ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-05-09 / 19. szám

hő 21-én tudatja Pálffyval, hogy 12,000 frtot Ungnad úrnak kifizetett és kifejezi nézetét, hogy Esztergom vára helyrehozását a közjó szempont­jából tovább halasztani nem lehet, hanem azt még május hó előtt kell helyreállítani. Aminő nyomorúságban sinlődött az eszter­gomi várkatonaság ép olyanban leiedzettek a na­szádosok is. Ezek vajdái felkérték Józsa Antalt, Pálffnak alkalmazottját lenne szószólójuk. Józsa kérelmét ápril hó 28-án Írásban adta elő Pálffy­nak, melyben kiemeli, hogy több sajka hitvány, a naszádosok némelyikének nincs evezője és hogy egyéb fogyatkozásai vannak e csapatnak. Vidék. Kath. legényegylet B.-Gyarmaton. Miután az alapszabályok a megerősítési záradékkal ellátva megérkeztek, az egylet buzgó alelnöke Janics Ferenc s. lelkész minden tehetségével buzgólko­dik a megnyitásnak minél fényesebbé való téte­lén. Lesz diszgyülés, bankett, színielőadás, tánc­mulatság. A gyűlésen dr. Prohászka Ottokár lapunk főmunkatársa beszédet mond, mely elé óriási érdeklődéssel tekint a b.-gyarmati közönség. Vágynak ismételten hallani annak szavát, ki a mult év júl. 5-én tartott primicián annyira meg­indította hallgatóit. A szinielőadásra szintén foly­nak a próbák, melyeket Ticsinszky Dezső taka­rékpénztári tisztviselő vezet, mély körültekintéssel s igazi szakavatottsággal. Hisszük, hogy a szerep­lők, kik közül már eddig is nem egy önálló alakítást nyújt, megkönnyítik a rendező úr fáradt­ságát s buzgó törekvésükkel, szorgalmukkal elő­segítik, hogy mihamarább bemutathassák a próbák eredményét s arathassák a megérdemlett tapsokat. Tüz Pilis-Maróthon. F. hó 4-én Liek István és Pátkai János 2 lakóháza a melléképületekkel együtt leégett. Mindenik háztulajdonos 200—200 frtnyi kárt szenvedett, minthogy azonban a há­zak biztosítva voltak, a kár megtérül. A tűz ke­letkezésének oka ismeretlen. Iskolalátogatás. Az »Üdvözítő «-ről címzett iskolanővérek rendfönőknője, Mater Venerabilis Stanislava e hét folyamán az érsekújvári, tardos­keddi és naszvadi zárdaintézeteket meglátogatja. A szenici káplán fizetése. Körülbelül 10 év óta szokás Szenicen a legnagyobb ünnepeken a tőt prédikáció és a nagy szt. mise után magyar prédikációt is tartani a szenici intelligencia szá­mára, a mely legnagyobbrészt adóhivatalnokokból és alsóbb fokú irnokocskákből áll, s a mely ezt annak idején óhajtotta magának. Ez még rendjén volna, mert utóvégre dicséretes dolog, hogyha az intelligencia is kivan néha-napján hallani valamit az Istenről. A szokáshoz kiven tehát húsvét első napján is magyar sztbeszéd volt, a melyet az ottani káplán, Herolt Ármin tartott. A templom meg­telt a műveltebb osztályhoz tartozókkal, a kik között nagy számban voltak láthatók lutheránusok sőt kálvinisták is és mindannyian feszült kíván­csisággal hallgatták a szónokot, nemcsak azért, mert mint nem régen idekerült káplánt először hallották és igy érdekelte őket, hogy mit is fog az a fiatal ember nekik, müveit osztályhoz tar­tozóknak mondani, hanem azért is, mert a beszéd­ben megnyilatkozó emelkedett hang, szónoki hév és meggyőződés akaratlanul is lekötötte figyel­möket. Théma gyanánt húsvét első nagy napján, mi szolgálhatott volna más, mint a föltámadás ? A szónok tehát ragaszkodva ehhez, nemcsak az észt, de a szivet is meggyőzően dogmatikus bizo­nyítékokkal kimutatta a föltámadás nagy történeti valóságát és levonta ebből a következményeket: hogyha Krisztus föltámadt, ugy Isten, ha pedig Isten, hinnünk kell minden tanát föltétlenül; ha pedig igy áll a dolog, hogyan egyeztethetők össze a mi tetteink, a melyek a hitetlenséget árulják el, szavaink, a melyek a hitet csak a nép butításának tartják, stb. stb ? És ime ez volt a baj, mert ők »ha­zafias beszédet« várnak vagyis a liberális aera ma­rasztalását, ők aBánffy-féle platonizmus dicsőítését, egyszóval fölvilágosult beszédet várnak, vagy pedig valami általános, magasabb közéleti erkölcstanban mozgó beszédet, a melyet azután akármily val­lású lelkész, akár a rabbi is elmondhatna. Ebben azonban csalódtak és azért nemsokára rá meg­kapta a káplán a választ és fizetését, mert a föl­világosultság a sötétséghez folyamodva, éjféli órák­ban beverte összes ablakait, sőt személybizton­ságát is veszélyeztette. Igy bújik ki a szeg a zsák­tól, hogy milyenek azok a »jó katholikusok«, a kik csak addig jók, a meddig nem kell hinni semmit, de mihelyt hinni kell, tótágast állnak. Es ily fizetésben részesül minden nem »hazafias« prédikáció Szenicen, a mint azt minden itt tar­tózkodó káplán bizonyíthatná. A nép azonban annál jobban ragaszkodik káplánjához, a ki rövid idő alatt képes volt megnyerni szivöket, a ki a nép között forgolódik mindig és elzárkózik az ilyen intelligenciától. Nem hallgat el, hanem annál jobban működik, mert az üldözésben edződik a lélek s a meggyőződést nem lehet kövekkel el­hallgattatni. Iskolai vizsgálatok. Kingyera Károly, ud­varnoki plébános és nyitra-ujlaki kerület helyet­tes alesperese, máj. 10-én kezdi meg az évi záró vizsgálatokat az igazgatása alatt álló katholikus iskolákban. A nyitrai pénzintézetek megrökönyödtek. Nagyon feszélyezik őket a vidéken működő és alakulófélben levő hitelszövetkezetek, melyek szép eredményt tudnak fölmutatni már is. Mikor azok a takarékpénztárak, hitelbankok alakultak, az volt a jelszó: jótékony intézetek, utóbb azonban az bizonyult be: nyerészkedő vállalatok, melyek a megszorult közönséget kihasználják nagy mérték­ben, a törvény oltalma alatt. Erősebben nem akarunk színezni. A hitelszövetkezetek egészen más alapon állanak. Ezeknél az adós, ki egyút­tal részvényes is, önmagának fizeti a kamatot, és a nyereségben az adós is részesül, holott a bankoknál, ha 50—60 százalékra rúg is a tiszta nyereség, az adósnak ebből semmi haszna, fél fillér­rel sem szállítják le a kamatot, sem osztalékot nem kap. Ezelőtt nyolc százalékra adtak kölcsönt, de a bélyeggel és eljárási költséggel fölszaporodott 10—12 percentre. Ma már szívesen adnak, természetesen kellő biztosíték mellett, hat percentre a bélyegen kívül, minden eljárási költség fölszámitása nél­I kül. Hát ez is szép vívmány. Mert hát hiába! A I pénzt ki kell adni kamatra. Ha a Wertheim szekrénybe zárjuk, ott nem jövedelmez semmit, holt tökévé válik. Egyik működő szövetkezet igazgatója, részvényes tagjának négyezer frtos adósságát kifizette. A bank emberei elbámultak: »Conticuere omnes intentique ora tenebant.« Kö­vetelték a lefizetés napjától számítva még a fél­I évi kamatot és ezenkívül 20 mond husz frt föl­mondási dijt. Hogy ezen követelést mivel tudták indokolni ? Nem tudom. Az adós évek óta fizette a nyolc percentes kamatot, de azért a tőke min­dig négyezer forint maradt, holott a szövetke­zetnél fizeti az öt percentet és bizonyos számú évek után, megszűnik a tőke. A kormány köte­lessége a nép jólétét előmozdítani. A szövetke­zetek ezt eszközlik. Hát miért akadályozza eze­ket a kormány ? A kis-öaábi plébániához tartozó hétszáz és egynéhány katholikus hivőt számláló Román falva I fiókközségnek régi óhajtása teljesül a jövő évben, i A község földesura: gróf Andrássy Dénes, I a lakosok folyamodására, az építendő kápol­I nára, 1000, mond egyezer osztr. értékű forin­i tot utalványozott ki, kraszna-horka váraljai köz­ponti pénztárából, mely összeget a napokban tényleg el is küldette. Most már kamatoz a ta­karékpénztárban. A hivek télen át összehordják az anyagot, téglát, épületfát, és jövő 1898-diki tavaszon megkezdik az építést. Eddig a hivek önszántokből ötszáz forintot írtak alá. A gróf úr a mult 1896-dik évben húszezer forintot ada­kozott jótékony célokra. Kívánjuk, az Isten áldja meg a gróf urat, a grófnéval együtt. Iskola felavatás. A komáromi róm. kath. hitközség uj elemi iskola ünnepélyes felszentelése e hó 10-én d. e. fog végbe menni. Az egyházi szertartást, melyet Molnár János apát-plebános fog végezni, az épület átadása, gróf Majláth Gusztáv alapitó levelének átvétele követi. Ugyan­ekkor történik a nemes alapitó arcképének űnne­: pélyes leleplezése az uj iskola dísztermében. Uj temetői kápolna. Szakolcán az ottani prépost plébános Mezey Ferenc buzgólkodása következtében a temetőben egy díszes, tiszta román stylü kápolnát fognak építeni. A kápolna költségei 3000 frtot tesznek ki. A gyönyörű fek­vésű temető sokat nyer a diszes kápolnával, mely nagyban fogja emelni a régi és szépen fásított várhegy kies vidékét. Ez alkalommal restaurál­ják a várhegyen lévő kálváriát is, melynek szép­ségével és kies fekvésével egyedül a Selmecbányái kálvária vetekedik. Áradás. A mult heti nagy esőzések legjob­ban sújtották a Garam-menti községeket, hol a Garam vize annyira megdagadt, hogy nem egy helyen, medréből ki is lépett s iszapos hullámai­val eltemette a zöldelő vetésekkel együtt a gazdák azon reménységét is, mely gazdag aratást várt. Lopás. Mint Nagy-Sáróból értesülünk, az ott letelepült cigány-kolonia ismét megkezdte műkö­dését, melyet valamivel a húsvéti ünnepek előtt hagyott csak abba. Május 2-ikára virradó éjjel ugyanis a bérlő földjein munkálkodó szegény tót napszámosok holmiait lopta el a kolónia három tagja. De nem élvezhették munkájuk gyümölcsét, mert az egyik ártatlanul befogott cigány megért­vén társainak a vallatás után cigányul folytatott beszélgetését, melyben tagadásra buzdították egy­mást s közölték a helyet, hol a holmi rejtve volt, azonnal megjelentette a vallatőknak s igy szeren­csére hurokra kerültek. Most vasra verve várják a megérdemlett büntetést. Község-jegyzői szigorlatok. Komárom vár­megye község-jegyzői vizsgálatai folyó évi május hó 12-én és 13-án fognak a vármegye székháza kistermében megtartani. Az első napon lesz az írásbeli, a másodikon a szóbeli vizsga. Ez ideig a vizsgára jelentkeztek : Gzirfusz Miklós csallóközi járási irnok, Giczey Sándor oroszlányi, Szűcs Gábor naszvadi, Stamler Sándor bánhidai és Zugschverdt Kálmán banai segédjegyzők. Közönség köréből. Bizonyítvány. J. B. Purger grödeni (Tirol) oltárkészitő cég, templomunkban, Szepes-Teplitzben (Felső-Magyar­ország), a szt. háromság számára egy magas ol­! tárt továbbá két oldaloltárt és egy gót stilü szó­széket készített. Ezen munkáknál Purger ur cégének jó hír­nevét fényesen beigazolta és dicsérő nyilatkoza­tokat tennünk annyival inkább is felesleges, mert az egész munka mesterét dicséri. A szepes-teplitzi (F.-Magyarország) hitközség ezért teljes megelégedését és elismerését fejezi ki és Purger urat Grödenben a ft. papság és temp­lomi előljáró urak figyelmébe legmelegebben alantja. Megjegyzendő, hogy az oltár és a szószék egyes részei számozva voltak, ugy, hogy azok felállítása hihetetlen könnyűséggel történhettek helybeli asz­talosok által. Szepes-Teplitz (Felső-Magyarország), 1894. január 31-én. Andreidesz János Andreidesz György községi elöljáró. plébános. Irodalom és művészet. „Lakóhelyi ismeretek." Ezzel a névvel ru­házták fel azon elemi iskolai tantárgyat, melyet beszéd és értelemgyakorlatok alatt ismertünk. Ha valahol, ugy ezen tantárgynak kezelésénél tapasz­taltuk a legnagyobb rendszertelenséget, és a tan­anyag kiválasztásában és kezelésében a legellen­tétesebb eltéréseket. Ezen bajoknak forrását abban találjuk, hogy eddig nem volt rendszeres köny­vünk, mely a lakóhelyi ismeretek tanítási mód­szerével behatóan foglalkozott volna. Mint úttörőt üdvözöljük e téren Dreisziger Ferenc, esztergomi érseki tanítóképző intézeti tanárt, ki »Lakóhelyi ismeretek* cimén, nem mint talán hinnők kezdő, úttörő, hanem valóságos szakmunkát adott ki. Müvét három részre oszthatjuk. Az első részben tárgyalja a beszéd és értelemgyakorlatok törté­netét, a második rész az elméleti, s felöleli a la­kóhelyi ismeretek célját, anyagát, elrendezését, kezelését; a harmadik a gyakorlati rész, mely magában foglalja az elemi iskola I. és II. osztá­lyának egész anyagát feldolgozva. E kitűnő mű lehetővé teszi a tanitók egyöntetű eljárását, és elterjedése véget fog vetni a sikertelen kísérlete­zésekből álló kapkodásoknak. Nemcsak a tanítók­nak, hanem a hitoktatóknak is ajánljuk e köny­vet, mert ebből tanulhatják meg, miként kell és miként nem szabad az elemi iskolák első osztá­i lyaiban a fölvett tananyagot kezelni. A mű ára 2 korona 20 fillér. Megjelent Stampfel Károlynál Pozsonyban. Katholikus Paedagogia. Gyürky Ödön jeles havi folyóiratából a 3. szám is megjelent. Ez a szám is örvendetesen tanúskodik e vállalat sike­I ressége mellett: a kath. tanügyet a tudomány I fegyvereivel szolgálja, védelmezi és erősítgeti. Első ' cikkét maga a jeles szerkesztő állitá össze Schlauch biboros paedagogiai tartalmú beszédeiből. A nagy biboros jubileumát tanügyi részről ötletesebben és méltóbban alig lehetett volna megülni, mint e jelesen összeállított mozaikkal. Pokomy a közép­iskolai gyakorlatias vallástanitásról megkezdett

Next

/
Oldalképek
Tartalom