ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-02-16 / 7. szám

hogy ő hercegsége pezsgővel telitett serlegét felemelve ékes szavakkal mi értünk s a kath. tanügyért mondott felköszöntőt — lehetetlen, hogy ábrándos világba képzelje magát az ember, hanem pedig való, édesdeden való világban, melynek keretében örökre emlékezetes marad a nap, midőn Magyarország herczegprimása oly előzékenységet, •oly leereszkedő ügy-szeretetet tanúsított a kath. tanügy szerény harcosai iránt. Ali volna egyéb hálánk, mint kétszeres ügyszeretet és buzgalom, hogy a magyar kath. tanügy minden tekintetben utolérhetlen legyen úgy egyházi és hazafiúi szempontból. Referens. Véglegesítés, ő Eminenciája. a halasi r. kath. kántor-tanitói állomásra Podhorszky Antal kántor-tanítót véglegesítette. Farsang. Farsangi naptár. A farsang utolsó mulatságai ezek : Február 16-án: A református egyház tagjai által rendezett családi estély. Február 16-án: Katholikus Legényegyesülct táncpróbája. Február 16-án: A Polgári Olvasó-kör mulatsága. Február 17-én-' Humoros féríiestély a Katholikus-Körben. Február 18-án : A »Tarkasag« farsang-záró estélye. Deák színielőadás és táncpróba. Esz-' tergomban botrány történt. Ne ijedjünk meg, nem vicinalismus vagy paralisis progressiva, hanem csak alapos lefőzés. Megesett az a kedélyes dolog, hogy a diákoknak, e liliputi urnáknak „táncpróbája" letromfolta az összes eddig úgynevezett »bálokat«; vagy »táncestélyeket«, és oly grandiózus elité-bállá csöpörödött, hogy az öreg papák is csodálkoztak azon a zsibongó tömegen, mely kedden este a > Fürdő« parkettjén (!) sürgött-forgott. Csak a neve volt ennek az estéíynek táncpróba. Az a sok papa meg mama »érdek-közösségük« miatt azzal főzték le a gymnáziumi direktort, hogy családostul fölvonultak, s e kis államcsinynyel csináltak a próbából egy valóságos bált. E pucscs előidézésében kétségtelenül belejátszott az a körülmény, hogy »az én fiam is játszik«, no meg »az én fiam is énekel és szerepel«. No meg, hogy a diákok Esztergomot-jelentő fellépése egy igen dicséretre méltó humánus céllal, a tápintézettel volt összekötve, melynek javára lett ez az egész estély rendezve. Egy esztergomi kanonok, a brilliáns tollú Maszlaghy Ferenc e cél érdekében egy szójátékokban s kacagtató részletekben gazdag kis bohózatot irt. „A képzelt beteg" minden részlete megkapó hűen állítja elénk egy gazdag úrfinak képzelődését, kihez kirurgus, mellgyógyász és külgyógyász járt, s kinek tulajdonképen csak az a baja, hogy nagyon is jól él, s boldogságához csak hymenlánca hiányzott. Egy furfangos Miska inas, ki a maga hasznára zsákmányolja ki ura képzelődését a főszereplő, no és Bozsenyik János bizonyára alapos inastanulmányt tett, hogy a benfentes Miskát oly somfordisan alakította, Pompás volt, Niedermann Ferenc Lapdacs doktora. Az ósdi gyógyász plasztikus mozdulatait, beszélő modorát a pesti népszínház komikusa is megirigyelhette volna. Helcz Ernő az öreg Nevesincs mellgyógyász nehéz szerepében ügyesen állta meg helyét. Hálás volt Berkó Antalnak a képzelt betegnek az alakítása, kinek ha nem csalódunk, a katedra előtt minden képzelődése meg szokott szűnni, Lavaszy Endre a modern ficsuros doktorkát szinte megkapó eredetiséggel adta elő A tapsból persze kijutott a szereplőknek, azonkívül az elismerés melegen nyilvánult úgy a kis tisztelendő úr, Nagyfalusi Lajos növendékpap lelkes szavalata, mint az énekkar harmonikus dalai iránt. Meleg ováció vette körül a bohózat illustris szerzőjét, ki maga tanítgatta a műkedvelő-ifjakat, nemkülönben Schedl Arnulf és Bárdos Rémig tanárokat, kik az énektanítás és a rendezés körül ernyedetlenül serénykedtek. Az előadás után eltűnt a színpad, a nagyterem pompás tánchelyiség lett, s megeredt a tánc, melyet járták és lejtették Esztergom szépei, nemcsak a nagyok, hanem izé . . . még a rövid szoknyás leánykák is ... is ... is. A zsurnalisztika megdönthetlen parancsa, hogy az újságíró akként óvakodjék a családi szentélybe való hatolástól, mint Faust ördöge a pentagrammába való lépéstől. Megbocsássanak nekem Esztergomnak általam különösen tisztelt hölgyei, hogy én mégis elárulom, hogy e bálban sok sziv boldogságát fedeztem föl, miről a jelen volt hölgyek tanúskodnak : Asszonyok: Acsay Istvánné, Andrássy Jánosné, Barta Arminné, Brenner Józsefné, Brutsy Gyuláné, Brutsy Jánosné, Büttner Bóbertné, Csupor Istvánné, Draxler Alajosné, Etter Ödönné, Fáy Vümosné, Fiedler Ferencné, Frey Ferencné, Földváry Istvánné, Geiger Ferencné, Grosz Ferencné, ,Hajas Simonné, Hübschl Sándorné, Horvát Ignácné, Ivanovas Béláné, Kaán Jánosné, Kollár Istvánné, Kerschbaummayer Károlyné. Klinda Rezsó'né, Legény Ivánné, Leitgeb Jánosné, Magurányi Józsefné, Magos Sándorné, Marosi Józsefné, Mattyasovszky Kálmánné Mattyasovszky Lajosné, Mattyasovszky Vi Imosné, Mátray Ferencné, Mezey Dénesné, Nozdroviczky Miklósné. Niedermann Jánosné, Niedermann Pálné, Niedermann Józsefné, Pfalcz Józsefné. Reviczky Győzó'né, Rédly Sándorné, Szálkai Józsefné, Szenttamásy Béláné, Szecskay Kornélné, Szlávy Józsefné, Schönbeck Mihályné, Spanraft Tivadarné, Tillmann Károlyné, Vajand Károlyné, Vants(') Gyuláné, Waldvogel Józsefné stb. Leányok: Andrássy Mariska, Barta Erzsike, Brenner Erzsike, Brutsy Nelli, Csukássy Rózsika, Fáy Vilma, Fáy Rózsa, Fekete Ilonka, Frey Bertuska, Geiger Mariska, Geiger Rózsika, Horváth Mariska, Hajas Gabika, Hajas Olga, Hübschl Erzsi, Legény Marianna, Magurányi Olgica, Magos Mariska, Mattyasovszky Marianna, Mattyasovszky Margitka, Mattyasovszky Olga, Mezey Ilonka, Mezey Margit. Niedermann Nelli, Niedermann Anna, Nozdroviczky Olga, Rajner Viktoria, Reviczky Arpadin, Sághy Agatha, Sághy Margit, Spanraft Berta, Schönbeck Márta, Schönbeck Juszta, Szalkay Margit, Szalkay Mici. Szenttamásy Irén, Szlávy Aranka, Szecskay Margit. Tillmann Amanda, Waldvogel Etelka stb. A képezdei ifjúság táneestélye. Ez már hű maradt jellegéhez. Igazi ifjúsági mulatság volt. A táncolók nem voltak feszélyezve a felnőtt bálozőktól, övék volt a tér, s lejtették is kedvvel, érezték, hogy most övék az est. Szinte családias hangulat uralkodott, a mamák jelentős mosolylyal nézték övéik mulatozását, gondjuk volt rá, hogy a kicsikék ki ne fáradjanak. Pestalozzi leendő hitvallói lévén az est hősei, megjelent közöttük az esztergomi tanító-világ mestere dr. Hartal tanfelügyelő s az igazgatóval élén a képezde tanári kara is. A kokárdás rendezők agilisán mozogtak, s ha valamelyik »kollega« csak nézője volt a táneznak, ott termett a rendező, karon csípte, vitte egy árván maradt baklishez, s a kölcsönös, kifogástalan bemutatkozás után a fölavatott már büszkén lejtett. Az első négyest 36 pár tánczolta, Éjfél után a director ünnepélyes parancsszava végett vetett a mulatságnak, s a táncolók, kik tudják, hogy nemcsak az iskolában, hanem itt is kell engedelmeskedni, szépen megköszönték az engedélyezett szórakozást, s kedves emlékekkel eltelve szét mentek, hogy másnap a katedra előtt állják meg helyöket Jelen voltak: Asszonyok: Balek Józsefné, Brutsy Jánosné, Fischerné, Havas Vincéné, Halmai Jánosné, Jakobek Ferencné, Kecskeméthy Jánosné, Knaur N.-né, Léhner Józsefné, Lerner Béláné, Math Gyuláné, Nóvák Józsefné, Schó'nvalder N.-né, Szekeres Gáborné, Szölgyéni Jánosné, Takács Jánosné, Waldvogel Józsefné, Zatykó Jánosné stb. Leányok: Balek Micike, Baróth Anna és Hcnnin. Brutsy Nelli és Gizike, Csáka Fáni, Fischer Emma, Havas Margit és Sárika, Horváth Etel és Mariska, Halmai nővérek, Heinzelman Betti, Jakobek Adél és Annika, Kecskeméthy Jolán és Ida, Knaur Irma, Léhner Gizi és Erzsike, Lerner Ottilia, Math Erzsike, Marton Ilonka, Medák Mariska, Nóvák Vilma, Prits Cecilia, Schalkász Irma, Schó'nvalder Irén. Stibló Erzsike, Szekeres Anna, Takács Ilonka. Waldvogel Etelka, Zatykó Anna stb. A Circiter a >Magyar Király* emeleti éttermében hétfőn társas-vacsorával egybekötött kedélyes táncestélyt rendezett. A legényegylet táncpróbája. Az esztergomi kath. legényegylet tánctanuló ifjúsága 1896. febr. hó 16-án (vasárnap) saját helyiségében (Német-utca 565. sz.) főtáncprőbát rendez, melyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az ifjúság. Kezdete 8 órakor. Belépődíj: személyjegy 60 kr. családjegy 1 frt 20 kr. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A meghívó kívánatra előmutatandó. Piknik. A kath. legényegylet helyiségeiben, f. hó 13-an este, igen jól sikerült, vig hangulatú mulatságot rendezett városunk néhány iparos családja. A mulatság kedélyes vacsorával kezdődött, melyhez a szellemi fűszert Schreiber Aladár tréfás felolvasása szolgáltatta. A vacsora befejeztével Jónás Pali zenéje táncra villamozta fel a fiatalságot. Ott voltak : Dr. Csernoch János, Frey Ferenc országgyűlési képviselő, Maiina .1. polgármester, stb. Asszonyok: Bajerné, Borsosné, Draxlerné, Dudásné, Feketéné, Horváthné, Iványiné, Krechnyákné, Lehnerné, Schleiferné, Wanitsekné, Zalabáné. Leányok : Dudás nővérek, Fekete Janka, Horváth nővérek, Hofbauer Etelka, Iványi Mariska, Lehner Gizike és Erzsike, Zalába k. a. Hétfőn f. hó 17-én a Borges-féle polgári sörcsarnokban nagy álarcos bál lesz. A párkányi róm. kath. legényegylet f. hó 9-én szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendezett. Szinre került Bérezik Árpád vígjátéka. »A bálkirálynő.« Az előadást nagyszámú közönség nézte s hogy sikeresen működtek, bizonyította az a tapsvihar, mely felvonás közben felújult. Az est sikere első sorban Hoffman Mariska és Lovas Szidi kisasszonyoknak köszönhető, kik jól megálltak helyüket; továbbá Horváth József, Kaucsák Béla, Mink Mihály, Drózdy Aladár, Hoffmann János, Szabó Pál és Langer Ferenc. A bál tiszta jövedelme 55 frt 60 kr. Bicskei cigányok Doroghon. Egy lilába játszó hektografus meghívóról azt olvassuk le, hogy az esztergommegyei bányatisztek sem nézik kőszénbuckának a világot, hanem a lekötött hőt a dorogi »nagy vendéglő« (kérem, mily finom tapintattal van ez itt mondva korcsma helyett) tánctermében pörgő táncban fölszabadítják. Jelmezes táncestélyt adtak, melyre a »jelmezben való megjelenés kéretik«, (ó Bánffy hóditsz !) de senki arra nem »köteleztethetik«. Hát voltak is jelmezek a javából; a nagyságos asszonyokból takaros parasztmenyecskék lettek s az urak mint illik a tősgyökeres töhötömös Dorogon, csikósokká vedlettek, itt volt a dorogi, tokodi, táti intelligenczia. A bejáratnál négy diszbeöltözött bányamunkás »Glück auf« üdvözlettel fogadta a vendégeket. A közbiztonság érzetének nevelésére a falakról Davi-lámpák függtek; féltek tán a szivek explóziójától ? A riporterünk ugyan Dávid-féle lámpákat emleget: de ilyeket a fizika nem ismer, hacsak nem alludál arra a kis rőthajú Dávidra, ki cigaretjén fumigálta a világot? A tisztelendő urak szokásos fekete jelmezükben jelentek meg, s leginkább reprezentálták a kőszénbányák hivatalos színét; hacsak nem lett más valaki is »schwarz«. No de okos előrelátással intézkedtek a rendezők, hogy kártyázni az ötvenen alul álló fiatalságnak nem szabad. A többi meg már úgyis őszbe játszik ha »schwarz« is lesz. Hiporterünk szárnypróbálgatásai a zsurnalisztika terén teljesen beváltak; hát még az a rangos hír a »Notabene« jegyzetében ; gondolják csak el . . . uj előfizető ! A jelenvolt hölgyek névsora körülbelül következő volt: Benedek Józsefné, Dózsa Árpádné (rózsa), Eggenhofer Albertné, Eggenhofer Ernőné (ősz), Eggenhofer Anna (tavasz), Fáy Andorné és nővére (magyar népviselet), Gotthard Károlyné, Grosz Ida (biharmegyei népviselet), dr. Hüke Kálmánné, Haala Józsefné, dr. Hulényi Győzó'né, Kubias Jánosné, Mittelmann Bódogné (csanádmegyei menyecske), Meaner Lajosné (magyar népviselet), Banzinger Vincéné (steyer népviselet\ Steiner Józsefné (magyar népviselet), Schlembach Jánosné, Setét Antalné. Ternegg Jánosné és Wriessnigg Jánosné. Irodalom és Művészet. Biblia és tudomány. Megjelent a mutatványfüzet e vállalatból, melyhez Schlauch biboros irta az előszót. A vállalat programmja felkarolja az összes tudományokat, hogy a tudomány, a bölcsészet és a hit összhangja uralkodjék. A mű, mely szerves egészében páratlan az ujabbkori magyar katholikus irodalomban, az illusztrációk terén is első akar lenni, hogy ellensúlyozza a hasonirányú külföldi folyóiratokat. És mint a mutatványból meggyőződtünk, a szerkesztőségben meg is van a hozzá való műizlés, mig a tartalom irodalmi nívójáról kezeskedik a munkatársak fényes névsora, akik között az egyházi tudományok elismert és tekintélyes művelőivel találkozunk. A mű hetenkint egy negyedrét alakú, 32 oldalas füzetben jelenik meg és előfizetési ára évenkint 20 frt, 1 hóra 1 frt 70 kr. Egy-egy füzet ára 60 kr. Szerkesztik és kiadják: dr. Csuday Jenő, Dugooics Imre, Zelliger Vilmos. Szerkesztőség : Budapest, Gyár-utca 5. sz., Kegyesrendiek bérháza. Ujabb irodalom. Az ezeréves Magyarország és a milléniumi kiállítás. A teljes mű 12 füzetből fog állani. Egy-egy füzet 40 kr. Ábel Henrik. Missió beszédei, melyeket a bécsi Nep. szent János plébánia templomban 1894. okt. 27-től nov. 11-ig tartott. Pozsony 1896. Ára 1 frt. Áldásy Antal dr. A nyugoti nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. 1378—1389. Esztergom 189(5. Ára 3 frt. Berger Károly Lajos. Hogy rendezzük be gazdaságunkat ? Vezérfonal kis gazdák, továbbá földmives-iskolák, tanitó-. képzők és téli tanfolyamok növendékei részére. Kecskemét, 1896. Ára 60 kr. Iparosok Olvasótára. Szerkesztik: Mártonffy Márton és Szterényi József. Il-ik évfolyam, 2-ik szám. A középkor vasművessége. I-ső rész, Bomán ' Stilus. Irta: Edvi Illés Aladár. Budapest, 1896. Ára 30 kr. Iparosok olvasótára. ILik évfolyam, 3—4. szám. Hasz-. nos olvasmányok. Ára 00 kr. Jakab Ödön. Falu. Elbeszélések. Kimnach László raj-, zaival. 1896. Ára 2 frt. Kötve 3 frt. Simonyi Zsigmond. Német és magyar szólások. A m. tudom, akadémiától Marczibányi-díjjal jutalmazott pályamunka. Magyaros fordításra vezérlő segédkönyv, kiegészítésül a német-magyar szótárakhoz. A magyar nyelvnek legjobb fordításaiból. Budapest, 1896. Ára 4 frt. Nagyböjti szent beszédek. Segneri latin eredetije után dolgozta Ernyei Pál. Ára 40 kr. 1895-ik évi országgyűlési törvénycikkek. Elsőrangú szakférfiak közreműködése mellett jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátva. Budapest, 1896. 8-ad és 16-odrét alakban. Ára kötve 2 frt 80 kr. *