ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-05-02 / 18. szám

várban, a Vízivárosban és Kakadon azonnal, kivált a közeledő tél miatt gyorsan helyre kellett állítani. Nem volt szükséges, hogy valamely minta szerint történjék ez, elegendő csak arra kellett nézni, hogy azok elegendő biztosságot nyújtsanak. Ezt a főherceg Pálffy gondjaira bizta és elvárta, hogy támogatni fogja e munkában Sprintzenstein egyetemes építészeti felügyelőt, Gogeron egyetemes mérnököt és Rottenberger építőmestert, akik mindhárman itt tartózkodjanak. Pálffynak gondja oda is terjedjen, hogy kellő számban legyenek az építéshez pallérok, mesteremberek, kiket Rottenberger fog alkalmazni. Sprintzensteinnak hivatalát is részesítse támogatásban, de gondoskodjék arról is, hogy más helységekből jöjjenek munkások. Az építési fizető-mesterről a főherceg gondoskodik, akinek kötelmévé tette, hogy mindenről pontosan számoljon el. Az építési Írnoki hivatalt ő fensége Richter Menyhértre bízta, mert az már e szolgálatot. Újváron is birta. Mindezek számára külön instrukciót parancsolt kiadni. Hogy a Dunán meglegyen a rendes átkelés, elrendelte a főhajó-hivatalnak, hogy négy erős dereglyét adjon e célra, az érseki javak kezelője pedig adjon három vagy négy lovat és ezenkívül három erős fogatot négy-négy lóval, hogy a szükséges fuvarokat az építésnél teljesítsék. Ezek eltartását az érsek uradalmi ispánnak kötelességévé tette. Mátyás főherceg Pálffynak adott és az esztergomi táborban okt. 10-én kelt instrukciót megelőzőleg előterjesztést tett mindezen intézkedéséről fivérének Rudolf királynak, a ki Prágában okt. 11-én kelt rendeletével a főhercegnek intézkedéseit jóváhagyta és Pálffyt hivatalában megerősítette. Sok gondot okozott a pénzszükivel küzködő államnak az Esztergomra fordítandó költségek fedezése. Hogy ebben felakadás ne legyen, Mátyás főherceg okt. 14-én fivérének, a fejedelemnek azon tervet ajánlotta, vétessen erre a szükséges összeg a cseh és morva adópénzekből, amelyek anélkül is a határok fentartására határoztattak. Mátyás főherceg okt. 14-én az esztergomi érseki jövedelmek adminisztrátorát Hölgyi Gáspárt értesítette latin levélben, hogy mily kötelem háramlik reá Esztergom visszavételével és hogy őt mintegy hajlandóbbá tegye, elmondja ama intézkedését, melyet a szelesi javadalom élvezésére nézve tett, mely jun. elseje óta Pálffy tulajdonává lett és azt mindaddig fogja birni. mig az esztergomi kapitányságot birja; de még ezenkívül jogában lesz Pálffynak az újvári javadalmakat kiválókig érdemes harcosoknak adományozhatni. Eme előzmények után elmondja a főherceg, hogy Esztergom vára és az alatta elterülő város az ágyúzástól annyira szét van rombolva, hogy az azokba elhelyezendő őrségbeliek kénytelenek maguknak újból házakat építeni, azért kegyelmesen megengedi a főherceg, hogy emez esetben némely községből a parasztok parancsoltassanak be, de azért a várőrségbeliek az érseki jobbágyokra semminemű joghatóságot nem fognak nyerni és Mlyot nem szabad nekik gyakorolniok. Megjegyzi a főherceg, hogy az élelmiszerekért, melyek szálitásával megbízatott, a megfelelő árt a katonaságtól megfogja kapni, úgyszintén a szállítandó fa árát is. Vidék. A szalkaiak jótevője. Gróf Csáky Károly püspök ur ő méltósága húsvét ünnepén megszemlélvén a szálkai templomot, ennek vonzó berendezése fölött megelégedését nyilvánítva, azonnal egy szép kelyhet is igért, melyet pár nap múlva el is küldött. A tiszta ezüstből román stílben készült remek mivű kehely nagy örömet keltett Szálkán, s a kegyes jótevőt a hála édes érzetével foglalták imáikba, forrón óhajtva, hogy ő mltga buzgó áldozatát vegye az ég kegyesen s legyen része jó szivének a legszentebb vér mindamaz áldozataiban, melyeknek e szép kehely eszköze leend. Országos vásár B.-Gyarmaton. Az április hó 26. és 27-én megtartott országos vásár nem volt valami élénknek mondható. Különösen az árupiac volt gyenge, úgy, hogy alig mult fölül egy-egy jobb rendes hetivásárt. Az állatvásár valamivel élénkebbnek mutatkozott, de az sem volt a megszokott jó vásárokhoz hasonlítható. Villamos világítás Szécsényben. Szécsényből értesülünk, hogy ott maholnap bevezetik a villamos világítást, melyet egy fővárosi cég szolgáltat. E példából Esztergom világítási bizottsága levonhatná a konzekvenciákat s ne csak ülésezne, hanem rendezné végre ezt a jubilálásra méltó ügyet. A Nógrádmegyei Múzeum Egylet igazgatósága április 25-én Nagy Iván titkár h. elnök vezetésével ülést tartott a takarékpénztár tanácstermében, melyen részt vettek: Farkas Ferenc, Pintér Sándor, Horváth Danó, Jablánczy Miklós, .Takobovics József, Daloghy Gyula és Gséffalvay Géza igazgatósági tagok. A gyűlés előkészítéséül szolgált a f. évi június 27-én. a megyeházán tartandó közgyűlésnek. Elnöklő titkár bemutatta az uj alapszabályokat s megállapította a közgyűlés tárgysorozatát, melyek közül felemiitjük, hogy a tisztviselők megbízása lejárván, uj választás fog eszközöltetni. Cséffalvay pénztáros megemlékezett ezután az egylet 1895. július 2-tól december 31-ig terjedő péntári állásáról, melyről részletesen fog referálni. A pénztári felülvizsgáló bizottságba beválasztattak: Horvát Danó, Daloghy Gyula és Jablánczy Miklós. Az elnöki jelentések között foglaltatott, hogy az elnök felkérte az alispánt a múzeum 10.000 frtjának folyósítására, melyek renoválási célokra szükségesek. A gyűlés az elnök zajos éltetésével végződött. Közönség köréből. Igen tisztelt Purg^r Ker. János urnák Groden. Az ön által küldött oltár szép templomunknak díszére válik és az ájtatosság emelésére alkalmas. Különösen a »Maria mennybemenetele« szobor nagyszerűen sikerült. Miért is e céget a főtisztelendő plébánia-hivataloknak, ugy szép kidolgozás, mint olcsóság tekintetében ajánlom. Az oltár felállításához szakértő nem kellett, sőt még kőműves is alig volt szükséges. Kelt Torontál-Bresztovácon, 1894. július 19. Eiselc Ferenc róm. kath. lelkész. Irodalom és művészet. A bold. Szűz Mária kegyhelyei Magyarországon. P. Schäffer Jakab Jézustársasági atya és budapesti házfőnök, egy igen értékes kis könyvet adott ki ezen cim alatt, melyben felsorolja a hold. Szűznek majdnem az összes magyarországi, kegyhelyeit, közli azoknak rövid ismertetéseit, adja egyszersmind a kegyképek, valamint a templomok fotográfiáit. A könyvecske az egyházi hatóság helybenhagyásával is el van látva, és ára 25 kr. Leleplezések a magyar szabadságharc és a magyar emigráció életéből. Közli Szedlák Mátyás 1848/49-iki nyugalmazott honvédtüzérhadnagy. A könyv érdekessége főleg az, hogy az irója több olyan esetet mond el benne, a melyről eddig még senki sem beszélt. Különösen érdekes eseteket sorol fel Kossuth Lajos jellemzésére, a melyek sok eddigi felfogást megdöntenek. A 134 lapra terjedő érdekes könyv ára egy korona, melynek előleges beküldése ellen bárkinek portomentesen küldi meg azt a kiadó Szent-Gellért nyomda, Budapest, Práter-utca 44. A „Vasárnapi Lapok" szépirodalmi képes hetilap melynek főszerkesztője Magyarország legnépszerűbb regényirónője Beniczkyné Bajza Lenke, felelős szerkesztője: Dr. Prém .lózsef, úgy tartalma, mint kiállítása és beosztása egy csapásra az elsőrendű szépirodalmi hetilapok sorába emelkedett. A most érkezett legutóbbi száma szintén azt bizonyítja, hogy a »Vasárnapi Lapok« mihamarább minden művelt családnak kedvelt újságja lesz. Az utóbbi számba írtak: Szabolcska Mihály, Beniczkyné Bajza Lenke, Bede Jób, Czóbel Minka, Prém József, Farkas Ernőd, Szentessy Gyula, Hargitai Mándoki Gusztáv, Jolié Gour. Ezenkivül van még e számban »Trilby« szenzációs darabból, mely a vígszínház legújabb újdonsága lesz, mutatvány. A színház, irodalom, sport rovat gazdag sorozata egészíti ki a lap bellesztrikus tartalmát. A képek pedig szebbnél-szebb kivitelük és a Wodiánér F. és fia nyomdáját dicsérik. A »Vasárnapi Lapok« előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Tanitók, lelkészek és postamesterek kedvezményes áron kapják. Mutatványszámot egy levelezőlapon tett óhajtásra szívesen küld a kiadóhivatal Budapest, IV. Ujvilág-utca 25. sz. Ujabb irodalom. Id. Ábrányi Kornél. Életemből és emlékeimből. A történelem, irod. és művészet köréből. Budapest, 1897. Ára 2.40 Czike Ferencz. Az aquarell festészetről. Kézikönyv műkedvelők és a tanuló ifjúság számára. Budapest, 1897. Ára kötve 1 frt 60 kr. Dévai Mátyás. A tiz parancsolat. Budapest, 1897. Ára 1 forint. Földrajzi és statisztikai zseb-atlasz. Hichmann után átdolgozta Péter János, Pozsony, J897. Ára kötve 2.50 Zimándy Ignác. Kossuth Lajos a világtörténelem Ítélőszéke előtt. Ára 2.— Az itt felsorolt művek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Terjesszük a keresztény röpiratokat! Ajánljuk a munkaadók, hitoktatók, lelkészek, kath. egyesületek figyelmébe a ker. röpiratok első számát: Kinek higyjen a munkás? Egyes füzet ára 5 kr.; 25 drb ára 1 frt. Megrendeléseket elfogad: az esztergomi kath. legényegylet elnöksége (Esztergom, Papnevelő-intézet) és az „Esztergom" kiadóhivatala. Esztergom legrégibb és legnagyobb cipö-raktára. WANITSEK REZSŐ cipész-üzlete Buda-utca 349. Fennáll 1828. óta. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű saját készítésű férfi-, női- és gyermek-cipőkben és csizmákban. Nagy raktár valódi orosz sárcipőkben (galoschen). Megrendelések ugy helyben, mint vidékre a legújabb divatlapok szerint a legjobb anyagból a legrövidebb idö alatt pontosan teljesittetnek. Az üzletben kapható mindenféle csizma- és cipő-kenőcs, kitűnő minő- | ségü (Fernolendt) fénymáz, fekete és bronzlak, csattartók, cipő-húzók és gombolok. Mindennemű javitások azonnal eszközöltetnek. * Hirdetések az „Esztergom" részére felvétetnek a kiadóhivatalban.