ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-12-20 / 51. szám

szatartják, egyenesen hozzájuk fordultunk, hogy tárják fel ama akadályokat, melyek őket a megalakítás megvalósításától visszatartják. Evvel, azt hiszszük, csak a jó ügynek teszünk, szolgálatot, midőn alkalmat nyújtunk a másik fél megnyilatkozásának s ez által az eszmék tisztulásának. Hogy Esztergom városának értelmes földműves népe, miért irtózik a hegyközség megalakításának eszméjétől, röviden, de velősen közölte velünk Haller Ferenc úr, esztergomi szőlőbirtokos; a ki nemcsak annak művelésével, de kereskedésével is foglalkozik, kinek e téren elegendő tapasztalata van, és a ki jól ismeri elvtártársainak nézetét és meggyőződését is. Levele szószerinti szövegében eképpen hangzik : Tekintetes Szerkesztőség ! Engedve szives felszólításának, bátorkodom röviden körvonalozni azon okokat, melyek miatt mi, Esztergom város földműves polgárai, a hegyközség megalakításába belemenni vonakodunk. Tudvalevő dolog, hogy a filoxéra elleni védekezésnek egyik módját maga a természet nyújtja, s ez a legolcsóbb és legbiztosabb, sokkal olcsóbb és biztosabb a szénkénegezésnél és egyéb új művelési módnál. Szerény nézetem szerint a hegyközséggé való alakulás csak oly vidékre való, a hol homok talajjal vagy kevésbbé, vagy egyáltalában nem rendelkeznek ; •— de minthogy mi esztergomiak elég homok talajjal rendelkezünk, még a törvény kényszere sem volna helyesen alkalmazva, s hogy ezt okadatolhassam, megengedi a tisztelt olvasó, hogy ez ügyről bővebben irjak ; — s ezt azon reményben teszem, hogy megfognak bocsátani azon urak, kik a hegyközség megalakításával fáradoznak, ha egy régi példabeszédre visszavezetem t. i. — »dicsérd másnak a hegyet, de te a laposon maradj, ha lehet.« —• Mert megbocsássanak, ha azt mondom, hogy járjanak elő jó példával ők első sorban, s ha az haszonnal is fog járni, mi követni fogjuk őket; •— de sajnos, a tapasztalat eddig az ellenkezőről győzött meg bennünket; — de azért ment légyen tőlem minden gondolat, hogy őket serény munkájokban még gondolatban is sérteni akarnám, annál is inkább, mert tudom, hogy ezt díjtalanul, fáradságot nem kiméivé csak is a földműves osztály jobbléteért teszik, s igy a haza felvirágzásának tesznek nagy szolgálatot. Nekünk voltak elég nagy kiterjedésű futó homokjaink, melyeken néhány évvel ezelőtt mi sem termett. Értékük volt holdankint 20 frt, ma már százakat lehet kapni ezen területekért, mert adják a szőlőtermést bőven. Szőlőhegyeink igaz, hogy kipusztultak, de azért ezen földnek még van értéke, s azok értékcsökkenése, össze sem hasonlítható azon értékemelkedéssel, melyet homokterületeinkkel nyertünk. Az utóbbiakat azelőtt semmire sem használhattuk, az előbbiekből pedig szántóföldjeink vannak. Ez a fő ok, a miért az esztergomi gazda nem megy bele a hegyközség alakításába. De uraim! mit ér az, ha az egész hegyet ismét szőlővel ültetjük is be, ha a magas kormány s annak közegei, dacára a meghozott törvénynek, a borgyártást a pincékben nem tudják megakadályozni, (illetve lusták rá), pedig ha az a pénzügyér, ki 20—25 kilométerre el tud menni egy pálinka főzőhöz, hogy nem csurog-e az a votka egy fél órával tovább, miért nem lehetne azt ellenőrizni, hogy egy vagy két helybeli borkereskedő, ki éjjel 20-25 lajt vizet is felhasznál a borgyártáshoz, meg is büntettessék. Uraim, itt a legnagyobb bökkenő. Miért ültessünk mi még több szőlőt, ha ezt a keveset sem tudjuk eladni, mert manapság is dacára a törvénynek, pincébe terem a bor. A helybeli korcsmárosoknak több mint a fele, még ma is erdélyi és olasz bort mér, még mi azt a keveset, a mi terem, sem tudjuk értékesíteni. De ez még semmi! Most kérdem földműves polgártársaimat, hogy hol vennénk hozzá az elég olcsó munkaerőt ? — mert drága munkával nem fizeti ki magát, hisz úgysem kaptunk 4—5 év óta még pénzért sem elég munkaerőt. De tegyük fel, hogy ezentúl kapunk, mert Pesten az építkezések egy kissé szünetelnek, s tegyük fel, hogy a kormány az olasz borok behozatalát eltiltotta; de nem szüntette meg az Ausztriával kötött vámközösséget, s Ausztria még nem zárta el az olasz borok behozatalát, s ezért azt érjük el. hogy egy kis kerülővel ugyan, de Bécsből kapjuk az olasz bort. Egy izben megtörtént, hogy a bécsi államvasuti állomásra feladott szőlőm az északi vaspálya állomásra ment, mert az államin nem volt hely az olasz borok miatt. No még ennyi hordót egy rakáson nem láttam életemben, három raktár, olyanok mint nálunk a kanonokok épületei, tele volt hordókkal

1

! Hány városnak és községnek elég ennyi bor ? ? Hát csak elless paraszt, ha ezt a mi nagy fejűeink megengedik?! Igaz, hogy az 1894. évi hegyközségi törvény 5 évig ingyen pénzt ád — de a következő 10—15 év alatt biz ezt kamatostul kéri vissza, ez ép azon módban fog rendeztetni, mint a dézsma váltság, ha volt 100 frt a felvett tőke, akkor kamatos kamattal éppen 200 frtot fizetsz vissza részletenkint. Én erre amondó vagyok, hogy nem kérünk belőle — mert eléggé látjuk s tapasztaljuk, hogy az időjárás mennyire hat a riparia alanyra ojtott tőkékre. A mult évben a szárazság, az idén meg az esős idő meg a hűvös időjárás miatt része kiveszett a 4—5 éves ojtott tőkéinknek, melyeknek a legjobb termést kellett volna már hozniok, azok kivesztek. Mi lesz velünk, ha jövő évre hozzá fognánk is az új szőlők csinálásához s 10—15 év múlva alig lesz szőlőtöke, de a kormánytól felvett kölcsöntőke még fenn van ? Végre még arra is kell, hogy figyelemmel legyünk, hogy ha egy falusi bírónak vagy jegyzőnek muszáj a kormánypártra szavazni követválasztáskor, próbálj csak te paraszt az ellenzékre szavazni, ha a kormánynak adósa vagy ? ! Annyi hibát.talál az akiküldött biztos a szőlődben, (ha nem is a te hanyagságod miatt van), hogy azonnal felmondja a tőkét, azután fizess, ha ellenzéki akarsz maradni, de azonnal, mert elárverezik a szőlődet. Legvégül még a legnagyobb hiba, hogy egyesek csak 30 katasztrális holdra kapnak kölcsönt, pedig a riparia alanyra ojtott szőlőből nekünk elég egy hold is, tehát 30-nak kell összeállani s egymásért kezeskedni. No ebből alig hiszem, hogy egy paraszt is kérne, mert 4—5 között sincs egyetértés, nem 30 között, egymásért való jótállásnál. Szüntesse be a kormány először a fönt emiitett visszaéléseket és engedje meg, hogy ismét szabad bormérésünk legyen, úgy talán rágondoljuk magunkat, mert akkor alkalmunk lészen a boron is túl adni s nem kell összetett kézzel \ nézni, hogy árasztják el városunkat a sok vidéki olasz, erdélyi és hamisított borokkal. Tessék ezeket a tényeket megcáfolni, és mi földműves gazdák megadjuk magunkat, de előbb nem. Haller Ferenc. . ...., . ... i', . .. • „,, Előfizetési felhivás! Lapunk mindazon m. t. előfizetőit, akik hátralékban vannak, ez úton is bizalommal fölkérjük az előfizetési dij szives beküldésére. Egyúttal jelentjük, hogy a decemberi számokat az eddiginél több példányban nyomatjuk, s mindazoknak motatványszám-képpen átszármaztatjuk, akik rokonszenvvel kisérték ugyan működésünket, de mindezideig nem tisztelhettük előfizető gárdánk sorában. A katholikus vidéki sajtó felkarolása revindikálta Németországot, Belgiumot stb. a katholicizmusnak, Magyarországon is a vidéki hírlapirodalom támogatása képezi az alapot, a melyen a társadalmi élet újjászületése fölépíthető. Tanuljunk ellenségünktől, a liberalizmustól, a mely felismerve a sajtó hatalmát, annak terjesztése és lendületre jutása képezi most is fő erejét. Lapunk előfizetési ára: egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Az „Esztergom" szerkesztősége és kiadóhivatala. HIREK. * Lapunk legközelebbi száma, tekintettel a karácsonyi ünnepekre, pénteken, december 25-én jelenik meg. * A primás Esztergomban. Vaszary Kolos biboros-hercegprimás O Eminenciája az eddigi megállapodás szerint a karácsonyi ünnepekre székvárosába érkezik. * A primás a szűkebb ellátású lelkészeknek. Vaszary Kolos biboros-hercegprimás O Eminenciája kegyelmes meghagyásából az esztergomi főegyházmegye szűkebb ellátású plébánosai és helyettes plébánosai között a primási kancellária 10,100 forintot osztott ki. * Személyi hir. Dr. Czobor Béla egyetemi m. tanár, a műemlékek bizottságának előadója, tegnap délután Budapestről városunkba érkezett. * Karácsonyi ünnepély. Esztergom szentannai-zárdába járó óvodások és az elemi leányiskola növendékei f. évi december 24-én kará: csonyi ünnepélyt tartanak. Kezdete 3 órakor. * A népkonyha. Mult számunkban megírtuk, hogy () eminenciáját felkérték a népkonyha támogatására. Mint értesülünk, pénteken 0 eminenciája e célra 400 koronát küldött a kapitányi hivatalhoz. Ezzel a népkonyha meg van vetve. A ! beiratkozásokat tegnap már megkezdték, mintegy százan kérték felvételüket. * Barsvármegye tisztujitása. Barsvármegye december 17-én megtartott közgyűlésén alispánná : Simonyi Béla lett megválasztva. Hegébe tiszti ügyészszé Persay Ferenc ügyvéd választatott meg. * A főegyházmegye személyzetéből. Závodszhj József Alsó-Korompára, Turcsin Antal Széniére lettek kápláni minőségben kölcsönösen áthelyezve. — Ligday Libor sz. ferencrendi áldozár a megtért anabaptisták kurátusává Nagylévárdra és Jabornik Ödön Bakabányára káplánnak küldettek. * Az esztergomi főegyházmegye névtára 1897-re megjelent. A gondosan összeállított névtárból a következő adatokat közöljük: a hivek száma 1.766,936, a papságé 841, a plébániáké 478. Főesperesség van 8, alesperesi kerület 46, kanonok 40, szentszéki ülnök 53, pápai kamarás 18, pápai káplán 6, növ. pap 191, káplán 185, sz. Adalbertinum-beli tag 10, nyugalmazott s beteg lelkész 43, a lelkészkedéssel foglalkozók száma 704, patrónus 101. A főegyházmegye területén a nő-szerzetesek száma 959, a férfiaké 557. A névtár ára 1 frt. Megrendelhető a főegyházmegyei iro] dában Esztergomban. * Yaszary János festőművész, aki a helybeli plébánia-templomi oltárképével szép sikert aratott, a képzőművészeti társulat karácsonyi kiállításán két képet állított ki, az »Ürgeöntő fiu«-t s a »Pásztorsip«-ot. A szakkritika mindkét képről nagy elismeréssel emlékezik meg. * Pályadíjat nyert esztergomi pap. A Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztálya pályázatot hirdetett a róm. kath. kisdedóvónő-képző intézetekben használandó kisdednevelés- és módszertanra, továbbá lélektanra. E háromkötetes munkára egyezerhatszáz (1600) korona díjat tűzött ki. A társulat f. hó 17-én tartott választmányi ülésén hirdette ki a pályázat eredményét. A pályadíjat Számord Ignác, az esztergomi kisdedóvónőképző-intézet igazgatója nyerte eh * A budaeörsi apácák karácsonyfájára a biboros-hercegprimás Ö Eminentiája 50 forintot küldött, a mely kegyes adomány segítségével ülmer György plébános f. hó 24-én karácsonyi ünnepélyt rendez a gyermekek felruházására. * A kanonokok mind virilisták. Veszprémvármegye biráló bizottsága folyó hó 5-én tartott ülésében megsemmisítve az igazoló választmány azon minden régi szokás ellen való határozatát, hogy a káptalan tagjai nem lehetnek mind virilisták, hanem csak a nagyprépost; helyreállította a régi gyakorlatot és kimondta, hogy a megyei virilisták közé minden egyes kanonok külön felveendő. * Jótékonysági estély. Az esztergomi »Tarkaság* polgári egyesület f. évi december hó 20-án vasárnap esti 6 órakor saját helyiségében tartja jótékonysági estélyét, mely alkalommal 10 szegény iskolás gyermek megvendégeltetik és téli ruhával fog megajándékoztatni. Ez alkalommal a szokásos közvacsora helyett a tagok nagyrészének kívánsághoz képest, étlap szerint lesz kiszolgálva. Az ételek és italok jóminőségéről és jutányosságáról a »Tarkasag« jóhirnevü konyhája és pincéje kezeskedik. * A kisdedóvó társulat f. hó 22-én d. u. 3 órakor tartja meg intézetében karácsonyi ünnepélyét, melyre a t. szülőket és ügybarátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. * Utánzandó példa. Az egri főgymnáziumban az ifjúság kebelében Mária-kongregáció alakult f. hó 8-án, vagyis az Immaculata napján. Éljen a következő gymnasium, addig, mig vala-