ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-31 / 22. szám

sok folyadék jut a levelekre, akkor a nedvesség összefolyik, lecsurog és nem sokat használ. Nagyon érdekünkben fekszik még, miként arra ügyeljünk, hogy szomszédjaink is permetezzék szőlőjüket, mert ha valamely hanyag embernek szőlőjében háborgatlanul tenyészhet a peronospora, akkor az állandó tanyája lesz ezen veszedelmes betegségnek, a honnan az nemcsak minden évben fog terjedni, de nyáron át is valóságos melegágya lesz a peronospora tenyészetnek, a honnan folyton átcsaphat a betegség a jól gondozott szőlőkbe, soha sem fog e betegség elmúlhatni, ha a hanyagok szőlőjében bántatlan fészket lel, végre pedig azért is, mivel a törvényhatósági rendszabályok minden szőlőtulajdonost szigorúan köteleznek a permetezés által való védekezésre. Milléniumi ünnepélyek. Millenium a várfokon. Az ostromlott Konstantinápoly várta az angyalok felhőkből lezúgó csatariadőját, mely a város szabadulását jelezze ; az ünneplő* Esztergom pedig bár nem várta, meglepetve emelte föl fejét a magasba, midőn május 26-án tiz óra körül délelőtt majd lágyan, majd ércesen csengő hangokban olvadt le az égből a »Téged Isten dicsérünk«, utána »Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga* s más magyar egyházi ének. Akárcsak az égből jött volna ez a komoly, fönséges harmónia; elhullámzott végig a háztetők, az utcák s a terek fölött, s az emberek az utcákon megálltak s lestek a magasból leolvadó éneket. Nem jött ugyan mindez az égből, de lejött jó magasból, a sz. István várfoki kápolnájának előudvarából. A falpárkányzaton zászlók lengtek ; az udvar egy szegletében állt a Fis-harmonium, melyet Török J. kezelt ismeretes bravúrral; a kispapok karingei s kék reverendái mintegy élő kékfehér koszorúval köritették a falat; innen olvadt le az ámuló városra a lágyan zsongó ének; a muezim kiáltása, ha valamikor hallatszott e várfokról, sohasem gerjesztett e vidéken oly titkos áhítatot, mint ez a pünkösdkeddi elmés, hazafias egyházi ünnep. Sz. mise után Csajka Ernő dr. intézett beszédet a kispapokhoz. A beszéd ékkő volt, mely e szikla, e bástyák, e vérrel áztatott várfok ragyogó emlékeibe, a hazafias öntudat szinaranyába volt foglalva. Általános az érdeklődés, hogy a beszéd nyomtatásban is megjelenjék. Tagadhatatlan, hogy ennél elmésebb tüntetésre egyhamar nem akadunk ; a sok milléniumi egyformaságban ez az ünnep ugy veszi ki magát, mint a csalogánydal a sok veréb csiripel és közt. — Délután az egyházirodalmi iskola tartotta meg mult számunkban közlött műsor szerint ünnepélyét. Jelen volt a fökáptalan több tagja, a város világi és egyházi előkelőségeiből számosan. A szereplők derekasan megálltak helyöket, különösen tetszést aratott Kászony Alajos emlékbeszédszerű felolvasása, Urbányi Gyula költeménye, melyet Jeszenszky Kálmán szavalt mély átérzéssel, és a »Bank bán« operából előadott zenerészlet. Az előadás végén Boltizár püspök intézett az ifjú levitákhoz hatásos buzditó beszédet. Az ünnepély sikere dr. Roszival István kormányzót, s dr. Csajka Ernőt, az egyházirodalmi iskola vezérelnökét dicséri. Az esztergomi érseki felsőbb nőnevelőintézet milleniuma. Az esztergomi érseki felsőbbnőnevelő-intézet belnövendékei 1896. évi június hó 1-én tartják meg milléniumi ünnepségüket következő fényes és változatos programmal: 1. »Szozat.« Vörösmartytól. 2. Ezer év dicsősége. Ezredéves ünnepi szinmü. 3. »Magyar dalegyveleg« Kéler Bélától. 4 kézre előadják: Puly Margit és Schütz Anna. 4. »Árpád.« Nagy Imrétől. Szavalja Karinthy Gizella. 5. Élőképek ezredéves történetünkből. I- kép: A vérszerződés. II. kép: Vajk megkeresztelése. III. kép: Asztrik átnyújtja sz. Istvánnak a koronát. IV. kép: Sz. István felajánlja a koronát a Boldogságos Szűznek. V. kép: Sz. László csodája. VI. kép: Árpádházi szent Erzsébet rózsái. VII. kép : Boldog Margit zárdába lép. VIII. kép: Hunyady és Kapisztrán. IX. kép: V. László esküje. X. kép: A pozsonyi országgyűlés. (1741.) 6. »Csardas.« Hubay Jenőtől. 4 kézre előadják: Vas Gizella és br. Kaas Terike. 7. »Asztrik és a szent korona.« Bosty Kálmántól. Szavalja Csaby Juliska. 8. »Ave Maria.* Attenhofertől. 4-es hangban. 9. »Sz. László és MátraVerebely.« Rosty Kálmántól. Szavalja br. Kaas Terike. 10. »Hymnus.* Kölcseytől. 11. »Szűz Margit.* Acs Ferenctől. Szavalja Vas Gizella. 12. »Hunyady diadala.« Bulcsú K.-tól. Szavalja Mihályfy Fedóra. 13. Dallam »Hunyady László* operából. Erkeltől. Énekli Scheda Ida. 14. »Maria Terézia Pozsonyban.« Sujánszky Antaltól. Szavalja Steinbach Frida. 15. »Szózat és Hymnus.« Liszttől. 4 kézre előadják: Gajdos Lenke és Scheda Ida. 16. Hódoló csoportozat. 17. »Kiraly-Hymnus.« Mihalovichtól. Kardal. Kezdete d. u. 6V

2 órakor. A párkányi r. kath. legényegylet mult vasárnap tartotta programmszerüleg, szinielőadással egybekötött millenáris ünnepélyét. •— Ez alkalomból szinre került Bérezik Árpád három felvonásos népszínműve: »A parasztkisasszony.* A legényegylet tagjai ismét fényesen kimutatták életrevalóságukat, előkelő játékuk s szabatos előadási képes! ségükkel. A lelkes közönség — mely megtöltötte egészen a szintermet, — méltányolta is fáradozásukat ; szüntelen felhangzott a lelkes taps s a riadó »éljen«. A hölgyek közül méltó dicséret illeti: Zatykó Juliska, Lovas Szidi, Kókay Gizella, Bitter Etelka és Homolovics Anna kisasszonyokat, kik kedves játékukkal nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Nyergesujfalun pünkösd hétfőn nagyobbszabású ünnepélylyel ülték meg a milleniumot. E napon leplezték le a már emiitett obeliszket s felszentelték a tűzoltó-egyesület zászlaját. A rendezőség dicséretreméltó buzgalommal s műizléssel mindent elkövetett — mint lapunknak irják — hogy az ünnepély impozáns, hazafias megnyilatkozása minél méltóbban sikerüljön. Részt vett az ünnepélyen Esztergommegye Kruplanicz Kálmán főispán, a város Kollár Károly és dr. Földváry István vezetése alatt és rendkivül nagyszámú ünneplő közönség. Az obeliszk és zászló felavatására az alkalmi beszéd megtartására a rendezőbizottság dr. Csernoch János apát-kanonokot, az ünnepi szent misére pedig Maszlaghy Ferenc prépost-kanonokot kérte föl. A küldöttségek, s vendégek külön vonaton reggel 8 órakor érkeztek meg, kiket a község nevében Ledergerber Pál üdvözölt. Az ünnepély a község disz-közgyülésével vette kezdetét, melyen az ünnepet jegyzőkönyvbe igtatták. A gyűlés után a vörös obeliszk fölavatása történt meg. Az ünnepi beszédet Reviczky Károly országgyűlési képviselő tartotta, melynek hazafias szelleme, vallásos akkordjai osztatlan lelkesedést keltettek. Az obeliszk felavatása után a zászlószentelés, majd a tábori sz. mise következett, melynek végeztével dr. Csernoch kanonok a zászló jelentőségéről tartott lélekemelő, a hallgatóságot mélyen lekötött beszédet. A sz. beszédet a jelenlevő notabilitások részéről a zászló-szegbeverés szertartása követte, szebbnélszebb jelmondatok kíséretében. Zászlóanya ifj. Hartmann Péterné volt. Délután 2 óra felé kezdődött az ünnepi lakoma, melyen Kruplanicz főispán a királyra, Csupor István a főispánra, dr. Csernoch János ifj. Hartmann Péterné zászlóanyára, Reviczky Győző Nyergesujfalu közönségére, Reviczky Károly Maszlaghy és dr. Csernoch kanonokokra, Heinczelmann Antal Andrássy János alispánra, dr. Földváry István Esztergom nevében a nyergesujfalusiakra, Perényi Kálmán a koszorús lányokra, Szabó Mihály id. Hartmann Péterre, Brutsy János Ridly Istvánra, stb. mondtak lelkes felköszöntőt. Délután lófuttatás, este kivilágítás, tűzijáték, s tánc fejezte be a derék község hazafias ünnepét. Abuda-eörsi irgalmas testvérek intézetében május 28-án tartották meg a Magyarország ezeréves fennállásának emlékére szentelt iskolai ünne, pélyt változatos programmal. Dacára a hosszú I programmnak s a gyermekek német anyanyelvüI ségének, az ünnepély nagy közönség érdeklődésével nagyon szépen sikerült, s érezhető hatást tett a növendékekre Címer plébános szívhez szóló, emelkedett szellemű beszéde. Délután a leánykák víg majálist tartottak. Tanügy. A párkányi uj óvoda megnyitása. A párkányi r. kath. hitközségi óvoda nyilvánosságnak való átadása mult csütörtökön ment végbe. Az óvodát ez ünnepélyes alkalommal nagy számú közönség töltötte be, kiknek soraiban ott láttuk az intézet nagylelkű mecénásait, Korber Sándor volt párkányi plébánost, Rogrün Ede gyógyszerészt és báró Jeszenák Gábor plébánost. Mórász Antal kéméndi kerületi esperes megemlékezve az intézet jótevőiről, lelkes beszédben rajzolta az óvoda nagy hasznát; mire Meisermann Ignác kerületi tanfelügyelő, esperes az óvodát megnyitottnak nyilvánította. A pozsonyi tanítóképző felavatása. Az Izabella főhercegnő védnöksége alatt álló pozsonyi sz. Orsolya-rendüek tanítónőképző intézete uj, mintaszerű háromemeletes épületének felavatása s rendeltetésének átadása május 26-án, délután történt meg. A felavatás Pozsonyra nézve hivatalos jellegű ünnepséggé vált, s Izabella kir. hercegnő és Frigyes kir. herceggel élén jelen volt a város számottevő előkelősége, a káptalan, a megye, város és tanitóintézetek hivatalos képviselői. A felszentelést Boltizár József püspök, érseki helynök végezte fényes segédlettel. Az ünnepély »Veni Sancte«-val kezdődött s »Te Deum«-mal végződött. Remek beszédet tartott Boltizár József két ízben. Dr. Komlóssy Ferenc, prépost-kanonok, mint főegyházmegyei főtanfeiügyelő, különösen a nőnevelés fontosságát hangsúlyozta, a melynél különösen meg kell tartani az arany középutat. Kiemelte beszédjében, hogy a keresztény katholikus egyház ezt mindig szivén viselte, mint azt szt. Jeromosnak levelei tanúsítják. Végül kiemelte, — alkalma nyílott a régi épületben erről nem egyI szer szerezni tudomást, — hogy ellentétben a j balhiedelemmel, az önfeláldozó szerzetesnők, az ! igazán boldogító vallásosság mellett a hazafiságot I is mennyire istápolják s növendékeik szivébe olti ják. Dr. Ortvay Tivadar, az intézet igazgatója meleg szavakban köszönte meg Boltizár József ő méltóságának a felszentelést. Két intézeti növendék, és pedig Trautwein Irén s Kampfmüller Paula magyar, illetve francia nyelven köszönték meg Neidl M. Johanna főnöknő s az érdemes rend áldozatkészségét, a mely az elismerésreméltó tudomány csarnokot létrehozta. Izabella főhercegaszszony Boltizár József püspök szives fáradozásáért mondott köszönetet s beszédét magyarul e szavakkal fejezte be: »Isten áldása legyen e házon.* A lelkes hallgatóság háromszoros »éljen«-nel köszönte meg a kir. hercegasszony magyaros kivánatát. Országos hittanári gyűlés. A budapesti középiskolai hittanárok körében mozgalom indult meg a nyáron megtartandó országos hittanári gyűlés érdekében. Május 6-án szükebbkörü értekezlet volt a Sz. István társulat olvasó-termében, a melyből kifolyólag már bejelentették szándékukat a biboros hercegprímásnak, ki a legteljesebb helyesléssel fogadta az eszmét. Május 25-én, pünkösd hétfőn délután 4 órakor ismét tartottak értekezletet a budapesti katholikus kör helyiségeiben (IV. Koronaherceg-utca 17.), a melyen számos érdeklődő jelent meg. Az országos gyűlést augusztus 21-én szándékoznak a székesfővárosban megtartani. A gyűlés tárgyai lennének: 1. A vallásoktatás helye a középiskolában. 2. A vallástanárok képesítése. 3. A vallástanárok állása és anyagi helyzete. 4. A középiskolai vallástanítás rendszere. 5. A vallástanítás középiskolai könyvei. 6. Püspöki utasítások a középiskolai vallásoktatás számára és azok ellenőrzése. 7. Az ifjúság vallásgyakorlatai és a Mária-kongregációk. 8. A hitoktatók és hittanárok országos egyesülete. Az öt előadói tiszttel az öt hazai tanitó-szerzetes-rendet fogja a rendezőbizottság megkínálni. A személyekre nézve azon; ban nem határozott, hanem felkéri az illető szerzetes-rendek felsőbbségeit, hogy e tekintetben a maguk körében intézkedjenek, kijelölve e tisztségre tagjaik közt azt, kit erre legalkalmasabbnak találnak. A hátralevő 3 előadással Buday Gergely, Fiebiger Sándor és Pokorny Emánuel hittanárokat bizta meg. Az értekezlet egyben elhatározta, hogy a kongresszus számára elnökül és társelnökül a a püspöki karnak két tagját fogja felkérni. Szerkesztőségi Telefon. T. A. Korompa. Köszönjük, felhasználjuk. Sp. Gy. Garam-Szőlős. — Megújrázott szivélyes .üdvözletünket! Az emiitett könyv iránt én is érdeklődöm. Egyhamar nem érek rá. F. F. Nagyszombat. — Kegyednek is júniusban teljesül a vágya. Levélben többet! Szentpétery. — Reméllem, minden baj nélkül hazaérkezett s meg volt hatva, mint nemrég választásakor Magyarország egyik legifjabb polgármestere. K. G. Budaörs. — Későn érkezett, most pedig idejét multa. A millenium alatt természetes hogy találkozunk. Üdvözlet. . Lévai. — Az illető helyekre a lapot megindítottuk. Viszont örvendünk a hatásnak. D. E. Dubova. — A lapot innen a posta vasárnap a reggeli órákban expediálja, tehát az ottani postajáratban lehet hiba Nagy hi ndre. — Úgy adtuk az ünnepély leírását, amint tudósítónk beküldötte. Tóvári. Pozsony. — Az a dicséret azért szólt az illetőnek, mert a stilus curialis szerint volt az irat fogalmazva, meg azért is, hogy mozdítsa elő a vallásos szellemet, mi egy intézeti igazgató sine qua non kvalifikációja. Az egész bizonyos »elvárom* jelleggel bir.