ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-03-01 / 9. szám

HIREK. * Személyi hirek. Hetijei Samu kanonok, primási iroda-igazgató a székesfővárosból hol néhány napig időzött, pénteken városunkba vissza­érkezett. — Mattyasovszky Lajos és dr, Walter Gyula a budapesti millenáris kongresszus előértekezletén mint az esztergomi kath. kör képviselői vet­tek részt. * A főegyházmegye köréből. A király az esztergomi székesfőkáptalanba Boltizár József föl­szentelt püspök, általános érseki helynök és őr­kanonoknak az éneklő-kanonokságra; Bíümelhuber Ferenc dr. Szent-Györgyről nevezett prépostnak s székesegyházi főesperesnek az őrkanonok­ságra; Szilányi Ferenc érseki helynök, Szent­Istvánról nevezett esztergomvári prépost és nyit­rai főesperesnek a Szt.-Györgyről nevezett pré­postságra és ezzel egyesitett kanonokságra, vala­mint a főszékesegyházi főesperességre; Csáky Károly gróf, választott püspök, cimzetes apát s legidősebb mesterkanonoknak a nyitrai főesperességre való fo­kozatos előléptetését jóváhagyván, az ennek folytán megüresedő mester-kanonokságot Jezsó Mihály szölgyéni plébánosnak adományozta. — Erchardt Viktor karancssági plébános a Széchenyi kerület h. alesperesévé neveztetett ki. Sullay Rudolf spácai plébános saját kérelmére nyugalmaztatott. Kopcsá­nyi László stomfai káplán Lozornóra adminiszt­rátornak, Biringer János Somorjára, Ozoray János Bur-Sz.-Györgyre, Gratzer Ferenc Stomfára pedig káplánoknak küldettek. * Milléniumi ünnepély Esztergomban. Esztergom vármegye milléniumi ünnepségét má­jus 13-án fogja megtartani. Andrássy alispán a királyról, Szabó M. főjegyző a millenium jelentő­ségéről, Földváry főügyész az alkotmányos kor­mányról (!) fognak ünnepi beszédet mondani. Ha 0 Eminenciája jelen lenne a disz-gyülésen, ő hozzá is intéznének üdvözlő beszédet. A mille­náris bankett a »Fürdő«-ben lesz, este kivilágí­tás s fáklyásmenet 0 Eminenciájához és a fő­ispánhoz. * Szentségimáxlás. Az esztergomi Oltár­egylet jövő vasárnap f. hő 8-án tartja nyilvános istentiszteletét a vízivárosi zárda-templomban. Szent mise van: x j % l, 8, 9, 10 órakor ; délután szent beszéd és litánia. * Az uj esztergomi kanonok Jezsó Mihály, 1818. december 17-én született s 1842. január 2-án szenteltetett áldozárrá. Az aranymisés ka­nonok urat jól megérdemlett előléptetése alkalmá­ból őszinte tisztelettel üdvözöljük. Ad multos annos! * Kiss György jeles hazai szobrászművé­szünk szerdán itt járt Esztergomban s fölhozta a káptalanba az általa modellált három szentnek sz. Márton, sz. Kunigunda és sz. Jolánta szobrainak fényképét. Egy tekintet e képekre nem sok, de az is elragadja a műértőt s nem győzzük áldani a gondolatot, hogy a káptalan választása e szobrok megalakításában Kissre esett. A modelleket már faragják márványba és pedig Olaszországban. Művészünk ugyanis a technikus kivitelt olaszokra bizta. A Simor-szobor mintáját nem láttuk ; de bízvást állíthatjuk, hogy sz. Márton, sz. Kunigunda és sz. Jolánta alakjai, ha majd a karrarai márvány tündöklésében állanak az új fogadalmi oltáron, a bazilikának elsőrendű remekművei lesznek. * Megyei közgyűlés. Esztergom vármegye március 7-én tartja közgyűlését. A tárgysorozat 83 pontból áll s többek közt tárgyalásra kerül a belügy- és kereskedelemügyi minisztereknek több rendelete, az állandó választmány 30 tagjának megválasztása; a vármegye alkalmazottjainak fize­tés-emelése, az árvaszék; elnökének jelentése, a volt vízivárosi képviselőtestület határozata a Sz. István téren tervezett artézi kűt ügyében, egész­ségügyi jelentések, Hunyadmegye átirata a népis­kolák államositása ügyében, Győr sz. kir. város átirata a vámszerzödés tárgyában. * Mátray dr. és a városi kórház. Még mindig reméljük, hogy Mátray dr. nem válik meg véglegesen közkórházi orvosi állásától. Való­ban szüksége van közkörházunknak oly lelkes úttörőre és érdekeinek oly buzgó előmozdítójára, amilyennek Mátray dr. eddig is bebizonyult. Csak aki ebbe a közkórházunkba bej áros, az érti, hogy ez az állapot, melyben a kórház le­ledzik, tarthatatlan. Alacsony szobái sokszor zsúfolva vannak ; betegek özönlenek mindenfelől; az orvos urak nem győzik a visszautasítást, s már az a létszám is, melyet fölvesznek, túl sok ez alacsony viskóba. De hát mit is csináljanak. Múltkor is a Buda-utcán közmegbontránkozást okozott egy lézengő beteg asszony, kinek nem volt helye a kórházban. A nép botránkozik; a város építeni akarja a Lőrinc-utcát; s kórházi állapotaink tarthatatlanok. A kórház építése mul­hatlanul szükséges, mert túlzás nélkül szólva, a mos­tani kórházban való tartózkodás némelykor nem hogy használ, hanem árt Mátray dr. ezt a nagy érde­ket már hathatósan megmozgatta, azért szeretnők, ha a közügy ily buzgó előmozdítója általában megmaradna. * A katholikus kör háza. A katholikus kör házának átalakítási és átiratási költségeire a kör tagjai közül eddig következők adakoztak : Dr. Anhäupel György 25 frt, Bíümelhuber Ferenc 100 frt, Boltizár József 200 frt, Brutsy Gyula 25 frt, Brutsy János 25 frt, Buzárovits Gusztáv könyvkereskedése 25 frt, Büttner Róbert 25 frt, dr. Csajka Ernő 25 frt, gr. Csáky Károly 300 frt, dr. Csernoch János 300 frt, Czenczik János 25 frt, Dömötör Kálmán 3 frt. dr. Fehér Gyula 1 50 frt, Fekete Árpád 2 frt, Frey Ferenc 300 frt, Graeffel János 300 frt, br. Gudenus Arthur 10 frt, Guzvenits Vilmos 10 frt, dr. Halmos Ignác 45 frt, Hetyei Samu 100 frt, dr. Horváth Ferenc 25 frt, Keményfy Dániel 10 frt, dr. Kereszty Géza 25 frt, dr. Klinda Teofil 30 frt, dr. Kohl Medárd 50 frt, Koksa Kálmán 25 frt, Kováts József 10 frt, dr. Krammer György 25 frt, Leitgéb János 25 frt, Lukács László 300 frt, gróf Majláth Gusztáv 150 frt, Maiina Lajos 50 frt, dr. Mally János 100 frt, Marosi Ferenc 25 frt, Marosi Jó­zsef 25 frt, Maszlaghy ^Ferenc 300 frt, Mattya­sovszky Lajos 300 frt7 Mészáros Károly 25 frt, \ Müller Gyula 10 frt, Niedermann Pál 50 frt, Okányik Lajos 10 frt, dr. Palásthy Pál 20 frt, dr. Palkovics Jenő 5 frt, Pathy Gyula 5 frt, Paulovits Géza 25 frt, Peilet József 100 frt, Perger Lajos 50 frt, Pfalcz József 25 frt, Philipp Konrád 25 frt, dr. Prohászka Ottokár 30 frt, Rajner Lajos 150 frt, dr. Rapcsák Imre 50 frt, dr. Roszival István 100 frt, Sujánszky Antal 300 frt, Szabó Szilveszter 25 frt, Számord Ignác 20 frt, Venczell Antal 100 frt, Waldvogel József 25 frt, dr. Walter Gyula 25 frt, Wimmer Ferenc 5 frt, dr. Czibulka Nándor 150 frt, Csanádi kápta­lan 10 frt, Desseífy Sándor 10 frt, Rimely Károly 10 frt. dr. Koperniczky Ferenc 1 frt, Lováky Antal 1 frt, Meisermann Ignác 1 frt, Pelczer Li­pót 10 frt, Viszolajszky Alajos 5 frt. Az adako­zóknak a kör elnöksége levélben mond köszönetet. * Uj állatorvos. A földművelési miniszter Milanovics Antal állatorvos helyére, ki Kőbányára lett áthelyezve, Soós Károlyt nevezte ki esztergomi ker. állatorvossá. * Az Esztergom-budai vonalon levő Leány­vár állomás neve Leányvár-Csévre lett átváltoztatva. * Az esztergomi kath. legényegylet a mult vasárnap, febr. hó 23-án, d. u. 3 órakor tartotta meg évi közgyűlését a rendes és pártoló tagok szerfölött élénk részvétele mellett, a kik az egyleti helyiségeket teljesen megtöltötték. A közgyűlést dr. Csernoch János, elnök nyitotta meg I nagyhatású beszéddel, melyben az egyleti tagok között szokásos üdvözletből kiindulva, főleg azt fejtegette, hogy az ipar csak ugy lehet tisztes ipar és csak ugy lehet rajta Isten áldása, ha a ke­reszténység talaján marad meg s ha abból szívja magába életelemét. A szűnni nem akaró éljenzés­sel fogadott beszéd után az eddigi tisztviselők adtak hű képet az egylet működéséről és állapo­táról nagy gonddal készült jelentéseikben. Ifj. Neumayer K. titkár jelentéséből megtudtuk, hogy az egylet tagjai derekasan törekedtek vallásos, erkölcsi és szellemi műveltségüket gyarapítani s emelni. Az előadásokon és felolvasásokon, ame­lyeket dr. Anhäupel György és Czenczik János tartot­tak, a rendes tagoknak 50% vett vészt. Az előadá­sok tárgyai voltak: Az ember végső céljáról négy előadásban, útirajzok Németországból négy elő- I adásban, a takarékosságról, a villamos erő alkalma­zásairól, a magyarok őshazájáról stb. A rendes fel­olvasásokon kivül a rendes tagok november ha­vában két színdarabot is előadtak és többször szavaltak. Finke J. pénztáros jelentéséből kitű­nik, hogy az egylet összes bevétele k az utolsó, június hóban tartott közgyűlés óta 649 frt 18 kr. volt, kiadása pedig 532 frt 14 kr., úgy hogy a tiszta pénztári maradvány 117 frt 04 kr. Welebei J. dékán jelentésében a tagok létszámát tüntette föl, mely jelenleg 121-et tesz ki. Bangl A. könyvtá­ros, mintegy 200 kötet használatáról számolt be. E jelentések tudomásul vétele mellett a közgyű­lés a tisztikar megválasztását ejtette meg a kö­vetkezőképpen: Elnök: dr. Csernoch János, m. alelnök: dr. Anhäupel György, alelnök : Wanitsek Rezső, titkár : ifj. Neumayer Károly, altitkár: Hollósi K., pénztáros: Finke J., ellenőr: Szekeres G. I. dékánok: Welebei J. és MUakovszki könyvtá­rosok: Bangl A. és Varga R, A választmányba megválasztattak: Draxl A., Magyary L , Iványi S., Suller P., Kitzinger J., Raka J., Szimhárt K., Hollósi F., Vavrovics F., Csányi K., Balogh A., Pelczmann L, Krechnyák F., Stancsics Gy., Tö­kenczi J., Kreiniker Ferenc, Beinhart M., Viszköpf J., Vándor K., Valásek J., Kratz F., Csányi F., Szőke A., Frik A., Stell L., Széttár F., Iványi G., Fábián J„ Riesz J., Jankovics K- Póttagok­nak Vándor Toldi F., Rózsa J. Majd dr. Csernoch János elnök indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel tiszteletbeli tagoknak megvá­lasztotta az egylet jótevői közül: Bíümelhuber Ferenc pápai praelatust, Mattyasovszky Lajos, Mattyasovszky Kálmánt és Frey Ferencet; az egye­sülés előtt fen állott két egylet elnökei közül pe­dig Maszlaghy F. és Venczell A. kanonokát, dr. Prohászka Ottokárt, Eitner E. és Metzker Józsefet, az esztergommegyei kath. legényegylet volt elnö­keit ; dr. Fehér Gyulát és Dóczy Ferencet, a kath. iparosifjak egyesületének egykori elnökeit. A közgyűlés végül két előzetesen beterjesztett indítványt fogadott el, egyhangúlag és teljesen, melyeknek egyike a rendes tági illetékeknek 5 krral való felemelését, másika pedig az egyleti takarékpénztár felállítását hozta javaslatba. * Az esztergommegyei önkéntes tiizoltó­és tűzoltó hetegsegélyző-egylet március hó 1-én, Esztergom sz. kir. város központi székhá­zában, a tanácsteremben délután 4 órakor köz­gyűlést tart. * A szőlőojtási tanfolyam vizsgálatait mult vasárnap tartotta meg a helybeli gazdasági egyesület. Bizonyítványt nyertek: Deneczky Má­tyás, Gserődi Mihály, Erős István, Dobronya Já­nos. Kis András. Koller János, Meszes József, Pifkó János, Szabó János. * Kotznam Szarvas, Szikra ! Abból az időből, mikor a szittyavérű Szent-György város még Sanct-Girgenfeld volt s jószívű svábok lakták, megkerült egy kép, a > Kotznam Szarvas, Szikra « No ugyan ember legyen a talpán az a filológus, aki azt kisüsse, hogy mi legyen ez a három szó egymás hátán. A kép maga, mely durva vizfesték­kei van nagy karton lapra pingálva, már köze­lebb hoz a hieroglif kiderítéséhez; mert egy iga ökröket ábrázol, amint meredek uton fával megra­kott s rohanó szekér előtt kalinpálózva sietnek az örvénybe. Fönt a meredek csúcsán a kétségbe esett fuvaros térdel egy Mária kép előtt s annak szájából kell vennünk a titokzatos sóhajt: Kotznam Szarvas, Szikra. A Szarvas, Szikra ki- és mi­léte iránt mindjárt tisztába jövünk ; az két ma­gyar ökör, s nevüket a német sógor ki nem forgatta; a Kotznam pedig »In Gott's Nam« akar lenni; azt meg már a magyar aláírás vetkőztette ki németségéből. Az aláírás igy hangzik: »Az óisti veszedelem, A Mely Történt 1790-ben Midőn MARB Megkisét Kereket Kötni Látta Hogy Veszni Kell, Térdeire Essvin s Monda Német Nyelven Kotznam Szarvas, Szikra És Minden Rajtul Me­nekült. Isten segítségével. Ennek neve Battesz.« A képet, mint a tradíció kegyeletes emlékét meg­újítják, s a szentgyörgymezői erdők pilis-maróthi határba kapaszkodó ó-utján fölállítják. * A bicikli-kötő. Ló-kötők helyett manap­ság a bicikli-kötők kisértenek. Egy kétes jellegű »gavallér«-nak, Paganits Nándornak régen fájt a foga egy biciklire. A véletlen szerencse a Schalkhász ház felé vitte, melynek kapualjában egy bicikli fénylett. Az alkalom kedvezett, a »gavallér« föl is pattant a 350 forintos vaspari­pára, s futott rajta a fővárosba. Már messze lehe­tett, mikor a kárvallott végezve dolgát, biciklije után nézett, melyet nem talált. Voltak, kik látták a hőst elparipázni, mire a kárvallott se volt rest, föllármázta a rendőrséget, ez ismét a székes fővá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom