19. §-ban körülirt bizottság kitűzi a választás napját, annak kellő kihirdetéséről gondoskodik s a választásnál egyúttal mint szavazatszedő-választmány is működik. 22. §. A választás egyes plébániánkint oly módon történik, hogy az anya- és fiók-községekben együttesen és csak a népesebb és távolabb fekvő liókegyházakban vétetik külön foganatba. A választás, annak kezdetétől számítva, legfeljebb három nap alatt befejezendő. 23. §. Választási jogát mindenki csak egyszer és azon plébániában gyakorolhatja, a melyben választónak beíratott. A kik kegyúri cimen a választási különjogot egyénileg gyakorolni hivat vák, a községekben többé nem választhatnak, de választhatók. 24. §. A szavazás közvetlenül, személyesen és nyilvánosan akkép történik, hogy a szavazatok a 19. és 20. §§-ban érintett választmány által legott jegyzékbe vétetnek. Felkiáltás utján választásnak helye nem lesz. 25. §. A választást vezénylő bizottság, miután a szavazatokat pontosan jegyzőkönyvbe vezette, azt a bizottsági elnök és legalább két tag által aláírva, a választókerület központjára beküldi. 26. §. A választókerületek központjain, a központon levő plébániai bizottságnak és a legközelebbi hat plébániai bizottságnak elnökeiből, központi bizottság alakul. 28. §. "A ki a választókerületben viszonylagosan legtöbb szavazatot nyert, az a kerületnek választott képviselője. hogy a gymnasiumot alkalmas és lelkes tanárokkal ellátja. A gymn. épületének fentartásáról. átalakításáról — úgymond — bizonyára csak mint kisebb dologról, megfeledkeztek. Ezt az ügyet aztán látogatása alkalmával intézte el. A város kötelezettségét az iskola átalakítására és fentartására is kiterjesztette, mikor a főapát látogatása után újból nyilatkozott azon kötelmekről, melyeket elvállalt. A házat —. fentartva a tulajdonjogot — minden időre átengedi tanári lakásnak és mint tulajdonát, saját költségén fentartja, javítja és megépíti. Előállítja a szükséges célszerű termeket, azokat felbutorozza s minden időre saját költségén fentartja, javítja. A primás, főapát és város egyetértő és buzgó fáradozása úgyszólván egy pillanat alatt megteremtette a főgymnasiumot, mert ezzel az ideával a helyes útra tértek, s a miniszter jóakaratán kivül másra nem volt szükség. Az pedig nem hiányzott. A pesti főispán csakhamar értesítette a prímást, hogy a fölség május 27-én kelt legfelsőbb parancscsal a szt.-Ben.-rendet az 1812. márc. 12-én kibocsátott rendelettel ráruházott azon kötelezettség alól, hogy a nagyszombati középtanodát tanári egyénekkel ellássa, fölmentette; annak fejében az esztergomi főgymnasiumot kell tanárokkal ellátnia. Kikötötte azonban, hogy az új főgymn. a szervezési szabályzatnak megfeleljen, azaz, hogy az igazgatás és ügyvitel egy egyénre legyen bizva, aki tanit is; az egyes tanárok egybevágóan és egy cél elérésére működjenek, az Entwurf-fal összhangzóan. A szervezés és a föltételek már a rendre tartoztak, a mely kész volt eleget tenni. A miniszter azután csak publikálta a nyilvánosság és érettségi vizsgálat tartásának jogát. Ezzel az ügy be volt fejezve. 1851. nov. 12-én született meg az idea s 1852. okt. 4-én meg is valósult! Pedig volt az ügyben : szerződés, a felsőbbség jóváhagyása, adás-ve vés, épités, átalakítás. Igaz, hogy a közönség készségén kivül volt egy Jagasics és egy gyűlöletes, de — ki tagadhatná — gyors menetű administráció ! A szt.Ben. r. háza mellett fekvő Adámy-házat 12,000 frtért megvette a város; felét a primás fizette. Az épités gyorsan folyt és elkészült a kitűzött időre. Az egész kiadás 28,519 frt 36 kr. Ennyibe került a ház, az iskola átalakítása, a mi ugy történt, hogy a városházából, mely egy épületet képezett az iskolával, néhány helyiséget a Széchenyi-térre néző részből hozzácsatoltak a gymnasiumhoz. A nagy mű szerencsésen megvolt. Legbuzgóbb és leghathatósabb pártfogója, a primás, maga tartá okt. 4-én az ünnepélyes Veni Sanctet, mely után nagy közönség jelenlétében megnyitotta az uj főgymnasiumot 1852. okt. 4-én. Esztergom városa oly ügynek hozott áldozatot, melynél alig van áldásosabb intézménye. A szellemi hasznot nem akarjuk a hitvány anyagi javakkal összemérni, de anyagi hasznára is szolgált a városnak a fögymnasium. Az uj fögymnasium nagy látogatottsága bőven kárpótolta az adózó polgárokat, mert széles rétegben árad szét az a sok-sok fillér, a mit a tanulók itt hagynak ! Mennyire meg tudta becsülni Esztergom közönsége a nagy áldozatok árán létesített főgymnasiumot, fényes bizonyságot tett az az aggodalom, mely a közönséget megszállta, mikor 1864-ben az a hir keringett, hogy a fögymnasium megint algymnasiummá lesz. Nem tudom volt-e alapja a hírnek ; de a tanács legalább is tartott tőle, hogy megtörténhetik. Elég furcsán hangzik ; de azt rebesgették, hogy Scitovszky primás vissza akarta adni a nagyszombati gymnasiumot a szt.-Benedek-rendnek, a mi maga után vonta volna az esztergominak is az 1852. előtti állapotba való visszasülyedését. A szerződést nem találták elég ótalomnak a hatalommal szemben. A közgyűlés a bekövetkezhető küzdelem napjára szövetségest keresett. A másik szerződő fél, a főapát, volt a legtermészetesebb szövetséges, a ki a mellett még Esztergom szülötte is volt. A közgyűlés által kiküldött 5 tagú bizottság a legszívesebb fogadtatásban részesült Pannonhalmán. A főapát kijelentette, hogy a megkötött szerződéshez hiven ragaszkodik s kész azt bárhonnan eredhető megtámadás ellenében védeni. Quod piacúit semel, placeat iterum! Budán is megnyugtató választ kaptak. Megkisérlette-e a primás csakugyan az 1852. előtti statusquo visszaállítását, nem tudom; de a kószahir azt rebesgette, hogy a primás utóbb olyanformán nyilatkozott, hogy valamely oldalról rászedték. Isti luridi me deceperunt! Az aggodalmat leszámítva, semmi baj sem történt Vojnics Döme.