ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-01-12 / 2. szám
zást kérjen egy örök-vétel foganatosítására, a melynek eszközeit részint az örökös tagsági dijakból, részint kötvények ellenében felveendő kölcsönből szándékozik meríteni. A megvásárlandó épület a Széchényi-téren fekvő, Lieb József-féle ház lenne, a melyet az illető örökösök 20 ezer frtért hajlandók a kör birtokába bocsátani. Az épület átalakítva, emeletre emelve — hisszük kitűnően megfelelne a kör céljainak és tökéletesen elkészítve —mintegy 35 ezer frt költségbe kerülne. E nem csekély összeget az emiitett módon, a következő felhívás kibocsátása révén reményli a bizottság megszerezhetni. >F elhívás! Nagy jelentőségű, rendkívül fontos azon társadalmi hivatás, amelylyel a kath. körök napjainkban bírnak. Hatásuk minél sikeresebb és eredménydúsabb kifejtése szempontjából misem kívánatosabb, mint hogy tagjaiknak lelkesedése, egyetértése és barátságos öszműködése mellett bizonyos anyagi függetlenséggel is rendelkezzenek és szilárd fenállásuk szimbóluma gyanánt tulajdonjog czimén legalább oly hajlékot mondhassanak magukénak, a melyben mindazon helyiségek feltalálhatók, amelyekre a köröknek különféle céljaik tekintetéből múlhatlanul szükségök van. E meggyőződés indította az alulírott elnökséget azon törekvésre, hogy a helybeli kath. kör részére is minél rövidebb idő alatt megfelelő, célszerű, minden igényt kielégíthető épületet szerezzen. Kedvező alkalom kínálkozván jelenleg ily épületnek örök áron történendő megszerzésére: van szerencsénk a választmány nevében azon tiszteletteljes kérelemmel járulni igen tisztelt Tagjaink és az egész t. közönség elé, hogy az alább körvonalozandó módozatok elfogadásával, a kifejtett eszme megvalósithatásában körünket támogatni méltóztassék, A házvételhez jelentékenyebb összeg kívántatik. Megszerezhetőnek tartottuk ez összeget a következő módokon. Először kérjük a t. tagokat, méltóztassanak az örökös tagsághoz alapszabályszerüleg a 9. §-ban előirt 300 frt, illetőleg 150 frtot lefizetni, a szerint amint rendes és igy évi 12 frtot fizető ; vagy vidéki és igy csak 6 frtra kötelezett tag valaki. Másodszor különös figyelmébe ajánlani bátorkodunk a t. tagtársaknak a házvétel alkalmából forgalomba hozandó kötvényeinket. A szükséghez képest 400-500 drb. 50. azaz ötven frtos kötvényt szándékozunk kibocsátani. A befizetett összeg után a kötvényeknek kisorsolásáig, a mi legkésőbb 1900-ban veendi kezdetét, utólagos félévi részletekben 4 u / 0 fizetésére kötelezzük magunkat, mig az egész összeg, illetőleg kötvény-tartozás biztositéka gyanánt a vásárlandó ingatlant és a kör összes vagyonát kötjük le. A kölcsön adandó összeg tehát minden időre, minden körülmények között biztosítva van és annak visszatérítése iránt senki a legcsekélyebb kételyt sem táplálhatja. Meg lévén erősen győződve arról, hogy jó akaratű igyekezetünk általános méltánylással és helyesléssel fog találkozni, semmi kételyt sem táplálunk az iránt, hogy nemcsak t. Tagtársunk fog az óhajtott összegek biztosításához hozzájárulni, hanem másokat is szives lesz megnyerni azon eszme megvalósithatásának, a mely nemcsak városunk társadalmi életét kecsegteti a legszebb reményekkel, hanem tényezőjévé emeli körünket a katholikusok országos mozgalmának is, követendő példát nyújtva hitfeleiriknek, hogy tenni és áldozni tanuljanak! Adja az Ég, hogy reményeink fényesen teljesüljenek. Isten velünk! Esztergom, 1895. december 28-án. A kath. kör választmánya nevében : Dr. Walter Gyula Mattyasovszky Lajos titkár. alelnök.« Az átalakítási munkálatok és költségvetés végleges megállapítása után lenne meghatározandó a kibocsátandó kötvények száma, a mely a szerint módosulna, hányan fognak a kör tagjai között találkozni, a kik az örökös tagsági dijat lennének hajlandók lefizetni. A feladat kétségkívül nehéz ; a vállalkozás sikere nem kevéssé kétséges. Ha mindazáltal figyelembe vesszük azon érdeklődést, a melynek a kör örvend; ha tekintettel vagyunk azon áldozatkészségre, a mely e város sok nemeskeblű lakóját jellemzi; ha nem feledjük végre az általános óhajt, a mely a kath. tevékenység felélesztésére és ápolására nézve a kebleket országszerte heviti: talán mégsem túlmerész azon remény, hogy egyik legforróbb óhajunk szerencsésen sikerülni fog. Ahol ezer év előtt állami életünk alapjait rakták le, képesek I leszünk talán a második évezred küszöbén szerény 1 otthont teremteni azon hit követői számára, a \ melynek legelső sorban köszönhetjük, hogy »fogyva bár, de törve nem — él nemzet e hazán.« (Lelkes éljenzés.) Midőn körünk ez egyik legfontosabb feladatának részleteit ekként ismertetni és a lefolyt év mozzanatairól a fentebbiekben beszámolni szerencsém van, kérem, méltóztassanak a házvétel ügyére nézve bölcsen határozni, jelentésemet szives tudomásul venni és megengedni, hogy a csekélységem iránt tanúsított megtisztelő bizalomért mélyen érzett köszönetemet nyilváníthassam. Emlékezetes e közgyűlés azért, mert elhatározta, hogy saját házat szerez és e nagyfontosságú határozat megvalósításával a választmányt bizta meg. A tiszti kar alakításánál a mult évben lemondott gr. Csáky Károly püspök úr helyébe elnökül Mattyasovszky Lajos lett egyhangúlag megválasztva. Az uj elnök köszönő beszédében többek közt hivatkozott arra, hogy főmagasságű Biboros főpásztorunk és fővédnökünk jelszava a »Béke« továbbra is minden áldásával körünkben fenmaradjon, teljesen meghonosuljon, hogy nálunk meleg hajlékra, kedves-otthonra találván, bennünket soha el ne hagyjon és igy törekvéseink sikerét biztosítsa. »Nem akarok hosszasan — szólt —• a kör vezetésében követendő eljárásról szólani, mert az nagyon sok előre nem látható körülménytől függ ; — de igen kérem mélyen tisztelt tagtársaimat, hogy a mai zilált társadalmi viszonyok között, — a politikát teljesen mellőzve — a mindnyájunk által jól ismert, és a kath. köröknek főtörekvését, egyedüli feladatát, érdekét, mely a katholicismusban nyer teljes kifejezést, kidomborodást; s mely végcéljában hitünk megtartása, bevallása és annak tisztelet szerzésében áll; necsak benn a család szűk és bizalmas körében, hanem úgy a külső társadalmi életben, mint itt kedves körünkben táplálni, annak magvait elhinteni és gyümölcsözővé tenni együttesen iparkodjunk, hogy Isten bőséges áldása szálljon körünkre, — működésünkre.« Az uj elnök előtt nagy feladatok állanak, melyek szerencsés megoldása a kath. kört magasra fogja emelni. Vállakózásában biztosíték az ő önzetlen ügybuzgalma, melyekért a kör tagjainak teljes bizalmát sajátjául mondhatja. E törekvésekben bizonyára egész erővel támogatni fogja elnökét az ujonan megválasztott tisztikar, mely következő: Dr. Walter Gyula alelnök, Dr. Csajka Ernő titkár, Litsauer Sándor II. titkár, Büttner Róbert pénztáros, Magurányi József ügyész, Perényi Árpád háznagy, Fekete György könyvtárnok. A választmányi tagok lettek: Rarta Tivadar, Bellovits Ferenc, Boltizár József, Brutsy Gyula, Brutsy János, Csáky Károly gróf, Csernoch János, Fehér Gyula dr., Frey Ferenc, Gudenus Arthur báró, Halmos Ignác dr." Horváth Ferenc dr., Kereszty Géza dr., Kohl Medard dr., Koksa Kálmán, Magos Sándor, Maiina Lajos, Marosi József, Maszlaghy Ferenc, Mattyasovszky Kálmán, Mészáros Károly, Mihalik Bálint, Paulo vies Géza, Perger Lajos, Pfalcz József, Prohászka Ottokár dr., Rapcsák Imre dr., Reviczky Gábor, Bosszival István dr., Id. Sinka Ferenc, Szabó Szilveszter, Szecskay Kornél, Wimmer Ferenc, Vojnits Döme. Azon örvendetes reményünknek adhatunk kifejezést, hogy azon »intelligentialis tőke«, mely I a kath. körben a barátságos érintkezésben a legI szebb társadalmi célok megvalósulására tömörült, I nem fog siker nélkül működni, hanem az elnöki I megnyitóban s titkári jelentésben kifejtett programmot fényes eredménynyel lesz szerencsés megvalósítani. HÍREK. Olvasóinkhoz! Felkérjük mindazokat, kik lapunkat, mely az esztergomi főegyházmegye kebelébe tartozó összes megyék érdekeit és közügyeit szolgálja, megtartani kegyesek lesznek, szíveskedjenek ebbeli szándékukat vagy egy levelező-lapon tudatni, vagy az előfizetést tetszés szerinti részletben beküldeni. * A szentgyörgymezei úrbéresek. Esztergom város egyesítésének természetes folyománya, hogy ezentúl itt a város minden részében egyenjogú polgárok lakjanak s a volt földesúri jogok minden maradványai megszűnjenek. A város ki is jelentette, I hogy a szentgyörgymezei volt úrbéres gazdákra : nehezedő terhet megváltani kész, s a volt községi jegyző jövedelmeinek rendezésénél, jövő fizetése megállapításánál ezen kijelentés alapján intézkedett is. Ezen intézkedés által az úrbéri terhek egy része tényleg megszűnt, dacára ezeknek a szentgyörgymezeiek egy jó része még mindig I aggódik amiatt, hogy ezen terhek teljes megszűnése még írásban kimondva, megerősítve nincs. Kétségtelen, hogy a város minden terheit viselő volt úrbéresek még külön adóval nem terhelhetők s igy ennek rendezése nyugodtan várható. * Karneval herceg programmja. A farsang beálltával az aranyifjúság szövetkezve a szépnem pezsgő elemével, rendesen forradalmat csinál, s kormányra ülteti Karneval herceget. Esztergomban is megtörtént a kabinetváltozás, s Karneval »kivételes territórium «-mal felruházott »bál-ügyi bizottság«-a eddig a következő mulatságokról nyújtott be javaslatot: I Január 12-én: A királyvárosi polgári egyesület szinielőadással egybekötött táncestélye. Január 18-án: Katonatiszti táncestély. Január 25-én • Műkedvelői előadás a Kaszinóban. Január 26-án: Kath. Legényegyleti táncestély. Február 1-én: A kereskedő ifjak felolvasással egybekötött táncmulatsága. Február 8-án: Humoros estély a Kaszinóban. Február 15-én: A katonatisztikar jelmezes estélye. E javaslatokat mint értesülünk, több más is fogja követni, melyeket csak beható bizottsági vita után fognak az érdekelt körök publikálni. * Az esztergomi papnevelőintézet ünnepélye. Vízkereszt ünnepén délután a helybeli papnevelőintézet növendékei »Á győző bevonulása« cimü 4 felvonásos karácsonyi drámát adták előkövetkező szereposztással: Heródes ... • . • • Kétszery L. sldok } zsldó szol ° ák HerodeS udvarában Jes n zeniky e K. Ursus római szolga .... Csörgei ViktorSimeon Írástudó . . . . . Kristóf Árpád Gáspár Pathy Gyula Menyhért . . . . . . Marcinka J. Boldizsár . . . . . . Trebiczky F. Lucifer Kászonyi A. Egy színmüvet előadni, melyben karaktereket kell ábrázolni, érzelmeket tolmácsolni, a történet egy kitépett részecskéjét ugy elénk varázsolni, hogy az hatást keltsen, s mindez oly szereplőkkel, akik ugyan vér a vérből, de akik szerepüket a tárgy és momentum elöképzelése mellett tanulják be, akik ;i színpadot jóformán csak hírből ismerik, akik az alakoskodást csak ugy a saját jó voltuk szerint próbálgatják, mindez valami és a kik megcsinálják derekas munkát végeznek. Az esztergomi kispapok megtették, hogy erre a »derekas munkásság« cimére rászolgáljanak. Játékukban megvolt az érzelmek skálája, az alakok egységes mozgalma. Hiba és fönakadás nélkül mondották el mondókájukat, s némelyiknél az önállóan alakító tehetség csillámai is fölcsillantak. Kászonyi, ez az eredeti tipusu székely ifjú, *faja egész tüzével s mimikájával játszotta Lucifert, a főszerepet. Kétszery, leszámítva Heródeshez nagyon is fiatal hangját, jól festett s érzelemmel mozgott. Tiszteletreméitóan ábrázolta Kristóf Árpád Simeont, akárcsak egy jó öreg pátriárkát láttunk volna. Afert s a kételkedő Sádokot Jónás és Jeszenszky otthonosan szerepeltették, a pattogó római szolgát Csörgei Viktor jól maszkírozta, fakardja lelkes »vilíogtatásával« a kollega publikumot derültségre fakasztotta. Pathy, Marcinka, trebiczky a napkeleti bölcseket' bizonyos akkordszerü méltósággal játszották, s kitűnően néztek ki. A jól sikerült előadást számosan nézték végig, többek közt Boltizár, Palásthy püspökök, Blümelhuber prelátus, Mally,Rosszival, Hetyey, Venczel kanonokok, Frey képviselő, Maiina polgármester, Gr. Mailáth Gusztáv,Horváth Mátyás, Schedl Arnulf, Klinda Teofil, Reviczky Gábor, Brutsy János, Halmai, Hanny jószágigazgató, Dr. Fehér Gyula, Perger Lajos, Pathy Gyula, Schreiber Aladár, Guzsvenitz Vilmos, Számord Ignác, Bárdos Rémig, Kardos Celesztin, Okányik Lajos, Grúsz Rajmund, Rapcsák Imre, Preininger Emil, Kovács Theodoz stb. * Személyi hírek az esztergomi főmegyéből. Vass Zsigmond, a zselizi plébánia-javadalomra investiáltatott. Kari Alajos kirvai adminisztrátor állomását elfoglalta. * Hymen. Városunk egyik legbájosabb és legműveltebb szépsége Friess Irma úrhölgy, Friess Rezső volt cs. és kir. vezérőrnagy leánya, f. hó 11-én a déli órákban kelt egybe dr. Zimányi Károly múzeumi segédőrrel. A polgári kötést nyomban követte az egyházi esketés a kir. városi plébánia
