ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-04-18 / 16. szám

Adolf legidősebb fia volt Althán Kristóf bá­rónak és Teuffel Erzsébet bárónőnek. Az Althán család már 1578-ban a 26. t.-c. alapján a ma­gyar indigenatust megnyerte. Már ifjúkorában hadiszolgálatba lépett és a magyarországi harc­téren aratott babérokat, melyek már mint fiatal embernek meghozták a gyors előléptetést, igen ki­tüntette magát Székesfehérvárnál, annak elővárosa bevételénél egész az övig gázolt a vizben, hogy övéit a győzelemre vezesse. Esztergom bevételé­nél szóval és tettel segítette elő a sikert. Amiért őt Rudolf ugyanott ezredessé tette és udvari hadi tanácsossá léptette elő. Ugyanott várkapitánynyá is lett. 1610. jun. 18-án a birodalmi grófi méltó­ságot nyerte. Midőn Rudolf király és Lipót fő­herceg a passaueri népnek nevezett sereget szer­vezte, akkor 0 Felségének tábornagyává lett. Amely tisztet hűségesen a fejedelem haláláig be­töltötte. Midőn Rane tábornok e néppel Prága kisebb oldalát megtámadta és bevette, ő ebben résztvenni nem akart. E népnek szétoszlatása alkalmával üdvös szolgálatokat tett és tapintatos eljárásával sok bajt elhárított. Mátyás midőn ki­rályivá lett, őt, mivel Rudolf császárral tartott és a passaueri népnél tábornagy volt Bécsben, el­akarta záratni. Ettől őt a királynak udvari bo­londja Nelli, mentette meg, aki az előszobába a királyi ebéd előtt, melyre Althán is hivatalos volt igy szólt hozzá: »Ugyebár Altháml, téged nyakon csíp­nek és beültetnek.« E szavak hallatára azonnal tisztába volt helyzetével, haza sietett, és az első postán lovakat bérelt és Prágába nyargalt. Ez még idejekorán történt, mert már ki volt adva a parancs, hogy este elfogassék és elzárassék. Ru­dolf császárnak 1612-ben bekövetkezett halála után, Mátyás lépett a a császári trónra, akkor figye­lembe vette ama bű szolgálatokat, melyeket Al­tbán elődjének tett, felszólította őt a további szolgálatra, és minden előbbi hivatalába vissza­helyezte és megerősítette. Őt bizta meg a török­kel való békealkudozásokkal. II. Ferdinánd is őt •egyenes jelleme és istenfélelme miatt felette nagyra becsülte, tábornagyi és udvari tábori tanácsosi méltóságában megerősítette és kamarási kulcscsal ajándékozta meg. E fejedelem kétszer küldte őt követségben a törökhöz békealkudozások céljából és egyszer Lengyelországba. Mind eme küldetések­ben a király megelégedésére járt el. Vidék. A tardoskeddi zárdaiskola ünnepélye. Az »Üdvözitöröl« címzett nővérek vezetése alatt .álló leányiskola növendékei fényes ünnepélyt ren­deztek e hó 10-én d. u. 6 órakor az intézet nagyérdemű igazgatójának, Machovics Gyula dr. p. t. k. névünnepe alkalmából. Az őszinte tiszte­let és hála, melylyel a tardoskeddi hivek érdem­dús lelkészükhöz ragaszkodnak, számos vendéget vont az ünnepélyre. Nevezetesen jelen voltak : a plébános közszeretetben álló édesanyja : Macho­vicsné; Szalay Józsefné úrhölgy és Szalay József, primási intéző ; Körmendy György jegy­zőné és leányai; Janda Mariska kisaszony és Janda Bernardin, pannonhalmi főapáti titkár ked­ves nővére; a hitelemző és tanítói kar; a közs. elöljáróság és a népből számosan. Az ünnepélyt az intézet jól iskolázott énekkara nyitotta meg üdvözlő dalával, mely után Körmendy Rózsika mondotta el sikerült felköszöntőjét, s csinos virágcsokrot nyújtott át az ünnepeltnek és kérte őt, hogy fogadja kegyesen szellemi képességük virágát: »A lourdesi megjelenes« cimü színjáték előadását. Kedves és épületes szórakozást nyúj­tott az öt felv. dráma, mely a német Valdheimi lovagvár konok és szeszélyes fejedelemasszonyá­nak megtérését tárgyazza. A meleg közvetlenség és természetesség, melylyel az egyes szereplők, különösen Fratries Erzsike, a kis vakleány szere­pében, Körmendy Adika a hercegnő, Körmendy Mariska a nevelőnő, Szilinszky Vilmuska a pász­torlegény szerepében játszottak — az intézet jeles főköknőjének, Sopor Thekla érdeme. Hangos tapsvihar jelezte a jelenvoltak teljes elismerését s mindnyájan szívvel lélekkel egyesültek a növen­dékek befejező énekével: »Élj soká, élj soká hőn szeretett igazgatónk!* Meleg szavakban fejezte ki köszönetét Machovics dr. a kellemes meglepeté­sért ; de szerénységében elutasította az ovációt személyétől s csakis az ügynek tulajdonította, melyet ő legjobb akarata szerint képvisel ! A leányvári Csordás. A Csordás nemzet immáron kezd hírhedtté válni. A hódmezővásár­helyi mérgezési bűnügyben Csordás Lidi az egyik főszereplő, egy másik Csordás pedig Leányváron lépett föl szédelgőnek, de hamarosan lefülelték. A I korcsmában mulatgató paraszt-gazdákkal aziránt kötött szerződést, hogy az esztergom-budai vasút töltését fogják elhordani. Óvadékot szedett fel ezen az alapon a szerencsétlen leány váriaktól, kik kö­zül a korcsmáros bizonyult be okos embernek, mert feljelentette Csordás József szédelgőt, akit a feljelentésre le is tartóztattak. A vizsgálatot megindították. óra-tolvaj. Németh Pál lábatlani lakos­nak órája láncostul eltűnt A 18 frt értékű érték­tárgyak birlalóját a csendőrök keresik. Egy főispán nagylelkű adománya. A kol­thai szegény plébániai templom valóban nagylelkű jótevőt nyert nagyfajkürti és kolthai Kürthy Lajos cs. és kir. kamarás úrban, Liptó és Árva megyék I főispánjában. Szülőhelye templomában látva a templomi fölszerelés hiányait, Isten iránt való sze­retetből indíttatva több drága tárgygyal ajándé­kozta meg a templomot. Legelőbb egy gazdag aranyhímzésű boromeus casulát készíttetett boldog emlékű neje gróf Zichy Ludovika csillagkeresztes hölgy kegyeletes emlékezetére, azután egy valódi műkincs számba menő kelyhet készíttetett testvér­öcscsével Kürthy Istvánnal, mint a fiúi szeretet Örök emlékét ajánlották föl a jó Istennek hálából, hogy édes atyjuk igen súlyos betegségből szeren­csésen felépült; s most a húsvéti ünnepekre ismét egy nagyon szép fehér selyem és gazdag aranyo­zással díszített baldachimot készíttetett, mely föl­szerelések bármely városi templomban az isteni tisztelet méltó emelésére úgy a hivek buzgóságá­nak előmozdítására előkelő helyet foglalhatnának el. A jó Isten, akinek dicsőségére ajánlotta föl a főispán a nevezett egyházi tárgyakat, legyen ju­talmazója és áldja meg őt, a ki bár nem szorul emberi hálára és köszönetre, mindazonáltal ezen uton is kötelességének tartja neki hálás kö­szönetét kifejezni úgy maga mint hivei nevében a kolthai plébános úr. Kékkői hirek. Csütörtökön szentelte föl Szabó .1. Elek plébános Kékkőn, a Ferencz-József téren felállított uj keresztet. A kereszt Messa And­rás tervei szerint romhányi kőből készült s 150 frtba került. Távírda is lesz nemsokára e haladó városkában, melynek elnyerése végett közelebb deputáció megy a keresk. miniszterhez Szabó J. Elek vezetése alatt. Szent missió Kolthán. A katholikus hivek szivében örökké emlékezetes napok maradnak a f. évi április 3—11-ig terjedő idő, mely napok alatt tartottak a plébánia templomban szent missiót P. Kubina András és Daubner Alajos Jezsuita atyák. Dacára a sürgős tavaszi munkának és rosz időjárásnak, a hivek kitartóan hallgatták a ke­netteljes szent beszédeket és ostromolták a gyón­tatószékeket úgy, hogy a plébániai hivek egy-kettő kivételével mindnyájan elvégezték a szent gyónást és szent áldozásban részesültek olyanok is, a kik köztudomás szerint 15—20 esztendeig a szentsé­gekhez nem járultak, sőt a szomszéd falvakból is : tömegesen vettek részt. A jó Isten kegyelme szem­mel láthatólag megindította a bűnösöket megté­résre. Legyen mindezekért a jó Istennek tisztelet és dicsőség. Nagy-Salló ünnepe. Április 19-én Nagy­Salló mezővárosa minden évben hazafias ünnepet ül annak emlékére, hogy 1849. évben ugyané napon a magyar hadsereg fényes diadalt aratott az osztrák hadsereg felett. Az elesett hősök porai­nál felállított piramis oltára lett a hazafias kegye­letnek, melyen minden évben szent lelkesedéssel meggyújtják a hazaszeretet szövétnekeit. Mint bennünket értesítenek, Nagy-Salló közönsége az idén is lelkesülten, a szokott fénynyel fog ünnepet szentelni a névtelen hősök emlékének. Az ünnepi programmot a napokban állapítják meg. Ünnepi szónoklat megtartására Rozmanits Timót lévai ke­gyesrendi tanárt kérték fel. Uj leányiskola. A vallás és közokt. mi­niszter jóváhagyta az egyházmegyei főhatóság azon intézkedését, melylyel Hegybányán (Hontm.) egy róm. kath. felső leányiskola állíttatik fel. Uj pénzügyigazgatóság. A komáromi újon­nan felállított pénzügyigazgatóság július elején megkezdi működését. Á győri ezáltal elveszíti Ko­márommegyét, de helyette hatáskörét kiterjesz­tették Mosonymegyére, mely ezelőtt Sopronhoz tartozott. Mosonymegye ezen új beosztásnak csak örül, mert közlekedése Győrrel sokkal könnyebb, mint Sopronnal. Közönség köréből. Bizonyítvány. Alulírott hitelesen igazolja miszerint J. B. Purger cégtől Grödenből (Tirol) rendelt négy szobor, u. m. Mária szeplőtlen fogantatásának. Jézus és Mária sz. sziveinek, végre a lourdesi Szűz Anya szobrai oly kifejezéssel teljesek, oly művészi kiállitásuak. hogy városunkban méltán keltenek feltűnést; miért is nevezett céget bár­kinek, főképpen pedig a főtisztelendő papságnak tiszta lelkiismerettel ajánlani kedves kötelességem­nek tartom. Szigetvár, 1894. április. Szigetvári plébánia-egyház | Fülöp István, pecsétje. pléb. helyettes. Irodalom és művészet. A pannonhalmi könyvtár jegyzéke. A I pannonhalmi könyvtár tudvalevőleg legnagyobb hazai vidéki könyvtárunk. A legújabb összeírás szerint 130,000 kötetet számlál, nem pedig mint a Pallas Lexicon írja 50,000-et. Ezen nagy gyűj­teményben vannak szép számmal a kiselejtezett j kettős példányok. Ily kimustrált, de jó állapotban levő könyv van Pannonhalmán 22,836 kötet. I Ezek jegyzékét tette közzé most Récsey Viktor dr, a bencés rend központi könyvtárnoka azon célból, hogy előbb a rend vidéki könyvtárai vá­logassanak belőlük, a többit pedig előkelőbb hazai könyvtárainkkal való csere és elárusitás által értékesitik. A „Magyar Sión" egyházirodalmi havi fo­lyóirat április havi negyedik füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: »Mit bizonyít az egyház üldöztetése ?« Erdősi Károlytól. — »Allati okosság és emberi ész.« Dr. Székely Istvántól. — »A komáromi szent András-templom és a kath. elemi iskola történetének vázlata.* Gyulai Rudolf O. S. R.-tól. — Irodalom és művészet. — Vegyes közlemények. — A folyóiratot Kereszty Viktor dr. szerkeszti Esztergomban. Ára 6 frt. A Katii. Hitvédelmi Folyóirat áprilisi száma a következő változatos tartalommal meg­I jelent: Menthetők-e az öngyilkosok? Irta Kará­csonyi József. — A mai egyházi zene reformjáról. Irta: Felber Géza. — Van-e az állatoknak esze? P. A. után Szecsei Ferenc. — Tömörüljünk! (Szerény véleményezések.) — Megtért Faber Vil­mos. Közli: Fülöp István. — Protestáns Szemle. — Irodalom. — Vegyesek. — A jó nagybácsi, j Egy iv kath. regény. — A hitvédői munkát végző folyóirat előfizetési ára egész évre 4 7rt. Megrendel­. hető : Pozsony, ferenciek. Az Oktató Népkönyvtár 5-ik száma a kö­vetkező érdekes tartalommal megjelent: A halál patikája, vagy ne félj a haláltól! Zalavári jeles fordításában. — Egyháztörténelem. — Szent Domonkos rendjének megerősítése. — A poroszok megerősítése. — A negyedik lateráni szent zsinat. — Sz. Lajos francia király otthon és keleten. — Mozaik. — Ápril havi naptár. — Memorandum. — Tennivalók a ház és udvar körül. — A vakondok életmódja. — A törött palack. — A nagy hadseregek. — Megbokrosodott lovak fel­tartóztatása. — Zsákok tartóssá tevése. — Szer­kesztői posta. A folyóirat megjelenik havonkint 3 és fél íves füzetekben. Egész évre 2 frt. Meg­rendelhető : az Oktató Népkönyvtárnál Pozsony, ferenciek. Terjesszük a keresztény röpiratokat! Ajánljuk a munkaadók, hitoktatók, lel­készek, kath. egyesületek figyelmébe a ker. röpiratok első számát: Kinek higyjen a munkás? Egyes füzet ára 5 kr.; 25 drb ára 1 frt. Megrendeléseket elfogad: az esztergomi kath. legényegylet elnöksége (Esztergom, Papnevelő-intézet) és az „Esztergom" kiadó­I hivatala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom