ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-03-01 / 9. szám

rosit. Es dictum-factum nem hiába járt gyorsan a vasparipa lába, mert alig hogy elérte Ó-Budát, az udvarias és szemfüles Andrásék letartóztatok, s szépen Esztergomba toloncolják, hogy meghallgassa a birőság bizonyára nem kellemes Ítéletét. * Hulli ló, — cigányok, — zsandárok. Hogy kerül meg az ellopott ló, még ha Esztergomban is irnak rá paszust! Hull Barsmegyei községben is megfordultak oláh cigányok tavai vendégszerepelni, vagyis lopni és sikerült is nekik egy odavaló gazdának két lovát kézhez keríteni s odábbállni. De hát úton-útfélen találkozik az ember zsandárral s mit csináljon a cigány a lóval, ha nincs passzusa? szerez magának passzust. Elmentek Esztergomba s itt előmutatták a régi ló passzust, nagy óbégatással fűzvén hozzá a kommentárt, hogy hát a passzus-kiállító ott meg ott kihagyta a lónak ismertető jeleit, kegyeskednének tehát a ló revizorok a passzusba beleírni, hogy milyenek ezek a lovak. A hatóságnak megesett a szive a rimánkodó dádékon s az előmutatott, régi s már érvénytelen paszszusba beleírták a lopott lovak ismertető jeleit. Volt nagy öröm a sunyi rajkók közt: övék most a lovak, nem veheti el tőlük sem vármegye, sem zsandár. Csak hallgatna az a lelkiismeret is legalább úgy, mint az öreg passzus ! De biz az még cigányban sem hallgat s elbőgi magát nyilt országúton is. A dolog így történt. A cigányok nem adhatták el a lovakat Esztergomban, mentek tehát Győrre. Amint mennek, mendegélnek az országúton, látnak messziről két villámló szuronyt, jönnek a zsandárok. Huj, — rémes látomás! Dádék loptunk, hát fussunk, mondta a lelkiismeret; s a dádék, nem gondolva meg, hogy hiszen van paszszus, uccu neki, hamarosan rátérnek egy dűlőre s vágtatnak a lopott lóval, ahogy csak lehet. Világos, hogy a paralysis titkait még nem ismerték. Zsandárnak se kell több. Hamarosan visszatérnek a faluba, fogadnak kocsit, utána vágtatnak a cigányoknak, utóiérik s már a remegésükből is rájönnek, hogy bizony ezek a rajkók nem jó úton járnak. Nézik, vizsgálgatják a passzust, összehasonlítják a náluk jegyzékbe vett lopott lovak összes jegyeit; denique kisütik, hogy a cigányok Hullról loplak a lovakat s konstatálják azt is, hogy Esztergomban túlságos jólelküek voltak a lórevizorok. No ezentúl majd ezek is megkérgesitik szivüket, legalább cigány könnyek ellen. * Szerencsétlenség. Az üveggyárban egy munkás a háztetőn dolgozva, véletlenül leesett, a súlyosan megsérültet a primási kórházba szállították. Piszkén a Kelndorfer kőbányában Bremecz Simon aknamester minden intés dacára abban a pillanatban ment oda egyik robbantó lyukhoz, mikor abban 16 kilogramm puskapor felrobbant A szerencsétlen ember 28 méterre földobva, természetesen szörnyet halt. * Hazafi Verái János. Alig hogy kitudódott a koszorús vándordalnok holléte, hogy tudniillik, ő, ki eddig a lantot pedzette, most mint székesfővárosi házmester havat hány, már is mozgalom indult meg Szent-Tamáson, hogy e lírikus specialitást ennek a költői városrésznek, legalább a milléniumi évre megszerezzék. Nem lesz formális szerződtetés hanem csak fölszőlitás, hogy valamint a boldogult Simor .halála után hónapokon át szerencséltette sorba a »komakat«: ugy az idén is kivált mikor az angol, és francia utazók tömegesen el fognak látogatni hozzánk, utcáinkon patyolat ingujjakkal, s hárfával kézében járjon s a magyar középkort, melynek az ős Esztergomban már csak kell képviselet, képviselje. Ajánlatos volna egy Albumot is kiadni, melyben az ósdiságot különösen néhány vízivárosi vagy sz.-tamási háznak az udvara tüntethetné föl. * Nyersesujfalu gyásza. Megrendítő szerencsétlenségnek lön áldozata Mechler János nyergesujfalusi községi biró. Fával telt szekerén az erdőből hazamenet sebesen menő kocsija egy nagy kőbe ütközött, s a lökés akkora volt, hogy ő kiesett, rája a feldőlt kocsi lovastul az út melletti mocsárba zuhant. A biró halántéka beszakadt, bordái összetörtek, s mire kihúzták, pár perc múlva meghalt. * Az ipartestület közgyűlése. Az esztergomi ipartestület kebelében fennálló békéltető bizottság segéd tagjainak megválasztására, valamint az esztergomi ipartestületi betegsegélyzö pénztár f. évi rendes közgyűlésére a biztosításra kötelezett segéd munkások közül választandó kiküldöttek megválasztására, — az 1891. évi XIV. t.-cz. 38. §. és az alapszabályok 26. §-a alapján, az Esztergom szab. kir város és a szomszéd városok területén működő összes azon segédmunkásokat, akik testületi tagnál foglalkoznak és biztosításra kötelezettek, 1896. évi március hó 1-én délelőtt 10 órakor a szab. kir. város székházának nagytermében tartandó gyűlésre egybehívom Tárgy : 1. A békéltető bizottságba 36 tag vál asztása. 2. i A betegsegélyzö pénztár évi rendes közgyűlésére 80 kiküldött választása. Dr. Földváry István városi főügyész, mint iparhatósági biztos. * Barsinegye handeriumát báró Bévay Simon rendezi, eddig kilenc előkelő uri egyén jelentkezett. Valamennyien saját díszruhájukat fogják viselni. A csatlósok a vármegye egyenruháját öltik magukra, a mely az 1790. évi koronaőrség ruhájának felel meg, azzal a különbséggel, hogy a csatlósok vörös nadrágot, fehér dolmányt és párducbőr kacagányt fognak viselni. (»B. E.«) * Lelencház Léván. Barsmegye közigazgatási bizottságának febr. hó 18-án tartott gyűlésén Huberth ügyvéd azon tudatban, hogy a kormány több orsz lelencházat szándékozik felállíttatni, ajánja, hogy a bizottság feliratot intézzen a kormányhoz egy Léván felállítandó lelencház ügyé! ben. A bizottság elfogadta Huberth javaslatát. * Trachoma. Barsmegye tiszti főorvosa ugyancsak febr. 18-án tartott gyűlésén jelentést tett arról, hogy garam-sz.-kereszti járásban a trachoma ismét terjed. * Csődbe került plébános. Zoványi János, imelyi plébános csődbe került: eszerint alighanem »jeles« lapja is, remélhetőleg beadja a kulcsot. * Alagút a Duna alatt. Az új országház előtt, mely egyike lesz Európa legszebb parlamentjeinek, nem hid készül, hanem alagút. Az i emeletes alagutat, melyre már 1893-ban Wekerle ; Sándor akkori miniszterelnök adott engedélyt, Visznovszky Sándor mérnök és Braunecker Lamoral báró épiti. A 800 m. hosszú alagút emeletes lesz, alul kettős villamos kocsi számára való vágánynyal, felül pedig 2 oldal gyalogjáróval, közepén 5 m. széles kocsiúttal. Az alagút megközelítésére a Duna mindkét partján 80- 80 kőlépcső és lift fog szolgálni. A magánfogatok és bérkocsik számára külön lift készül, mely egy perc alatt egyszerre 4 kocsit röpit fel vagy le. A kocsik számára lesz azonkívül lejtős út is készítve. A modern alagút 2 millió forintba kerül s az előzetes műtanrendöri bejárás március közepére van kitűzve. * A posta köréből. A budapesti posta- és távírda igazgatóság figyelmezteti a közönséget, hogy a Budapest székesfőváros területére szóló levelek gyors kézbesítése érdekében okvetlenül szükséges a cimiratban feltüntetni a városrész (közigazgatősági kerület) számát, s az utca- és házszámon kivül az emelet és ajtó számát is. A budapesti főpóstán ugyanis közigazgatási kerületenkint dolgozzák a levelezéseket s illetve osztják szét a gyorsabb kézbesítés céljából, de ez intézkedés csak akkor lehet eredményes, ha a közönség a fenti kívánalmaknak a maga részéről megfelel. * II. Magyar osztálysorsjáték. Első osztályú sorsjegyeknek a II. osztályra való megújítása a sorsjegyeken jelzett elárusítóknál, kiknél a sorsjegy vásároltatott, az I. osztályú sorsjegy visszaszolgáltatása és megújítási dij — 1 egész sorsjegy: 20 frt, — 1 fél: 10 frt, — egy tized: 2 frt, — és egy huszad : 1 frt, — befizetésével legkésőb március 1-éig eszközlendő. Az I. húzásnál ki nem sorsolt, mind három osztályra érvényes teljes sorsjegyek megújításának szüksége fenn nem forog, ezek minden további nélkül a II. és III. osztályban is részt vesznek. Tanügy. Tanügyi hirek. Bácska Gyula Szklabonyára, Folkner Ferenc Hugyagra neveztettek ki másodtanitőkui. Garamszöllos és Dömbs községekben az iskola kibővítése s a második tanítói állomás rendszeresítése ügyében hozott végérvényes határozatot a helyi iskolaszék ; Tardoskedden pedi£ az iskolát alapjából építik fel újra tetemes áldozatkészséggel. Mindhárom községben dicsérendő szorgalmat fejtenek ki az iskolaszékek, hogy iskokoláik a kor és törvény igényeinek megfeleljenek. A felvidéki közművelődési egylet lévai választmánya legutolsó ülésében elhatározta, hogy a lévai járás 10 tőt ajkú községében, a magyar nyelv tanítása körül a legtöbb sikert elért tanítókat jutalomban fogja részesíteni és a gyermekek között magyar imakönyveket fog kiosztani. Az eredmény megvizsgálására a választmány egy bizottságot küldött ki. Leidenfrost László elnök vezetése alatt e bizottság tagjai: Báthy László plébános, Ordódy Endre főbiró, és dr. Tót György főgymn. igazgató bejárták a 10 község iskoláit és maguk vizsgálták meg a gyermekeket, különösen a beszéd- és értelemgyakorlatok, magyar olvasás és elemzés, meg a magyar nyelvtan tekintetében. Á választmánynak f. hő 27-én tartott ülésében számoltak be megbizatásukróh Ezen alapon a választmány 60 frt jutalmat szavazott meg Mrávik Lukács tolmácsi r. k. tanítónak, ki a tiszta tót községben egészen magyar iskolát teremtett. 50 frtot Pivonka István ó-barsi r. k. tanitó ; 40 frtot Hlaványi János gr.-keszi, 24 frtot Hulják János gr.-ujfalusi és 10 frtot az ó-barsi segédtanítónak. Zachar Ignác gr.-szőllősi és Nyitrai János dobóberekaljai r. k. tanítók dicsérő okmányt kaptak. A többi iskolákban az eredmény nem volt egészen megfelelő: különösen a nagykoszmélyiban nem, ami felett a bizottság megütközésének adott kifejezést. A Stampay János féle imakönyvekböl, a gyermekek között leendő szétosztás céljából 1000 drb rendeltetett meg. Irodalom és Művészet. A magyarországi katholikus egyesületek Évkönyve az 18%-ik évre. Ily cimmel Gyürky Ödön dr. egy közhasznú és hézagpótló könyvet adott ki, a mely kimerítően és a legapróbb részletekig világosan tárgyalja: I. A magyar kath. egyletek jegyzékét. II. Kath. körök. Kath. ifjúsági egyletek és Kath. temetkezési egyletek alapszabálytervezetét. III. Útmutatást kath. egyletek alakítására. IV. Hitelszövetkezetek alapszabálytervezetét. V. Hitelszövetkezetek alakítását és cégjegyzését. VI. Takarékmagtárak alapszabálytervezetét. VII. Miniszteri rendeleteket. A 112 oldalas könyvet — amelynek célja, hogy az egyesületi élet terén tanácscsal és felvilágosítással szolgáljon — melegen ajánljuk. Megrendelhető a szerzőnél (Budapest, »Kath Kör«.) Ára 50 krajcár. Ujabb irodalom. Beöthy László. A három Kázmér. Énekes bohóság 3 felvonásban. Budapest 1896. Ára 1 frt. Blum Béla dr. A közjegyzői törvények (1874. XXXV. t.-c. és 1886. VII. t.-c") magyarázata. Kapcsolatban az örökösödési eljárásról szóló 1894. XVI. törvénycikk idevonatkozó intézkedéseivel. Budapest 1896. Ára 3 frt. Geöcze Sarolta. Igaz történetek, rajzok, képek. Budapest 1896. Ára 1 frt 50 kr. Herman Ottóné. Knopfmacher. (Egyetemes regénytár XI. 7.) Ára 50 kr. Horváth Janka Fátum. Regény. Budapest 1896. Ára 1 frt 50 kr. Lázár Béla dr. A tegnap, a ma, és a holnap. Kritikai tanulmányok első sorozata. Budapest 1896. Ára 2 frt. MecensefFy Emil. Az osztrák-magyar bank igazgatása 1886—1895. Budapest 1896. Ára 3 frt. Monológok. Vig és komoly magánjelenetek. 58 — 64 füzet. Egy-egy füzet ára 15 kr. 58- dik füzet Makai Emil. A szerenád. 59- dik « Thewretvk István. Az inggomb. 60- dik « Gabáni/i Árpád. A tót táncmester. 61- dik « Faragó Jenő. Az első debut. 62- dik « Sebők Zsigmond. A vis á vis. 63- dik « Ifj. Csathó Aurél. A riporter. 64- dik « Makai Emil. Izé kisasszony. Mari itt E. A bagolyvár Regény Második kiadás. Budapest 1896. Ára fűzve 2 frt. Diszes vászonkötésbe kötve 2 frt 80 kr. Publius Terentius Afer. Vigjáték. A m. tud. akadémia megbizásából forditotta dr. Kis Sándor. Budapest 1896. Ára 3 frt. Szilágyi Arthur Károly dr. Értekezések a katonai jog köréből. Budapest 1896. Ára 1 frt 50 kr. Wallfisch Ferenc. Az egészség megóvása. Népszerű egészségügyi értekezés. Budapest 1896. Ára 40 kr. Weitzl György Károly. A gépészeti technika tankönyve. Tanfüzetek a gépépitéshez és a kellő segédtudományokhoz. Körülbelül 100 táblával és a szövegbe nyomott számos ábrákkal. Az egész mű. körülbelül 40 füzetből fog állani; havonként 2 füzet jelenik meg. Egy egy füzet ára 40 kr. Az itt felsorolt művek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésé ben Esztergo mb an. Szerkesztőségi Telefon. Kérjük t. levelezőinket, hogy kézirataikat legkésőbb péntek estig szíveskedjenek beküldeni. S. N. Fiume. No, hogy még nem feleltünk, igazán csúnyaság. Ajánlatát el nem fogadhatjuk, mert a szűkebb körű érdekek nagyon lefoglalnak. Nem is hinné. Viszontlátásra a vakációban. K. J. Gy. Már más honnan is figyelmeztettek, hogy tegyük ki a lapban, hol tartózkodik O Eminenciája s az iroda-igazgató úr. Ezentúl is szemel tartjuk. Kaszinótag. Esztergom. Miért nem hozzuk a kaszinó 29-ki szinielőadásának programmját ? Egyszerűen azért, mert a »Kaszinó« meghivóját lapunknak nem küldte meg. Hogy miért? Ezt tessék ott megkérdezni T. P. Garamujfalu. Oly pompás riporter, hogy Esztergomban szeretnénk birni. Bárcsak mindenki, a kit felkértünk követné, igy a vidék is megbízható orgánumot nyerne. Köszönet.