ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-10 / 19. szám

port helyén állítandó reáltanoda bírná mind ama kellékeket, melyeket mint szükségeseket az előzményekbe felsoroltam. IV. Itt a tanoda jövője biztosítva van, mert a helij alkalmas. Ott van e hely az egyesitett Esztergomnak kellő közepén. Tessék Esztergom térképét kézhez venni és erről meggyőződni. Á sz.-györgymező utolsó házából jövőnek ép oly távol, mint a Tabán széléről érkezőnek. Ez pedig igy méltányos dolog. Mert vegyük, hogy ha az üj vágóhidban lakó tisztviselő fiát a reáltanodába küldeni óhajtja, miért kellessen ennek egy negyed órával tovább gyalogolnia, mig a Duna-utcába jő ; mint annak, aki a város déli széléről jő. Az általunk kijelölt helyre e tekintetbe kifogás nem lehet. A levegő itt igen jó, egészséges, hiszen a mellette levő káptalan utcában, minden háznak van kertje, ezeken tűi pedig, a jó levegő kedveért, ivari lakok állanak. Itt a talaj ugyancsak száraz és e hely már oly nagasan fekszik, hogy az áradástól félni nem kell. A terület, mely 1400 négyszög métert foglal magában, elég nagy az épület és udvara számára. A tanodának szükséges csend itt meg van, mert környezik a fökáptalan uradalmi igazgatói lak. a sz-tamási kápolna, az aggok ápoldája, a rabbi lakháza és az izraelita tanoda, a zsinagóga és néhány csendes polgári lakház. A hozzáférhetőség pedig oly kényelmes, hogy hozzáfoghatót Esztergomban alig találhatni. Hat utca, mind meganynyi sugár indul ki innen, mint központból. Az eme alkalmas helyen, oly épület állitható, melyben a tanoda felvirágzása remélhető. Az 1400 négyszögméternyi területen három homlokzatával, ha csak emeletes ház lesz is, elegendő termeket foglalhat magában akár a főreáltanoda szamára is. A városház-utcai homlokzata 23 méter, négy termet, a Xsidótemplom-utcai a homlokzata 45 méter, hat termet, a kereszt-utcai homlokzata 31 méter, ismét négy nagy termet nyújthat. Összese 14 terem. A nyolc osztály termein kivül, még hat terem állna rendelkezésre házi kápolna, tornahelyiség, két múzeum, rajzterem, és tanári szoba számára. Az udvarban álló épület pedig az iskolaszolga lakása lehetne. A kellő világítást és jó szellőztetést biztositják a széles utcák, melyek körül övezik. A szellőztetésben pedig igen előnyös körülmény az, hogy a szél ellen a tőle éjszaknak fekvő hegyek oltalmazzák. A folyosó az udvar felől lenne és igy a déli nap hevétől védné a termeket. Egészségi szempontból igen előnyös az is, hogy kút van az iskolaház udvarán. V. Hogy a Szent-Tamáson építendő reáltanoda, a város felvirágzását előmozdítaná, erről ugyhiszem nem kételkedhetik senki. Új, nagyobb üzletek keletkeznének itt, a magánházak csinosbulnának, a lakosztályok bővíttetnének, hogy az itt lakást kereső tanárok és ifjak az iparos vagy tisztviselő házakban megfelelő otthont találjanak. Az utcák szabályoztatnának és a pajtaszerű épületek a város közepéről eltűnnének, helyükben pedig csinos lakházak épülnének. Ismeretes a méltóságos főkáptannak ama szándéka, hogy a káptalan-utcának majdnem felét elfoglaló ósdi pajta helyére ez esetben divatos lakházat szándékozik építeni. E népes városrészen pedig anyagilag és erkölcsileg is segíteni kell, erre nézve a legbiztosabb eszköz a reáltanoda ide történendő elhelyezése. De a méltányosság, sőt az igazságosság is megkívánja azt, hogy mig a gymnázium a belvárosban kap új palotát, addig az egyesitett városrészek kapják meg a reáltanodát. Magára a tanári karra és az ifjúságra is igen előnyös leend, hogy itt a tanoda közelében a hivatalnokok és iparos polgárok házaiban olcsóbb lakást, illetőleg elhelyezést nyerhet. VI. Végre a legnyomatékosabb pontra, a költség kérdésére jövők. A Szent-Tamáson állítandó reáltanodának, mindent egybevetve nem lehet anynyiba kerülnie, mint a Duna-utcában épitetni szándékoltnak, mert itt csak a káptalan házait kell megvenni. Ismerve pedig a méltóságos főkáptalan jóakaratát városunk felvirágzása és a tanügy előmozdítása iránt, bizonyára kész lesz házát és pajtáját a legmérsékeltebb árért átengedni. Ami pedig az építkezést illeti, a szilárd talajon, az alapépités ára hasonlatba nem hozható, a Duna-utcai mély alapzásu, sőt cölöp-épités árával. Maga a szent-tamási iskola, valamint a két megvásárlandó épület anyaga : cserépzsindely

; ajtai, ablakjai, mind jók és részint felhasználhatók, részint értékesíthetők, holott a Duna-utcai épületek anvaga régi, haszonvehetetlen s alig bir értékkel." Az itt megtakarított összeg tiszta nyereség volna, mert az elemi iskolát nagyon csekély költséggel lehetne a sz.-tamási volt városházban elhelyezni. Mindezeket figyelembe véve reméllem, hogy képviselő társaim meg fognak győződni arról, hogy ha Szent-Tamáson adunk reáltanodánknak új otthont, ez a tanodának jövőjét fogja biztosítani, a város felvirágzását előmozdítani, és a lehető legcsekélyebb teherrel fog járni. Egy városi képviselő. Az esztergomi tanítónők házassága. Az esztergomi iskolaszék folyó hó 8-án tartott ülésében egy fölmerült eset alkalmából kimondotta, hogy az eddigi gyakorlatnak mcgfelelőleg, férjes tanítónőket nem alkalmaz, akik pedig később férjhez mennének, azokat lemondottaknak tekinti. Az indokolásban különösen kiemelte az iskolaszék, hogy a tanítónőket leginkább azért egyenlősítette a város a tanítókkal, adván nekik egyforma fizetést, mert a tanítónők családot nem alapithatnak s így egyes-egyedül saját fizetésükre vannak utalva. Egyébként Esztergomban ez volt eddig a gyakorlat és fölfogás, amelyen ha változtatni akart volna, bizonyára nem részesiti tanítónőit oly fizetésben, mely fényes bizonyíték' tanítónőink sorsa iránti érdeklődésének. Kiállítás. A főegyházmegyei könyvtár az ezredéves kiállításon. E könyvtár, mely hazánk könyvtárai között a 4 ik helyet foglalja el, méltókép van képviselve a kiállításon, felette becses és érdekes kéziratai és ősnyomtatványaival. A latin kéziratok közül ott vannak : az 1078-ból való Lib er Evangeliorum, mely egykor Oláh Miklós primás birtokában volt. 1131-ből a rövid esztergomi krónika. 1279-ből a psalterium bizanti remek képeivel. 1379-ből Melitius k

v

ézirata, gyöngysorhoz hasonló apró betűivel. A magyar kéziratok közül: 1512-ből a Jordánszky kódex, és 1516-ből a nagyszombati kódex. Mindkettő kimondhatatlan becsű nyelvemlék. Az írott hangjegyes könyvekből ott van az Ulászló-féle graduálé és a Bakocsféle graduálénak fénypompában gazdag címlapja. A nyomtatott könyvek mind a nyomdászat zsengéi, kivált becsesek az 1480-ból való esztergomi misekönyv és az 1484-beli zsolozsmás könyv. Ezeket követi a XVI. századbeli nyomtatványok hosszű sora, melyek közt egyik legbecsesebb a Dankó hagyatékából való egyházi énekes könyv 1527-ből. Összesen 52 darabot, 16,300 frt becsértékben biztosítva bocsátott a kiállítás rendelkezésére a főegyházmegyei könyvtár. Jele ez annak, hogy a fökáptalan. a melynek gondjaira van bizva e könyvtár, a legkézségesebben törekszik előmozdítani a hazafias közművelődés céljait. A kiállítás legkiválóbb kincse. A kiállítás szemefénye minden tekintetben a nagy színarany szent kereszt ereklyetartó, az úgynevezett »Corvin kálvária,* melyet az egész kiállítás tartamán rácsozattal körülvéve, kristáíy-buroküveg alatt őriznek külön e célra kirendelt fegyveres katonák. Készíttetőjét tudatja velünk és igy készítési idejét illetőleg is felvilágosit a rajta háromszor előforduló cimer. A címer közepén ugyanis kék mezőkben »arany ágon fekete holló« ül, Mátyás király madara, szájában arany gyűrű, melyben vörös karbulunkus ragyog. Már 1553-ban a kincstárhoz tartozott, jelenleg pedig egyike a legszebb műkincseknek, nemcsak az esztergomi kincstárban, hanem az egész világon. A három sziklára osztott kálvária hegynek alapján egy hatszögletű, igaz gyöngyökkel és rubinokkal gazdagon kirakott baldachin, melyet keresztvirágsor koronáz; ez az alsó rész. A középső részen pedig hatalmas kereszt áll; erre van felfeszítve a Megváltó. A feszületet aranylevelek között diszlő kékeszöld szőlőfürtök, gyöngyök és öt nagy rubin ékítik. Balra Szent János, a túloldalon pedig Mária áll, megható fájdalommal arcán. E műkincs pazar kiállításáról fogalmat adhat a keleti, igaz gyöngyök száma, mert nem kevesebb mint 213 darab ékesíti- E teljesen renaissance izlésű mű hajdan Corvin Mátyás (1458—1490.) királyunké volt, kiről fiára Jánosra maradt. A mester, kilétére vonatkozólag csak annyit tudunk, hogy ílorenczi művész volt. Kölönben bizonyos- az, hogy a mű Olaszországban készült, a XV. század második felében. Virágkedvelők figyelmébe. Az ezredéves kiállítás mintegy 290 épületei közt tagadhatatlanul a legoriginálisabb a Mauthner Ödön budapesti magkereskedő pavillonja. Ez olyan eredeti, a minőt semmiféle világkiállításon még nem láttunk. Látni kell azt a sajátságos vadregényes külsejű épületet, mely vakolat helyett egész összeségében fakéreggel van borítva A közeledőt már száz lépésről a diszes kis benyillókert remek tökéletességű virágainak kellemes illatárja fogadja, de csak közelebb érve észleli, hogy az ebben a pavillonban és előtte j folyton tolongó néparadattól vajmi nehéz a pavilI Ionba bejutni. Benn a pavillonban látjuk a szakI avatott rendező kéz művét; magvak kristályüveg • tartókba rendezve s minden konyhakerti virágmag' fajta mellett ragyogó színekben festett természethű I ábráját, majd üvegszekrényekbe helyezett frappáns hűségű, természetes nagyságú termények modelljeit. A páratlan tökéletességű és tisztaságú gazdasági magvak, egyetemben a természetben csoportosított növényekkel, valamint az ezen pavillonban kiállított ritkább magvak gyűjteménye méltó tanulmánytárgyai a gazdának, kertésznek és a természet kedvelőjének egyaránt. Egy kisasszony ajánlkozik a francia nyelv alapos tanítására házban vagy házon kivül. Cime megtudható a kiadóhivatalban. Irodalom és Művészet. Megjelent: A keszthelyi kódex alaktana és montlattana. Irta dr. Kardos .1. Celesztin bencés tanár. Egyik legbecsesebb, a XVI. századból fönmaradt zsoltár-fordításunk a keszthelyi kódex. Másolás lévén, nyelve jóval régiesebb koránál. Ezen irodalmi emlékünknek alaktani s mondattani sajátságait tünteti fel az érdemes iró bölcsészettudori értekezésében : számottevő művel gazdagítva nyelvészeti irodalmunkat. ,,Ezer év emléke" cím alatt éppen most jelent meg Buzárovits Gusztáv kiadásában Esztergomban, Bertalan Vince és Szokoly István róm. kath. népnevelők által a millenium alkalmából irt, 48 lapra terjedő s képekkel illusztrált füzet csinos kiállításban. Ara példányonkint 10 kr. 50 példány 4 forint. 100 példány 7 frt. Ugyanez tót nyelven is kapható. A hazafias és emelkedett szellemben, történeti hűséggel megirt műre felhívjuk a lelkészkedő papság s a tanitó urak figyelmét. Legújabb irodalom. Arnóthy. Isten. Eger, 1896. Ára —.20 Bertalan Vince és Szokoly István. Ezer év emléke. Ára - .10 Budapest Tervrajzai, kiállítási térképpel. Ára —.50 Dr. Ferenczy József. Országos közoktatási tanács. Tanügy történeti szemle. 1896. Ára 1.— Dr. Gáspár Ferencz. Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel. Második bővitett kiadás. 130—140 eredeti képpel. Az egész mű 14—15 füzetben jelenik. Egy-egy füzet (30 kr. Halász Ferencz. Teendőnk a népoktatás terén. Ára,—.60 Hinsenkamp Bernát. Népszerű mechanika. Iparosok olvasótára. II. évf. 5—6. szám. Budapest, 1896. Ára —.60 Janszky Adolf. Budapest tájékoztató kézikönyve. Kötve -.60 Jókai Mór. De kár megvénülni. Regény egy vén öcsém, uram élményei után. Budapest, 1896. Ára 2.— —»— Kertészgazdászati jegyzetek. Budapest, 1896. Ára —.50 Kaposi József és Klinda Teofil. Nyugalmas Órák. Rajzok és elbeszélések. Budapest, 1896. 3.— Kósa Rezső. Ólombetűk világa. Történetek a betűszekrény mellől. Budapest, 1896. Ára 1.— Kabos Ede. A holló. Szinmű egy felvonásban. Hirsch Nelli rajzaival. Budapest, 1896. Ára 1.— Dr. Margalits Ede. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. 1. füzet —.40 Oláh Gyula. A községek feladatai. A közegészségügyi szolgálat terén. A községi elöljáróságok, a községi és körorvosok valamint az egészségügyi hatóságok használatára. Budapest, 1896. Ára 1.80 , Rácz Mihály. Az amerikai szőlőtelepítés kátéja. Népiskolák és, szőlősgazdák számára. A szövegbe nyomott 13 ábrával. Ára —.30 Sándor Aladár. Küzdelem mindhalálig. Regény. Budapest, 1896. 2.Szomory Dezső. Mesekönyv. Budapest. 1896. Ára 1 50 Tóth Béla. Mende-mondák. A világtörténet furcsaságai Budapest, 1896. Kötve 3 — Vajda János. Magyarság és nemzeti önérzet, kóros I áramok. Budapest, 1896- Ára 1.20 Wohlmuth Sándor. A tőzsdei dijügyletek. Budapest, ! 1896. Ára 1. Az itt felsorolt könyvek kaphatók Buzárovits Gusztáv I könyvkereskedésében Esztergomban.