ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-04-18 / 16. szám

Esztergom visegrádi törvényhatósági közűtnak a »Leitgeb«-ház sarkától 1*414. klm.-ig terjedő szakasza törvényhatósági közúti jellegének fentartása tárgyában. 6. A kijelölő választmányba az elhunyt Mészáros Károly bizottsági tag helyébe 1 tagnak szavazólapokkal való választása s ugyanez alkalommal egy tagnak az' elhalálozott Palkovics Károly bizottsági tag helyébe elnökileg való kinevezése. 7. A tiszti nyugdij igazgató-választmányba az elhunyt Palkovics Károly helyébe egy tagnak megválasztása. 8. A vármegye pénztárai vizsgálatára hivatott küldöttségbe a bizottság tagjává lenni megszűnt Wimmer Ferenc helyett az elnök, esetleg az ennek választása által megüresedő helyre egy tagnak nyilvánosan való megválasztása. 9. Ugyanannak jelentése az árvaszék 1896. évi munkásságáról, a megyebeli gyámoltak s gondnokoltak viszonyairól, s a gyámpénztár állapota s forgalmáról. 10. A Petheö-Bormasztini Éva-féle alapítványban két nemesi helynek az 1897/98., 1900/901. tanévekre való betöltése. 11. A számvevőségnek a nem nyugdijképes vármegyei alkalmazottak részére az 1897. évi drágasági pótléknak kiterjesztése, ugyané drágasági pótléknak a segéd- és kezelő, valamint a szolgaszemélyzet részére 5°/

0-al való felemelése s az 1896—97. évekre megszavazott drágasági pótléknak, valamint a fönti pótlékokkal együtt 11455 frt 22 krnak az előlegező árvatári tartalékalap részére való visszafizetése céljából 1898—1899. évekre 17a °/o vármegyei pótadónak névszerinti szavazással való kivetése tárgyában m. évi 1733. és f. évi 331. sz. véleményes jelentése. 12. A budapesti katholikus kör Vörösmarthy Budapesten emelendő szobrára adakozásra hiv fel. 13. Pozsony vármegye közönségének f. évi 5831. sz. meghivása a május 16-án tartandó koronázási emlékszobor leleplezésre. 14. Vas vármegye törvényhatóságának a vármegyei alkalmazottak javadalmazásának fölemelését pártolni kérő folyó évi 5251. sz. átirata. 15. Az erdélyrészi kárpát-egyesület folyó évi 412. sz. alatt felkér, hogy az itteni hazafias társadalom köréből vidékenként néhány férfiú jeleitessék ki a diákturistáskodási mozgalom támogatására. * Az esztergomi hölgyek köszönete. Esztergom keresztény hölgyeinek szivét, lelkületét oly mélyen meghatották a vízivárosi nőnevelőintézetben lefolyt lelkigyakorlatok, hogy kegyeletes kötelességüknek tartják Sr. M. Remigiu főnöknőnek, ki ezen lelkigyakorlatok lelke s rendezője volt, hálás és mély köszönetüket lapunk útján tisztelettel tolmácsolni. Mi is kedves feladatunknak tartjuk Esztergom hölgyeinek ezen hálanyilatkozatát a nyilvánosságnak átadni. * Tankötelesek összeírása. A polgármester intézkedése folytán néhány nap múlva kezdetét veszi a tanköteles gyermekek összeirása. Figyelmeztetjük a szülőket, hogy az összeíró bizottság kérdéseire a legszabatosabb választ megadni el ne mulasszák. Mint értesülünk, az összeírást nem városi hivatalnok fogja végezni, hanem külön e célra alkalmazott más hivatalnok, még pedig reggeli 6 órától 8-ig s délután 5—8-ig. Magunk is abban a véleményben vagyunk, hogy ez lehetetlenség. Nem tekintve a reggeli 6 órát, kíváncsian kérdezzük, hogy naponkénti 5 óra munka-idővel a körülbelül háromezer tanköteles hány esztendő alatt lesz összeírva ? A rendes kimutatás összeállítása pedig ilyen előzmények után hányadik tiz esztendőbe lesz betekinthető, annál inkább, mert tudtunkkal ez idő szerint az összeírás csak egy élő személyre volna bízandó. * A Simor- és Szabó-alapítvány kamatainak szétosztása. A b. e. Simor János bibornok hercegprímás által letett iskolai alapítványnak kamatai a Szabó püspök alap kamataival együtt a lefolyt 1896. évben 6943 frtot tettek ki, mely öszszegnek egyharmada, az alapító oklevél értelmében, oly katholikus községek felsegélyezésére fordíttatott, melyek kath. iskolájukat a törvénynek megfelelő állapotban tartani törekesznek és a szükséges áldozatoktól maguk sem vonakodnak. A lefolyt évben következő községek részesültek segélyben : 200 frtot kapott: Bajóth község. 150 frtot kaptak: Alsó-Palojta, Brezova, Nógrád-Sipek községek. 100 frtot kaptak : Nagy-Vezekény, VámosMikola, Alsó-Várad, Kőkeszi, Nagy-.Iácz, VezekényLipovnok, Lamacs, Szobotiszt, Hosszúfalu, Csúz községek. 60 frtot kapott: Üny község. 50 frtot kaptak: Nagy-Bippény, Nagy-Abony községek. A kamatoknak hátralevő kétharmadából 3445 frt, valamint a Szabó püspök-féle alapítvány mult évi kamataiból 682 frt összeg szegényebb javadalmazásu, vagy egyébként segélyre érdemes tanítók között osztatott szét. Részletesen kimutatva : /;. e. Simor János érsek, alapitványaiból: 100 frtot kaptak : Kalina Károly únyi, Lehotai Károly brezovai, Mészáros Rezső garam-szt.-györgyi tanítók. 80 frtot kaptak: Rarton Károly verbói, Rényi í Miklós nyerges-ujfalusi, Streuha István németgurabi tanítók. 70 frtot kapott: Gyurián Alajos garam-sólymosi tanitó. 50 frtot kaptak : Jóka Bálint nagy-fajkürthi, Kovács István vág-királyfai, Vallasek Teréz bakabányai, Varga Nándor bélai tanítók. 30 forintot kaptak összesen 6-an, 25 frtot I 47-en, 20 frtot 64-en. Szabó József püspök alapítványából : 100 frtot kapott: Vámos község. 84 frtot kapott: Helbich Vendel vellusőczi tanitó. 68 frtot kapott: Horváth László tordomesztici tanító. 50 • frtot kaptak : Garamlök község, Kováts János koI lozsnánai, Nyizsnánszky József konyhai tanítók. j 25 frtot kaptak összesen 8-an, 20 frtot 4-en. A „Simor-alap"-ból utólagosan segélyben részesültek: Preiner András boldogfalvi tanitó 20 frt. — Bertha Ferenc szalmatercsi tanitó 25 frt, — Heyer Vilmos börzsönyi tanitó 20 frt. — Weisz Adolf nyug. kántortanító 25 frt. — Fandl József mária-nosztrai tanitó 25 frt. — Micholka István ujlehotai tanitó 25 frt. — Szűcs János semptei tanitó 25 frt. — Pillarik Ferenc bozóki tanitó 30 frt. — Budinszky István halászi tanitó 25 frt. — Nagytapolcsányi iskola 100 frt. — Kistapolcsányi iskola 100 frt. — Albári iskola 150 frt. * A sz.-Ignáe-egylet közgyűlése. Főmagasságu Vaszary Kolos hercegprímás védnöksége alatti sz. Ignác temetkezési egylet f. hó 19-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart. A közgyűlésről tárgysorozat nem készült. Az egylet most bocsátotta közre 1896. évi kimutatását is. E szerint az egylet mult évi bevétele 5051 frt 90 kr., kiadása 4368 frt 63 kr., maradvány 683 frt 36 kr. Az egylet összes vagyona 8647 frt és 41. kr. A tagok száma 1896-ban 2434 volt, ezek közül 79-en haltak el, a tagok összes száma tehát 2355, még pedig 1965 45 éven aluli és 390 45 éven felüli. A csendben, de áldásosán működő egyletet ajánljuk olvasóink figyelmébe. * Az 1897—98. évre érvényes III. osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a polgármesteri hivatalban f. hó 23-ig megtekinthető. Ezt a polgárság megtenni csak azért se mulaszsza el, hogy esetleges kifogásait majd a kellő időben megtehesse. * A kis-Duna partja. Mintha azok rendelték volna el a kis-Duna partjának rendezését, akik a hegyközség megalakítása ellen szavaztak, illetve nem is szavaztak, olyan módon történik az. Homokkal feltöltik a puha sárba vágott mély kocsi nyomokat, melyek most már aszfaltszerű szilárdsággal rendelkeznek és egyéb semmit nem tesznek. Hát ez édes kevés. Ma ugyanis a csütörtöki eső után ott vagyunk, ahol szerdán voltunk : a kerékvágások csak néhány centiméterrel mélyebbek, mint a feltöltés előtt. Pedig milyen remek sétahelyet lehetne abból alakítani egy kis kövezéssel. Néhány munkás egyenesre szabná két hét alatt a Kis-Duna cikornyás partját, ki is rakná kővel, be is ültetné fákkal és egy vasrácsot húzva a vonal-egyenes pontra, kész volna a korzó. A vityillók elszégyélnék magukat, s olyan takaros kőházakká válnának, hogy öröm volna Esztergomban lakást keresni, annál inkább, mert olcsón lehetne találni. * Az előleg. Lestár János doroghi munkásnak az előleg szerzett akkora bajt, hogy abból csak egy kis »üléssel« fog kilábalhatni. Lestár ugyanis a bánya-igazgatóság pénztárából előleget követelt, s mikor ismételt kérését megtagadták, becsületsértő kifejezések használatán kivül egy baltával az udvaron zöldülni kezdő fákat, az iroda helyiségben pedig a bútorokat vagdalta össze-vissza. Szegény Lestár János még Alboráknál is boldogtalanabb; mert ha az előleget kér, vicc-ujságba teszik, ha pedig ő kér, őtet — hűvösre. * Tolvaj lások. Élénk mulatozás után a ! reggeli órákban Féja János cipészlegény órájának j hiányára ébredt. Mulató cimborái közt gyanítja a tolvajt, akiknek, valamint annak is nyoma veszett, aki szombaton egy szegény asszony pénzét szó nélkül elemelte. Bizony jó volna minél előbb elkészíteni a tankötelesek kimutatását, s a sok lézengő naplopót vagy munkára szorítani, vagy továbbítani. * A házadó törvények módosítása. A házadó módosításáról a m. kir. pénzügyminiszter körrendeletet intézett a közigazgatási bizottságokhoz és pénzügyigazgatóságokhoz. Az ideiglenes ház: adómentesség tárgyában az általános házadó alá ! tartozó városokban az uj épületekre és a toldalékj épületekre tizenöt évi, a lerombolt házak helyén épített uj házakra tizenkét évi házadómentesség jár. Ha olyan épületek adóztattak meg, melyekre az 1896-iki XXIII. t.-cz. 1. §-a az állandó adómentességet kiterjeszti, ugy a pénzügyigazgatőságok kötelesek azokra az adómentességet utólagosan megadni, illetve a már kivetett adót törölni. * Megőrült. Krümmer N. vasúti kalauz afeletti bánatában, hogy a fővonalról a vicinálisra helyezték, megtébolyodott. A városi közkórházba szállították megfigyelés és gyógykezelés végett. * Betöréses lopások. E héten városunkban — úgy látszik — szervezett és pedig jól szervezett betörő-banda működött sikerrel. A Simor Jánosutcában öt-hat helyen, Szt.-Györgymezőn is több házban tettek látogatást, elemelvén minden megmozdithatót, különösen sok fehérneműt. A rendőrség erélyesen nyomoz. Esztergom ezredéves múltjából. XXXII. Törökvilág Esztergomban. Julius havában az esztergomi legénység eleség szerzésére útnak indult, de csakhamar törökökre talált, akik felszólították az esztergomiakat, hogy adnák meg magokat, ezek azonban hátráltak és a törököket oly ügyesen magok után csalták, hogy a lesben levők reájok rohanhattak és vagy 200-at levágtak közülök, sokat elfogtak és valami 30 lovat is kaptak. Augusztus hó egyik napja ismét ki lőn tűzve az Esztergomban végbemenendő béke-alkudozásokra, melyekre Kollonits ezredes ezer lovasból álló kíséretével szintén meg vala hiva. A törökök, habár három napi halasztást kértek, mégis ugyanaz nap este Budáról útrakeltek és kora reggel Esztergomba megérkeztek. A szent-Tamás-hegyen túl, nem távol a Károly-hegytől, küldték be futárukat a jelentéssel megérkezésükről. Aminek tudomásul vétele után a Rácváros és Károly-hegy között a mieink három sátort állítottak fel és 250-et a magyar és ugyanannyit Hoffkirch ezredéből rendeltek ki, hogy a sátrakat elég nagy távolságban bekerítsék. Orczy Péter is kilovagolt huszárjaival. Erre a törökök közül is vagy 80 lovas a hegyek közül előre jött. A midőn két puskalövésnyire a mieinkhez közeledtek, 14 lovas közűlök hozzánk jött, akiknek a szabad közlekedés biztosítva lőn, és mindjárt a mieink közül néhány lovas hozzájuk csatlakozott. Midőn igy találkozót tartottunk, akkor mellettünk elhaladt Kollonits ezredes és Hodetzky 2500 lovasával szép trombita és tábori dobszó mellett, és a mi oldalunkon levő területen elhelyezkedett. Az őrök felállítása után megjöttek a tolmácsok, akikkel Nádasdy még egyszer tudatta, hogy habár a törökök mindnyájan harcfiak volnának, mégis az esküvel ígért szabad járásnak engedélye velük szemben is meg fog tartatni. Ekkor a budai öreg basa közelitett felénk. Ennek elébe lovagoltak a mieink és mosolygó, barátságos arccal üdvözölték egymást. Azután egymással szép vegyületben, keresztény és török lovagok jó kedvben együtt lovagoltak a felállított sátrakig. »Ily díszes felvonulás ugyan már rég nem törtent«, jegyzi meg a tudósító. A legdíszesebb előtt lovaikról leszálltak a két basa, Nádasdy, Petz és a tolmács. Eme öt űr összeült a sátorban, mely nyitva volt, úgy,, hogy mindent, ami abban történt, láthatni lehetett. Tizenkét lépésnyi távolságban, a többi előkelő urak részint lovon ülve, részint leszállva és lovaikat tartva álldogáltak, vegyest keresztények és törökök. A tárgyalás négy órát vett igénybe. Ennek befejezte után átmentek a nagy sátorba, ahol az ebédezés történt két álló órán át. Elől ült a két basa. A túlsó oldalon Nádasdy és Petz. Azután a tolmács és a basának fia. Tovább Kollonits ezredes és Hoffkirch és még hat előkelő úr. A túlsó felén pedig szintén hat főrangú török. Az ebéd után ismét tárgyaltak valami két órahosszat. Mind e hosszú tárgyalásnak voltakép még sem volt eredménye. Délután 4 órakor Mihály vajdának nemes vérből származó önkéntese a tanácskozmány eredményével mint futár Prágába indult ö Felségéhez. Althán Mihály Adolf Esztergom kapitánya. Pálffy Miklós utódául az esztergomi várparancsnokságba II. Mátyás király Athán grófot nevezte ki. Mielőtt azon események elmondásába bocsátkoznánk, amelyek kapitánysága idejében Esztergomban történtek, szükséges, hogy e jeles férfiúval jobban megismerkedjünk, azért lássuk rövid életrajzát.