ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-03-22 / 12. szám
Tanügy. Á magyar katholikus tanítók első országos nagygyűlése. Egyházmegyei főtanfelügyelőnk dr. Komlóssy Ferenc kanonok urnák hosszú és kitartó tevé• kenysége végre megszerzé diadalát a magyar kath. tankói karnak, midőn országos nagygyűlésüket révpartra vezetve, annak megtartását biboros főpásztorunk () Eminentiája meleg pártfogásával a nmélt. püspöki kar magas intenciói alapján biztosította. A nmélt. püspöki kar által is elismert kath. tanítók százas-bizottsága a nagygyűlés vezetésével megbízott s a kath. tanítók érdekeit oly szivén viselő báró Hornig Károly veszprémi püspök ur ö méltósága elnöklete alatt mult vasárnap tartá meg nagyszabású értekezletét. Dacára a vasárnapi napnak, mely sokakat visszatartott a megjelenéstől, a százas-bizottság tagjai nagyon szép számmal jöttek össze a központi papnevelde gyönyörű dísztermében. Ott láttuk dr. Palotay Ferenc praelatus, veszprémi kanonok, Csávolszky József apátkanonok, váczi főtanfel ügyelőket, dr. Kisfaludy Béla egyetemi tanárt, dr. Kiss János, a sz. István-társulat igazgatóját, dr. Vály Béla ministeri titkárt stb. stb. A kiküldött értekezleti tagok által a terembe kisért báró Hornig Károly püspök ur ő méltóságát harsány éljenzéssel fogadták az egybegyűltek, melynek elhangzása után főtanfelügyelőnk visszatekintve a kath. tanítók nagygyűlésének rövid s vázlatos történetére, kiemelve azokat a momentumokat, mik a gyűlésnek a jogosultságát megszerezték, s melyért annyian harcoltak, az ügyet továbbra szivének szeretetével ajánlotta elnök ő méltóságának sokszor tapasztalt atyai jóindulataiba. B. Hornig püspök kijelentette, hogy a nagyméltóságú püspöki kar magas megbízatását kész örömmel elfogadván, rajta lesz minden lehetőt megtenni, hogy a nagygyűlés s az ezzel összekötött milléniumi ünnepély minden tekintetben megfeleljen a kath. tanügy nagy múltjához, bizonyságát adja a kath. tanítói kar, hogy egyházának szeretetével nemcsak karöltve jár, hanem mint ikertestvért, a haza szeretetet továbbra is táplálni fogja. — Kéri a további serény munkálkodást és segédkezet. Jegyzőül dr. Veszély Ödön kéretett fel. Határozatba ment, hogy a nagygyűlés képviseleti alapon fog megtartatni, még pedig olyképpen, hogy minden egyházmegye terjedelméhez arányló számban küld képviselőt legkevesebb hármat, azonkívül a már 1890. óta fungáló 100-as bizottság összes tagjai teljes jogú résztvevői lesznek a nagygyűlésnek. Elnöklő püspök úr a nagygyűlésre küldendő képviselők számára utazási s esetleg egyéb kedvezmények kieszközlését helyezte kilátásba. A nagygyűlés július hóban közvetlenül az országos tanügyi kongresszus után fog megtartatni. Az egyházi elnökök mellé választatott három világi alelnök : Dreisziger Ferenc, Ember Károly, Mócsy Antal és három jegyző. A választások megejtése után a nagygyűlésre kitűzendő tételek megvitatása került szőnyegre. A proponált 12 tételt még kettővel toldotta meg a gyűlés s igy a nagygyűlésen letárgyalandó tételek száma 14. A hosszan elnyúló, de tanulságos vita után kijelölte a gyűlés az egyes tételek előadóit, kik közé városunkból Bertalan Vince főtanfelügyelői tollnok és Oberth Ágoston tanitó is bevannak választva. A milléniumi iskolai ünnepélyre vonatkozólag minden katholikus iskola megkapja — egyházi hatóság útján — az összes utasításokat, kész programmot stb. Kis érmecskéket osztatnak ki a gyermekek között, mit nemzeti szalagon feltűzve viselnek az ünnepélyen. A nagygyűlés alkalmával felszentelendő fogadalmi zászló képét dr. Komlóssy Ferenc bemutatja a nagygyűlésnek s örömmel jelenti, hogy a zászlóra eddig begyült 400 frtot ő méltósága, az elnöklő püspök úr, 1000 frtra kerekítette ki, mit a jelenvoltak hálás szívvel és lelkes éljenzéssel vettek tudomásul. Meg választatott egy 24 tagból álló központi bizottság s egy 30 tagból álló rendező bizottság, kimondatván, hogy elnök ő méltósága e számot szükség esetén kibővítheti. Másnap 16-án egy nagyobb deputáció tisztelgett Hornig báró püspök vezetése alatt a hercegprimás Ő Eminenciájánál és Wlassics kultuszminiszternél. A szónok mindkét helyen a lelkes tanügybarát veszprémi püspök volt. 0 Eminenciájánál tartott üdvözlő beszédében szónoki lendülettel mutatott rá azon gondviselésszerű körülményre, hogy a mint a hencek iskolái voltak elsők a kereszténységre tért Magyarországon, ugy a millenáris évben szintén egy bencés a primási széken, első előmozdítója a magyar katholikus tanügy felvirágzásának. Mire Ő Eminenciája se maradt adós, s a jelenvoltak nagy ovációja közt felelte a püspöknek : hogy ha a bencék első tanítók, úgy az első iskola Magyarországon Veszprémben volt. — Wlassics kultuszminiszter a püspök ur válaszára elismeréssel nyilatkozott a katholikus tanítók e mozgalmáról, s nyomatékkal hangoztatta, hogy távol áll tőle az iskolák államositása, s midőn a parciális államosítást hangoztatta az országgyűlésen, korántsem a katholikus iskolákra gondolt, melyek miszsziójukat legtöbb helyt kitűnően teljesitik, hanem a nemzetiségi iskolákra célzott. Nem hiszem, hogy a magyar kath. tanítói karnak ezúttal szebb milléniumi ajándéka lenne, mint azon tény, hogy az országos egyesülés megtörtént. Ezen országos egyesülésben nyilvánul majdan a kath. tanítói kar hatalmas tettereje, mely megszerzi számára mindazokat, melyért minden egyes tagjának szive oly hőn dobog, mert az a 14 tétel, mely a nagygyűlésen már mint konkrét javaslat nyeri meg a szankciót, bízvást mondhatom, hogy a kath. tanügy egész organizmusát magában foglalja. Ez lesz az az alap, melyen kell hogy felépüljön a kath. tanügy epochális épülete, századokig megtartva az egyház legkedvesebb leányát, az iskolát önmagának. Ebben a biztos tudatban a tavasz idusán üdvözüljük a magyar kath. tanítói, kart a milléniumi ünnepélyek előestéjén. A katholikus tanítók ezredéves fogadalmi zászlója 135 cm. nagyságban, crém szinü selyem/ grossgreinből, egy darabban fog készülni. Egyik oldalán Sz. István képe a körirással: »A magyarországi kath. tanítók ezredéves fogadalmi zászlója. 896—1896.« A zászló szélén köröskörül díszes és valódi aranyhimzés, művészi ornamentikával lesz ráhímezve s a megfelelő helyeken barna selyemmel árnyékolva. A másik oldalon a középre Magyarország védasszonya selyem és aranyhímzésű alakja e körirással: »Magyarország Nagyasszonya védd és oltalmazd hű népedet az új ezredévben !« Alatta művészi himzés ugyanazon széllel mint a túloldalon, a zászló körül valódi arany rojt, két végén arany bojttal. A rűd természetszinü tölgyfából készül, mely a középen szétcsavarható lesz. Az egészet Szüts és Társa kiváló budapesti cég készíti s a magyar műiparnak dicsőségére fog válni. Irodalom és Művészet. Színészet Esztergomban. Kunhegyi Miklós színtársulata Magyar-0 várról megérkezett hozzánk. Ugylátszik a nagy Esztergomnak renoméja, hogy a műélvezetekből nem tudunk kifogyni. Kunhegyit is Esztergom műkedvelő szelleme csábította hozzánk, no és ő ugylátszik eleget akar tenni nekünk, mert, amint halljuk, társulata szép és képzett erőkből van összeállítva. Az első előadást tegnap este tartották meg a »Fürdő«-ben szépszámú közönség jelenlétében, bár elfértek volna még jóval többen. Buttkay György : „ Holtomiglan 1 'ját adták. Első előadás után még nem lehet szakvéleményt mondani, s lapunk zárása miatt a darabnak csak részletéről számolhatunk be. Annyi mindazonáltal már most mondhatunk, hogy a sze- l replőkben sok törekvést s jóakaratot láttunk, s igyekezetük temperamentumos tanult színészeket árul el. Az előadás sikerében kiváltak: Lipcsey Józsa, Rónai Erzsi, Molnár Gizella, Beleznay Lucia, Aradiné, Pintér Dezső, Kunhegyi Miklós, Asztalos Sándor stb. Az agilis igazgató csak 2 előadás után fog bérletet hirdetni. A társulat tagjai következők : Lipcsei Józsika operetté énekesnő, Szabó Mariska népszínmű s operetté énekesnő, Kovács Irén soubrette énekesnő, naiva, Rónai Erzsi, szende és hősnő, B. Molnár Gizella, anyaszinésznő, Beleznay Lucia, énekesnő, Fáy Ida segédszinésznő, Aradyné Mari, Molnár Mariska, Nagy Erzsike, Volkart Lujza, kardalosnők. Férfiak: Asztalos Sándor, bariton és népszínmű énekes. Arady Kálmán, buffo, komikus. Fehér Imre, tenor, bonvivant. Kimhegyi Miklós, apa- és jellemszinész. Pintér Dezső, szerelmes. Csete Lajos, kedélyes apa. Igmándy Ferencz, Egri Jenő, Láng Imre, Veres Béla, kardalosok. Zalay Károly, karnagy. Szakonyi Gizella, súgó. A zenét az énekes darabokhoz a helybeli gyalogezred zenekara fogja szolgáltatni. Nyugalmas órák. Szépirodalmunknak valóságos eseménye azon könyv, melyet Kaposi József és Klinda Teofit napokban kiadtak. Egy almanachot létesítettek, melybe néhány legtöbbnyire fiatal, de máris szép hírnévnek örvendő iró novelláit és rajzait gyűjtötték. Az irók első keresztény szépirodalmi lapunk, a „Magyar Szemle" írói gárdájából kerültek ki, s némelyik darabja e könyvnek ott látott először napvilágot. Vívmánynak mondható, hogy a katholikus szépirodalom ily előkelő színvonalon álló díszmunkát tud létrehozni, mely versenyre kél a liberális naturalista művekkel. Első eset katholikus szépirodalmunkban az is, hogy illusztrált novella kötet jelenik meg. Egyenes jellemek, józanul gondolkodó, ideális lelkek, természetes, s való kép az, amiről a „Nyugalmas órák" derék gárdája zamatos magyarsággal, jellemző vonásokkal előkelő hangon ir. Valóságos ünnepi hangulatba esik az ember, mikor egy-egy darabot elolvas. Prohászka Ottokártól, Maszlaghy Ferenctől, Török Ferenctől, Sziklay Jánostól, Körösi Lászlótól, Törzsök Vilmostól, Andor Józseftől (Cyprian), Horváth Lipóttól, Mártonffy Mariskától, Kincs Istvántól, Lazarevics L. K.-tól, Cenner Lajostól találunk a kötetben elbeszéléseket. A képek Telegdy IAszló jeles festőművészünk keze alól kerültek ki. Ha a tisztelt kiadók e kötettel az illusztrált katholikus almanachok sorát megindították, szóval a »Nyugahnas órák* e téren az első szó, legyenek azok az órák is elsők és kellemesek, s ne utolsók, melyeket az olvasók e kötetnek s adja Isten a következőknek áldoznak. Melegen ajánljuk. Ára 3 frt. Megjelent: A lelkész titka. Paul de Navery regénye. Fordította: T. Pelikán Krizsó, Kath. regényeink számát egygyel szaporítani s művelt kath olikusainknak tanulságos olvasnivalót adni, volt a czél a regény lefordításánál. A sz. gyónás titkának sérthetetlenségét mutatja be a szép regény érdekes változatokban. Aki húsvéti ajándékul élvezetes olvasni valót akar adni, szerezze meg e művet. Ali ives, csinosan kiállított műnek ára 80 kr. bérmentve. Megrendelhető az »Oktató Népk.<szerkesztőségében Pozsony, Ferenciek. Igen hasznos és épületes a „Sz. Család kis követe" cimü vállalat, melyet Mészáros Kálmán, sz. ferencrendi másodházfőnök szerkeszt. Azok, kik a néppel foglalkoznak, alig adhatnak neki üdvösebb s annak lelkületére jótékonyabb szellemi táplálékot, mint e kis folyóiratot, melyei páratlan olcsósága (60 kr. egész évre) is ajánl. Tartalma változatos s meg van az az előnye is, hogy boritékán a honi s külföldi nevezetesebb eseményekből ügyesen összeállított képet nyújt. Megrendelhető Budapesten, a IV-ik kerületi ferenciek zárdájában. Ujabb irodalom. Beniczkyné Bajza Lenke. Szőke mint a buza. 2 kötet. Ára 2 frt 40 kr.. kötve 4 frt. Boz Dickens Károly. Válogatott elbeszélések. Fordította Mutscheubacher Gyula. Ára fűzve 60 kr., kötve 90 kr. Fröhlichné Móricz Paula. Pocsajiék, regény. Ára 1 frt 50 kr. Sas Ede. Klára szerdái, elbeszélés. Ára 1 frt 20 kr. Kupcsayné Molnár Julia. Egy asszony küzdelmei. Ára 1 frt 20 kr. Osztovics J. Gerő. A magyarországi egyházi javak jogi természete, Ára 80 kr. Fodor Armin és Márkus Dezső. Rendeletek az örökösödési eljárásról. Ára 1 frt 20 kr. Az itt felsorolt művek kaphatók Buzárovits Gusztáv köny vkereskedéséb en Esztergomb an. A kiállítási faluról. Budapest, március 20. Irta: dr. Kovács Gyula. Széles, hosszú, az Andrássy-út tengelyébe eső út vezet a kiállításon keresztül: a kiállítás körútja. Ennek első hajlásánál sugártornyú templom hirdeti a falut. Csak pár lépést kell haladnunk és a falu piacterén vagyunk. Jobbról az iskola, a háttérben a községháza, aztán a tűzoltószerek tára, a magyar utca nyilasa és a debreceni csárda képezik a templom környezetét. Nagy rácsos kapun keresztül jutunk a templomudvarra, melyet védfal kerit. A templom is, a védfal is, a hazai typus után alaposan tanulmányozott motívumok követésével épült. A Kalotaszeg, Magyar-Valkó községének református temploma szolgált mintául a tervezőnek. A