ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-05-09 / 19. szám

hő 21-én tudatja Pálffyval, hogy 12,000 frtot Ungnad úrnak kifizetett és kifejezi nézetét, hogy Esztergom vára helyrehozását a közjó szempontjából tovább halasztani nem lehet, hanem azt még május hó előtt kell helyreállítani. Aminő nyomorúságban sinlődött az esztergomi várkatonaság ép olyanban leiedzettek a naszádosok is. Ezek vajdái felkérték Józsa Antalt, Pálffnak alkalmazottját lenne szószólójuk. Józsa kérelmét ápril hó 28-án Írásban adta elő Pálffynak, melyben kiemeli, hogy több sajka hitvány, a naszádosok némelyikének nincs evezője és hogy egyéb fogyatkozásai vannak e csapatnak. Vidék. Kath. legényegylet B.-Gyarmaton. Miután az alapszabályok a megerősítési záradékkal ellátva megérkeztek, az egylet buzgó alelnöke Janics Ferenc s. lelkész minden tehetségével buzgólkodik a megnyitásnak minél fényesebbé való tételén. Lesz diszgyülés, bankett, színielőadás, táncmulatság. A gyűlésen dr. Prohászka Ottokár lapunk főmunkatársa beszédet mond, mely elé óriási érdeklődéssel tekint a b.-gyarmati közönség. Vágynak ismételten hallani annak szavát, ki a mult év júl. 5-én tartott primicián annyira megindította hallgatóit. A szinielőadásra szintén folynak a próbák, melyeket Ticsinszky Dezső takarékpénztári tisztviselő vezet, mély körültekintéssel s igazi szakavatottsággal. Hisszük, hogy a szereplők, kik közül már eddig is nem egy önálló alakítást nyújt, megkönnyítik a rendező úr fáradtságát s buzgó törekvésükkel, szorgalmukkal elősegítik, hogy mihamarább bemutathassák a próbák eredményét s arathassák a megérdemlett tapsokat. Tüz Pilis-Maróthon. F. hó 4-én Liek István és Pátkai János 2 lakóháza a melléképületekkel együtt leégett. Mindenik háztulajdonos 200—200 frtnyi kárt szenvedett, minthogy azonban a házak biztosítva voltak, a kár megtérül. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Iskolalátogatás. Az »Üdvözítő «-ről címzett iskolanővérek rendfönőknője, Mater Venerabilis Stanislava e hét folyamán az érsekújvári, tardoskeddi és naszvadi zárdaintézeteket meglátogatja. A szenici káplán fizetése. Körülbelül 10 év óta szokás Szenicen a legnagyobb ünnepeken a tőt prédikáció és a nagy szt. mise után magyar prédikációt is tartani a szenici intelligencia számára, a mely legnagyobbrészt adóhivatalnokokból és alsóbb fokú irnokocskákből áll, s a mely ezt annak idején óhajtotta magának. Ez még rendjén volna, mert utóvégre dicséretes dolog, hogyha az intelligencia is kivan néha-napján hallani valamit az Istenről. A szokáshoz kiven tehát húsvét első napján is magyar sztbeszéd volt, a melyet az ottani káplán, Herolt Ármin tartott. A templom megtelt a műveltebb osztályhoz tartozókkal, a kik között nagy számban voltak láthatók lutheránusok sőt kálvinisták is és mindannyian feszült kíváncsisággal hallgatták a szónokot, nemcsak azért, mert mint nem régen idekerült káplánt először hallották és igy érdekelte őket, hogy mit is fog az a fiatal ember nekik, müveit osztályhoz tartozóknak mondani, hanem azért is, mert a beszédben megnyilatkozó emelkedett hang, szónoki hév és meggyőződés akaratlanul is lekötötte figyelmöket. Théma gyanánt húsvét első nagy napján, mi szolgálhatott volna más, mint a föltámadás ? A szónok tehát ragaszkodva ehhez, nemcsak az észt, de a szivet is meggyőzően dogmatikus bizonyítékokkal kimutatta a föltámadás nagy történeti valóságát és levonta ebből a következményeket: hogyha Krisztus föltámadt, ugy Isten, ha pedig Isten, hinnünk kell minden tanát föltétlenül; ha pedig igy áll a dolog, hogyan egyeztethetők össze a mi tetteink, a melyek a hitetlenséget árulják el, szavaink, a melyek a hitet csak a nép butításának tartják, stb. stb ? És ime ez volt a baj, mert ők »hazafias beszédet« várnak vagyis a liberális aera marasztalását, ők aBánffy-féle platonizmus dicsőítését, egyszóval fölvilágosult beszédet várnak, vagy pedig valami általános, magasabb közéleti erkölcstanban mozgó beszédet, a melyet azután akármily vallású lelkész, akár a rabbi is elmondhatna. Ebben azonban csalódtak és azért nemsokára rá megkapta a káplán a választ és fizetését, mert a fölvilágosultság a sötétséghez folyamodva, éjféli órákban beverte összes ablakait, sőt személybiztonságát is veszélyeztette. Igy bújik ki a szeg a zsáktól, hogy milyenek azok a »jó katholikusok«, a kik csak addig jók, a meddig nem kell hinni semmit, de mihelyt hinni kell, tótágast állnak. Es ily fizetésben részesül minden nem »hazafias« prédikáció Szenicen, a mint azt minden itt tartózkodó káplán bizonyíthatná. A nép azonban annál jobban ragaszkodik káplánjához, a ki rövid idő alatt képes volt megnyerni szivöket, a ki a nép között forgolódik mindig és elzárkózik az ilyen intelligenciától. Nem hallgat el, hanem annál jobban működik, mert az üldözésben edződik a lélek s a meggyőződést nem lehet kövekkel elhallgattatni. Iskolai vizsgálatok. Kingyera Károly, udvarnoki plébános és nyitra-ujlaki kerület helyettes alesperese, máj. 10-én kezdi meg az évi záró vizsgálatokat az igazgatása alatt álló katholikus iskolákban. A nyitrai pénzintézetek megrökönyödtek. Nagyon feszélyezik őket a vidéken működő és alakulófélben levő hitelszövetkezetek, melyek szép eredményt tudnak fölmutatni már is. Mikor azok a takarékpénztárak, hitelbankok alakultak, az volt a jelszó: jótékony intézetek, utóbb azonban az bizonyult be: nyerészkedő vállalatok, melyek a megszorult közönséget kihasználják nagy mértékben, a törvény oltalma alatt. Erősebben nem akarunk színezni. A hitelszövetkezetek egészen más alapon állanak. Ezeknél az adós, ki egyúttal részvényes is, önmagának fizeti a kamatot, és a nyereségben az adós is részesül, holott a bankoknál, ha 50—60 százalékra rúg is a tiszta nyereség, az adósnak ebből semmi haszna, fél fillérrel sem szállítják le a kamatot, sem osztalékot nem kap. Ezelőtt nyolc százalékra adtak kölcsönt, de a bélyeggel és eljárási költséggel fölszaporodott 10—12 percentre. Ma már szívesen adnak, természetesen kellő biztosíték mellett, hat percentre a bélyegen kívül, minden eljárási költség fölszámitása nélI kül. Hát ez is szép vívmány. Mert hát hiába! A I pénzt ki kell adni kamatra. Ha a Wertheim szekrénybe zárjuk, ott nem jövedelmez semmit, holt tökévé válik. Egyik működő szövetkezet igazgatója, részvényes tagjának négyezer frtos adósságát kifizette. A bank emberei elbámultak: »Conticuere omnes intentique ora tenebant.« Követelték a lefizetés napjától számítva még a félI évi kamatot és ezenkívül 20 mond husz frt fölmondási dijt. Hogy ezen követelést mivel tudták indokolni ? Nem tudom. Az adós évek óta fizette a nyolc percentes kamatot, de azért a tőke mindig négyezer forint maradt, holott a szövetkezetnél fizeti az öt percentet és bizonyos számú évek után, megszűnik a tőke. A kormány kötelessége a nép jólétét előmozdítani. A szövetkezetek ezt eszközlik. Hát miért akadályozza ezeket a kormány ? A kis-öaábi plébániához tartozó hétszáz és egynéhány katholikus hivőt számláló Román falva I fiókközségnek régi óhajtása teljesül a jövő évben, i A község földesura: gróf Andrássy Dénes, I a lakosok folyamodására, az építendő kápolI nára, 1000, mond egyezer osztr. értékű forini tot utalványozott ki, kraszna-horka váraljai központi pénztárából, mely összeget a napokban tényleg el is küldette. Most már kamatoz a takarékpénztárban. A hivek télen át összehordják az anyagot, téglát, épületfát, és jövő 1898-diki tavaszon megkezdik az építést. Eddig a hivek önszántokből ötszáz forintot írtak alá. A gróf úr a mult 1896-dik évben húszezer forintot adakozott jótékony célokra. Kívánjuk, az Isten áldja meg a gróf urat, a grófnéval együtt. Iskola felavatás. A komáromi róm. kath. hitközség uj elemi iskola ünnepélyes felszentelése e hó 10-én d. e. fog végbe menni. Az egyházi szertartást, melyet Molnár János apát-plebános fog végezni, az épület átadása, gróf Majláth Gusztáv alapitó levelének átvétele követi. Ugyanekkor történik a nemes alapitó arcképének űnne: pélyes leleplezése az uj iskola dísztermében. Uj temetői kápolna. Szakolcán az ottani prépost plébános Mezey Ferenc buzgólkodása következtében a temetőben egy díszes, tiszta román stylü kápolnát fognak építeni. A kápolna költségei 3000 frtot tesznek ki. A gyönyörű fekvésű temető sokat nyer a diszes kápolnával, mely nagyban fogja emelni a régi és szépen fásított várhegy kies vidékét. Ez alkalommal restaurálják a várhegyen lévő kálváriát is, melynek szépségével és kies fekvésével egyedül a Selmecbányái kálvária vetekedik. Áradás. A mult heti nagy esőzések legjobban sújtották a Garam-menti községeket, hol a Garam vize annyira megdagadt, hogy nem egy helyen, medréből ki is lépett s iszapos hullámaival eltemette a zöldelő vetésekkel együtt a gazdák azon reménységét is, mely gazdag aratást várt. Lopás. Mint Nagy-Sáróból értesülünk, az ott letelepült cigány-kolonia ismét megkezdte működését, melyet valamivel a húsvéti ünnepek előtt hagyott csak abba. Május 2-ikára virradó éjjel ugyanis a bérlő földjein munkálkodó szegény tót napszámosok holmiait lopta el a kolónia három tagja. De nem élvezhették munkájuk gyümölcsét, mert az egyik ártatlanul befogott cigány megértvén társainak a vallatás után cigányul folytatott beszélgetését, melyben tagadásra buzdították egymást s közölték a helyet, hol a holmi rejtve volt, azonnal megjelentette a vallatőknak s igy szerencsére hurokra kerültek. Most vasra verve várják a megérdemlett büntetést. Község-jegyzői szigorlatok. Komárom vármegye község-jegyzői vizsgálatai folyó évi május hó 12-én és 13-án fognak a vármegye székháza kistermében megtartani. Az első napon lesz az írásbeli, a másodikon a szóbeli vizsga. Ez ideig a vizsgára jelentkeztek : Gzirfusz Miklós csallóközi járási irnok, Giczey Sándor oroszlányi, Szűcs Gábor naszvadi, Stamler Sándor bánhidai és Zugschverdt Kálmán banai segédjegyzők. Közönség köréből. Bizonyítvány. J. B. Purger grödeni (Tirol) oltárkészitő cég, templomunkban, Szepes-Teplitzben (Felső-Magyarország), a szt. háromság számára egy magas ol! tárt továbbá két oldaloltárt és egy gót stilü szószéket készített. Ezen munkáknál Purger ur cégének jó hírnevét fényesen beigazolta és dicsérő nyilatkozatokat tennünk annyival inkább is felesleges, mert az egész munka mesterét dicséri. A szepes-teplitzi (F.-Magyarország) hitközség ezért teljes megelégedését és elismerését fejezi ki és Purger urat Grödenben a ft. papság és templomi előljáró urak figyelmébe legmelegebben alantja. Megjegyzendő, hogy az oltár és a szószék egyes részei számozva voltak, ugy, hogy azok felállítása hihetetlen könnyűséggel történhettek helybeli asztalosok által. Szepes-Teplitz (Felső-Magyarország), 1894. január 31-én. Andreidesz János Andreidesz György községi elöljáró. plébános. Irodalom és művészet. „Lakóhelyi ismeretek." Ezzel a névvel ruházták fel azon elemi iskolai tantárgyat, melyet beszéd és értelemgyakorlatok alatt ismertünk. Ha valahol, ugy ezen tantárgynak kezelésénél tapasztaltuk a legnagyobb rendszertelenséget, és a tananyag kiválasztásában és kezelésében a legellentétesebb eltéréseket. Ezen bajoknak forrását abban találjuk, hogy eddig nem volt rendszeres könyvünk, mely a lakóhelyi ismeretek tanítási módszerével behatóan foglalkozott volna. Mint úttörőt üdvözöljük e téren Dreisziger Ferenc, esztergomi érseki tanítóképző intézeti tanárt, ki »Lakóhelyi ismeretek* cimén, nem mint talán hinnők kezdő, úttörő, hanem valóságos szakmunkát adott ki. Müvét három részre oszthatjuk. Az első részben tárgyalja a beszéd és értelemgyakorlatok történetét, a második rész az elméleti, s felöleli a lakóhelyi ismeretek célját, anyagát, elrendezését, kezelését; a harmadik a gyakorlati rész, mely magában foglalja az elemi iskola I. és II. osztályának egész anyagát feldolgozva. E kitűnő mű lehetővé teszi a tanitók egyöntetű eljárását, és elterjedése véget fog vetni a sikertelen kísérletezésekből álló kapkodásoknak. Nemcsak a tanítóknak, hanem a hitoktatóknak is ajánljuk e könyvet, mert ebből tanulhatják meg, miként kell és miként nem szabad az elemi iskolák első osztái lyaiban a fölvett tananyagot kezelni. A mű ára 2 korona 20 fillér. Megjelent Stampfel Károlynál Pozsonyban. Katholikus Paedagogia. Gyürky Ödön jeles havi folyóiratából a 3. szám is megjelent. Ez a szám is örvendetesen tanúskodik e vállalat sikeI ressége mellett: a kath. tanügyet a tudomány I fegyvereivel szolgálja, védelmezi és erősítgeti. Első ' cikkét maga a jeles szerkesztő állitá össze Schlauch biboros paedagogiai tartalmú beszédeiből. A nagy biboros jubileumát tanügyi részről ötletesebben és méltóbban alig lehetett volna megülni, mint e jelesen összeállított mozaikkal. Pokomy a középiskolai gyakorlatias vallástanitásról megkezdett