ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-02-23 / 8. szám

volt polgármester s dr. Földváry tiszti főügyész között, mely mindenkiben viszatetszést keltett. Brutsy János a város jövedelmeinek szaporítására nézve tett inditványt. Inditványa abban kulminált, hogy a város az idegen bornak, szeszesitalnak és szikviznek városunkba való hozatalát adóztassa meg, és pedig a bort egy hektoliter után 1 frttal, a szesznemüeket per 2 forinttal, a szódát üvegenkint 1 krral. Tekintve, hogy Esztergomba körülbelül 10.000 hektoliter bor, 1000 hl. szesz hozatik be, a bor megadóztatásával a város 10.000, a szesz után 2000 frt jövedelmi többletre tenne szert. A képviselő testület által megszavazott költségvetésben a kiadás 199.780 frt és 7 krban a bevétel 115.203 frt 45 krban lett megállapítva. Pótadó útján 84.516 frt lesz fedezendő. A költségvetés letárgyalása után a gymnázium ügye került napirendre. Kollár Károly főjegyző a tanács előterjesztése értelmében az újból való építést ajánlotta elfogadásra. Azt hittük e kérdés vita nélkül fog a tanács javaslata szerint eldőlni, de általános meglepetésre dr. Helcz Antal a tanács javaslata ellenében az alapos átalakítást indítványozta, mi csak 26.000 frtjába kerülne a városnak. Erre aztán sorba álltak föl, s megindult a vita mondhatni széles mederben. Bleszl Ferenc tekintettel hogy az alapzat, a tervtől eltérőleg keskenyebbre lett véve, meg az alapzatot is teljesen újonnan javasolja építeni. Frey Ferenc orszgy. képviselő, Szabó Szilveszter, Vojnits Döme gymnásiumi igazgató, dr. Prokopp Gyula, Tiefental Gyula, Reviczky GyözŐ a teljes lebontás mellett érveltek, mire a közgyűlés egyhangúlag kimondotta : hogy a gymnáziumot a város, alapjától kezdve újra épitteti. Nagy vita forgott a kövezetvám körül. A város egyesítése alkalmából azon a cimen, hogy most már a mellékvárosok lakosai kövezetvámot nem fizetnek, s így a vámbérlő bevétele csökken, a vámsorompó ki lett tolva a kis-piacról a nagydunai hídig és a Maróthra vezető országútig. A vámbérlő ezáltal természetesen igen nagy előnyhöz jutott, mert a mellékvárosok lakosai által fizetett kövezetvám ha el is esett, ezt nemcsak kárpótolja, hanem tízszeresen felülmúlja a vámterület nagyobbodása folytán növekedő bevétel. A bérlővel békés uton a bérösszeg megnagyobbitását elintézni nem sikerült, a pört pedig a város kerülni akarván, folyó év végéig a jelen állapotot kénytelen a város fentartani. Szerdán délelőtt 9-től II óráig tartott a város által iskolai célokra megvenni célzott telkek ügyének tárgyalása. A városházából mind a reál-iskolát, mind a fiu és leány elemi-iskolát kiszállásolni, s ezek helyét hivatalokkal elfoglalni volt a szándék, mielőtt azonban ebben végleg határozott volna a gyűlés, ennek bővebb és tüzetesebb tanulmányozására és részletesebb terv és költségvetés készítésére utasítja a tanácsot és a mérnöki hivatalt. Március 30-ika lett ezen ügy tárgyalásának napjául kitűzve. A Lőrinc-utcából fönmaradt telek-részletek miként fölhasználására vonatkozólag, másfél órai tanácskozás után kimondatott, hogy azt a város el nem adja, hanem fölépíteni fogja. Péntek délelőtt dr. Feichtinger Sándor főorvos nyugdíjára vonatkozólag határozatba ment, a minisztériumot ujabb, az ügyet megvilágosító fölterjesztés alapján, a nyugdíj meghagyására kéri. Dr. Mátray Ferenc lemondása folytán megüresedett kórházi főorvosi állás pályázat utján lesz betöltendő. A gyűlés végén a kapitányi hivatalnak egy lólevél szabálytalan kiállításából támadt ügye lett elintézve. * Három napra terjedő tanácskozás kétségkívül hamarább véget ért volna, ha minden kellőleg előkészítve, részletesen indokolva kerül a közgyűlés elé ; ennek hiányában azonban nagyon széles mederben indult meg a tárgyalás. Többször előfordult, hogy a nagyon hosszura nyúlt tárgyalásnak a már türelmét vesztett képviselő-testület szavazást kivánó zajongása vetett végett. Egyes képviselők is igen sokszor éltek a szólás jogával, s csaknem minden tárgynál felszólalva, annak megvilágositásához éppen nem járultak. A tanácskozás ügyrendjére vonatkozó szabályok pontos betartása valamint az országgyűlésen, ugy egy város tanácskozásában is nagyon kívánatos. A király szobái a kiállításon. Budapest, február 21. A hatalmas történelmi épületcsoport fejedelmileg komoly román részében, a legrégibb és legszebb magyar építészeti emlék, a jaáki templom fölségesen szép bejárójának tőszomszédságában serényen folyik most a munka a legdíszesebb, legpompásabb termek belső berendezésén és föídiszitésén. A kiállítás legfőbb protektorának, J. Ferencz József apostoli királynak termei lesznek ezek Most tiz éve külön királypavillonja volt a kiállításnak s az első terv itt is külön épületben akarta elhelyezni a legfőbb védő termeit. De utóbb megváltoztatták ezt a tervet : minden tradíció azt kívánja, hogy ő felsége ott fogadja a külső országok uralkodóit és fejedelmeit, ahol Összes elődeinek és őseinek kincsei, emlékei, ereklyéi hirdetik Magyarország ezeresztendős múltját. A honfoglaló Árpád, a vallásalapító szent István koronájának emlékei közt vannak a király termei. A kor stilje és ö felsége izlése egyaránt megkívánták, hogy rikító pompa helyett nemes izlés, egyszerű, de fejedelmi disz tegye valóban fejedelmivé ezeket a termeket. Egy óriási előcsarnokon kivül három terme és egy toilette-szobája lesz a királynak. Az előcsarnok fagerendás mennyezetet kap, középkori stílben s középkori egyszerű disz borítja a falakat j is. Innen hatalmas szárnyas ajtókon egy nagy I terembe jutunk, amelynek csudaszép mennyezete j ugyancsak fából való s kapétákra van osztva, j amelyek a pécsi székesegyház kápolnájának mintájára rendkívül gazdag színezést kapnak. A teremnek három hatalmas ablaka van, melyekbe az üvegfestés remekei kerülnek. Az elsőben szent István, a másodikban szent László, a harmadikszent Margit alakja lesz s mindegyik szentet gazdag díszítésű, középkori ízlésű keret fogja körül. A terem falai egészen egyszerűek, mert ez a helyiség esetleg kiállítás is lesz s mindenesetre váróterem azok számára, akik bebocsájtást várj nak ő felségének még azután következő intim termeiben. Ezért a terem egyik oldalán faragott emelvényes pad vonul végig, amelyen kivül még tizenkét régi modorú, érdekesen faragott szék lesz a szobában a várakozók számára. A most következő szoba a király fogadóterme. A terem boltozatos; a bohózatokat és falakat j román-stilű gazdag festés disziti. Egy fülkében román izlésű nyugvó-ágy lesz ő felsége számára; maga a fülke nehéz, drága szövetekkel van bevonva. Egy kemény kőből faragott, gazdagon díszített kandalló a mennyezetig ér föl, előtte pompás faragású, széles, kényelmes pad foglalja el a szoba közepét. A bútor mind román stilű, s valamennyi közt legszembeötlőbb egy gyönyörű I faragott láda. Legbelsőbb szobája ő felségének a dolgozó I szoba. Ablakai a tóra nyílnak, s előtte széles, nagy terrász van, ahonnan pompás kilátás nyilik a pozsonyi városházára, a falu templomára, oldalt meg a kiállítás temérdek épületeinek változatos tornyai és kupolái látszanak. Ez a szoba dús faragású, pompásan megkonstruált tölgyfa- és mahagóni-mennyezetet kap, amely egymagában 5200 koronába kerül. Gyönyörűen faragott bútorzat kerül ide is, különösen szépek a faragott székek, faragott bőrből való támlával és üléssel, továbbá nagyon szép egy hosszabb pad, magas, faragott hátfallal s a király Íróasztala. A szoba keskeny oldalán itt is kőből faragott, gazdagon színezett kandalló van, amely a mennyezetig ér föl, a kandalló mellett pedig egy kényelmes nyugvó és pihenő helynek berendezett, pompásan díszített ! kis fülke. Végre a toilette-szoba következik, amely félI kör alakú s már korai gőth-stilben készül. Borí dás boltozatot kap, a falait színesen zománcozott : porcellánlapokkal rakják ki. A király szobáiban, amint az az építészeti stílnek és ő felsége ízlésének is megfelel, semmi párnázás, semmi lágyság nincsen, mint a renaissance és rococo bútoraiban: egyszerű, szilárd, kemény, férfias minden, mint a milyen az egész középkor volt. Hogy némileg mégis engedményenyéket tegyenek a kényelemnek is, padokra, székekre, ülőhelyekre lágy párnákat, pompás szövésű szőnyegeket, gazdag hímzéseket tesznek. A pádimenton se fa, amit a középkorban nem használtak, hanem gyönyörá mozaik, melyet drága szőnyegekkel s némely helyen pompás bölény- és medvebőrökkel takarnak le. Az ajtók és bútorok faragása is középkori izlésű és karakterű, s ennek megfelelően nem használnak sehol dombormivű faragásokat, hanem mélyítéseket, kivájásokat. Minden bútor tölgyfából való és sötétre eresztik be, csak a faragásokban és azok körül lesznek egyes helyeken aranyozások. HIREK. * Olvasóinkhoz! A zsurnalisztikának a közélet mozgalmai, felszaporodott aktualitásai szabják meg az újság beosztását. Felszaporodott közleményeinkre való tekintettel, hogy teret nyerjünk, »Fővárosi levelek«-et ezentúl minden 3—4-ik héten fogunk adni, s a »Politikai Szemle «-be tartozó aktualitásokat is a vezércikk után hozzuk. * A millennáris hódoló felvonulás. A millennáris hódoló felvonulásban részt vesz Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás ü Eminenciája és pedig hatlovas hintón, miként elődje b. e. Simor János, 1867-ben hatlovas hintón vonult fel a koronázásra. Érdekes és megemlítésre méltó, hogy a koronázási ténykedésnél résztvett püspökök közül ma már csak Zalka János győri püspök van életben. Mint az esztergomi aula papja, a koronázásnál Császka György kalocsai érsek szintén segédkezett. * A pannonhalmi főapát kitüntetése. Fehér Ipoly pannonhalmi főapátot a király kinevezte az újból szervezett országos közoktatási tanács elnökének s ez alkalomból a másod-osztályu vaskorona-renddel tüntette ki eddig szerzett érdemeiért. Magyarország tanügyének vezérférfiát mély tiszteletiéi üdvözöljük magas kitüntetése alkalmából. * A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Bellovits Ferenc esztergomi reáliskolai tanárnak, aki 1200 kötetből álló könyvtárát (egyezer négyszáz forint értékben) az esztergomi városi fiúiskolának adományozta, köszönetét nyilvánította. * Győrvármegye Zalka püspöknél. A legfels. kitüntetés alkalmából ma tiszteleg Győr vármegye dr. Zalka János püspöknél. A megye küldöttségét Laszberg Budolf gr. főispán fogja vezetni; az üdvözlő beszédet Goda Béla alispán fogja mondani. A küldöttség tagjai következők : Baky István, Bezerédi István, Ecsedy Gyula, Fischer Kálmán, Földvári Elemér, Jerfy Ferenc. Lerner Márton, Lévay Henrik, Lippay Géza, Milkovics Imre, Mocsári Jenő és Ziskay Antal. A küldöttséghez csatlakoznak Bozzay János és Vikár István országgyűlés képviselők továbbá a megyei főjegyző, árvaszéki elnök és t. főügyész is. * Fényes esküvő. Vettük a következő értesítést : özv. királyfiai báró Jeszenák Gáborné és erdőtelkei és hlinici Szentmáriay Pál, valamint neje szül. Vajkó Terézia tisztelettel tudatják gyermekeik erdőtelkei és hlinici Szentmáriay Gizella és király fiai báró Jeszenák János cs. és k. 12. gyalogezredben" főhadnagynak 1896. évi február 17-én Érsekujvárott megtartott esküvőjét. Az esketési szertartást —• mint értesülünk — a vőlegény testvérbátyja br. Jeszenák Gábor párkányi plébános végezte, aki ezen alkalomból a jegyesekhez mélyen megindító, alkalomszerű beszédet intézett. A vőlegény részéről násznagyok voltak br. Reichlin-Meldeg Nándor nyug. m. kir. honvédezredes, a menyasszony részéről Szávoszt Kálmán m. kir. honvéd huszárszázados ; nászanya volt a menyasszony nővére Szávoszt Kálmánné, szül! Szentmáriay Ilona; nyoszoló leányok a vőlegény nővérei, br. Jeszenák Anna és br. Jeszenák Paula vőfélyek a vőlegény öcscse, br. Jeszenák István cs. és k. hadnagy és Szentmáriay Pál, a menyasszony fivére. Fogadják a köztiszteletben álló családok, valamint a boldog pár legjobb üdvkivánatainkat * A főegyházmegye köréből. Turcsim Antal búr-szent-györgyi káplán Alső-Korompára. Bizing er János Alső-Korompáról Búr-Szt.-Györgyre helyeztetett át. Szinghoffer Mihály lozornói plébános meghalt 44 éves korában. Justh Lajos az Adalbertinum tagja meghalt Neczpálon (Turóc-me gye) 74 éves korában. * A tanítók tisztelgése. Abból az alkalomból, hogy dr. Fehér Gyula plébános, a város közgyűlésén oly buzgalommal foglalt állás a tanítók fizetése mellett, városunk tanítói testületileg tisztelegtek nála s Major János tolmácsolta kolle-