ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-31 / 22. szám

egészségük visszaszerzésére szolgálólag az intézet lelkiigazgatójának belátása szerint kiosztassék; az esztergom-szentgyörgymezői primási árvaháznak 500 frtot; az arcoi ospidale publiconak 800 frtot; a gráei lazaristák külföldi missiójának 10Ö0 frtot; egy kath. magyar napilap alapítására, mely hivatva van az igaz keresztény szellemet terjeszteni 1000 frtot; a pozsonyi sz. Erzsébet női kórháznak 400 frtot; bécsi irgalmasok kórházára 300 frtot; a pozsonyi Stefánia-árvaháznak 500 frtot; a meráni Filippinumnak 300 frtot; Schvingenslöger József rendőrfelügyelőnek 500 frtot; Haan Ferenc tüzérkapitánynak 500 frtot; Garsky Mártonnak 300 frtot; Krdjcswics, királyrévi tanitónak 200 frtot; egy lonrdi Máriaszoborra valamely újonnan építendő pozsonymegyei templomban 400 frtot; az esztergomi érseki kórház kápolnájának diszitésére 100 frtot: Jankó Ernő kispapnak 100 frtot. Ily végrendelet a legszebb emlék, melyet a boldogult maga magának emelhetett. R. I. P. * Halálozások. Őszinte részvétet keltett az egész esztergomi főegyházmegyében. két érdemes tagjának, Rozbory János báhonyi és Gabriely János nyerges-ujfalusi esperes-plébánosoknak halála. Betegségük, különösen Rozboryé már hosszabb keletű volt, de még sem várta senki, hogy ily váratlanul jöjjön a csapás. Gabriely haláláról az esperesi-kerület s a rokonság következő gyászjelentést adta ki: Az esztergomi alesperesi egyházkerület saját és a rokonság nevében fájdalomtelt szivvel jelenti főtisztelendő Gabriely János úr, Esztergom alesperes-kerületi esperes, nyergesujfalusi plébános élete 64-ik, áldozársága és tevékeny papi pályája 31-ik évében, rövid, súlyos, Isten akaratjában teljes megnyugvással elviselt szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, szivszélhüdésben Nyergesuj falun történt elhalálozását. Az elhunyt földi maradványai május 28-án d. u. 5 órakor fognak beszenteltetni és a ny ergesuj falusi sirkßrtben a boldog föltámadásig elhelyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat május hó 29-én d. e. fél 8 órakor fog a Mindenhatónak a ny ergesuj falusi plébánia templomban bemutattatni. Nyergesujfalu, 1896. május 26-án. Az örök világosság fényeskedjék neki! * Id. Wiplinger Róbert halála. Vettük a következő gyászjelentést: Alulirottak fájdalomtól megtört szivvel tudatják, hogy lovag Wiplinger Róbert, nyug. cs. és kir. dzsidásszázados hosszas szenvedés után, buzgó imádság közben 1896. évi május hő 29-én hajnali 1

/

2 2 órakor, életének 69-ik évében jobblétre szenderült. Az elhunyt földi maradványai 1896. május hó 31-én délután 3

/

2 5 órakor fognak beszenteltetni és a vízivárosi sírkertben a boldog feltámadásig elhelyeztetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat június hő 1-én d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak a sz. Ferencz-rendiek templomában bemutattatni. Esztergom, 1896. május 29-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Özv. Wiplinger Róbertné szül. Reusz Teréz mint hitvese. Reusz József mint sógora. Özv. Wiplinger Józsefné sógornője. Dr. lovag Wiplinger Róbert kir. járásbiró, dr. lovag Wiplinger Ödön köz- és váltó ügyvéd, lovag Wiplinger József cs. és kir. huszár főhadnagy, Wiplinger Ilka férj. Fiedler Károlyné, Wiplinger Irma gyermekei. Fiedler Károly veje. Fiedler József, Fiedler Klári unokái. * Az „Esztergomi egyesült kőműves, kőfaragó és cserepező iparosok egyesületéinek mára, május 3l-re tervezett zászlószentelési ünnepélye, a zászló el nem készülte miatt bizonytalan időre elhalasztatott. * Megőrült mértékhitelesítő. Minap szállították az angyalföldi tébolydába Vibor Lajost, ki Esztergomban mint mértékhitelesítő volt alkal- [ mázva. Környezete már egy hete tapasztalta, hogy idegessége magasfoku, elmebeli állapota zavart, s aggodalmas figyelemmel kisérték minden lépését. Hétfőn övéinek tudta nélkül Rudapestre utazott, s a keleti pályaudvarban egyik rendőrhöz azzal a kéréssel fordult, hogy kisérje őt be a főkapitánysághoz, mert őt halálra keresik. A rendőr el is vitte a főkapitányságra, hol feltűnt zavart magaviselete, s orvosilag csakhamar megvizsgáltatva, makacs elme-háborodottságot konstatáltak rajta. * Uj nszoda. Esztergom vármegye főorvosa, dr. Lipthay az egészségügyi bizottság minap tartott ülésén a Korányi-féle uszodának a nagy Dunára való áttételét indítványozta. Az indítványt a ; bizottság magáévá tette, annyival is inkább, mert mint a főorvos indítványa okadatolásában kimondta, a kis Duna vízállása sokszor rendkivül alacsony, s e miatt egészségtelen, az uj vashidról meg a fürdőző közönséget nagyobb vízállás esetén kényelmesen lehet szemlélni, mi közerkölcsiségi szempontból is kifogásolandó. * Paraszt szerelem. Véres szerelmi dráma verte föl Bajóth patriarkális csendjét. Urbán Mihály legény szerette a szép Lukács Annát. A leány elfogadta a legény ömlengését, anélkül, hogy azt komolyan venné. A legény unszolta, kérte, nyilatkozzék, s tegye őt boldoggá, de a leány csak olyan se hideg, se meleg választ adott, félt az iszákos s duhajkodó legénynyel sorsát összekötni. Ekkor a legénynek agyában sötét terv fogamzott s elkeseredésében elhatározta, hogy a leány ha már az övé nem, de a másé se lehessen. Tudta, hogy dél felé szokta a leány az ebédet a földeken dolgozó szülőinek kivinni. Szombaton megleste, s kerülő uton eléje került. Szóba elegyedtek szerelmükről, s mivel a leány még mindig kitérőleg felelt, egy kasza-kalapáescsal oly véresre verte a leány fejét, hogy valószínűleg bucsut mond az életnek. A vérben fekvő leány láttára a legényben is föltámadt a sziv, és félelmében felakasztotta magát egy akácfára. A sz.-kereszti erdőben találták meg az erdőkerülők. * Kölcsönös biztosítás. A Magyarországon immár 30 év óta működő ».Ianus< kölcsönös életbiztosító intézet a közelmúltban — egyelőre saját számlájára és kezelésében — a magyar szent korona országai részére Budapesten, VII., Erzsébet-kőrút 19. sz. a. magyarországi aligazgatóságot állított föl. A nevezett intézetet bármely módozatú életbiztosítások megkötésére melegen ajánlhatjuk ; mindenütt, ahol eddig működött, mérsékelt díjtételeire, méltányos biztositási föltételeire és szolid eljárására való tekintettel a legjobb hírnévnek örvendett. Az igazgatósági és felügyeleti közegek soraiban magas egyházfők állnak a jó ügy szolgálatában, igy például a speciálisan keresztény intézet felügyelő bizottsága elnöki székét is előkelő egyházfő foglalja el. Az intézet a kölcsönösség elvein alapszik, vagyis az évenkinti tiszta nyereség nem részvényesek, hanem a biztosított tagok között osztatik szét. Még egyszer ajánljuk tehát a »Janus«-t és a napokban szétküldendő felhívását a t. kartársak b. figyelmébe, s ezt annál inkább, mert működési körének terjedése és biztosított tagjai szaporodása esetén arra van kilátás, hogy a magyarországi aligazgatóság függését az anyaintézettői lerázván, önálló magyar keresztény biztosító intézetté .fejlődik. * Sajtóhiba. Mult vasárnapi számunkban az esztergomi főegyházmegye konkurzusára vonatkozólag közlött hírünkben június helyett július \ értendő. * A trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) mult hó 29-én tartott 64-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1895. évi mérlegek. Az előttünk fekvő' igen terjedelmes zárszámadás 54 oldalra terjed és számos rendkivül érdekes statisztikai adatokat tartalmaz. A mérlegek, valamint a nyereség és veszteség számlák már az 1896. március 5-iki osztr. miniszteri rendelet értelmében vannak felállitva. Az évi jelentésbó'l látjuk, hogy az életbiztosítási osztály díjtartaléka 1895. évi december 31-én 3.519,501 frt 41 krral 45,231,976 frt 76 krra emelkedett. Az ugyanakkor érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 177.718,755 frt 13 krt tettek ki, mig az év folyamán bevett dijak 7.402,467 frt 03 krra rúgtak. A tűz- és szállitmánybiztositási ágakban a dij és illeték bevétel 10.435,513 frt 31 kr. volt, miből 3.058,827 frt 06 kr.. mint kártartalék, minden tehertől menten, a jövő évre viteleztetett át. A jövő évben esedékessé váló dij kötelezvények összege 31.142,823 forint 66 krajcárra emelkedett. Károkért a társaság 1895-ben 9.218,277 frt 67 krt folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 281.357,598 frt 61 krnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési Összegből hazánkra 52.626,274 frt 37 kr. esik, mely összeget a társaság 162,059 káresetben kifizetett. Az értékpapírok értékcsökkenése, mely az év végével az alacsony árfolyamok folytán beállott, egyéb rendelkezésre állott összegekből kiegyenlittetett úgy, hogy az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék változatlanul 2.282,011 frt 44 krnyi összeggel uj számlára átvihető volt. Azonfelül azonban még az idei nyereségből 500,000 frt egy az árfolyam ingadozása fedezetére szolgáló külön tartalék számára átutaltatott úgy, hogy az egész árfolyam tartalék 2.782,011 frt 44 krra szaporodott. Az alapszabályszerü nyereségtartalékkal, mely a részvénytőke felét teszi ki, az összes nyereségtartalékok 5.487.011 frt 44 krra rúgnak. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 58.071,673 frt 84 krról — miután a viszontbiztosítási tartalék kivétetett — 61.051.211 frt 83 krra emelkedtek. Ezen értékekből több mint 15 millió magyar értékekre esik. Az elért tiszta nyereményből a társaság osztalékul, részvényenkint 136 frtot aranyban, vagyis 340 frankot fizet. Védekezés a peronospora ellen. Dicséretre és elismerésre méltó dolgot cselekedett az esztergommegyei gazdasági egyesület, midőn a peronospora elleni védekezésről egy népszerű ismertetést és utasítást adott ki. Magunk is szolgálatot vélünk tenni a jó ügynek és olvasóinknak is, midőn a permetezési idény beálltával az utasítást szószerinti szövegében közöljük: Mely időtájban és hányszor permetezzünk ? Az első permetezést minél előbb, ha csak esőzések nem akadályoznak ebben, végezzük el még május hónapban és mindenek előtt még a virágzás előtt. Hogy néz ki a peronospora ? A peronospora rendesen júniusban lép fel láthatólag, de néha csak augusztus vagy szeptemberben. A szőlőlevél alsó lapja ugy néz ki, mintha sóval vagy cukorral volna meghintve; ez a penészgomba, mely gyökereivel a szőlőlevélből táplálkozik. Az ily levél az erek körül kezd sárgulni, utóbb egész felülete megsárgul, majd elszárad s végre a vesszőről lehullik. A peronospora azért nagyon káros a szőlőtőkére, mert a levél azon szerve a növénynek, a mi az embernek a tüdő. Tüdő nélkül az ember. — levél nélkül a növény elvész. Minthogy pedig a peronospora leveleitől fosztja meg első sorban a tökét: elveszi a tőke tüdejét. A vessző nem érik meg, zölden megfagy, és a töke jövő évben sem adhat termést, végre ugy elpusztul, mintha filloxera ölte volna ki. Az ily peronosporás tőkén a fürt nem érik meg, erőtlen savanyu mustot ád

T a melyből erőtlen rossz bor lesz ! Ezen szőlöbetegség ellen a legjobb és legbiztosabb védő szerek a legolcsóbbak: a rézgálic és mész, avagy a rézgálic és szóda. Mikép alkalmazzuk ezen szereket ? Az első permetezéshez legjobb az egyszázalékos bordói keverék, a mely a következőleg készül: Előveszünk egy tisztára mosott faedényt és belemerünk 100 liter tiszta vizet. Azután előveszünk egy dézsát és ebbe egy kilogramm tiszta égetett száraz meszet rakunk be (oltott mészből mindig kétszer annyit használjunk). Ha ezt megtettük, a 100 liter vízből annyit merünk ki a meszes dézsába, folytonos keverés között, hogy a mész ne csak megoldódjék, hanem jól felhíguljon. Ha igy a meszes vizet elkészítettük, állani hagyjuk, hogy kihűljön. Most előveszünk egy kilogramm rézgálic követ a legjobb minőségűből, a mely sötét kék és tiszta, ezt forrázzuk le 3-4 liter vizzel, mert igy olvad fel leggyorsabban, ezt a vizet is a már kimért 100 literből vegyük és azután, ha némileg meghűlt, öntsük vissza a többi vizhez. Egy tisztára mosott szőlőkaróval előbb a kékkő-oldatot jól felkeverjük és azután a mésztejet lassanként folytonos keverés között a kékkőoldatba öntjük. A meszes dézsa fenekén rendesen némi kőtörmelék vagy homok gyűlik össze, ezt ne öntsük a kékkő oldatba, mert attól a permetező-gép könynyen eldugulhat. A másodszori permetezést az első után négy hét múlván végezzük, de szükség esetén előbb is, ha kell, mert ugy lehet, hogy esőzések az első permetezést lemossák és a betegség újból látható lesz. A második permetezéshez már két százalékos bordói keveréket készítsünk, azaz 100 liter vizhez 2 kilogramm rézgálicot és ugyanannyi oltatlan meszet használjunk, mert akkor már a szőlőtőke levelei erősebbek és jobban kiállják az erősebb folyadékot, mely a peronospora ellen jobb biztosítékot is nyújt. Legalább kétszer okvetlenül szükséges permetezni, sőt az esetben, ha látjuk, hogy az egyre fejlődő fiatal leveleket és hajtásokat a betegség erősen megtámadja, szükséges a harmadik permetezést júliusban vagy augusztusban szinte elvégezni. Jegyezzük meg azonban, hogy az asztalra, vagy piaci eladásra szánt szőlőt júliusban már ne permetezzük a bordói folyadékkal, mert annak nyomai a fürtökön látszatósak maradnak és azok eladhatlanok lesznek, az ilyen asztali szőlőt tehát kékgálic és szódavegyülettel kell permetezni s ennek készítése is egyszerű; a mennyiben 100 liter vizben 2 kilogramm kékkövet és ugyanennyi szódát olvasztunk föl és olyan módon vegyitjük össze a kétféle anyagot, miként azt a mésszel is tettük. Ellenben a bornak való szőlőt csak bordói oldattal permetezzük, ha kell 5-ször is. Jóllehet, hogy a permetezésre készített folyadékot szükség esetén akár egy cirok seprővel is ráfecskendezhetjük a tőkére, mindazonát mégis célszerűbb ahhoz jó permetező gépet használni, mert egy ilyennek segítségével sokkal kevesebb folyadékra van szükség s egy negyedrész annyi idő alatt végezhetjük a munkát és a mi fődolog: sokkal tökéletesebben, mint bármily meszelő vei. A permetező gépek valóságos harmatszerü apró parányokban szórják a folyadékot a szőlőre s leveleire, ez pedig egy fő kellék, mert ha nagyon