ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-04-19 / 16. szám

egyetlen lépést sem tettek az uzsorás nagytöke megbuktatására, sőt ellenkezőleg, a legutóbbi bécsi választásnál a szociáldemokraták mindnyájan a börze jelöltjeire szavaztak. E különös jelenség oka igen egyszerű. A munkásokat nyomorba sülyesztő nagy tőke képviselői majdnem kivétel nélkül zsidók, és az elnyomott munkásokból alakult szociáldemokrácia vezetői szintén zsidók. Ezek aztán a szegény munkásokat félrevezetik, megcsalják Midőn a nagytőkét megtámadni vélik, épen akkor szolgálják. A prágai gyűlés elnökségében : Steiner, Schiller, dr. Ellenbogen, mint zsidók. Alsó-Ausztriában a pártnak 35,000 bejegyzett tagja van, kikhez még 3000 nő is tartozik a hivatalos jelentés szerint. Ebből is látható, mily hamis volt azon híresztelés a bécsi községtanácsosok választásánál, hogy a szociáldemokraták képezik Ausztriában a nép többségét. Láttuk, hogy ott csupán a harmadik választási kúriában 31,000 keresztényszocialista szavazott. És ime Prágában maguk hivatalosan jelentik, hogy egész Alsó-Ausztriában 35,000 párttagjuk van. Felső-Ausztriában a szociáldemokraták kétségbeejtő jövőnek néznek eléje. Fájdalommal jelentik e gyűlésen, hogy a keresztényszocialisták ijesztő mérvben uralkodnak. Salzburgban szintén »a papok tönkre teszik a dicső elveket.« Csehországban, dacára hogy igen sok a munkás, mégis csak 14,000 elvtárs van. Morvaország számtalan gyárai közt alig 2900 párttagot számlálnak. Ez általános áttekintés azon meggyőződést nyújtja, hogy a keresztényszocialisták hasonlithatlanul nagyobb számban vannak, mint a pogány alapon álló és zsidóktól vezetett szociáldemokraták. És igy, ha behoznák az általános szavazatjogot, biztosan a keresztényszocialisták lennének a győzők. Ezért hangsúlyozza és követeli a keresztény párt a szavazatjog kiterjesztését, mig a liberálisok — kiknél pedig az »általános szavazatjog« a leginkább hangoztatott programmpont volt! — mindenképen akadályozzák. Lueger, midőn a választási jogot minden 30 éves polgár számára követeli, az igazi népjog őszinte harcosa, mig a liberálisok hazug ürügyek alatt e jogot megtagadják. Pedig a világ ezen irányban halad. A felvilágosodás lehat a néprétegekke, a jogot követelni fogják és kérlelhetlenül Ítélnek majd. Ez itélet olyan lesz, milyen a nép. Liberális, vagy keresztény. A szociáldemokrácia és a keresztényszocializmus nagy mérkőzése. Esztergom város tisztujitása. Esztergom, 1896; április 16. Ritka érdeklődés mellett folyt le városunk tisztujitása csütörtökön. A képviselőtestület tagjai 17 kivételével mind megjelentek. A gyülésterem kicsinek bizonyult annyi ember egybegyűjtésére. A hangulat után Ítélve, rég nem láttunk oly arányú elevenséget, mint e kétségtelenül nagy napon, midőn az egyesülés óta először járult a képviselőtestület az urnához, hogy az egyesült Esztergomnak, ahhoz méltó tisztviselőket adjon. A lefolyt választás egyrészt megnyilatkozása volt azon szellemnek, amelyet a képviselőtestület a város kormányzatában követni kivan, másrészt bírálat azok fölött, kiket nem tartott illetékesnek arra a polcra, melyre rellektáltak. Kisebb hullámzást a polgármesteri állás betöltése keltett, és éppen Niedermann József iránt való tekintetből, sehogy sem helyeselhetjük azok eljárását, kik őt a pályázatra erőltették. Az eredmény előre látható volt s ha Niedermann felléptetésének csak az volt a célja, hogy a kormánypárt és ellenzék közötti számarányt kimutassa, ugy e kimutatás az azt követelökre nem volt valami örvendetes, mert bizonyítéka volt azon antipathiának, melyet a kormánypárti törekvések Esztergom polgárságában keltenek. Nagyobb volt a hullámzás a közgyámi állás betöltése körül. Itt már vegyes, politikai és személyes érzelmek vegyültek szabatos akkordba, hogy a pálmát annak adják, ki a képviselőtestület bizalmát, rokonszenvét megnyerte. Az elesettekről ne legyen többé említés, a csata be van fejezve, s hisszük, a város ügyeinek haladását, bármely politikai meggyőződést követ is valaki, egy szívvel, egy ambícióval fogja mindenki , előmozdítani. A tisztujitás lefolyása következő volt: A közgyűlést megelőzőleg a királyvárosi plébánia templomban 9 órakor Csáky Károly ' gróf püspök Veni Sanctét celebrált, melyen a képviselőtestület nagyobb része megjelent. A l í lassú gyülekezés miatt Maiina Lajos h. polgárJ mester csak 10 óra után nyithatta meg a gyüI lést, s megnyitva, az alispán meghívására I Niedermann .lózsef. Rudolf Mihály és Brenner I József képviselőkből álló küldöttséget menesztett. Andrássy János alispán üdvözölve a képviselőtestületet, felhívta azt a tisztujitás megejtésére. j Erre Maiina Lajos h. polgármester maga és tiszttársai nevében hivataláról lemondott s annak jelvé- j ; nyeit az alispán kezeibe letette. Az elnöklő alispán a szavazatszedő bizottság elnökévé Boszi- j val István kanonokot jelölte ki, ki a szavazatokat összeiró képviselőkkel bámulatos kitartással véí gezte nagy felelősséggel járó tisztét. A szavazatszedő bizottság elfoglalván helyét, megkezdődött a szavazás, melynek eredményeként következők választattak meg: Polgármester Maiina Lajos; i gazdasági tanácsos Kollár Károly volt főjegyző; pénzügyi tanácsos Hoffmann Ferenc volt sz -tamási jegyző ; tiszti ügyész dr. Földváry István; mérnök Tiefenthal Gyula ; erdőmester Nozdroviezky Miklós ; számvevő Dóczy Antal ; házi pénztárnok : Szabó József; házi pénztári ellenőr Hajnali Gyula; \ levéltárnok Csernó .lózsef; közgyám Sinka Ferenc | Pál; I. számtiszt Huray Ferenc: II. számtiszt i Fray Vince : kataszteri nyilvántartó Czakó Gábor ; | ' rendőrfogalmazó Unger Hugó ; I. végrehajtő Ma- j j gos János; rendőrségi írnok Hauslohner János; | levéltári segéd Osváth Andor. A polgármesteri állásnál Maiina Lajos 128, Niedermann .lózsef 29 szavazatot kapott, s igy Maiina Lajos 99 szótöbbséggel lett Esztergom polgármesterévé megválasztva. A közgyárai állásnál Sinka Ferenc Pál 98 szavazattal, Bártfay Géza 54 szavazata ellenében lett megválasztva. A kezelő s segédszemélyzeti állásoknál a szavazatok a kijelöltek között megoszlottak. Nagyobb majoritással Huray Ferenc és Magos János lettek megválasztva. A polgármester megválasztása után Andrássy alispán melegen üdvözölte Maiina polgármestert, mire Maiina Lajos letette az esküt, s megválasztása fölött meleg szavakban tolmácsolta háláját. Az összes szavazások bevégzésével az alispán föleskette a tisztikart, a tisztujitás pártatlan és ro- ! I konszenves vezetéseért pedig Maiina polgármester J : fejezte ki neki Esztergom város közönségének köszönetét. Frey Ferenc országgyűlési képviselőnk a tisztikarhoz intézett nagyhatású beszédet, kiemelve hatáskörük magasztosságát, melynek hivatásos betöltését ily hivatása magaslatán álló tisztikartól méltán elvárhatja Esztergom közönsége Még Andrássy alispán intézett a közgyűléshez néhány buzdító szót, mire fél négy felé a városatyák szétszéledtek. Esztergom vármegye és a millenium. i A Magyarország fennállásának ezredik év- i fordulóját ünneplő Esztergom vármegye ünnepsé- j get rendező bizottsága most már végleges érvény- i nyel megállapította a következő részletes prog- j ram mot: 1. Május 13-án reggel 9 órakor a törvényhatóság bizottságának tagjai — lehetőleg magyar I díszruhában, vagy fekete szalonöltönyben — a vármegye tanácskozó termében összegyűlnek. 2. 9 és 1

/

2 óra előtt 5 perccel a két föszolga- i biró által kisért vármegyei zászló előlvitele mellett I a vármegyeház hátsó kapuján át a bizottság j Esztergom sz. kir. város plébánia templomába ! megy. 3. Fél 10 órakor a most nevezett plébánia templomban ünnepélyes »Te Deum.« 4. 10 órakor a vármegye alispán,]a megI nyitja a közgyűlést, O Eminenciája, a bibornok \ hercegprímásért és a főispánért 5 tagú küldöttség megy, a mely őket a díszközgyűlésbe meghívja. E méltóságok megérkeztéig az' alispán az ülést fölfüggeszti 5. A főispán megérkezik s elfoglalja elnöki I székét. 6. Megérkezése a bibornok hercegprímás Ő Eminenciájának, mely alkalommal őt a vármegyeház lépcsőházában az alispán, mig a terembe érkezésekor a főispán fogadja. 7. O Eminenciája és kísérete helyeiket elfoglalva, elnöklő főispán megnyitja a folytatólagos díszközgyűlést. 8. Bessenyeöi és Tepélyi Szabó Mihály, a vármegye főjegyzőjének megemlékező beszéde az 1000-ik évről. 9. Egyházpakai Andrássy János alispán dicsbeszéde O Felsége Urunk Királyunk, a legalkotmányosabb uralkodóról. 10. Mattyasóci Mattyasovszky Vilmos, a vármegye főügyésze a törvényhatóság nevében üdvözli a Bibornok Hercegprímás Ő Eminenciáját, mint Magyarország első zászlós urát és Esztergom vármegye örökös főispánját. 11. Földváry István beszéde az ország alkotmányos kormányáról. 12. Késmárki Frey Ferenc indítványa, hogy ez alkalommal 0 Felsé géhez hódoló távirat intéztessék. 13. A főispán a díszközgyűlést bezárja 14. Délutáni 1 órakor a fürdő vendéglőben bankett lesz, (Egy teríték ára 4 frt.) amelyre vonatkozó aláírási ivek az ünnepélyek rendező bizottságának elnökénél, a polgármester és főszolgabíró uraknál megkaphatok s ezenkívül oly kérelemmel küldetnek szét az igen tisztelt megy?bizottsági tag uraknak, hogy az iveket akár aláírva, akár üresen, folyó év május 5-ig a rendező bizottság elnökéhez szíveskedjenek visszaküldeni. 15 Este, sötétedéskor a régi fellegvár éjszaknyugati ormán, a sz.-tamáshegyen és a »Kuklender<nevíi dombon kigyuladnak az örömtüzek s 8 és */

8 órakor a Széchényi térről a város kapitányának felügyelete alatt és zenekíséret mellett megindul a fáklyásmenet Ő Eminenciájához a bibornok hercegprímás úrhoz, kinek palotája előtt dr. Perényi Kálmán párkányi járási főszolgabíró tartja az alkalmi ünnepi beszédet, ezután a menet a Főispán úr ő méltóságának lakása előtt állapodik meg, hol is Reviczky Győző esztergomi járási főszolgabíró szónokol; mig végre visszatér a menet az ünnepség tulajdonképeni kiinduló pontját képező vármegyeháza elé, hol néhány hazafias szellemű zenedarab eljátszása után a fáklyák kioltatnak. A rendező bizottság mindent elkövet arra nézve, hogy az ünnepély minél lélekemelőbb legyen, felkéri tehát a megyebizottság minden egyes tagját arra, hogy ez ünnepség pompáját megjelenésével emelni s minden erejével odahatni törekedjék, hogy az kitűzött céljához méltó legyen. E végből ismételve kéri a rendező bizottság a megyebizottsági tagokat, a főszolgabírókat, Esztergom sz. kir. város polgármesterét, ennek utján a város tisztikarát és tehetősebb polgárait, hogy a díszközgyűlésen és az ezt követő bankettre magyar díszruhában avagy fekete szalonöltönyben szíveskedjenek megjelenni. Levelezés. Fels ó-S zeli ünnepe. Az esztergomi érseki megyéhez tartozó. Pozsony vármegyében fekvő Felső-Szeli község nagy napra virradt f. év ápril 12-én, Fehérvasárnapon. Specziár Lajos plébános tartotta plébános! beigtatásának ötvenedik évfordulóját. Nagy sor ez! Egy és ugyanazon helyen ötven évig működni az Ur szőlőjében Ilyen ünnepély a ritkaságok közé tartozik, méltó a megünneplésre. Eljött részt venni az örömben a plébános urnák iskolatársa, kivel együtt szenteltettek föl: Boltizár József püspök ur Esztergomból. Megjelent a választókerületnek országgyűlési képviselője dr. Hortoványi József, a főbírája Ujj István ; az esperesi kerület papsága mint jó testvérek, elhozták szivök szeretetét. De sőt más kerületekből is jöttek, mert a jubilánst az egész vidék kedveli. Meg is érdemli. Nem bánt senkit, szívességet tesz, amennyire telik tőle. Soha sem nyugtalankodott, sohasem panaszkodott, ugy vette az életet, amint van. Azt gondolta, a felsőszelii hivek is üdvözülni akarnak, azokat is kell valakinek vezetni a mennyországba. Ha a Gondviselés őt rendelte oda, hát megállja helyét, amig birja. Pedig a plébániai javadalom nagyon is a harmadranguak közé tartozik A jubiláris plébános ur érdemeit soha sem emlegette, pedig tehette volna. Fölhozunk egyet. 1849. jun. 19-én a magyar hadsereg átjött a Vágón Negyednél és az osztrák hadsereget Zsigárd, Pered, Deáki községekből kiszorítván, becsületesen elverte. De már ekkor az országban volt az orosz sereg is, mely az. osztrák csapatok romjaival Galánthánál egyesülve, a magyar hadsereget visszaűzte a Vágón, jun. 22-én. Ezen