ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-01-10 / 2. szám
jeles úr hatalmának tudatában lévén, felelet helyett arcul ütötte a káplánt. A liberálisok előtt ezen cselekedete miatt tekintélye bizonyára csak emelkedett, a törvényszék azonban 30 frt pénzbirságra esetleg 3 napi elzárásra Ítélte. Országos vásárok Nógrádmegyében. Balassa-Gijarmat m.-városában 1897-ik év folyamán tartandó országos vásárok sorrendje a következő: 1. Vizkereszti vásár jan. 4. és 5. Gyertyaszentelői febr. 3. és 4.. Laetári március 29. és 30., Fülöp-Jakabi április 26. és 27., Szent.Tánosi június 21. és 22., Szent-Istváni aug. 16. és 17., Szent-Mihályi szept. 27. és 28., Mindenszenti okt. 25. és 26-án. Heti és sertésvásár minden hétfőn, ünnep esetén a következő napon. — A losonci országos vásárok ez évben a következő sorrendben tartatnak meg: febr. 15. és 16. május 10. és 11. júl. 1. és 2. szept. 13. és 14. dec. 9. 10-én. — Kékkő községben 1897. évben tartandó országos vásárok sorrendje: Pál-napi jan. 19. és 20., Gergelynapi márc. 9. és 10., Szt.-Györgynapi ápril.20. és 21., Áldozó-csütörtöki máj. 25. és 26., Urnapi jun. 15. és 16., Margit-napi jul. 6. és 7., Egyed napi aug. 31. és szept. 1. Szt.-Mihály-napi szept. 28. és 29., Márton-napi nov. 9. és 10., Borbálanapi nov. 30. és dec. 1-én. — Vadkert mezővárosban 1897. év folyamán tartandó országcs vásárok: Január 3-án. Ápr. 25-én. Jul. 18-án. Szeptember 19-én. Színielőadás Tardoskedden. A tardoskeddi kath. kör tagjai vizkereszt ünnepén sikerült színielőadást rendeztek. Schakespearenek »Tévedések játéka« cimű humoros darabját adták elő meglepő ügyességgel. A kitűnő siker a kör áldozatkész elnökének érdeme. Feloldott község. Az állategészségi törvény rendelkezésének ellenére Csesztve. község, ahol pedig egy odavaló földbirtokos birtokán még egyre pusztít a ragályos száj- és körömfájás, a zár alól feloldatott. A balassagyarmati szegények újéve. Balasagyarmat jószívű közönsége »újévi üdvözletek megváltása« címen 234 frt 40 krt adakozott össze és pedig Opitz Károly rtanácsos ivén I 16 frt 60 krt, Stütz Antal h. rtanácsos ivén 117 frt 80 krt. A nemesszivü adakozók sok család könynyét szárították fel az uj évre, adományaikkal. Nyitramegyei vásárok betiltása. Nyitra megye területén az ott kiütött ragadós száj- és körömfájás betegség miatt a hasadt körmű állatokra (szarvasmarha, juh és kecske) nézve a vásárokat egyelőre nem tartják meg ; az egész vármegye zárlat alatt van. Tehát szarvasmarhát stb. oda bevinni szabad, de visszahozni tilos. E tilalom a lovakra nem vonatkozik. A farsang bevonulása. Esztergom, január 9. Mai számunkkal a beköszöntött farsangnak állandó rovatot nyitunk, s kérjük vidéki olvasóinkat is, tudósítsanak azok lefolyásáról. Tavaly húshagyókor elbúcsúztattuk a farsang fejedelmét Carneval herceget, ki földöntúli útra indult, ma már üdvözöljük, mint ujjáerősödött nagyhatalmat. Mikor a farsang végső pillanatában itt hagyott bennünket, a cigányok gyászfátyolt kötöttek hegedűjükre, s úgy kisérték ki Carnevalt, kinek azóta alig lehetett hírét hallani. A hotelierök a nagyböjtben 6 hétig gyászolták a mulatozás s vigság védnökét, s egész mostanáig, csak akkor derült fel kedvük s hajlongtak, ha a szigorítások szelét megérezték, s császár madaras, böffös, pompöz vacsorákat szolgálhattak föl. A vendéglősökkel együtt szomorúságba szenderült a fiatalság is, zálogházba csapta frakkjait, s ha néha össze is jöttek egy-egy gyenge murira, olyan egyhangú vontatott volt az, nem volt köztük a vigság és kedv éltetője: Serenissimus Prineeps Carneval. Ne csodálkozzunk tehát, hogy összes társas-köreink, az aranyifjúság és a vendéglősök mohón és szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták Szilveszter estéjén a rég óhajtott kegyelmi leiratot, mely tudatta a farsang fejedelmének jövetelét. A várva-várt csörgössipkás koronás potentát végre Esztergomba érkezett. Érkezésénél a fiatalság mosolya, örömrivalgó 'tapsa,, éljene és Jónásék hegedűje fogadta A „Fürdőbeo szállott, hol elsőnek a grand-hotelier üdvözölte, s kifogástalan atitüddel a helyzet szignaturáját tolmácsolta. Utána a helyi sajtó lovagjai tisztelegtek, majd az ifjúság hódolt, s szinte kifáradt C;:rneval, mire a helyőrség tisztikara, a kaszinó, a kath. kör, továbbá a kereskedők, iparosok, népkörök, stb. tisztelsége véget ért. A mulatságok egész sorozatáról vettünk eddig is értesítést, és több fényes mutatság van készülőben, melyek csak titokban rendeztetnek, hogy annál jobban meglepjék vele a társaságot. Addig is pirosló fánkok gömbölyödnek a tálakon, jelképezve a teli jókedvet, a kávéházak s vendéglők későbben zárulnak be s korábban nyitják ki a dübörgő redőnyöket. Hűen fogunk beszámolni minden mulatságról, nemcsak arról, mely az »elegáns* jelzőt, viseli, hanem arról is, mely a tisztességes »polgári« elnevezésre számot tarthat. Eddig a következő farsangi mulatságok programmját vettük : Január 10. Thurzó Gerőné táncmesternő táncpróbája a »Magy. Kir.«-ban. Január 16. A ker. ifjúság táncestélye a Sz. Vince egylet javára a »Fürdő « összes termeiben. Január 16. A »Kaszino« hangversenynyel összekötött farsangi estélye. Január 23. Tiszti estély. Január 24. A szt.-györgymezei olvasókör szinieló'adása s táncmulatsága. Febr. 7. A kath. legényegylet szinieló'adása s bálja a »Fürdo« nagytermében. Febr. 20. Tiszti táncestély. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XXIV. 1596. január 18-ikán kelt levélben jelenti valaki, hogy Pálffy és Terszki magyar és valloncsapataikkal Pest vidékére mentek portyázni; ott török csapatra találtak, közülük körülbelül 400-at levágtak, a többieket Vácig kergették, ott sok kárt okoztak és onnan nagy zsákmánynyal tértek vissza Esztergomba. Terszky később török fogságba került. 1597. január havában Egerben sinlődött. Nyolc napra elfogása után a pék közvetítésével, a ki kenyeret hozott be a raboknak, levelet küldött Esztergomba, melyben igy ir: »Ti becsületes házbeliek, fizesse meg néktek az Isten, hogy volt főnöktökről meg nem feledkeztetek. A fogolynak a kit ide küldöttetek 100 tallért ígértem járandóságomból. Beszéljetek a hadnagygyal ez ügyben, hogy nekem kiutalja, barátaim térítsék meg. Pálffy urnák jelentsétek szolgálatomat. Magam írtam volna neki, de ez nem lehetséges. A törökök kívánják tőlünk a visegrádi foglyokat. Miként adhatom én ki a császár foglyait. Nem birtuk elérni, hogy egyiket küzülünk kiküldjenek. Adná Isten, hogy magamat vagvonommal kiválthatnám,' azért az Isten szerelmeért segítsetek. Velem itt fekszik még Kinszky János, Holtzschuk János, a magyarok közül Vácy János és mások. Ha tudtok valamit a mi kiszabadításunkra, ne fukarkodjatok vele. Hisz Nyáry Pál ajánlkozott a felszabadításra.« 1596. február 23-án gyalog és lovas törökök közeledtek Esztergomhoz, kik az őrjáratban levő 8 vallont levágták és a fahordással foglalkozó 4 szekerest lovastól elhajtották. 25-én pedig egész a Vízivárosig nyomultak, s néhányat a lakosok közül elfogtak, többnek lovát, kocsiját elvették és az örségben nagy rémületet okoztak, mert váratlan támadástól féltek, azért az őrök közibök ágyúztak és az egész katonaság fegyverben állott, de szerencsére a törökök eltávoztak. Március 19-én borzasztó végrehajtásnak voltak az esztergomiak tanúi. Egy idősb férfiú nejét és gyermekét török rabszolgakereskedőknek eladta, akik azokat Törökországba szállították, Ezen cselekedeteért kimondatott reá a karóbahuzás büntetése, ami nevezett napon rajta végrehajtatott is. Március 20-án valami 40 lovas és 300 gyalogtörök oly közel nyomult elő, hogy a várhegy alatt járkáltak, ott egy német landsknechtet levágtak, kettőt elfogtak és sietve távoztak. Pálffy Miklós portyázó vállalatai között legértékesebb és legérdekesebb volt az, melyet 1596. január hó 26-án merészelt Ó-Budára. Elmondjuk azt röviden. Az ottani keresztény lakosok már Esztergom ostroma alkalmával Mátyás főhercegnél és Pálffynál esedeztek, hogy Krisztus szerelmeért szabadítsák meg őket a törökök hatalmából, de akkor sem segedelmet, sem ígéretet nem nyertek. Nem mertek bennük bizni, mert O-Buda csak kakas kukoritásnyi távolságban vagyon Uj-Budától. Azt vélték, valami árulás van a dologban. Mivel azonban Esztergom elfoglalása óta mindez óráig Pálffy előtt ügyük elintézése iránt folyvást esdekeltek, nyert hirek után néhány száz embert küldött nekik segítségükre. Midőn az ó-budaiak a segítség érkezésének biztos hirét vették, egész éjjel fennvoltak és az érkezőket már készen várták. Ezek megjöttével csakhamar az éj sötétségében útnak indultak. Január hó 27-ikén megérkezett Esztergomba 2160 lélek, 175 terhelt kocsi, melyek némelyikébe 12 ökör is volt fogva, de legkevesebb 6, tömérdek marha, 2 nagy hajó a melyen az agg emberek, hajadonok és az előkelők voltak. Mindezek egy napi pihenés után tovább szállíttattak Érsekújvár felé. Eme elköltöztetés az uj-budaiaknak nagy kárára szolgált, mert ők az ó-budai lakosságtól nyerték élelmezésüket. Midőn a várbeliek eme szegény emberek elvonulását hallották, lámpákat gyújtottak és nagy lármát csaptak, keresvén a veszedelem okát. De a várból kijönni nem mertek. Csak másnap reggel tudták meg, mi történt. Ekkor elég nagy csapat néhány ágyúval sietett utánuk, de őket többé utol nem érte. Március havában Pálffy két sajkával küldött fegyvereseket Győr alá. Ezek annyira merészeltek közelíteni, hogy kis ágyúikkal és puskáikkal belőhettek, de a törökök ezáltal magokat nem zavartatták s bennmaradtak. Ekkor Pálffy emberei egy sajkához hasonló hajót magukhoz vettek és visszatértek. Visszajövet találkoztak zsámbéki törökökkel, akik Köbölkút és Bátorkesz fosztogatásából tértek vissza és ép a Dunán (bei Ziefln) keltek át, de csakhamar a szárazföldön három zászlóaljban összeállottak, a hajót pedig melyen átjöttek, szétrugdalták. Az esztergomiak őket bátran megtámadták, akik kemény tusában nagy veszteséget szenvedtek. Sok * ló, három szekér, melyeken hajóikat vitték és négy hajó jutott a keresztények birtokába, melyeket Esztergomba magukkal hoztak. Kevéssel ezután budai törökök jöttek fel hajón egész közel Esztergomhoz és a túlsó oldalon kiszáltak. Erről az esztergomiak neszt kaptak és mindjárt éjjel nyomukba mentek. Hajójukat megtalálták és őket üldözőbe vették. Ezek nagy rémüléssel hajójuk felé visszasiettek, de azt már az esztergomiak birtokában lelték, akik őket a Dunának szorítva sokat belekergettek, másokat levág! tak. A törökök lehettek körülbelül 300-an. Március 12-én az esztergomi huszárok Buda felé portyáztak, egy törököt elfogtak, akit azonnal Esztergomba küldtek. Azután tovább haladva négy { kocsit találtak, melyekhez 24 ló volt kötve és 9 rác ! ült bennük. Ezek az adót vitték be lovakban és pénzben Budára. A huszárok ezt is, azt is elvették és magukkal hozták Esztergomba. Március vége felé 75-en a hajdúk közül Tata alá mentek, ott nagy lármát csaptak, mire a bég legénysége egy részével a várból kijött és a hajdúkkal szembeszállott, pedig szerencsétlenségére, mert őt kísérőjével és még más 15-el együtt a hajdúk levágták, maguk közül 6-ot veszítettek. Irodalom és művészet. Bombay színtársulata. A farsang beköj szöntöje Bombay színész-pár szereplése volt. Dombay Mihály és neje személyzetükkel körútra indultak, s hozzánk is eljöttek, hogy élvezzük előadásukat. Szinte különösnek látszik, hogy két ember óra számra le tud kötni egy műérzékkel biró publikumot, no és mi jó lélekkel elmondhatjuk, hogy a Dombay-pár játéka kielégítette azon várakozásunkat, a me ] yet jó hírneve után hozzá fűztünk. Egy felvonásos szalon-darabokat, a magyar és francia szinmü-irodalom termékeit : adják szép színpadi készültséggel, pompás szerepI tudással, mi a fő erejük. Játékuk természetes, ment minden ál-pathosztól. s tudnak néha lendületet adni annak, amit kifejezni akarnak. E hét ' közepéig maradnak nálunk, s addig is ajánljuk őket a közönség szives felkarolásába. Kaukázusi elbeszélések, irta Gnyevics P. P., az orosz eredetiből fordította Ambrozovics Dezső. A könyvben megszokott emberek és szokások helyett egész más szokatlan világ tárul föl a kötet négy e.beszélésében, jó távol a nyugoti civilizációtól, kis kozák falvakban, vadon bércek közt. Az orosz iró érdekesen írja le ezt a világot, embereivel együtt, kiknek szokása és életviszonya külömbözik a miénktől, de érzésük ugyanaz, s a I bánat és szenvedés itt is othonos. • Pusztaság* — »Az apa«, — »Hasszán« — »Boldog nap« a kötet elbeszéléseinek címe. Mindenkiben a szláv borongás árnyai húzódnak végig komoran, s a cselekmény is drámai. A számos szép illusztrációval a kötet néprajzi értéke is kifejezést nyer. Kiadta a Franklin Társulat s ára 1 frt 40 kr. Munkálatok. Kiadta a budapesti növ.-papság m. e. i. iskolája. A nagy világirodalom drágaköve : Pesnelle, »az élet drámája* c. müve köré fűződnek az iskola dolgozatainak gyöngyei. Ha
