ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-02-23 / 8. szám

ságnak, de intézkedni nincs joga, annál kevésbé vizsgálatot tartani. Felhivjuk ezen esetre az egyházmegyei tanügyi hatóságot hogy a dolgot egyszerűen tudomásul ne vegye, hanem az illetéktelen beavatkozásért a kir. tanfelügyelőt felelősségre vonja. Forrongó község. Az »Esztergomi Lapok» c. helyi lap J3-iki •számában »Forrongó község* cim alatt megjelent közleményre vonatkozólag a következő tudósitást kapjuk. Kesztölc község birtokosai — a köztük és a Zsarnóczay Mihály vezetése alatt álló 13 tagot képező consortium között létrejött szerződés szerint — a földbirtokuk alatti kőszén kutatási és kőszénkiaknázási jogot a nevezett cönsortiumnak eladták — holott a kesztölciek azon véleményben vannak, hogy ők ily értelmű szerződést a nevezett consortiummal soha sem kötöttek. Innen ered a kesztölciek elkeseredése, amely azonban nem az illető község elöljárósága, hanem a vevő consortium, mint a kesztölciekkel szerződő magánfél ellen irányul és pedig annál inkább, mivel a consortium az őt illető jogát egy társulatnak akkép adta el, hogy e szerződésben — a kesztölciek nézete szerint —• azoknak jogai kellően biztosítva nincsenek, minek folytán a consortium által magukat károsultaknak tartó kesztölciek a napokban abban állapodtak meg, hogy a szerződés megsemmisítése iránti lépéseket az illetékes törvényszéknél megteendik. A kesztölciek e »titkos céljuk« kivitele végett egy komáromi ügyvédhez fordultak, akinek részére adandó meghatalmazás végett az Esztergomi Lapokban megnevezett »három fökolompos«, mint a lakosok megbízottja a községet »házrólházra « bejárta és a kérdéses megbízást a lakosok által aláíratta. Ez a tényállás és semmi egyéb; miért is nem igaz, hogy a kesztölcieken komoly lázadási vágy vett volna erőt, nem igaz, hogy bizonyos anarchistikus célok miatt gyűléseznének, nem igaz, hogy az elöljáróságot insultálnák és nem igaz, hogy a kesztölcieket bárki is izgatná, amit igazolni látszik azon körülmény, hogy a főizgatónak elkeresztelt Viteket a kir. járásbíróság le sem tartóztatta. Mindezeknél fogva a »Forrongó közseg« című közleményben foglaltak egész tartalmukban valótlanok és másnak nem tarthatjuk, mint a szerződés esetleges megsemmisítésétől megrémült consortium mach ináti ójának. Egy igazság van a kérdéses közleményben és ez az, hogy a kesztölciek egyszerű és jámbor természetűek és elhiheti cikkíró úr, hogy az ily jámbor, egyszerű, istenfélő, Istenét, templomát és papját odaadóan szerető és tisztelő néppel szemben nem helyesen járnak el, amidőn azt ily alaptalan vádakkal illetik és éppen a kesztölciek jámbor természeténél fogva nemesebb célt is tűzhetne maga elé a szerződő consortium, mint a községbeliekkel való üzérkedést. Ennyit az igazság érdekében. A farsang végnapjai. A katona-tisztikar jelinez-estélye. Az esztergomi katonatisztek jelmez-estélye méltó befejezése volt az idei farsangban rendezett fényes sikerű mulatságoknak. Oly nagyszámú közönség jelent meg, hogy a termekben egyáltalán nem lehetett volna mozogni, ha a rendezőség mindenre kiterjedő figyelmével, leleményességével és fáradhatatlanságával valóságos csodát nem mivel. Igy a hőség ugyan magas fokra hágott, de táncolni úgy ahogy, mégis lehetett. Ugy a hölgyek, mint az urak nagy része jelmezekben jelent meg, még pedig csillogó és nagy változatosságot mutató jelmezekhen, ami igen érdekes, megkapó látványosságot nyújtott és nagyban emelte a vidám pezsgésü jóhangulatot, mely mindenkit magával ragadott. A »Fürdő« nagy termének »gsnasz« földiszitése csupa ötlet, találékonysággal fűszerezett leleményesség és nevettető figura volt minden. A díszítést bámulatra méltó ügyességgel s szakavatottsággal Neuman* Emil hadnagy rendezte és készítette Sorgo és Schmike hadnagyok segédkezése mellett. Legnagyobb feltűnést keltett a jövő Esztergom panorámája és „Am Meeresgrunde" a gsnász tengerfenék, hol egy éktelen csúnya angol miss, egy katonatisztért adta magát oda táplálékul az éhes heringeknek. A jelmezben jelen volt hölgyek névsora a következő: Andrássy Mariska (darázs), Krenner Juliska (szélrózsa), Hajas Gabika (jockey), Laczko Vilma (éjkirálynő), Legény Marianna (Pölich ezell), Frey Berta (gigerli-hölgy), Szlávy Aranka i (holló), Pongrácz Klarissa (gigerli-hölgy), Zuna Henrietta (alvilág), Nozdroviczky Olga (cigányvajdáné), Fáy Vilma (havasi gyopár), Niederman Nelli (Dianna), Perényi Irma (halászlány), Horváth Mariska (festőnő), Éttér Ödönné (nagymama) Saághy Melani (lengyel nő), Szalkay Mici (lengyel leány), Kanczinger Henrikné (erdei tündér), Oltóssy Katalin (elszászi nő), Usztanek Szidi (árvácska), Krám Irén (szita-kötő), Pintér Rózsi (cigánylány), Schmidt Hugóné (gigerli-hölgy), Koksa Iza (gigerli-hölgy), Mezey Ilona (matróz-kosztüm), Perényi Margit (olasz leány). Azonkívül számosan voltak jelmez nélkül, leginkább a mamácskák sorából, kik ép úgy, sőt könnyebben lejthettek, mint a jelmezes hölgyek. A kétféle táncrend szimbolizálva az est jellegét, egy ólomgigerli, s egy paj pir-szerecsen rángatható végtagokkal. A mulatságnak vasárnap délelőtt vetett végett, mi kissé sok is volt a jóból. Katholikus Kör farsangzárója. A Katholikus kör hétfőn saját termeiben társasvacsorát I rendezett, mely vidám és tréfás hangulatban folyt le. Katona hangverseny. A helyben állomásozó ezred zenekarának hangversenye csütörtökön folyt le a »Fürdo« nagytermében. Tekintve, hogy a hangverseny az 1866-ban elesettek harci emlékének jó karban tartására volt szentelve, a jótékony cél társaséletünk számos tényezőit egybegyűjtette, s műélvezettel hallgatták a zenekar előadott műsorát, mely közkívánatra több magyar népdal-egyveleggel lett betetőzve. A hangverseny reggel 4 óra felé ért véget. Nagyböjt idején mindenesetre kissé sok ennyi idő a mulatságból, s hisszük jövőre nem böjtre fogják elodázni az ily kaliberű mulatságokat. Az Esztergom sz. kir. városi polgári Olvasó-kör műkedvelő tagjai február hó 16-án a farsangban másodízben játszottak ház-alapjuk javára, s szinre került Csepreghy Ferenc Piros Bugyellárisa. A műkedvelők telt ház előtt játszottak, a mi oly kedvet és lelkesedést adott a szereplőknek, hogy a darabot ügyes alakítással iparkodtak a közönségnek bemutatni. Egytől-egyig mind megállották helyüket a szereplők, de különösen ügyesen adta a kikapós, de a mellett a hitvesi hűséget féltékenyen őrző Molnár Zsófi szerepét Bartalos Vincéné. A veterán műkedvelő Horváth Mihály pedig a nála megszokott könnyűséggel játszotta a tölgyesi biró nehéz szerepét. A másik fő hőst Csillag Palit, Bartalos Vince mutatta be az őrmester válságos helyzeteiben igazán színészi tehetséggel. Béták vén huszár káplárt Tátus János adta igazi katonás furfanggal, amint megakarja menteni őrmesterét. Altalános derültséget okoztak Pennás Muki jegyző (Tóth Imre) és Hájas Muki ispán (Vomer Ferenc) sikerült alakításaikkal úgyszintén Kósza Gyurka (Radios Mihály) is többször megnevetette a közönséget ügyes játékával. Suták Kata kártyavető cigányasszony (Csókás Ferencné) pedig úgy festett ruhájával és beszédjével, mintha ezt a mesterségét mindig gyakorolta volna. Az előadást reggelig tartó táncmulatság követte. A „Tarkaság" nem hiába választotta meg a kézszorítást jelszavának, de farsangzáró mulatságán, melyet febr. 18-án tartott meg, meg is látszott, hogy mindnyájan egy sziv és egy kéz valának. A jó öreg Szerencsés bácsi régi gárdája megjelent teljes számban, hogy a farsang bohókás herj cégének megadja a végtisztességet. Elbúcsúztak j Carneval ő kelmétől a titokzatos maszkok, kik nem akarták elárulni kilétüket, el az egész társaság, sőt még az ezen alkalomkor megjelent boj hóc is, ki avval vigasztalta a megjelent fiatal ' hölgyeket, hogy a Carneval ő fensége, ha el is távozik, azért a Hymen ő nagyságát hátra hagyja I és majd kárpótlásul a. május tavaszi szellője ki\ fakasztja Hymen rózsáinak bimbóit. Különben, hogy mily jó kedv uralkodott, annak legjobb bizonysága az, hogy a házigazda ropogós és kitűnő sültjei oly gyorsan keltek, bora meg oly gyorsan fogyott, hogy ő maga is teljesen megfeledkezett a felállítandó sertés-vágó okozta bajokról. A nagyszombati kir. érseki Konviktusban a gymnásiumi ifjúsági könyvtár javára megtartott j mindkét színielőadás igen fényesen sikerült. Az intézet színháza mindkét estén tömve volt, mi nem csekély fokban lelkesité a szereplőket. A vasárnapi darabban igen jól játszottak Sághy György, Kisfaludy László, Rajczy Géza, Fogl Frigyes és Hedy Sándor; a keddiben pedig kiválólag | j jól adta szerepét Zách Sándor, ki mellett még | elismerést érdemelnek Bechló Jenő, Czibula Miklós és Kuzma Gyula. Brodn mester szerepét nem Paulovits Géza, hanem Gálffy György VIII. o. b. tanuló adta. Hogy a színielőadások ily fényes sikert arattak, ez Mutschenbacher Gyula tanár ; érdeme, ki heteken keresztül szabad idejét arra fordította, hogy a szereplők szerepüket jól megtanulják és azt ügyesen előadják. Őszinte és meleg elismerés illeti Toldy Béla tanárt, a zenei részek rendezőjét. Az előadott zenedarabok helyesen voltak megválasztva és kifogástalanul előadva. A tiszta jövedelem körülbelül 120 frt. Bál Ácson. Ez az Ács kérem a szomszéd Komárom megyében egy szép nagy falu vagy 4000 cívissel, katholikus meg kálvinista templommal, cukorgyárral, ennyi az, mit róla a grografia tanít. Faluról lévén szó, elcsodálkoztunk, mikor meghivattunk és értesültünk, hogy ott bálokat is szoktak rendezni. No és ez a csodálkozásunk megfagyott, mikor riporterünk beszámolót tartott előttünk. Volt azon a bálon cigány Komáromból, hemzsegett a frakk, lakk, klakk, virítottak az illuzios meg selyem-bársony ruhák, volt táncrend, rendezőség élén elnökökkel, titkárokkal, pénztár! nokokkal, szóval mindazon kellékek, melyek egy I elite-mulatság elmaradhatlan tényezői szoktak lenni, i És ha hozzá számítjuk, hogy ez a falu egy vidék I gócpontja, megértjük, hogy miért gyűlhetett ott annyi közönség össze, kik között az Esztergomiakat érdeklő neveket is találunk, és hogy miért tudta az első négyest 36 pár táncolni. A jelen volt hölgyek következők voltak : Asszom/ok : Bükkel Miklósné (Borba), Bogárné, Csernó 1 Edéné, Csermák r Hugóné, Esső Istvánné, Esztergályos Kái rolyné, Falkné (O-Szöny), Hangyássy Lászlóné (Böny), Hori váth Józsefné, Kovács Jánosné, Kaubik Jánosné, Br. Mar; schall Vilmosné, Komornik Manóné (Almás), Paizs Lajosné , (Gyó'r-Sz.-Márton), Paulovics Bezsőné, Soós Károlyné, Szabó Kálmánné (Igmánd), Szabadhegyi GyÖrgyné, Szederkényi Antalné, Wimmer Imréné. Leányok: Ahtal Irénke. Bükkel Böske (Borba), Bogár ; Lenke, Csernó Iza, Csernó Bözsi, Csernó Sati, Hangyási Margit és Irma, Falk nó'vérek (O-Szöny), Horváth Berta és Irénke, ívánpis Ilonka (Gyó'r), Kaubik nó'vérek, Kovács Ilona, Kovács Manda. Révész Lujza, Révész Györgyike (Veszprém), Schultz Erni és Ida, Vásárhelyi Turánka, Wimmer Irénke stb. Irodalom és Művészet. Perényi Margit Veszprémben. Városunk I szülötte, Perényi Margit opera-énekesnő nagy siI kerrel hangversenyezett Veszprémben. Csaknem bámulatos nagy hangterjedelmével, melynek minden hangja üdén cseng és szívhez szóló árnyalattal bír, — mint Veszprémből értesülünk — minden egyes énekszám után tapsviharra ragadta a közönséget. Leonora nagy áriáját a Troubadourból olvadékony hangján adta elő, de talán még ] igazabb érzelemmel, még hatásosabban énekelte Traviátának egy egy nagy áriáját. A Sztojanovics I féle Madár-dal után, a publikum kívánságának í engedve, Riká-ból, Szabados-nak e gyönyörű operettjéből, énekelt egy cigány stílben tartott áriát. Végül magyar népdalokat énekelt, azokkal nagy hatást keltve. Perényi Margit különben érte' sülésünk szerint Esztergomban is fog egy érdekes programmal összeállított hangversenyt adni. Hangverseny. Fülöp Riza opera-énekesnő, Ligeti Jenő a budapesti nemzeti színház gy. tagja és Fülöp Alfréd zenetanár értesitik lapunkat, j hogy a hét folyamán hangversenyt rendeznek ! Esztergomban Műsoron lesznek többek közt 1. j A »Gólyához«, irta Tompa Mihály, előadja I Ligety Jenő. 2. Kegyelmi ária, Ördög Róbert operából énekli Fülöp Riza. 3. A vallomás, legenda szerzé és előadja Fülöp Alfréd. 4. Levél ária Rip-Rip operettből énekli Fülöp Riza. 5. ! Simon .ludit, előadja Ligety Jenő. 6. Apród ária a Huegnották operából, énekli Fülöp Riza. 7. Ma; gyar ábránd, előadja hegedűn Fülöp Alfréd. 8. i Cigánydal Cigánybáróból, Fülöp Riza. 9. Cziterás : induló énekli Fülöp Riza. Kezdete fél 8 órakor. ! Bővebbet a falragaszokon. Szerkesztőségi Telefon. B. Á. Kis-Báb. Summás gratias! Bezzeg sánták a riporterek. A többit is mozgatjuk. Sp. Gy. Garam-Szó'llős. No, böktünk rajta egyet! Köszönjük a figyelmeztetést. Sokszor biz szemet is kell hunyni; bolond a világ. F. Balassagyarmat. Későn érkezett. Köszönet. Jövő számban felhasználjuk. Költő. Megengedjük, hogy koronákat tud költeni, de verse még a költés ihletének hiján van. Szentpétery. A szerkesztőség ugy az Eleket, mint a Lexit szivesen fogadta.