ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-05-03 / 18. szám
ség meg ne tudná az olvasható szám következtében a nevüket is. . . . A biciklistáknak ebbeli haragjánál csak azon jobb izlésű fővárosi polgároknak a haragja nagyobb, akik sehogy sem tudnak megbarátkozni a lánchíd akasztófáival és nem volna tanácsos a szivükbe látni, kiket szánnának azokra a bizonyos póznákra. Ezen oszlopoknak tulajdonképen az volna a hivatásuk, hogy villamvilágitással szolgáljanak a lánchid járó-kelőinek, de annyira lerontják a hatást alaktalanságukkal, hogy sötét Ízléstelenségnek lesznek majd égbe nyúló jelei. De hát mindenkit érhet baleset, mondják a mentők, s igazuk van 4 mert valamint a biciklistákat, meg az emiitett jobb izlésű urakat is érte, azonképen érte Budapest háziurait is. Ők ugyanis — egyik legújabb rendelet értelmében — kötelesek lesznek ezen túl a házaikban levő összes millenáris lakóknak névsorát, kifüggesztetni, a mi tekintettel a változásokra — nem Ieend valami kellemes foglalkozás. Ezt csak azért tartottam szükségesnek meg irni, hogy — akik »Esztergom« tisztelt olvasói közül lerándulnak közibünk, tudják, minő igényekkel léphetnek fel egy fővárosi háziurral szemben. Szentpétery. Esztergom-megye közgyűlése. Az ápril 20-án tartott megyei közgyűlés a bizottsági tagok csekély érdeklődése mellett folyt le. Elnöklő főispán megnyitván a gyűlést, mindenek előtt tizenkilenc miniszteri rendeletet vett a közgyűlés tudomásul. A vármegye alispánja bejelentette, hogy a Pethő-Bornasztini Eva-féle alapítványból díjazandó helyekre pályázó kérvény nem érkezett be. A stipendium az utólag jelentkező Ivanics Vilma, Ivanics Gyula párkányi jegyző leányának adatott. A pályázat bizonyára nem marad ily meddő, ha az iskolai hatóság útján, az iskolákban kihirdetve lett volna; a mi nagyon sajnos, hogy meg nem történt. Elfogadta a bizottság Brutsy János bizottsági tag azon indítványát, hogy a megye feliratot intézzen a minisztériumhoz, a vidéki városokban építendő űj házak adómentessége tárgyában. A vármegye által kezelt több alapítvány beterjesztett számadása jóváhagyólag tudomásul vétetett. Számos kisebb fontosságú ügyet vettek tudomásul. A megyei alispán, valamint a főjegyzőnek a kért szabadság-idő megadatott. Hosszabb vitát keltett Sopron város azon átirata, mely a szólásszabadság korlátozása ügyében az országgyűléshez intézett felirat pártolását kéri. Az állandó választmány oly értelmű feliratot javasolt, a mely szerint a tárgyalási idő lenne meghosszabbitandó, s csak ha ez nem eredményezne óhajtott sikert, akkor a házszabályok megváltoztatandók lennének, — vagyis kissé beburkoltan pártolta a feliratot. Az átirat visszautasítása mellett szólottak : Reviczky Károly, Frey Ferenc, Mészáros Károly, Varga Dezső, Fehér Gyula, Brutsy János. Mindanynyian erős érvekkel beszéltek ezen alkotmánysértő merénylet ellen. Az átirat mellett szólott Andrássy János alispán, az előtte szólók s Pestmegye hazafias eljárását az átirat elvetésében követni óhajtók ellenében azt hangsúlyozta, hogy járjunk a magunk lábán, de mindjárt önmagát cáfolva hivatkozik Anglia példájára, hol a klotűr szinte be van hozva. Mellette szólott" még Földváry István, nagyon gyenge érvekkel. Sajnálattal láttuk öt egy lépéssel tovább haladni azon a lejtőn, melyre akkor lépett, midőn az egyházpolitikai javaslatokat pártolta. Akkor a katholikus vallási érzület csorbítását; most a nemzeti szabadság egyik lényeges követelményének megrontására törekvő irányzatot védelmezte, a modern liberalizmus nagyobb dicsőségére. Földváry azt találta helytelennek, hogy a stomfai választás ügyében hosszabban beszéltek a parlamentben ; de akik a stomfai lázitó botrányt előidézték, azok ellen nincs szava. A tárgyalás alatt a szavazásra a megyei tisztviselőket a mind behívták. Szavazásra bocsájtatván az állandó bizottság javaslata, 29-en mellette, 23-an ellene szavaztak. A 29 szavazat közül több mint 20 tisztviselő volt. Mellette szavaztak: Kruplanicz Kálmán főispán, Andrássy János alispán, Szabó Mihály főjegyző, Hamar Árpád aljegyző, Thuránszky Lajos aljegyző, Szabó Iván árvaszéki elnök, Kollár Péter árvaszéki ülnök, Feigler János árvaszéki ülnök, Reviczky Győző, Perényi Kálmán főszolgabirák, Takács József szolgabíró, Ivanics István megyei pénztárnok, Ivanovics Béla megyei levéltárnok, Mattyasovszky Vilmos megyei ügyész, Lipthai János megyei főorvos, Hulényi Győző, Luczenbacher István, Hertelendi Gyula bátorkeszi jegyző, Nóvák János bajnai jegyző, Varga József búcsi jegyző, Zsarnóczay Mihály kesztölci jegyző, Veress Ede búcsi kálvinista pap, Meszéna Ferenc, Szegedi Pál földműves, Binéter József és Tauber Mihály izraeliták, Maiina Lajos, Földváry István. Ellene szavaztak : Brutsy János, Fehér Gyula, Feichtinger Sándor, Frey Ferenc, Koksa Kálmán, Koperniczky Ferenc, Mattyasovszky Lajos, Mészáros Károly, Reviczky Károly, Stróbl Mihály, Tölgy easy Ferenc, Varga Dezső, Vojnics Döme, Wimmer Ferenc, Gsomor András, Mocsi Imre, Szentes Péter, Pánczél István, Bohák s még négy földműves bizottsági tag, kiknek neveit hamarjában nem tudtuk följegyezni. Még néhány kisebb ügy rövid letárgyalásával a gyűlés egy óra felé véget ért. * E közgyűlés alatt azt hittük, hogy Munkácson vagy Nyitrán vagyunk. A gyász és az új magyarkák döngették a magyar szabadság egyik bástyáját, a szólásszabadságot. Mennyi küzdelmébe került a magyarnak, mig ezt visszaszerezhette, ezért küzdöttek Esztergom megye rendjei egykoron a megyeház termében is, ugyanott, a hol a mai napon a Bánffy kultusznak hódoló s magas polcokról álmodozó szabadelvű hősök és a recepcióért hálás honfiak összetákolták a milléniumi kiállítás részére a speciális unikumot, a szájkosarat. Mentségül csupán azt hozhatjuk föl, hogy eme szabadsághősök Sopron város átiratának elfogadásával valószínűleg csupán Bánffy úr stylaris eszmeröppentyüit akarták korlátozni. Városi közgyűlés. Esztergom, április 80. Városi közgyűlés volt csütörtökön délután. A tárgysorozat mindössze 5 érdemleges pontból állt, mégis 3 óra hosszáig folyt egyes kérdések fölött a hangos vita. Először az üresedésben levő főjegyzői, adópénztárnoki, adópénztári ellenőri és II. végrehajtói állások betöltése tárgyában határoztak. Dóczy Ferenc és Brenner József ellenzik az adópénztárnoki állás betöltését, a statusquo mellett érvelnek ; a fogyasztási adópénztárt külön akarják kezeltetni. Dr. Földváry főügyész és Dóczy Antal számvevő az uj szabályrendelettel körülirt egyesítés mellett érveltek teljesen meggyőzően, úgy hogy a közgyűlés Földváry álláspontjára helyezkedett. Szerencsés Károly fogyasztási adőpénztárnok az új állásra szintén kandidálva lesz. Második pontul a városi hivatalhelyiségek kibővítése céljából a városi reál- és elemi fiúiskola elhelyezésére szükséges telkek megvásárlása került immár másodízben napirendre, anélkül, hogy határozni lehetett volna. A kérdés eldöntésének huzása-hakasztása csak növeli a városházán uralkodó lokalitás-mizériákat. Olyanok akadékoskodásán múlik a határozat, akik a mostani tarthatatlan állapotok fölött alapos meggyőződést szerezhetnének. A határozat meghozatalára május 18-án uj közgyűlés lesz. A mult évben termelt erdei fa értékesítése tárgyában határozatba ment, hogy az I. r. tűzifa ölét 14 frtjával. a II. r. fát 10 írtjával bocsátják áruba. A házi urak egész ház után csak 2 ölet, 1 j 2 ház után pedig 1 ölet válthatnak. A faváltás tegnap kezdődött, a fakijelölés pedig szerdán lesz. Az izraelita polgártársak iskolájuk számára deputatum-fát kértek, jóllehet ennek fejében a közgyűlés még tavaszszal megszavazott kárpótlásul 50 frtot. A számvevő felvilágosítása után a kérdés fölött napirendre tértek. A fővárosban tartandó ezredévi diszfelvonulásra a város bandéristákat, anyagi viszonyaira való tekintetből, nem küldhet. Elhatározta azonban a közgyűlés, hogy a miilen iumot itthon ünnepli meg s e végből 10 tagból álló bizottságot küldött ki. Élénk vita fejlődött ki a víztartó (reservoir) kérdésénél is. 5100 frtos költségvetéssel Dóczy Ferenc a kis-Duna partján egy víztornyot akar a város költségén felállítani, hogy tűzvész esetén s nyáron az öntözésre mindig kellő mennyiségű viz legyen készletben s hogy a lajtok 1—2 perc alatt megtölthetők legyenek. Az eszme nem rossz, de még jobb az artézi kút eszméje. Wimmer Ferenc érvelt érdekesen és meggyőzően az artézi kút mellett és a közgyűlés csakugyan elhatározta az előmunkálatok megkezdését, a tűzrendészet céljaira pedig egyelőre két közkút ásatását mondta ki. A közgyűlés végül tudomásul vette, hogy Mayer Sándor elhunyt képviselő helyébe Stern Márk, ifj. Tölgyesy László helyébe pedig Stámusz János léptek. HIREK. * Az esztergomi fóegyház kincsei a kiállításon. Hétfőn adta át a fökáptalan megbízásából Maszlaghy Ferenc kanonok a kiállítás meghatalmazottjainak az esztergomi főegyházi kincstár kiállított kincseit. A műtárgyakat, számszerint 67-et, dr. Gzöbor Béla, a kiállítás történeti előadója válogatta ki. Magát a Corvin Mátyás-féle kálváriát Maszlaghy kanonok az egész utazás alatt szalonkocsijában tartotta, a kincsek átvételére pedig maga Dániel miniszter is megjelent. A 67 darab műtárgy között első helyen áll Corvin Mátyás színaranyból készült 71 centiméter magas kálváriája, a bőkezű király címerével, borsó nagyságú igazgyöngyökkel, feltűnő nagy saphirokkal, rubinokkal és egyéb drágakövekkel borítva. E páratlan műkincset Corvin János örökölte apjától és elzálogosította 5200 arany forintért Bakács Tamásnak. Ez a kincses darab a csúcsíves történelmi épületben külön vaskorláttal körülvett üvegszekrényben, hat pompás főpapi mellkereszttől körülrakva van kitéve, éjjel-nappal külön őrizet mellett. A kincstár többi tárgyai közül kiemeljük a byzanti stilű arany táblát, mely Szent István koronájával egyidős és zománca a korona zománcozásához is hasonló. Továbbá az arany eskükereszt, mely még az Árpádházi királyok korából származik, filigránnal, drágakövekkel és keleti gyöngyökkel gazdagon borítva, történelmi szempontból rendkivül érdekes, mert ősidők óta a magyar királyok erre teszik az esküt. A Suky Benedek-féle kehely, remek magyar zománccal a 15-ik századból, Szécsy Dénes bibornok arany kelyhe, címerével, a szakolcai filigrános kehely, Kutassy érsek pásztorbotja, három szent olajtartó szaru gazdag ezüst foglalatban ; Szelepcsényi primás arany kelyhe és arany pacifikáléja remek zománcokkal ; a kristály fedeles edényke, melyből az utóbbi századokban a királyokat kenték föl. Két csúcsíves Urmutató ; Majthényi Uriel turóci prépost nagyérdekű házi oltára 1510-ből; Zeleméry nagy ezüst keresztje, mely felfogásában a Mátyásféle kálváriát utánozza. Nagy értékűek továbbá Pázmány Péter ébenfából készült házi oltára, Károly Ambrus főherceg primás remek dombormívű kelyhe, hozzá két ámpolna, a tálcával, csupa drágakövekkel kirakva. Az egyházi öltönyök közül felemlítjük a koronázási miseruhát, melyet Magyarország hercegprímása a koronázó misén visel, teli igazgyöngy hímzéssel, Bakács Tamás biboros miseruháját és infuláját, Szelepcsényi primás gazdag aranynyal hímzett miseruháját. Ily nagy mennyiségben műtárgy az esztergomi kincstárból kiállításra még nem került ki. A Mátyás-féle kálvária kiadása pláne első eset. A Biboros hercegprímás és a fökáptalan hazafias készségeért, melylyel e kincseket a kiállítás fényének emelésére átengedték, hálás lehet az egész ország, mert nélkülök
