ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-02-02 / 5. szám

kapott revolverével, egész birói tekintélyivel s példaadással lőtt rá feleségére. A lövés nem ta­lált, de azért a hősködő biró fel lett hivatalától függesztve, s helyettesítésével a nemzetes törvény­biró uramat bizták meg, * A pozsonyi kath. kört február hó 13-án fogják ünnepélyesen a pozsonyi primási palotában megnyitni, következő programmal: 1. Délelőtt 11-kor csendes szt. mise a »szt. László« házi­kápolnában. Ez után a nagyteremben : 2. A ma­gyar hymnus éneklése. 3. Magyar és német meg­nyitó beszéd. 4. A »szózat« eléneklése. 5. A pápai hymnus eléneklése. 6. A kör helyiségeinek egyházi megáldása és megtekintése. Délután 2 órakor: Társas ebéd a kör helyiségében A részt venni óhajtók ebbeü szándékukat a kör elnökségénél (Lőrinckapu-utca 5. sz) február hó 8-áig bejelen­teni szíveskedjenek. * A bécsi ker. munkásegylet, mely a szo­cializmusnak keresztény szellemben való meg­oldását tűzte ki feladatául, mely a munkás osztály érdekeinek védelmében oly nagy érdemeket szer­szett magának, felhívást bocsátott ki, melyben fölszólítja a keresztény polgárságot, hogy céljai elérésében őt támogassa. Aki csak némileg is foglalkozott a szocializmussal, az átértette annak veszedelmét, az tudja méltányolni ama nemes fe­ladatot is, a mely a ker. munkásegylet vállaira nehezedik. Nem képzelhetünk nemesebb feladatot annál, mint a mely a társadalom megmentését, ÍI borzalmas megrázkódtatástól való megóvását tűzte ki céljául. Miután az egyesület összes pénz­jövedelmét a munkaképtelen s elaggott munkások fölsegélyezésére fordítja, azon kérelemmel fordul a ker. polgárokhoz, hogy hasznavehetlen, fölös, jő irányú, német nyelven irt irataikat, füzeteiket s könyveiket a létesítendő munkás-könyvtár ré­szére küldjék be. A könyveket lehet egyenesen Bécsbe a ker. munkás-egylet címére megküldeni (Christ, sor. Arbeiter Reform-Verein Wien XVII. Ottakringerstrasse 54, Gasthaus Tomas) vagy pe­dig lapunk szerkesztőségébe, mely azokat az ille­tékes helyre juttatja. Tanulhatnánk tőlük. * Útonállás. Morecz Mihálynét Kesztölczre hazamenve, útközben egy suhanc pénzt köve­telve megtámadva, s talán végzetes lett volna a köztük levő küzdelem, ha egy kocsi közeledő .zörgése a lámadót el nem riasztja. * Farsangi vallomás. Érdekes vallomásokat hall néha az ember szándékán kivül is, ha Esz­tergom csendes utcáin elméláz s a járó-kelő. kö­zönség nyilatkozatait elkaphatja. Két királyvárosi civis jött egymással szemben, mindkettő törül­gette a száját meg az állát. Az egyik odamondja a másiknak: »szikrazik a szemem.« »Honnan jösz,« kérdé másik, »A pálinkás butikból.« >De nekem is szikrázik,* feleli a másik. »Hat te hon­nan jösz?« »A borbélytól,« volt a lakonikus fele­let. Hát bizony a kova az acéltól s a szem is az acéltól, t. i. amolyan jó borotvától szikrázik. Tanügy. A Biboros Hercegprímás Ő Eminenciájának lapunkban is közzétett legmagasabb rendeletének egyöntetű végrehajtása céljából a főtanfelügyelői hivatal a napokban osztatta ki az összes tanfel­ügyelők között a tanítók életrajzi, minősitvényi fés szolgálati táblázatára, a tanítók díjlevelére, az isko­lák vagyoni kimutatására s az iskolák történetére vonatkozó iveket. Kétségtelen, hogy a munkálat körültekintő, éber figyelmet kívánva, némi gondot is okoz, de tekintve azt, hogy annak keresztül­vitelére gondoskodva van a kellő utasításokról, másrészről hihető, hogy azokat a kath. tanügy érdekében szívesen és őszinte örömmel üdvözlik úgy a lelkészek, valamint a tanítók is; mert ezen munkálat szorosan összefügg a tanítók összes sze­mélyére vonatkozó viszonyának a jövőben törté­nendő javításával, az iskolák vagyonának tulajdon­jogi elbírálásával s rendezésével, nemkülönben egyéb, az egyházmegyei kath. tanügy szélesebb alapra leendő fektetésével kapcsolatos dolgokkal. A püspöki tantervet revideáló bizottság be­fejezvén munkálatait, azokat a nm. püspöki kar­nak felterjesztette. Az összes püspökök véleményei immár megérkezvén, Ő Főmagassága egy szűkebb bizottságot nevezett ki, melynek feladata a nyom­tatásban is megjelent tantervet a püspökök véle­ménye és beható kritikája alapján végleg megszö­vegezni. Ezen bizottság, melynek tagjai Petrovácz, Mócsy, Dr. Steinberger, Erdődy, Palkóvics Viktor, Zelliger Vilmos, febr. hó 3-án fog összeülni Dr. Komlóssy Ferenc egyhm főtanfelügyelő elnöklete alatt Budapesten, a kath. kör helyiségeiben, hogy a fent jelzett feladatnak megfeleljen; mi ha sike­rül, a kath. tanügy a milleniumban érdemileg lesz képviselve. Eddig ilynemű munkálattal ma sem a kormány, sem a többi hitfelekezetek nem rendelkeznek. A főtanfelügy elő körlevele. Dr. Komlóssy Ferenc kanonok és főtanfelügyelő, az egyházmegye lelkészeihez és tanítóihoz következő körlevelet intézte: »Főmagasságú és Főtisztdendő Vaszary Kolos bibornok, herceg-prímás és érsek úr f. év január havában kibocsátott körlevelében közzé­tett 314. sz. a. kelt rendeletével: a) az egyház­megyében tényleg működő ösSzes népiskolai tan­erők, életrajzi, szolgálati és minősitvényi tábláza­tok vezetése, b) a tanítói díjleveleknek újbóli ki­állítása, c) az iskolák vagyonának összeírása és d) az iskolák történetének megírása iránt szüksé­ges intézkedések foganatosítására személyemet, mint ezen egyházmegye főtanfelügyelőjét méltózta­tott a legkegyelmesebben megbízni. Az elj egyöntetűsége és könynyedsége céljából további miheztartás és alkalmazkodás végett a következő uta­sításokat tartom különösen figyelembe veendőnek : 1. A nyomtatványok rovatai "szigorúan a hátla­pon levő utasítások szerint tisztán és olvashatóan, lehetőleg minden javítgatások nélkül töltendők ki az illetékes közegek által; s mig a dijlevelek az iskolaszék, esetleg a polgári hatóság (vagy az iskola fentartók) által is aláirandók, addig a ta­nítók személyeire vonatkozó táblázatok és az iskola vagyonáról szóló kimutatások csakis az iskolaszékek elnökei által iratnak alá, de mind­egyik esetben az okmányok, a hivatalos pecséttel is ellátandók. 2. Az államsegély összeírására ki­bocsátott ivek, a mennyiben ilynemű segély igénybe nem vétetett, tisztában hagyandók s küldendők ! vissza. 3. A nyomtatványok után példányonkint értve a) táblázati ivekért 5 kr.; b) díjlevelekért 5 kr.; c) iskolavagyon összeírására szolgáló ive­kért 5 kr. fizetendő be a kerületi alesp. tanfel­ügyelökhöz, kik azt egybegyűjtve a főtanfelügyelői hivatalhoz küldik fel. 4. Az iskolák történeté­nek megírása a tanítók feladata lévén, azok le­írásánál a következők tartandók szem előtt: a község neve, hol az iskola van; azon községek, puszták, tanyák nevei, melyek az iskola körleté­hez tartoznak; egyházi és politikai beosztása, lakosság száma részlctenkint ^vallás és nyelv sze­rint és összesen ; a községek földrajzi és termé­szetismei leírása, a község történetére vonatkozó események és szóhagyományok leírása, a meny­nyire az adatok rendelkezésére állanak a leg­régibb időktől; a község lakosainak foglalkozása s keresetforrásai, a község., lakóinak általános jellemzése, a község egyéb nevezetességeinek fel­sorolása : az iskola keletkezésének ideje, ennek kapcsán adassék elő az ide vonatkozó történeti ; leirás a legújabb korig, az iskola jótevői, a kántor­tanítói lak és iskola fekvése, felosztásának részle­tezése, az alapépület és tetőzet anyagának fel­említésével; az iskola felszerelése, a tannyelv s ha magyar, mely idő óta az? Létezik-e az isko­lánál könyvtár, mióta s hány darabból áll ? Van-e az iskolának testgyakorló tere és milyen torna­eszközökkel? Van-e faiskolája, mióta s hány da­i rab nemesitett fácskát szolgáltat átlag évenkint? j Tanittatik-e a férfi vagy női kézimunka valame­lyik iparága? Kik az iskola jóttevői a múltban és jelenben? Hány tanköteles gyermek van 10 éves átlagos számítás szerint, a mindennapi és ismétlő iskolában ? Minő a gyermekek felfogási képessége, s közelebbről megfigyelve minő lélek­tani okokra vezethető vissza az? Vannak-e s mióta a községben más hitfelekezeti, községi vagy állami iskolák, mindegyikben hány tanítóval s hány tankötelessel? Kik voltak alkalmazva, mint kántortanítók s tanítók, s melyik évben működ­tek? Mi volt a mellékfoglalkozásuk a tanítói hi­vatalon kivül? Milyen kitüntető, vagy jellemző állást foglaltak el a tanügy, irodalom, zene és gazdasági téren ? Ezek után, a jelenleg működő tanitó rövid életrajza adandó és végezetül a ta­nítók fizetése is megemlítendő. Végül megemlí­tendő van-e posta, távírda és" vasúti állomás, ha nincs helyben, melyik a legközelebbi? 5. Oly községekben, hol a róm. kath. iskola átváltozott községi vagy államivá, az iskolák történetének megírására a plébános urak kéretnek fel, melyben kidomborítandó, hogy mely oknál fogva történt az iskola jellegének változása, s kik voltak neve­zetesen tényezői ezen átváltozásnak, s vájjon a mostani községi vagy állami iskolákban működnek-e még a volt róm. kath. iskoláknál alkalmazott ta­nítók. 6. A 4-ik pontban foglaltak adják meg az iskola s az iskolával szorosan összefüggő község történetét, melyet minden tanitó köteles össze­állítani s azt tisztán és olvashatóan rendes iró papíron, mindkét szélén két ujjnyi margót hagyva, mint kész kéziratot az iskolaszék elnökének ellen­jegyzése mellett, s annak közvetítésével a ker. alesperes tanfelügyelőnek beterjeszteni, hogy azok kerületenkint összegezve, hű képét nyújtsák az ős egyházmegye elemi népoktatása történetének. 7. Az összes munkálatok befejezésének határide­jéül f. év március hó 31-ik napja tűzetvén ki. felhivatnak az iskolaszék elnökei, hogy a nyomtatvá­nyok vétele után a munkálatok haladéktalanul foganatosíttassanak s lehetőleg március 12-ére a kerületi tanfelügyelőkhöz felterjesztessenek. Kiváló súlyt fektetvén Ö Eminenciájának a bekezdésben emiitett körlevél magas elhatározá­sára, mig egyrészről bizom az érdekeltek összes ebbeli kötelezettségeinek teljesítésében, másrészről azok teljesítésére tapasztalt ügybuzgóságát kérem, úgy az iskolaszékek elnökeitől, valamint az egy­házmegye tanítóitól, felkérve különösen a plé­bános urakat, miszerint az iskolák történetének megirásánál a tanitó urakat támogatni szí­veskedjenek. Esztergom, 1896. január havában. Dr. Komlóssy Ferenc, kanonok, egyházmegyei fő­tanfelügyelő. Kinevezések. Ő Eminenciája Ballá Sándor oki. tanítót Ipoly-Nyékre, Hroziencsik Jánost Ipoly­Bélre kántortanitóul, Cserven Gézát Kemenczére, Stibrányi Kornélt Ipoly-Nyékre és Hoffmann Ala­jost Stefaltóra altanitóknak nevezte ki. Cegléden a kath. egyházközség által 60,000 forinton vásárolt vendéglő-épületnek iskolává leendő átalakítási tervezete elkészült. Impozáns iskola lesz belőle, amelyre méltán büszkék lehetnek a ceglédi katholikusok. Farsang. Farsangi naptár. A farsang utolsó három hetének ez a programja : Február 2-án: Az esztergomi polg. olvasókör tombolával s társasvacsorával összekötött mulatsága. Február 4-én: A Katholikus-Kör tánc- és zeneestélye. Február 8-án: A Kaszinó humoros estélye. Február 11-én: Fó'gym. ifjúság táncpróbája. Február 12-én: Az Érseki Tanítóképző' Intézet ifjúságának tánc-mulatsága. Február 15-én: A katonatisztikar jelmezes estélye. Február 17-én: A Katholikus-Kör humoros férfiestélye. Február 18-áti: A >Tarkaság* farsang-záró estélye. Az esztergomi katholikus kör 1896. febr. hó 4-én a fürdő vendéglő termeiben zene- és táncestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. A t. tagok esetleges vendégei szívesen láttatnak. A kath. legényegylet szinielőadása és táncmulatsága. Csodálkozunk azon, hogy még nem akadt minálunk egy vállalkozó szellem, aki az esztergomi dilettáns Thalia papok és papnők közül összetoborzott volna egy kis társulatot és neki ment volna a nagy világnak, bemutatván azon kitűnő színészi hajlamot, mely az esztergomi polgárság fiatalabb tagjaiban lüktet. A farsang folyamán a kath. legényegylet volt a harmadik, amely a »Csikós« sikerült előadása által bemutta a közönségnek ügyesen alakító tehetségét és szép képességét. Hogy éppen népszínműveink ezen leg­nehezebbikére esett a választásuk, azt annak tulaj­donítjuk, hogy tudatában voltak annak, miszerint Eötvös Emma k. a.-ban egy csalogányt bírnak, aki j szép, kellemes hangjával elbájolja a közönséget. Oly üde volt a hangja, akár azon bokréta, melyet a rendezőség elismerése jeléül nyújtott neki. Az ősz hajű Karvasiné (Vörös Terka k. a.) teljesen beleélte magát a nagyságos asszony szerepébe s nem csodálkozunk azon, hogy Szárnyai uram mindig a sarkában volt. Megszoktuk már és előre örülünk annak, ha Bangl nevét a szereplők között olvassuk, mert mindig sikerülten alakit. Meglehe­tősen jól énekelt Dobosi, sőt Vándor, Dózsa stb. alakítását is sikerültnek mondhatjuk. Midőn a ren­; dezőség primadonnáit meglepte csokraival, ugyan­akkor a közönség az érdem és elismerés babér­koszorúját nyújtotta a színfalak mögött rejtőző fáradhatlan és tevékeny elnöknek dr. Anhäupel György tanárnak, az előadás intézőjének. Nem hiszszük, hogy a fürdő vendéglő nagy terme a farsang napjain befogadott volna ily nagy közön­séget, mint a minő ezen a napon összejött; ott vol­tak társadalmunk intelligenciájából igen sokan, majdnem az egész iparos osztály, sőt hogy egyik szerkesztő kollegánk megtisztelő szavaival és disz­jelzőivel éljek, megjelentek még a fekete ruhás »funeratorok« és »kerékkötők«is. Ámde a közönség nem öltött gyászarcot magára, hanem kedélyesen mulatott és jő kedvvel járta úgy a csárdást mint j a keringőt, sőt az első francia négyesnél a nagy j terem szűknek bizonyult, oly hatalmas két-két

Next

/
Oldalképek
Tartalom