ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-04-19 / 16. szám

csatározások közt az oroszok Pered, Zsigárd, Királyrév, Alsó-Szeli községeket kirabolták és fölégették. Felső-Szelire került a sor. A nép két­ségbe esve fejét veszté. Ekkor a fiatal plébános kezébe vette a keresztet, egyenesen az orosz főve­zérhez ment, és előtte térdre esve, kegyelmet kért községének, amit meg is kapott. Igy mene­kült meg Felső-Szeli a katasztrófától. Ő Eminentiája, kegyelmes főpásztorunk avval örvendeztette meg a jubiláris plébánost, hogy kinevezte érseki szentszéki ülnöknek. Hetyey Samu, kanonok és primási irodaigazgató táviratban fejezte ki szerencsekivánatait a jubilánsnak. Mi is mindnyájan, kik jelen voltunk, azt kivánjuk, hogy az Isten jó egészségben, sokáig éltesse a jubiláris plébánost, híveinek és ö jó bará­tainak örömére. Folyamatban van polgári kitüntetése is. Az egész község aláirta a folyamodást, mely a főbiró és főispán utján fölment a minisztériumig. A szép ünnepély elmúlt, csak emléke marad, melynek hatása alatt kérdezzük: hány él meg hasonló ünnepet? Jelenvolt. Somorja, április 15. A csallóköz-somorjai kath legényegylet saját pénztára javára f évi ápril hó 12-én, vasárnap este a helybeli * Korona«-szálló nagytermében mű­kedvelői színielőadást rendezett. Szinre került Szig­ligetinek jeles szinműve: „A cigány u Az előadás igen sikerültnek mondható. Kitűnően alakitotta Zsiga cigány címszerepét Szmicsek Mihály legény­egyleti tag, aki tehetségének s ügyes játékának a tavaly télen előadott „Vén bakancsos és fia. a huszár" c. darabban is szép jelét adta, mint akkor, ugy most is állandó derültségben tartván a szép számmal egybegyűlt néző közönséget. Rózsi szerepét Vimmer Józsefné adta elő szép sikerrel, aki Szmicsek Mihályival nyilt szinen ugy, mint felvonások végén élénk tapsokban érdemelte ki a közönség tetszését. A többi szerepek is jó kezek­ben voltak s a szereplök mind hozzájárultak az est sikeréhez. Hálásan emlékezik meg s mond igaz köszö­netet a legényegylet jegyzője, Németh István, hely­beli róm. kath. tanitó urnák, aki a darab betaní­tása és rendezése körül buzgón fáradozott s aki a legényegylet megalakulása óta már 10 éve szol­gálja szép tehetségével, önzetlen jóakarattal a somorjai legényegylet ügyét. ' Nemkülönben hálás köszönet illeti meg Karsay Pál, helybeli róm. kath. tanitó urat, ki, mint az egylet pénztárosa, annak megalakulása óta fáradozik az egylet javán. A sike­rült előadás után, melyet kívánatra még egyszer elő fognak adni, barátságos, szerény vacsorával vendégelte meg az egylet a szereplőket, akik kedé­lyes jókedvben még jó ideig együtt maradtak s a jelenvoltak sokáig kellemesen fognak visszaemlé­kezni az ápril 1.2-iki estére. X. A szegény nép és a szövetkezés. Rövid cikkben szándékunk vázolni né­hány szóval népünknek hibáit, és megjelölni ama eszközök egyikét, melyet alkalmasnak tartunk, hogy a szociális elnyomorodás és tönkrejutás ve­szélyétől azt megmentsük. Ha vizsgáljuk népünk fő hibáit, ugy látjuk hogy azok a következők : 1. Isteni bizalom hiánya, sokan karjaik erejében és földjeik termékenységében biznak — de másban sem Istenben nem hisznek — sem benne nem biznak. 2. Kevélység és vele járó minden más bűn, tűlköltekezés étel-italban; ruhában hiúság, külső fény, pompa benső nyomorral párosulva. 3. Restség, a munka elhanyagolása, a biztos tönkre jutás kezdete. 4. A gyermekeknek szülőikkel való rossz bánása, gyermeki és szülői szeretet hiánya, a gyermeknek önállósága utáni korai vágya, szü­lőiktől való mielőbbi elkülönítés keresése, a bir­tok feldarabolása és ez egyenlő a birtok meg­semmisítésével. 5. Mórtéktelen ivás, a pokoli pálinka, az ördög pokoli mocsaraiból zsidó zse­bekkel merített méreg, mely népünkre rákfenék­ként nehezedik, családokat, egész nemzetiségeket, testileg s lelkileg tönkre tesz. Egy pár hiba a sok közül, ezeken segíteni szent kötelességünk, de hogyan? Hozzuk be min­den községbe a községi takarékpénztár és hitel­szövetkezetet, a takarék magtárakat, a mérték­letesség egyesületét, a kath. temetkezési egye­sületet és a többit. A sok közül legelső sorban egyet, a községi hitelszövetkezetet. Mielőtt az or­szágos mozgalom megindulna, erről akarok meg­emlékezni. Ezen szövetkezetek célja: Tagjainak erkölcsi és anyagi jóléte, a takarékossági hajlam emelése, hitelük szervezése, illetőleg hiteligényeiket kielégítés utján fejleszteni. Ime a fenti hibák elleni balzsa­mos olaj. Ki lehet tagja ? Szövetkezeti tag leltet minden a szövetkezet területén lakó egyén vagy bir­tokos — értve tisztességes ember ; — kizáratik •azonban az: aki a szövetkezet érdekeivel ellenkező eljárást tanusit, tehát a pazarló és mértékletlen ember. Ki kaphat kölcsönt? A kölcsön engedé­lyezésénél különösen figyelembe veendők: A ké­relmező erkölcsi viszonyai, pontossága, munkaszeretete és takarékossága, a kölcsön célja, tekintve annak kisebb vagy nagyobb szükségességét. Egy-két pont az alapszabályokból, amelyeket eddig 400-nál több ily szövetkezet pontosan betart ez édes magyar haza kebelében. E sorok irója szivesen szolgál közelebbi adatokkal, szentesitett alapszabályokkal, az ala­I kulás teendőiről azonnal szolgál utasítással. A nagyméltóságú püspöki kar körözvényeiben aján­lani fogja e szent ügyet és idővel majd min­den plébános kap egy kis felhívást és alapszabá­! lyokat. A kezdet nehéz, a pap legyen a kezde­ményező, a tanitó mint mindenben, ugy abban is lelkes segítője legyen lelkipásztorának. Minden ' községben van egy-két intelligens uri ember, ezek­kel együtt kész az igazgatóság Suránka és vidéke községi hitelszövetkezet­I nek. pedig ugyancsak szegény egy nép lakja, van eddig 90 tagja 100 üzletrésszel, s évi for­I galma volt már az első évben 19124 frt 91 kr. Legelső teendőink közé, ha célt érni aka­i runk, tartozik a takarékossági hajlam felébresz­I tése, kezdjük ezt a kis óvodától, folytassuk az ' iskolában; azután a mértékletlenség ellen feszit­i sük meg összes ereinket, harmadszor az adós­ságba esett és a tönk szélén álló ember terhén ! segítsünk amortizacionális kölcsön által, erre különösen jó a kisbirtokosok országos földhitel : intézete, pontos és lelkiismeretes egy intézet. És negyedszer lépten-nyomon óvjuk népünket az uzsorásoktól, akár .Tudás szakállal birnak azok, akár rövid ujjú kabáttal, mindegy, akár pénzzel '. akár gabonával akarják népünket ellátni, piócák és polyp karokkal biró szörnyetegek ők. B. J. HIREK. * Sz. Adalbert napja a bazilikában. A fő­székesegyházi fökáptalan nagy ünnepélyességgel fogja ma megülni sz. Adalbertnek, a főegyház­megye és fökáptalan védszentjének ünnepét. Kilenc órakor ünnepélyes szentmise lesz, utána a szent­beszédet dr. Kovács Kálmán tanitóképezdei igaz­gató fogja tartani. Hétfőn délelőtt a fökáptalan konzisztóriumot tart, a melyre a fő káptalannak minden tagja köteles megjelenni. * A Mátyás-templom konszekrációját, mint értesülünk, f. hó 10-ről augusztus 15-ére, Nagy­boldog-Asszony ünnepére halasztották. Az elba­I lasztásnak az az oka, hogy sem a templom belső ' berendezése, sem a templom külső környezeté­nek rendezése nincsen befejezve. Az utóbbi he­j tek esőzései a munka előhaladását nagyban gá­! tolták, úgyannyira, hogy a munkálatokkal csak j az emiitett elhalasztási határnapig lesznek készen. A biboros hercegprímás ma jelentette be a mir : niszterelnöknek a Mátyás-templom konszekrációjá­j nak elhalasztását, a mit utólag fel fognak venni j a milléniumi ünnepségek programmjába. I t Jezsó Mihály. | Mély megilletődéssel ! vettük a megdöbbentő hírt, hogy Jezsó Mihály nemrég kinevezett esztergomi kanonok, a főegy­házmegye egyik legérdemesebb tagja, ki még be ! se hordozkodott városunkba, folyó hó 16-áu Szölgyénben meghalt. Temetése szombaton, 18-án volt. A temetési szertartást a fökáptalan meg­bízásából dr. Csernoch János apát-kanonok, fő­székesegyházi plébános, a gyászmisét pedig dr. Roszival István apát-kanonok, szemináriumi rector tartotta. A főszékesegyházban a megboldogultért az ünnepélyes gyászmise folyó hó 21-én kedden reggeli 9 órakor lesz. A halálesetről az eszter­! gomi fökáptalan következő gyászjelentést adta ki: ! Az esztergomi főszékes-egyházi káptalan tisztelet­tel jelenti érdemes karfásának, nagyságos és fő­tiszteletű Jezsó Mihály esztergomi főszékes-egyházi mester kanonok, jubiláris áldozópap élete 78., áldozópapsága 56. évében, a haldoklók szentsé­geinek felvétele után, Szölgyénben, f. hó 16-án, bekövetkezett halálát. Hült tetemei folyó hó 18-án reggel 10 órakor ünnepélyes beszentelós és szent mise után a szölgyéni róm. kath. sírkertben a boldog föltámadásig nyugalomra helyeztetnek. Az esztergomi főszékes-egyházban az ünnepélyes gyász­mise ápril hő 21-én reggeli 9 órakor fog megtar­tatni. Kelt Esztergomban, 1896. ápril 17-én. Nyu­godjék Krisztusban ! * Az esztergomi főszékesegyházi kincstár a milléniumi kiállításon. Dr. Czobor Béla egye­temi tanár a héten a kereskedelmi miniszter meg­bízásából városunkban járt és a főkáptalannal a főszékesegyházi kincstárból kiállítandó tárgyak ügyében értekezett. A kormány és a fökáptalan között tárgyalások folynak a kincsek átvétele érdekében. * Tisztújítási bankett. A tisztujitás befe­jezése után a város atyái este a Fürdő vendéglő nagy termében egybegyűltek, hogy az újonnan megválasztott tisztviselők tiszteletére ősi szokás szerint áldomást tartsanak. Körülbelül 120—1.30-an voltak jelen. Az első felköszöntőt Maiina polgár­' mester mondotta ő felségére, a legalkotmányosabb ! királyra. Frey Ferenc képviselő pedig 0 Eminenciá­: jára. a magyar katholikusok vezérére, kinek e napon megtartott beszédjét az ország katholikusai ; lelkesedéssel és örömmel hallották, ki mindig ! Esztergom polgáraival együtt érez, s kihez e vá­ros polgárait őszinte fiúi szeretet és ragaszkodás láncai fűzik. Majd dr. Földváry ügyész felköszön­tötte a főispánt, dr. Csernoch apát-kanonok pedig a választást vezető alispánt. Kollár Károly ta­' nácsos a képviselő testületről emlékezett meg, mire Marossy József válaszolt. A társaság nagyobb­része a késő éjjeli órákig maradt együtt. * Főegyházmegye köréből. Zlattnyánszky ' Ernő hont-bessenyődi plébános a báthi kerület h. alesperesévé, Gaál István csicsói plébános a komá­! romi kerület h. alesperesévé neveztetett ki. —• \ Galbavy Győző nógrád-varbói ideigl. administra­I torrá neveztetett ki. —• Jezsó Mihály esztergomi : kanonok folyó hó 16-én 78 éves és Birkás Ákos I nőgrád-varhói plébános f. hó 12-én. 49 éves korá­I ban az Urban elhunytak. * Esztergom vármegye közgyűlése. Esz­tergom vármegye törvényhatósági bizottsága 1896. évi április hó 30-án délelőtt 10 órakor a vár­megyeház nagytermében fogja megtartani tavaszi rendes közgyűlését. Tárgysorozat több pontja közül kiemelendő a vármegye költségvetésének tárgya­lása és Sopron város átirata a szájkosárról. * Közigazgatási bizottsági ülés. A köz­igazgatási bizottság e hó 14-én tartotta ülését Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt. Több ügy elintézése után a vármegyei egészségügyi bízott­! ságba beválasztották : Csaby Andor kir. mérnököt, Feigler Gusztáv építészt és Rogrün Ede párkányi gyógyszerészt. — A belügyminiszter újólag elutasí­totta a városi közgyűlésnek a közigazgatási bizott­ság által pártolókig felterjesztett határozatát, amely­ben dr. Feichtinger Sándor volt kórházi főorvos részére 250 frt nyugdijat szavaztak meg." — A leiratot kiadták a polgármesternek. A városi köz­gyűlésnek azt a határozatát, amelyben a múltra nézve dr. Mátray Ferenc volt kórházi főorvos részére 300 frt pótlék engedélyezését kéri, felterjesz­tik a belügyminiszterhez. A tanfelügyelő javasla­: tára elhatározták, hogy felhívják az összes közsé­j gek elöljáróságát az egyházmegyei tanfelügyeiőség I által május hó 17-ére rendelt iskolai ünnepségek erkölcsi és anyagi támogatására, és pedig felszólít­ják őket: 1. hogy az ünnepen testületileg meg­jelenjenek; 2. hogy az emlékfákat szerezzék be; 3. hogy rendeljenek a 10 kros milléniumi érmek­ből. Tudomásul vették a tanfelügyelő abbeli jelen­tését, hogy megvizsgálta a muzslai katholikus I iskolát és a taneredményt kitűnőnek találta. Az iskola tanítójának elismerést szavaztak. A főorvos javaslatára elhatározták, hogy felhívják a várost a rendőrségi fogháznak, amely sem az egészség­ügy, sem a humanitás követelményeinek meg nem I felel, rendbehozatalára. * Röntgen-előadás. A Röntgen-sugarak bemu­tatását a kedvezőtlen idő miatt keddről szombat estére halasztottak. Az előadásról lapunk zárta miatt, jövő számunkban fogunk beszámolni. * Barsvármegye fogadalmi üuncpét Gar­j Szent-Benedeken folyó évi május hó 3-án ez I évben is kegyelettel fogják megülni. A megtar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom