ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-03-22 / 12. szám
nemes egyszerűséggel fehérre meszelt magas fala.kon góthikus ablakok nyilnak. A templom főhajóját mellékhajó keresztezi, a torony maga oldalt áll. A toronytető kúpalakú süveg, ivezetes fatorony-épitményen nyugszik. A 120 négyzetméter alapterületű épitmény néprajzi tárgyak befogadására van szánva. Zichy Jenő gróf állítja itt ki kaukázusi útjából hozott ősmagyar vonatkozású tárgyait. A védfal régi időkre emlékeztet; külellenség ellen védekezett ezzel a nép. A vásártartó utókor bódékat toldott a kőfal mellé s ezt az eszmét valósitotta meg a védfal tervezője is, midőn abba eladási fülkéket mélyesztett. A templomtól balra nyilik a magyar-utca. Ennek a végében van a német-szög s a magyar utcával párhuzamosan halad a nemzetiségi sor. A hány ház, annyiféle, kettő sincs köztük egyforma. A hány ház, annyi vidékről való, annyiféle a kapu, a tornác, a tető formája, a kémény, a kerítés, a kemence. A 8-ik szám alatt a nógrádvármegyei Petyik István épitkezett. Ki is irta a házhomlokzatára, hogy »Isten segitségével« fejezte be a munkát. Ez a ház az internationale szinében gazdag. Piros az asszony szoknyája, a leány haj pántlik áj a, a fejkendő, a vállravaló, de még a csizma is. Hemutatom az itt egybegyűlt társaságot. Az a kis hamiskás szemű szőke ott a balszélen a jövő aratás után kerül a főkötő alá; alig 16 éves a szentem, s máris kérője van. A daliás legény ott mellette, a bátyja, a család szemefénye. Az a rókaprémes, kékposztós bundájú a szomszédból került komámasszony — most tereferélnek együtt, — elrnenjenek-e a szomszédfalusi búcsúra? Kérem, ne szomorodjanak el tüstént, ha Veszprémmegye oszloptornácos házába lépnek ! A szent-gáli nép nem mind ily öreg ám, mint a mi itteni alakjaink. De hát a népviseletért, meg a multak emlékeért sokat meg kellett tenni. Ez a bakonyközepi nép hajdan udvari vadász- és kanász-szolgálatokat végzett • ma csak az öregje tud róla. A nénike is a kemence mellett, a mint ott a cirmost cirógatja, bizonynyal csak a múltra gondol, és az ősz Szemző bácsi, a mint az ablak mellett ülve pipája füstjét eregeti, ezeket a mult emlékeit fejtegeti az Andris kanász előtt, a ki a hétrevaló szalonnáért jött be vasárnap reggelén. Már előre tudom, hogy nagy kiváncsisággal várják megnevezését a 13-ik számű háznak, mert ezt a házat mindenki, a ki még látta, dicsérte, magasztalta. Az a rokonszenv-e az oka, melylyel a csángók iránt viseltetünk, avagy azok a zöld alapon tarka virággal festett ablakdeszkák, avagy az a csin, tisztaság, mely a házat környezi ? — nem tudom, de az bizonyos, hogy mikor én e nép között jártam, a nép józan takarékosság a, az asszonynép keresetlen tisztafehér öltözéke, vallásossága, baráságos modora engem is egyszerre megnyert. A ház egész belső berendezése, az egyöntetű stylben készült bútorok, a kerti virágokból koszorút fonó leányok méltó kékét nyújtják a takaros keretnek ! A falu végére értünk ! Elhallgatok, mert a mit itt látnak, az már magától beszél. Tizenhét cigány van itt egybegyűlve, sátor alatt tanyázva és a putri körül. Egyik szeget kovácsol, a másik katlant foltoz, a harmadik gazdátlan tyúkot főz, pipál a negyedik stb. József főherceg telepitette őket ide. A falu nem is lehetne el nélkülök, — valamint ők sem a falu nélkül! Az ország németajkú lakossága népéletének bemutatására Szebenmegye szász, Metzenzéf város német, Torontálmegye sváb, Nyitra vármegye felvidéki német házakat épitettek. Ez a négy ház nyitja meg a nemzetiségi sort! S most csak egyet tartozom még kiemelni, azt, hogy ez a falu maradandó közintézmény, alapvetője. A 120 drb bábú, mely különféle jelenetezésben hat hónapon keresztül mulattatja a látogató közönséget, az a kápráztató sok népviselet, melyet a bábukra húztunk, a thékák, padok, karosszékek, kastenek és tányérosok, a kormos fazekak, a nyársak, szakajtók, tekenők, amelyeket a házakban látunk, kivétel nélkül a néprajzi múzeumba kerülnek, s ha a Gondviselés is ugy akarja, századok multán hirdetni fogják, hogy volt egy országos kiállítás, mely a nemzet ezeréves fennállásának emlékére összegyűjtötte a népélet jellegzetes tárgyait, — hirdetik majd akkor, amikor a kultúra nivelláló hatalma eltörölte már az emlékezetből is a festői népviseletet és e házberendezési tárgyak már csak a mult kedves emlékeit fogják képezni ! Amily vonzó lesz akkoron ez a múzeum, oly varázserejű lesz — jól tudom — a kiállítás tartama alatt a benépesített falu. Igen, benépesített, mert a faluban havonként több ünnepély lesz. Felvonulnak cifra szerszámú, felpántlikázott lovaikon a szerb legények, a szemre való ormánsági menyecskék, a pengősarkantyus matyók, a tarka szoknyát viselő egri Marcsuk, a fehérruhás sváb lányok, hogy egy-egy lakodalmat, búcsút, szüreti, aratási ünnepélyt tartsanak a faluban. Aztán a bőkezű miniszter 50°/ 0-kal mérsékelte a zónát, barokkot is épit, népkonyhát állit a földmives népnek, hogy a legtávolabbi határszélről is, össze-vissza 5 frt költséggel jöhessen el két napra még a legszegényebb ember is. Ilyenkor aztán ugyebár ott leszünk mi is mindnyájan. Az a kézszorítás, melyet ilyenkor a nemzetiségekkel váltunk, az öröm, melybe belevegyülünk, a tánc, melyet a néppel eljárunk, mind egytől-egyig annak a magasztos érzésnek lesznek kifolyásai, mely a haza minden hű fiát kivétel nélkül elfogja, midőn itt a faluban, az igazi egyszerűség, a keresetlen jő kedv tanyájában ünnepeljük nagy nemzetünk ezeréves fennállásának ünnepét. A csavargözos menetrendje Esztergom-város — Esztergom-csavargőzös állomás között. Érvényes 1896. március 19-től további intézkedésig. I. menet reggel 6 óra 15 perckor, a 6 óra 50 perckor Budapestre induló 147. sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre délelőtt 9 órakor. II. menet reggel 8 órakor, a 8 ó. 31 pkor Budapestre induló 119. sz. személyvonathoz, érk. Budapestre 10 ó. 55 pkor és a 8 ó. 47 pkor Budapestről érkező 1402. sz. gyorsvonathoz, indul Budapestről 7 ó. 30 pkor. III. menet délelőtt 10 ó. 30 pkor, a 11 ó. 11 pkor Budapestről érkező 116. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 9 ó. 20 pkor. IY. menet délután 3 órakor, a 3 óra 42 pkor Budapestre induló 115 sz. személyvonathoz, érk. Budapestre 5 ó. 37 pkor. V. menet délután 4 ó. 30 pkor, a 4 ó. 59 J pkor Budapestről érkező 150. sz. személyvonatI hoz, indul Budapestről 2 ó. 35 pkor. VI. menet délután 6 ó. 15 pkor, a 6 ó. 43 I pkor Budapestről érkező í 48. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 4 ó. 35 pkor. Menet-dijak: Esztergom — Esztergom-csavargőzös állomásig és vissza I. osztályú hely 30 kr., II. osztályú hely 25 kr., ezen térti jegyek csak azon napra érvényesek, amelyre váltattak. Az igazgatóság. Szerkesztőségi Telefon. Uj gazdának. Kár volna önnek jó magért és peronospora fecskendó'kért Budapestre fordulni. Megtalálja mindezt Esztergomban is és legalább megmarad a portó költsége. L. F. Budapest. Az emiitett »Csodabogarak« nem az »Esztergom «-ra ; hanem egy másik helyi laptársunkra vonatkoznak. Gyula. Komárom. A csevegés pompásan megy. Kérünk belőle. T. P. Garamujfalu. Érdemleges rövid tudósítást kérünk. i iiiiimiiiiiiii iiiiii iimiiiiiiiniitiiiiiiiiiniiii un un i ímiíii iiniiiiiii iiiimmi iiiiiiiii imirii nimm rr négy lóerejü, jókarban és használatban van, jutányos áron eladó. Cím a kiadóhivatalban. iiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiHiniiiimiiii inn i i iiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiHi Az 1847. évben alapított császár és királyi arany-, ezüst- és bronznemüek gyára. BRIX & ANDERS a koronás arany érdemkereszt és a cs. és kir. orsz. iparművészeti múzeum érdemének tulajdonosa. Bécs. I., Dorothea-utca 5. Bejárat: (xraben. Készit a legolcsóbb gyári árakon templomi érctárgyakat góthikus és román stílusban, tűzben emaillirozva és ékkövekkel kirakva, és filigránmunkákat. Képes árjegyzékek, fényképek és rajzok kívánatra bérmentve ós díjtalanul küldetnek. Javítások, aranyozások és ezüstözések jótállás mellett elfogadtatnak. Kitüntetve: Legfelsőbb elismerő okirattal ,1879. ápr. 29-én ő Felsége a király által. 18G5. febr. 5-én ő csász. és kir. fensége Károly Lajos főherceg által. 1877. márc. 20-án Simor János, Magyarország hercegprímása ő Eminenciája által. 1864. okt. 21. Lovag Rauscher, bécsi hercegérsek ő Eminenciája által. 1867. Párisi. 1873. bécsi világkiállítási nagy dijéremmel. 1884. cs. és kir. országos iparművészeti múzeumi állami éremmel. HIRDETMÉNY. Az esztergomi kereskedelmi és iparbank XXII. rendes közgyűlését saját helyiségében f. évi március hó 28-án, délután 3 órakor fogja megtartani, melyre a t. részvényesek oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a közgyűlésen szavazati joguk gyakorolhatása tekintetéből részjegyeiket, szelvényekkel együtt a bankszabályok 21. §-a értelmében f. évi március 26-tól 28-ig bezárólag mindenkor délelőtt 9—12-ig a bank hivatalos helyiségében téritvény mellett letéteményezzék. A közgyűlés tárgyai: 5. Tiz igazgatósági tag kilépése és ugyanannyi, valamint egy elhunyt igazgatósági taghelyének betöltése. 6. Az alapszabályok értelmében netán teendő indítványok. AZ ELNÖKSÉG. A vezérigazgatói jelentés a hivatalos órákban megtekinthető. 1. Elnöki jelentés. 2. Vezérigazgatói jelentés. 3. Felügyelő bizottsági jelentés. 4. Vezérigazgató és vezérigazgatói helyet tes választás.
