ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-01-26 / 4. szám
* Árvízveszély Esztergomban. Mit sem sejtve ébredt Esztergom pár napja arra, hogy a Duna rohamosan megáradt s tél idején fenyegeti árvizzel a farsangoló várost. Az áradás fölemelte a Duna jégpáncéljait, mi csak rohamosabbá tette a viz emelkedését. Tekintettel a nehéz helyzetre, a vészbizottság megtette intézkedéseit. * Párkányban avval toppant be egy tót kocsis a gazdájához hogy jöjjön nézni, mert megakadt a hidon a jég, tehát el is viszi a hidat. No eddig el nem vitte, hanem ugyancsak borzalmasan áll jeges pánczéljában ez a féktelen, kultúrát s technikát fitymáló hatalom, a vén Duna: | megveti lábát a hidoszlopoknak s ugy erőlködik, hogy az esztergomi partokon fölborzadtak páncélának pikkelyei. Méteres jégtáblák torlódnak egymásra s mintha kékitövel volnának befestve, gyönyörű kékes tükrözésben törnek meg. Az emberek pedig ott tipegnek tehetetlenül a parton s reménykednek, hogy amin ki nem foghatnak, a jeges hatalom Isten segitségével lesiklik városunk alatt. Csak néhány zátony, melyen a jég fönakadjon s néhány Főn-lehelet, — Főnnek hivják Tirolban a meleg szelet, — néhány Főn-lehelet kell hozzá, hogy elsöpörje nemcsak Esztergomot, hanem a magyar kultúra emporiumát Pestet is. Minden ily i -alkalommal föl-fölvetődnek gondolatok, hogy mi- ; kép kellene megóvni városainkat az árviztől; de ! ugy látszik Pain-Expeller erre nincs, csak remény és bizakodás. Az ember, ki vasabroncsot tud j húzni a Duna hátára, tudja meg, hogy ez az abroncs nem kaudiumi iga; mert a természet szabad leányát leigázni nem lehet; felhők, hegyek, völgyek az ő hazája; a hidabroncs csak arra való, hogy az ember rajta magát úrnak képzelje s miután átment rajta, sirva fakadjon házának romjain. Ugy látszik azonban, hogy az esztergomi Duna-áradásnak főoka a Kovácsi-patak előtti zátonyok ; ezeken föltorlódik a jég s sziklafalat képez, mely a viz folyását akadályozza. A város java meg a hajózás érdekei is sürgősen követelik a Dunának a mondott helyen való kikotrását. * Megyebizottsági tagok választása. Barsmegye biráló-választmánya e hó 21-én megerősi- j tette a bulli választást, ellenben a garam-szőllősit i megsemmisítette. * A magyarosodás terjedése. A lévai já- | rásban leve 1 L tőt község iskoláit e héten a F. M. K. E. részéről egy bizottság járta be, hogy megfigyelje a tanítók sikerét a magyar nyelv tanításában. Több tanitó jutalmat fog kapni, a nagyobb iskolások között pedig 1000.drb ima- és énekkönyvet (Stampay-félét) fognak szétosztani, hogy a gyermekek köznap a templomban magyarul énekelhessenek. * Szomorú áldozat. Dágról írják lapunknak : Szendi József dághi lakos folyó hó 17-én egyetlen leányának jegyesével Untjha ment, hogy a polgári anyakönyvvezetőnél a hirdetést bejelentse. Dolgukat végezve, este 6 óra után haza menve, az úton az öreg Szendi annyira átfázott, hogy leendő veje volt kénytelen cipelni. De midőn a faluhoz közel már a legény is kifáradt, beszaladt a faluba segítségért. Mire a segítség megérkezett, Szendi már meg volt fagyva, a legénynek pedig lábai fagytak el. A szomorú halállal kimúlt Szendit f. hó 20-án temették el az egész község részvéte mellett A faluban nagy a felháborodás, hogy ily nehéz tél idején annyit kell a bejelentések miatt mászkálni. A megfagyottat is az anyakönyvvezetési mizéria áldozatának tekintik. Az esztergomiakról. — Karcolat. — Már emiitettem, hogy Esztergom az egyesületek eldorádója. De hogy hány egyesülete van, azt még nem árultam el. Mára azonban sikerült kiböngésznem, hogy netto ßljgi képviselik a »közeleti erkölcstan «-t, jólehet nem abbanaz*" értelemben, mint Wlassics, a fürtéiben tengervészes kultuszminiszter úr interpretálja. A társulás ösztönének ily feltűnő kifejlődése mellett nem csoda, ha némely ember több •egyesületet is támogat, s mig egyben csak »rendes« tag, a másikban már »alelölülo« vagy legalább is választmányi »pottag«. Sőt van olyan is, ki azt se tudja hány »elnöksége« van, vagy hány farmatring nélküli »jegyzőség« nyomja a vállait. A boldog halandó lóthat-futhat. egyik ülésről a másikra. A „Katholikus-kör" ott a Sz.-István-tér sarkán veti legmesszebbre hivogató fényét. Termeiben a város és megye független eleme ad egymásnak találkozót, sőt a hivatalos világ is néha bevetődik a barátságos s kényelmes klubba, ha másra nem, a választó közgyűlésre. Hosszas vajúdás, sok illúzió után még csak nem rég alakult meg e kör, és ma már Esztergom leglátogatottabb klubja, mert a komoly irány mellett, bevette alapszabályaiba a klub-élet elengedhetetlen kellékét: a jó kedvet. Felolvasásaival a katholikuskör társadalmi érdeket szolgál, tömöritett közszellemet ébreszt, kedélyderitő eszközeivel pedig életre-való, kordialis családi tűzhelyet rögtönöz. Propagátora a keresztény elvekhez való ragaszkodásnak, de azért előszeretettel foglalkozik a billiard, újság, mulatságok, sör, spriccer, tarokk, táncesté lyek s majálisok nehéz műveletének végrehajtásával is. Ha társas-vacsora van, a billiárd-teremben étkezők »emelkedett* hangulata megcsapja az üvegterem hosszú asztalának körülülőit is, s a szirén-hangok átcsalják a hivatalos hosszú asztal még mindig pezsgő vivőrjeit. A mi a katholikus-kör a független elemnek, az a „Kaszinó"-nsk nevezett kör a hivatalos világnak. A politikai meggyőződésben állhatnak az emberek Esztergomban keresztény és liberális alapon, a társas-élet keheméiben azonban közös pálya és munkatársak. A »Kaszino« hires az ő műkedvelő előadásairól, s ha nem rejtené véka alá művészetét, bizony oly reklámot csinálhatna előadásainak, hogy a fővárosi zsurnalisztika »kiküldött« tudósítókat menesztene Esztergomba. Mint beszélik azonban, a »Katholikus-kör« is vágyik a „műkedvelői" dicsőségre, s amint saját otthonába költözik, ott is »mükedveloznek«. A „Torna-egyesület" Esztergomnak szintén elite-klubja. Tagjai „életerős« fiatalemberek, sőt néhány daliás »férj« no meg »papa« is. Nevét joggal viseli, mert folyik benne a »tornázás« mindenféle eszközzel. A kardot ép oly hivatottan forgatják, mint a tekepálya golyóit, vagy a harminckétlapos »dienst-raglemat.« Sőt a »Magyar Király* zöld posztós csataterein gyakoriabbak a sebesülések, mint a hivatalos gyakorlatokon. Most a farsang idején pihennek a nemes athléták karjai, legfeljebb a táncosnő átkarolásában fáradnak ki a >hű« karok, mert a nemes klub tagjai a ragyogó csillárok alatt, a forgó párok közt fáradhatlan bálrendezők. „Dal és zenekedvelő" egyesülete is van Esztergomnak. Ne higyje azonban senki, hogy ezen egyesület tagjai talán egytől-egyig veszekedett Szlaviánsky-féle énekesek, vagy pedig dühös muzsikusok volnának. Tagjai között bizony van sok öreg úr, sőt bácsi is, kik valamikor, és ez régen volt, igen szépen nótázhattak, hegedülhettek, zongorálhattak, de fordult az idő, s ma akárhány van. ki inkább csak azt dudálja: mit hoz a banknóta? Mig Esztergom, haute-voléeja az emiitett körökbe jár, telvék azért úgy a király városi, a *zt.-györgymezei, mint a „ Tarkaság" termei is. A közép-osztály, kézműiparos urak, a rátartós esztergomi »civis« ezekben találja magát otthonosan, egészen »gemütlich.« Sőt másoknak is nyújtanak élvezetet ügyes műkedvelői előadásuk által. Derekas munkát végez a „Katholikus Legényegyesület.'' Tekintélyre s elismerésre tett szert, mulatságait a legintelligensebb elemek látogatják. Valóságos áldás az egylet Esztergom iparos-világára. Intéző férfiai gondoskodnak a tagok szellemi, lelki fejlesztéséről, kedélyviláguk nemes kiműveléséről. Egész szinháza van, s az »Esztergomot« jelentő deszkákon sikerült s szabatos előadásokban gyönyörködhetünk akár ma is. A „kereskedő-ifjak önképző egylete" a fiatal kereskedő nemzedék összetartását mozditja elő, s sokat fárad a kereskedő-segédeknek a társadalomban való elismertetése érdekében. Előkelő helyet foglal el Esztergom egyletei között a „Szépitő-egylet." Nem ugyan a hölgyek szépitése körül fáradozik, mert annak már az attribútuma is »szépnemű«, hanem a várost, különösen a szigetet igyekszik kellemes városligetté alakitani. Csak az a baj, több a szépészet iránt való érzékünk, mint a telt erszényünk. Komoly jövője van a nemrég alakult „Történelmi s Régészeti Társulat"-nak s kedves szórakozást nyújt tagjainak a »Lövesz-egylet«, különösen, ha az öreg főlövész-mester lő célba. Sokat köszönünk a „Tűzoltó", a „Gazdasági",, s „Borászati" egyle- I tünknek is, melyek pompásan szervezett s felszerelt testű- I leteket ismertetnek meg velünk. Ügyvédeink, bár igen »kollegiális« visszonyban élnek, egymás kedvéért még nem alapítottak egyesületet. A „ Tanító-egylet" azonban már összegyűjti Pestalozzi hiveit. Bemutatván nagyjában Esztergom főbb egyleteit, nem szabad megfeledkeznünk többek közt azokról sem, melyek az irgalom j a szeretet szolgálatában állanak. Ilyen a Sz.-Vince egylet, melynek nevét sok nyomorult vési be szivébe. Kevés zajjal sokat tesz, s ez magában a legnagyobb dicséret, mit a Szent Vince egyletről mondani lehet. A »Jotekony Noegylet« Esztergom második »Jó szive«, mert hát az esztergomi asszonyok csupa »jó szivek.* Van „Vörös Kereszt Egyletünk" is.de hála Isten eddig nem működött. Annál többet működnek a kispapok, képezdészek, gymnazisták, realisták az ő elmaraclhatlan önképző-köreikben. Kultur-egyletünk, bicikli-klubunk, hölgy-kaszinónk, vegetáriánus vagy aggharcos egyletünk, bár rendkívül ne- | hezemre esik konstatálnom, sajnos eddig még nincsen. De legyünk hölgyeim és uraim nyugodtak. Ami késik, el nem múlik. Sőt meglepetésre van kilátásunk. Éppen most értesültem egy kackiás szép asszonytól, hogy mozgalmat indit | egy eddig minden ideált fölülmúló egylet érdekében, t. i. | alakítsuk meg a „Kovácsi Patakhoz hajózó Egyletet." Az egyesület azt hiszem megalakul, elnök, titkár csak kikerül, de már a tagokat más városból kell importálni. Vedei'emo. Plagiosippus. Farsang. Farsangi naptár: Január 26-án: Kath. Legényegyesület szinielőadással egybekötött táncestélye. Január 29-én-' Az esztergomi izraelita leányegyesület táncmulatsága. Február 1-én: A kereskedő ifjak Balassa-estélye. Február 2-án: Jégünnep a Tornaegyesület jégpályáján. Február 2-án: Az esztergomi polg. olvasókör tombolával s társasvacsorával összekötött mulatsága. Február 4-én: A Katholikus-Kör tánc- és zeneestélye. Február 8-án: A Kaszinó humoros estélye. Február 15-én: A katonatisztikar jelmezes estélye. Február 17-én•' A Katholikus-Kör humoros férfiestélye. A kereskedő ifjak estélye. A kereskedő ifjak febr. 1-én tartandó mulatságának műsora a következő: 1. Millenium ! Erős Arnoldtól, szavalja Erős Soma. 2. (írand morceau de Concert sur la Tanrite de Donizetti Ascher J-től. Zongorán előadja: Joubert Corinna úrhölgy, hegedűn kiséri Zsákovitz Nándor úr. 3. Bákóczy Bodostón, melodráma. Szavalja: Áldory Vilma, zongorán kiséri Hajas Anna. 4. Balassa Bálint Esztergom ostrománál. Irta és felolvassa dr. Ompolyi Mátray Ernő. 5. Magyar Ábránd. Székely Imrétől. Előadja: Hajas Anna. Magyar népdalok, énekli Feigler Károly. A mulatság jövedelmét a tanfolyam alap javára fordítják. Belépő-díj: személyjegy két, családjegy három személynek négy korona. A Torna-egyesület .jégbál-mulatsága. Február hó 2-án tartja, ha az idő kedvező lesz, a Torna-egyesület tavalyihoz hasonló jégünnepét, következő programmal: 1. Nyitány, előadja a katonai zenekar. 2. Dijmü- és távkorcsolyázás. 3. Tánc a jégen. 4. Tűzijáték. 5. A katonai zenekar takarodója. Az ünnepség este 6 órakor kezdődik. Belépődíj úgy tagoknak, mint nem tagoknak egy korona, ami a jégpálya használatára is feljogosít. A kath. legényegylet mulatsága ma, 26-án fog lezajlani a Fürdő-vendéglő nagytermében. A színielőadás x / 2 7-kor veszi kezdetét. A tombola kisorsolást Niedermann főkapitány jelenlétében a a szünóra alatt ejtik meg. A nyereménytárgyak, melyek az utóbbi napokban jelentékenyen szaporodtak, a lefolyt héten Magyary kályhás üzletének egyik kirakatában voltak láthatók s általános feltűnést keltettek. A tombola-jegyekből eddig mintegy 3000 kelt el. A nemes célra való tekintetből kívánjuk az egylet buzgó tagjainak, hogy még a hátralevő kétezer jegyen is sikerüljön túladniuk. Színielőadás. Halas itt, Halas amott, Halas Esztergomban mindenütt, és büszkék is vagyunk arra, hogy városunk népe nem reklamhajhászatből, hanem csak szórakozás és művelődés céljából, kiválasztja, tanulmánya tárgyává teszi népszínmű irodalmunk gyöngyeit, s ezek előadásában kimutatja ama szellemi erőt, a mely benne rejlik. Az esztergom sztgyörgymezei olvasókör tagjai megmutatták, hogy dilettáns társaiknál semmivel sem állanak hátrább, a miről az egybegyűlt közönség, — mely a szinre került Kósza Jutka előadását, a legnagyobb érdeklődéssel és tetszéssel nézte, — tanúbizonyságot tett, midőn az ügyesen alakító és szépen éneklő szereplőket bőséges tapsviharban részesítette. A mit első sorban meg kell dicsérnünk az, hogy a szereplök kitűnően tanulták be szerepeiket, ez pedig a dilettáns szinészkedésnél a főkellék, mert csak igy van alkalma a szereplőnek ügyesen alakitani, ezért tudtak oly sikerült alakokat produkálni, mint pl. a birót (Mitter), a kovács mestert (Horváth), Marcit (Vodicska), Figurát és Janót (Simon és Hudák, kik sokszor egészen a könyekig nevetették meg a közönséget ügyes játékukkal.) Golyvás uram, de meg a Pintér és Kincses is sokkal jobbak voltak Pintér uram boránál. Gyuri legény (Szalay) szép, kellemes hangjával nagy tetszést aratott. Azt tartják, hogy a nők igen szépen tudnak élethűen játszani, mert sok bennök az alakoskodás. Ezen állítást Jutka, Erzsi, Borcsa és a többi szerepek személyesitői sikerülten megcáfolták. Az előadás sikerét legjobban bizonyítja azon fényes anyagi siker is, a melyet a kör ez alkalommul elért és azon tartós jókedv, a melyet az előadás után a táncoló párok megőriztek. A készülődő kiállítás. Budapest, 1896. január 22. Ezredéves nemzeti kiállításunk erősen halad előre és már egymást követik a szállítmányok, melyeknek átvételére külön vasúti stáció áll rendelkezésre, a kiállítás területén. Hasonlóképen e napokban nyilt meg a külön kiállítási posta- és táviróhivatal a kiállítás igazgatósági épületében. Az első nagy szállítmány hét waggon volt hatalmas ágyukkal a 16. és 17-ik századból, melyek
