ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-04-04 / 14. szám

reszténység iránt hidegek, egyszerűen szociáldemokratára szavaztak. Ezért történt az, hogy nemcsak munkások, de ügyvédek, orvosok, tanárok stb. nagy számmal voltak láthatók a szociáldemokraták táborában. Természetes, hogy ezek legnagyobb része nincs tisztában azok elveivel, hanem mint az allele »művelt« elem a vallásos elvektől idegenkedik és azokkal szemben tudatlan, úgy a vallás ellenségeit sem ismeri a maguk valójában, hanem csak felületes jelszavak után indul. Ismét azon jelenség, hogy ezek a szociáldemokráciában oly ártatlan és üdvös irányzatot látnak, melytől az összes társadalmi bajok orvoslását várják. És a párt vezetői gondosan figyelnek arra, hogy eme látszat megmaradjon. Mindig csak .a munkások jólétét, a gazdasági bajok orvoslását hangoztatják és ámító merészséggel hitetik el, hogy egyedül övék a jövő. Legnagyobb tanúság rejlik az osztrák liberálisok jelenlegi magatartásában főleg azon szempontból, hogy nyiltan lemondtak azon szándékról, mintha ők a társadalmi és közigazgatási bajokon segíteni akarnának. Ezen őszinte vallomásra egyenesen kényszeritette őket a helyzet, melybe a felvilágosult nép hozta őket. Ők csak »uralkodni« akartak és a húsos fazekak körül buzgólkodni. De semmi nemes, a nép jólétét célozó működést nem birtak kifejteni sem a törvényhozásban sem a társadalomban. Midőn pedig e tekintetben szint kellett vallaniuk, akkor nyíltan a szociáldemokráciához utasítják elvtársaikat. És e liberálisok a zsidókkal szövetkezve küldték a parlamentbe azon 15 szociáldemokrata képviselőt, kik megakarják hódítani a jövőt. Nem kevésbbé tanulságos a keresztényszocialisták választási küzdelme. Először is az bizonyos, hogy ezek győzelmüket főleg annak köszönik, hogy világos és határozott jelszóval léptek a választók elé, melyet a legegyszerűbb ember is megértett és érte lelkesült. Lueger pártját egy gondolat tartotta öszsze: a zsidók gyűlölete. Azért haladott oly széles mederben és nem lehetett a választókat eltántorítani. Másrészt az antiszemitizmus jelszava röviden magába foglalja mindama bajok okát, melyek a népet nyomják, melyektől mindenki szabadulni akar. Hosszas programm, nehezen érthető elméletek a népre nincsenek hatással, azért Lueger a népesség sebére tette kezét és igy mindenki megértette. Nem tagadható, hogy ama sok ezer szavazó közt, kik az antiszemitizmust vallják egyedüli elvüknek, nem kevesen vannak olyanok, kik itt megállanak és nem teszik meg áma másik lépést, mely a keresztény elvekhez vezet. És igy a kerésztényszociálisok pártjában fognak találkozni képviselők, kik sok kérdésben a szociáldemokratákkal tartanak, de mégis lényeges válaszfal különzi el őket a zsidók által vezetett szociáldemokratáktól. Szerencsére hatalmas tömegben vannak a parlamentben a »katholikus« pártok. Ezek tisztán állanak minden szociáldemokratikus érzülettől és biztos keresztény alapon fogják építeni az állam szervezetét. Minden homályt kizáró biztonsággal körvonalozták programmjukat és e szilárdságok folytán köréjük csoportosulnak valamennyi pártból ezon elemek, kik a kereszténység védelmére közreműködni óhajtanak. Tehát bármily zavarosnak látszik az osztrák parlament az ő 24 pártjával, annyi bizonyos, hogy a liberális elvek ott érvényesülni nem fognak, hanem ellenkezőleg, a keresztény eszmék uralma van túlsúlyban és fogja irányítani Ausztria kormányzását. A megyei betegsegélyző-pénztár közgyűlése. A tagok nagy részvételével tartotta meg vasárnap az »Esztergommegyei betegsegélyző pénztár* közgyűlését a vármegyeház nagy termében. Felvillanyzó volt a közgyűlésre dr. Walter (lyula kanonok nagyhatású és a pénztár céljait frappáns vonásokban feltüntető következő elnöki megnyitója: M. T. Közgyűlés ! » Szivem egész melegével, keblem teljes bensőségével üdvözlöm a Tek. Közgyűlést, mely pénztárunk fennállása óta harmad ízben látja együtt azokat a nemes érzésű férfiakat, a kik e közhasznú intézmény működését tevékeny támogatásukkal elősegíteni szíveskednek. Előitélet-e, vagy elfogultság, nem tudom ; de azt tudom, hogy ez intézmény áldásaitól lelkem mélyében meg vagyok győződve és azt azon intézmények egyikének tekintem, a mely érdeklődésünket, meleg szeretetünket és munkásságunkat a legmagasabb mértékben megérdemli. Mert ha igazak az írás szavai: »szegények mindig lesznek köztetek«, különösen igazak azok ma és főleg a munkásosztályra nézve, a mely a szó legteljesebb értelmében türi a nap hevét, hordja az élet súlyos terheit a nélkül, hogy fáradságának és verítékének árán képes volna megvásárolni azt a tudatot, hogy nyugodtan hajthatja fejét az álomra. Munkás népünk helyzetének naponként növekedő súlyosbodásánál lehetetlen nem lelkesülnünk oly intézmény mellett, a mely gondjainak terhét némileg könnyíti ; emésztő aggódását legalább némileg csökkenti és elsimítja napbarnitotta arcának redőit, a melyeket rajta a megélhetés nehéz küzdelmei hátrahagynak. Mit tesz e tekintetbe a pénztár, elénk tárják a kimutatások, a melyeket a T. Közgyűlés elé terjesztünk. Hisszük erősen, hogy nyugodtan tekinthetünk minden részrehajlatlan biráló Ítélete elé, főleg akkor, ha nem feledi a biráló a nehézségeket, a melyekkel a pénztárnak szembeszállania; az akadályokat, melyeket legyőznie és a súlyos feladatokat, a melyekkel megküzdeni kell. Feladatának megoldását különösen megnehezíti egyrészt azok előítélete, a kiknek javát munkálja, másrészt azok rokonszenvének hiánya, a kiknek közreműködésére legelső sorban utalva van. A munkásosztály nem akarja még belátni, hogy csekély járulékaiért mily nagy előnyöket élvez a pénztár részéről. Az orvosi kar érdekeinek csorbításáról panaszkodik. Nem tagadható, hogy mindkét résznek van némi igaza. Nem könnyű a munkásnak nélkülöznie azon néhány fillért sem, a melyet befizetni tartozik. De nem szabad felednie a nagy ellenértéket, a melyet számára a pénztár biztosit. Az orvosi kar is nem minden jog nélkül emlegeti, hogy fáradozásai csekély anyagi elismerésben részesülnek. De nem volna szabad szemei elől tévesztenie, hogy a pénztár fejlődésének legelső stádiumában álló intézmény. Olyan, mint a fiatal, gyönge fácska, a melytől nem várhatni még sok gyümölcsöt. Ha a fa megerősödött ós akkor sem hoz gyümölcsöt, akkor ám irányozza rá elégedetlenségének fejszéjét. Ezen eset azonban —• hiszem erősen — nem fog bekövetkezni. Nem fog bekövetkezni már csak azért sem. mert sok oldalról részesül a pénztár oly támogatásban, a mely erősíteni és szilárdítani fogja. A legmelegebb köszönet hangján kell e tekintetben a Tek. Vármegye azon jól eső figyelmét megemlítenem, a melynél fogva kitüntetésül és buzdításul megengedni méltóztatott, hogy a pénztár az »Esztergomvármegyei kerületi betegsegélyző pénztár* címet és a vármegye ősrégi cimét használhassa. Szives készséggel támogatja pénztárunkat a tek. Igazgatóság, a felügyelő-bizottság és tisztviselők is, kiknek buzgó fáradozásaiért lehetetlen őszinte köszönetet nem nyilvánítani. Vannak egyesek is, kik különös érdeklődéssel viseltetvén a pénztár iránt, annak céljait anyagilag is előmozdítani szíveskednek. Nevezetesen t. Fuchs Ármin úr 15 frtot volt szives a pénztár részére adományozni. Ily támogatás mellett és az intézmény magasztos céljától áthatva, reméljük, hogy az a munkásosztály nagy áldására, élni és virágozni fog. " Midőn én forróan kívánom és a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítva, kérem, hogy a tárgysorozat letárgyalását becses türelmükkel és érdeklődésükkel kisérni sziveskedjenek«. A zajos tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Erős Soma titkár fölolvasta az igazgatóság jelentését, a melyből kitűnt, hogy három év előtt a pénztár az Esztergom vármegyei ipariskola alapból kölcsön kapott 300 frttal kezdte meg működését, s ma már 4427 frt 60 kr. vagyon, illetve tartalékalap fölött rendelkezik, dacára annak, hogy a 3 év alatt összesen tisztán segélyezésre 31.106 frt 24 krt fizetett ki. A lefolyt 3 év alatt a pénztárnak 15.475 tagja volt, kik közül kezeltetett a három év alatt biztosított tag: 9818, ingyen kezelt családtag: 3306. A pénztár vagyonállapota bár ezideig eléggé kedvező, mégsem mondható arányosnak a tagsági szaporodással. A bevétel az elmúlt 2 évben majdnem egyenlőnek mondható, mig a kiadások öszszege évről-évre emelkedik. Ennek magyarázata egyrészt a családtagok ingyenes kezelésében és különféle segélyezésében, másrészt pedig a törvény azon intézkedésében keresendő, mely a betegsegél yző-pénztárakra hárítja még a balesetek által okozott kezelési segélyek folyósítását is. Hogy mily fokozatos mérvet ölt a bevétel, de különösen a segélyezésekre fordított kiadás, azt a következő számok legjobban bizonyítják. Az első évben ugyanis 10.842 frt 56 kr., a második évben 16.684 frt 97 kr., ez utolsó évben pedig már 17.631 frt 21 kr. kiadása volt a pénztárnak. A pénztár az orvosok jogos kívánalmait, anyagi viszonyainak megfelelőleg, mindenkor és teljesen tekintetben vette, nem tévesztvén szem elől, hogy az orvosok mint egyik fő faktor csakis a pénztár javára működnek. Viszont orvosaink sem támasztanak nehézségeket a pénztár működése elé, miért is első sorban ezeknek, valamint hivatalnokaiknak lelkes és szorgalmas munkásságukért köszönetet mondott a gyűlés. Következett a felügyelő-bizottság azon jelentése, hogy a pénztár vagyonának kezelése mindenben helyes és mindenben mintaszerű, s igy a közgyűlés az 1896. év mérlegét elfogadta s a pénztár vezetőségének a felmentvényt megadta. Az elmúlt évben a pénztár kiadása kővetkezőkre folyósittatott: I. Táppénzek : a) kötelezett tagoknak .... 4025 frt 28 kr. b) önkéntes tagoknak .... 106 » —• » c) hozzátartozóknak járó 1

/

2 táppénz 204 » 06 » I. a) Gyermekágyi segély : a) kötelezett tagoknak .... 196 frt 09 kr. b) önkéntes tagoknak .... 37 » 11 » II. Rábapénzek: a) kötelezett tagok nejének . . 91 frt 50 kr. b) önkéntes » » . . 6 » — » III. Kórházba szállítási költségek. 103 »31 » IV. Kórházi ápolási költségek . 1154 » 32 » V. Gyógyászati segélyek : a) Gyógyszertári költségek és gyógyászati eszközök . . . . 2614 frt 14 kr. b) foghuzási dijak ..... 25 » 50 » VI. Temetkezési segélyek . . . 684 frt 85 kr. VII. Orvosok fizetése : . . . . 3285 » 76 » VIII. A pénztár tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak fizetése : a) igazgatási költség .... 300 frt —• kr. b) tisztviselők fizetése .... 1750 » — » c) bizalmi férfiak fizetése . . . 428 » 87 » d) hivatalszolga fizetése . . . 265 » — » IX. Irodafelszerelés, irodaszerek és nyomtatványok: . . . 329 » 10 » X. Házbér, fűtés, világítás . . 275 » — » XI. Tartalékalap lefizetése : a) 1895. évi tartalékalap . . . 1629 frt 76 kr. XII. Távbeszélő és portók . . 91 » 36 » XIII. Egyéb felmerült fuvarköltségek 28 » 40 » Egyenleg: 1894. évi tartalékalap 1163 » 95 » 1895. » » 1629 » 76 * Pénztári maradvány 1142 » 69 » Összesen: 21567 frt 71 kr. Ezután dr. Walter Gyula elnök a szakavatottan módosított alapszabályokat terjesztette elő s indítványozta, hogy azok a kereskedelmi ministerhez felterjesztessenek. A leglényegesebb változtatások, a melyeket az alapszabályokon ejtettek, a következők : a 20 kros járulék 21 krra ; a 10 kros 12 krra; 8 kros 9 krra emeltetett, mert a munkások készek többet fizetni, csakhogy betegségük idején minél kényelmesebb gondozásban részesüljenek. Azonkívül, ha a munkás családját is biztosítani akarja, járulékán felül családja gyógykezeléseért még 3 krt fizet; nem különben, ha a munkás egy éven belül halna el, ugy csak a felét kapja a temetkezési járuléknak. Az öngyilkos családja azon esetben nyerhet segélyt, ha ez iránt kérvényt nyújt be az igazgatósághoz. Az alapszabályok ujjáalkotásában dr. Walter Gyula, Paulovits Géza, Brucsy János, dr. Áldori Mór, Scheiber Bezső, Fuchs Ármin és Erős Soma fáradoztak, kiknek a közgyűlés elismerést szavazott. Következett a kilépett igazgatósági és bizottsági tagok helyett az ujak megválasztása. Dr. Walter Gyula elnök a következőket jelentette ki megválasztottaknak: Igazgatósági rendes tagokká : Dr. Walter Gyula és Scheiber Bezső. Igazgatósági rendes tagokká az alkalmazottak sorából : Scholcz Tamás, Turányi György, ifj. Brenner József és Läendler László. Igazgatósági póttagokká az alkalmazottak sorából : Krausz Samu, Hadra Ferenc, Gratzer János és Zeke József.