ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-04-04 / 14. szám

reszténység iránt hidegek, egyszerűen szociálde­mokratára szavaztak. Ezért történt az, hogy nem­csak munkások, de ügyvédek, orvosok, tanárok stb. nagy számmal voltak láthatók a szociáldemo­kraták táborában. Természetes, hogy ezek leg­nagyobb része nincs tisztában azok elveivel, ha­nem mint az allele »művelt« elem a vallásos elvektől idegenkedik és azokkal szemben tudat­lan, úgy a vallás ellenségeit sem ismeri a maguk valójában, hanem csak felületes jelszavak után indul. Ismét azon jelenség, hogy ezek a szociál­demokráciában oly ártatlan és üdvös irányzatot látnak, melytől az összes társadalmi bajok orvos­lását várják. És a párt vezetői gondosan figyelnek arra, hogy eme látszat megmaradjon. Mindig csak .a munkások jólétét, a gazdasági bajok orvoslását hangoztatják és ámító merészséggel hitetik el, hogy egyedül övék a jövő. Legnagyobb tanúság rejlik az osztrák libe­rálisok jelenlegi magatartásában főleg azon szem­pontból, hogy nyiltan lemondtak azon szándékról, mintha ők a társadalmi és közigazgatási bajokon segíteni akarnának. Ezen őszinte vallomásra egye­nesen kényszeritette őket a helyzet, melybe a fel­világosult nép hozta őket. Ők csak »uralkodni« akartak és a húsos fazekak körül buzgólkodni. De semmi nemes, a nép jólétét célozó működést nem birtak kifejteni sem a törvényhozásban sem a társadalomban. Midőn pedig e tekintetben szint kellett val­laniuk, akkor nyíltan a szociáldemokráciához uta­sítják elvtársaikat. És e liberálisok a zsidókkal szövetkezve küldték a parlamentbe azon 15 szo­ciáldemokrata képviselőt, kik megakarják hódí­tani a jövőt. Nem kevésbbé tanulságos a keresztényszocialis­ták választási küzdelme. Először is az bizonyos, hogy ezek győzelmüket főleg annak köszönik, hogy világos és határozott jelszóval léptek a választók elé, melyet a legegyszerűbb ember is megértett és érte lelkesült. Lueger pártját egy gondolat tartotta ösz­sze: a zsidók gyűlölete. Azért haladott oly széles mederben és nem lehetett a választókat eltánto­rítani. Másrészt az antiszemitizmus jelszava rövi­den magába foglalja mindama bajok okát, melyek a népet nyomják, melyektől mindenki szabadulni akar. Hosszas programm, nehezen érthető elmé­letek a népre nincsenek hatással, azért Lueger a népesség sebére tette kezét és igy mindenki meg­értette. Nem tagadható, hogy ama sok ezer sza­vazó közt, kik az antiszemitizmust vallják egye­düli elvüknek, nem kevesen vannak olyanok, kik itt megállanak és nem teszik meg áma másik lé­pést, mely a keresztény elvekhez vezet. És igy a kerésztényszociálisok pártjában fognak találkozni képviselők, kik sok kérdésben a szociáldemokra­tákkal tartanak, de mégis lényeges válaszfal különzi el őket a zsidók által vezetett szociáldemokratáktól. Szerencsére hatalmas tömegben vannak a parlamentben a »katholikus« pártok. Ezek tisztán állanak minden szociáldemokratikus érzülettől és biztos keresztény alapon fogják építeni az állam szervezetét. Minden homályt kizáró biztonsággal körvonalozták programmjukat és e szilárdságok folytán köréjük csoportosulnak valamennyi párt­ból ezon elemek, kik a kereszténység védelmére közreműködni óhajtanak. Tehát bármily zavarosnak látszik az osztrák parlament az ő 24 pártjával, annyi bizonyos, hogy a liberális elvek ott érvényesülni nem fognak, ha­nem ellenkezőleg, a keresztény eszmék uralma van túlsúlyban és fogja irányítani Ausztria kormány­zását. A megyei betegsegélyző-pénztár közgyűlése. A tagok nagy részvételével tartotta meg va­sárnap az »Esztergommegyei betegsegélyző pénz­tár* közgyűlését a vármegyeház nagy termében. Felvillanyzó volt a közgyűlésre dr. Walter (lyula kanonok nagyhatású és a pénztár céljait frappáns vonásokban feltüntető következő elnöki megnyitója: M. T. Közgyűlés ! » Szivem egész melegével, keblem teljes ben­sőségével üdvözlöm a Tek. Közgyűlést, mely pénz­tárunk fennállása óta harmad ízben látja együtt azokat a nemes érzésű férfiakat, a kik e közhasznú intézmény működését tevékeny támogatásukkal elősegíteni szíveskednek. Előitélet-e, vagy elfogultság, nem tudom ; de azt tudom, hogy ez intézmény áldásaitól lelkem mélyében meg vagyok győződve és azt azon intéz­mények egyikének tekintem, a mely érdeklődé­sünket, meleg szeretetünket és munkásságunkat a legmagasabb mértékben megérdemli. Mert ha igazak az írás szavai: »szegények mindig lesznek köztetek«, különösen igazak azok ma és főleg a munkásosztályra nézve, a mely a szó legteljesebb értelmében türi a nap hevét, hordja az élet súlyos terheit a nélkül, hogy fárad­ságának és verítékének árán képes volna megvá­sárolni azt a tudatot, hogy nyugodtan hajthatja fejét az álomra. Munkás népünk helyzetének naponként növe­kedő súlyosbodásánál lehetetlen nem lelkesülnünk oly intézmény mellett, a mely gondjainak terhét némileg könnyíti ; emésztő aggódását legalább né­mileg csökkenti és elsimítja napbarnitotta arcának redőit, a melyeket rajta a megélhetés nehéz küz­delmei hátrahagynak. Mit tesz e tekintetbe a pénztár, elénk tárják a kimutatások, a melyeket a T. Közgyűlés elé terjesztünk. Hisszük erősen, hogy nyugodtan tekint­hetünk minden részrehajlatlan biráló Ítélete elé, főleg akkor, ha nem feledi a biráló a nehézsége­ket, a melyekkel a pénztárnak szembeszállania; az akadályokat, melyeket legyőznie és a súlyos feladatokat, a melyekkel megküzdeni kell. Feladatának megoldását különösen megne­hezíti egyrészt azok előítélete, a kiknek javát munkálja, másrészt azok rokonszenvének hiánya, a kiknek közreműködésére legelső sorban utalva van. A munkásosztály nem akarja még belátni, hogy csekély járulékaiért mily nagy előnyöket élvez a pénztár részéről. Az orvosi kar érdekeinek csorbításáról pa­naszkodik. Nem tagadható, hogy mindkét résznek van némi igaza. Nem könnyű a munkásnak nélkülöznie azon néhány fillért sem, a melyet befizetni tartozik. De nem szabad felednie a nagy ellenértéket, a melyet számára a pénztár biztosit. Az orvosi kar is nem minden jog nélkül emlegeti, hogy fáradozásai csekély anyagi elisme­résben részesülnek. De nem volna szabad szemei elől tévesztenie, hogy a pénztár fejlődésének leg­első stádiumában álló intézmény. Olyan, mint a fiatal, gyönge fácska, a melytől nem várhatni még sok gyümölcsöt. Ha a fa megerősödött ós akkor sem hoz gyümölcsöt, akkor ám irányozza rá elége­detlenségének fejszéjét. Ezen eset azonban —• hi­szem erősen — nem fog bekövetkezni. Nem fog bekövetkezni már csak azért sem. mert sok oldalról részesül a pénztár oly támoga­tásban, a mely erősíteni és szilárdítani fogja. A legmelegebb köszönet hangján kell e tekin­tetben a Tek. Vármegye azon jól eső figyelmét megemlítenem, a melynél fogva kitüntetésül és buzdításul megengedni méltóztatott, hogy a pénz­tár az »Esztergomvármegyei kerületi betegsegélyző pénztár* címet és a vármegye ősrégi cimét hasz­nálhassa. Szives készséggel támogatja pénztárunkat a tek. Igazgatóság, a felügyelő-bizottság és tisztvi­selők is, kiknek buzgó fáradozásaiért lehetetlen őszinte köszönetet nem nyilvánítani. Vannak egyesek is, kik különös érdeklődéssel viseltetvén a pénztár iránt, annak céljait anya­gilag is előmozdítani szíveskednek. Nevezetesen t. Fuchs Ármin úr 15 frtot volt szives a pénztár részére adományozni. Ily támogatás mellett és az intézmény ma­gasztos céljától áthatva, reméljük, hogy az a mun­kásosztály nagy áldására, élni és virágozni fog. " Midőn én forróan kívánom és a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítva, kérem, hogy a tárgy­sorozat letárgyalását becses türelmükkel és érdek­lődésükkel kisérni sziveskedjenek«. A zajos tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Erős Soma titkár fölolvasta az igazgatóság jelentését, a melyből kitűnt, hogy három év előtt a pénztár az Esztergom vármegyei ipariskola alap­ból kölcsön kapott 300 frttal kezdte meg műkö­dését, s ma már 4427 frt 60 kr. vagyon, illetve tartalékalap fölött rendelkezik, dacára annak, hogy a 3 év alatt összesen tisztán segélyezésre 31.106 frt 24 krt fizetett ki. A lefolyt 3 év alatt a pénz­tárnak 15.475 tagja volt, kik közül kezeltetett a három év alatt biztosított tag: 9818, ingyen ke­zelt családtag: 3306. A pénztár vagyonállapota bár ezideig eléggé kedvező, mégsem mondható arányosnak a tagsági szaporodással. A bevétel az elmúlt 2 évben majd­nem egyenlőnek mondható, mig a kiadások ösz­szege évről-évre emelkedik. Ennek magyarázata egyrészt a családtagok ingyenes kezelésében és különféle segélyezésében, másrészt pedig a törvény azon intézkedésében keresendő, mely a betegse­gél yző-pénztárakra hárítja még a balesetek által okozott kezelési segélyek folyósítását is. Hogy mily fokozatos mérvet ölt a bevétel, de különösen a segélyezésekre fordított kiadás, azt a következő számok legjobban bizonyítják. Az első évben ugyanis 10.842 frt 56 kr., a második évben 16.684 frt 97 kr., ez utolsó évben pedig már 17.631 frt 21 kr. kiadása volt a pénz­tárnak. A pénztár az orvosok jogos kívánalmait, anyagi viszonyainak megfelelőleg, mindenkor és teljesen tekintetben vette, nem tévesztvén szem elől, hogy az orvosok mint egyik fő faktor csakis a pénztár javára működnek. Viszont orvosaink sem támasztanak nehéz­ségeket a pénztár működése elé, miért is első sorban ezeknek, valamint hivatalnokaiknak lel­kes és szorgalmas munkásságukért köszönetet mon­dott a gyűlés. Következett a felügyelő-bizottság azon jelen­tése, hogy a pénztár vagyonának kezelése min­denben helyes és mindenben mintaszerű, s igy a közgyűlés az 1896. év mérlegét elfogadta s a pénztár vezetőségének a felmentvényt megadta. Az elmúlt évben a pénztár kiadása kővet­kezőkre folyósittatott: I. Táppénzek : a) kötelezett tagoknak .... 4025 frt 28 kr. b) önkéntes tagoknak .... 106 » —• » c) hozzátartozóknak járó 1 / 2 táppénz 204 » 06 » I. a) Gyermekágyi segély : a) kötelezett tagoknak .... 196 frt 09 kr. b) önkéntes tagoknak .... 37 » 11 » II. Rábapénzek: a) kötelezett tagok nejének . . 91 frt 50 kr. b) önkéntes » » . . 6 » — » III. Kórházba szállítási költségek. 103 »31 » IV. Kórházi ápolási költségek . 1154 » 32 » V. Gyógyászati segélyek : a) Gyógyszertári költségek és gyó­gyászati eszközök . . . . 2614 frt 14 kr. b) foghuzási dijak ..... 25 » 50 » VI. Temetkezési segélyek . . . 684 frt 85 kr. VII. Orvosok fizetése : . . . . 3285 » 76 » VIII. A pénztár tisztviselőinek és egyéb alkalma­zottainak fizetése : a) igazgatási költség .... 300 frt —• kr. b) tisztviselők fizetése .... 1750 » — » c) bizalmi férfiak fizetése . . . 428 » 87 » d) hivatalszolga fizetése . . . 265 » — » IX. Irodafelszerelés, irodaszerek és nyomtatványok: . . . 329 » 10 » X. Házbér, fűtés, világítás . . 275 » — » XI. Tartalékalap lefizetése : a) 1895. évi tartalékalap . . . 1629 frt 76 kr. XII. Távbeszélő és portók . . 91 » 36 » XIII. Egyéb felmerült fuvarköltségek 28 » 40 » Egyenleg: 1894. évi tartalékalap 1163 » 95 » 1895. » » 1629 » 76 * Pénztári maradvány 1142 » 69 » Összesen: 21567 frt 71 kr. Ezután dr. Walter Gyula elnök a szakava­tottan módosított alapszabályokat terjesztette elő s indítványozta, hogy azok a kereskedelmi minis­terhez felterjesztessenek. A leglényegesebb változtatások, a melyeket az alapszabályokon ejtettek, a következők : a 20 kros járulék 21 krra ; a 10 kros 12 krra; 8 kros 9 krra emeltetett, mert a munkások készek töb­bet fizetni, csakhogy betegségük idején minél ké­nyelmesebb gondozásban részesüljenek. Azonkívül, ha a munkás családját is bizto­sítani akarja, járulékán felül családja gyógykeze­léseért még 3 krt fizet; nem különben, ha a munkás egy éven belül halna el, ugy csak a felét kapja a temetkezési járuléknak. Az öngyilkos családja azon esetben nyerhet segélyt, ha ez iránt kérvényt nyújt be az igaz­gatósághoz. Az alapszabályok ujjáalkotásában dr. Walter Gyula, Paulovits Géza, Brucsy János, dr. Áldori Mór, Scheiber Bezső, Fuchs Ármin és Erős Soma fáradoztak, kiknek a közgyűlés elismerést szavazott. Következett a kilépett igazgatósági és bi­zottsági tagok helyett az ujak megválasztása. Dr. Walter Gyula elnök a következőket jelentette ki megválasztottaknak: Igazgatósági rendes tagokká : Dr. Walter Gyula és Scheiber Bezső. Igazgatósági rendes tagokká az alkalmazot­tak sorából : Scholcz Tamás, Turányi György, ifj. Brenner József és Läendler László. Igazgatósági póttagokká az alkalmazottak sorából : Krausz Samu, Hadra Ferenc, Gratzer János és Zeke József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom