ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-09-13 / 37. szám

* Az esztergomi legény-egylet háza. Az esztergomi kath. legényegylet folyó hó 15-én veszi át Eggenhoífer építésztől újonnan épült házát, mely városunk kulturális épületei között diszes helyet fog elfoglalni. A megnyitási ünnepély f. hó 27-én, vasárnap délelőtt fog megtartatni. Ugyan azon vasárnap estéjén az egylet rendes tagjai Csepreghynek: »Magyar fiúk Bécsben* cimű színdarabját fogják előadni. E színdarabot Csepreghy még asztalos-legény korában irta az esztergomi kath. legény-egylet számára, mely azt 1865-ben adta elő először. Az ünnepély részletes programmja e héten fog szétküldetni. * Uj rendőrbiztos. A városi tanács az uj rendőrbiztosi állásra G

antner Károlyt választotta meg. * Az esztergomi polgári anyakönyv költsége. A polgári anyakönyvekről annyiszor állította a liberális-párt, hogy az nem fogja megterhelni a községeket, hogy akadtak is könnyen hivők és elhitték. Ezeknek tehát tudomására hozzuk, hogy Esztergom az elmúlt év utolsó három hónapjában 165 frtot költött a polgári anyakönyvre. Ebbe nincs beleszámítva a fűtés, világitás és a helyiség. Ez tehát az az ingyenes anyakönyv! Igaza van tehát a néppártnak, mikor ezeknek a törvényeknek revízióját sürgeti s meg akarja menteni a községeket a fölösleges kiadásoktól. Ha egyszer össze lesz állítva az anyakönyvi kiadásoknak statisztikája, akkor fogjuk csak látni, mily drága ez a. fölösleges intézmény. * Áz esztergomi főmegyei könyvtár. Az esztergom-főegyházmegyei könyvtár többes példányainak eladását 1895. szept. hó elsején indította meg és egy év letelte óta a közrebocsátott nyomtatvány-lajstrom szerint az 1756 műből, melyek 2239 frt 43 kr. értéket képviselnek, eladott 628 művet 896 frt 45 krért. A legtöbbet vásárlók voltak: Budapest főváros könyvtára 118 művet 230 frtért, a beszterce-egyházmegyei könyvtár 40 művet 75 frt 11 krért, báró Hornig püspök 62 művet 32 frt 3 krért, a győri papnevelde könyvtára 25 művet 35 frt 56 krért, a budapesti statisztikai hivatal 40 művet 22 frt 76 krért, Rosenthal antiquarius 10 művet 159 frt 30 krért, Rohracker antiquarius 7 művet 50 frt 20 krért. Még van készletben 1128 mű olcsó áron. Ezekről a lajstrommal a könyvtárnok készséggel szolgál. * Ajándék a Sz. Anna templomnak. Mattyasovszky Lajosné és leánya Marianna, a Sz. Anna templom Mária oltárára egy gyönyörű sajátkezüleg hímzett oltárteritöt ajándékoztak. * Zászlószentelés Piszkén. A piszkei önkéntes tűzoltó egyesület zászlaját f. hó 6-án szentelte meg nagy hatást keltő ünnepi beszéd kíséretében Hajts János, Nyergesujfalu hamar népszerűvé lett plébánosa, kinek filiájához Piszke tartozik. A zászlóanya Xedeczky Árpádné volt. Az ünnepély alkalmából diszlakoma volt az olvasókörben, s üdvözlő táviratot menesztettek József kir. herceghez s Vaszary Kolos hercegprímáshoz, a kiknek szívélyes válasza fokozta a jelenlevők ünnepi hangulatát. * Hamis mértékek. Az esztergomi szolgabírói hivatal irattárában úgy hever a sok ócska mérleg, akár valamelyik új honpolgár »vas-üzletében« a rozsdamarta abrincs. Alighogy a csendőrök Nyerges-Újfalun elkoboztak egy csomó hamis mértéket, Bajóthon csaknem az összes kereskedésekben található mérleg hamisítottnak bizonyult. Ugyan ki adja meg ennek a sok hamis mértéknek az árát? * Léva városa halad. Bars vármegyében — mint a rosz nyelvek beszélik — szokásban volt, hogy minden halálra ítéltet kivégzése előtt büntetésből kocsira ültettek és ugy hajtattak végig Léva városán keresztül vonuló állami uton. A büntetésnek e neme megszűnik, amennyiben Léva város képviselőtestülete elhatározta, hogy az egész utat hét méter szélességben keramittal burkoltatja, melynek alapja 25 cm. vastagságban betonból készítendő. Az egész müvelet kivitelével, 59.461 frt 29 kr összegért a magyar keramit-gyár részvénytársulat bízatott meg, mely a munka jóságáért 10 évi jótállást vállalt. A kövezés, a mennyiben a felsőbb jóváhagyás leérkezik, a Szepesi-utcában még f. hó 21-én kezdetét veszi. * Jegyző-választás. Csütörtökön Takács József főszolgabíró elnöklete alatt folyt le a sárisápi jegyzőválasztás. Mint előre látható volt, Dogossy Lajos és Kőmives Antal jelöltek közül Dogossy Lajos volt únyi jegyzőt választották meg egyhangúlag. Dogossy helyét Kégly József oki. jegyző foglalja el minden valószínűség szerint, ki már a tavasz óta végzi Ünyon a jegyzői teendőket. * Hirtelen halállal mult ki pénteken Jung János Ebszőnyön. Mátrai, megyei orvos a boncolásnál szivszélhüdést konstatált a halál okául. * A dághi legények szomorú hírnévre kezdenek szert tenni. Nemcsak egymás fejének betörésével édesítik meg szivük keserűségét, hanem — egy feljelentés szerint — lehetetlenné teszik, hogy tisztességes ember 10 óra után az utcára menjen. Talán épen azért, mert az utcán nem mer járni senki, szemlélték ki maguknak Gregor Jakab házapadlását, a hol rendszerint néhány leány szokott nyugodni, - - nem az Urban, ellenben holmi illatos szénában. — Föllopództak a padlásra a legények s a lányok durva bántalmazása után a zajra elősiető házigazdát és feleségét is félholtra verték. * A lorettói zarándoklat. A Budapestről szepL 3-án este Lorettóba indult zarándokcsapat vasárnap, e hó 5-én reggel érkezett a kegyhelyre. A zarándokok száma meghaladja a 320-at. Van köztök mintegy 70 szabadkai és több zentai hazánkfia, kik Matkovics bajmoki plébános vezetése alatt csatlakoztak a menethez. Terzattó templomában szept. 5-én voltak ; itt Ferenczy György szálkai plébános tartott ünnepi szentbeszédet, utánna Gaibl Sándor esperes, a zarándoklat vezetője, mondott misét. Lorettóban e hó 12-ig maradnak a magyar búcsújárók; 12-én indulnak Anconán át vissza Fiúméba s onnan Budapestre. * Szőlősgazdák figyelmébe. Vettük a következő hirdetményt: Esztergom szab. kir. város polgármesteri hivatala értesiti a város szőlőtermelőit, hogy az 1892. évi XV. t.-cz. 25. $-a értelmében azok a szőlősgazdák, kik szeszes italok kimérésével, vagy kismértékben való el árusításával nem foglalkoznak, a saját termésű boraiktól .a házi szükségletükre szánt bormennyiség után fogyasztási-adó kedvezményben részesülnek, ha ebbeli igényüket f. év szeptember hó 15-ikéig a városi házipénztári hivatalnál bejelentik. Ezen. határidő letelte után tett bejelentések figyelembe nem vétetnek. Esztergom, 1896. évi szeptember hó 11-én. A polgármester megbízásából: Hoffmann Ferenc p. ü. tanácsnok. Esztergom ezredéves múltjából. IX. Törökvilág Esztergomban. Az esztergomi várparancsnok és a várőrség. Midőn Szulejmán 1543-ban Esztergomot meghódította, a vár védelmezésére hét szándsákbéget hagyott itt 3700 emberrel. E várőrség állott 500 ember várkatonaságból. Ezek rendesen a legmegbízhatóbb legénységből választattak. Többnyire müztafizok, melyek köznyelven janicsároknak neveztettek. A várparancsnok — dizdár — mindig közülök vétetett. E várkatonaságon kivül még más 500 janicsár is osztatott be az őrségbe. A török katonaságnak, mely nem megbízhatatlan hűbéres volt, hanem állandó zsoldos csapatokból állott, zömét képezte a janicsár csapat. Ez bölükökre volt osztva, melyekben tiz-tiz ember volt, kik közül az első a tizedes, 8—9 akcsé napi zsolddal, a közjanicsáré 6—7 akcséval naponta. Bő felső ruhájuk volt, melyet dolinának neveztek és két végét övükbe dugva hordták. Bő kék nadrágot viseltek és vörös cipőt. A bölükbasi tizedes, vörös csizmát viselt és magas süveget, mely olyiknál »az aranyhimzés mesterségével vala ékesítve.« Fegyverzetük hosszú puska — flinta — oldalukon széles görbe kard, az övben széles kétélű kés. Soknál iv, nyíl és tegez volt. Ruházatukhoz a posztót és vásznat kapták, sőt még a kanalat is a kincstár adta nekik, melyet föyegük mellé tűzve viseltek. Zsoldjukon kivül élelmezésben i's részesültek. Közösen főztek és étkeztek. Legfőbb parancsnokuk a janicsár aga, a kinek Stambulban volt székhelye. Ez nevezte ki a várparancsnokot a diszdárt és helyettesét a kiaját. Ezek lóháton jártak, sárga csizmát viseltek és a dolma szövetét, szinét is ékesíthették, illetőleg egyéni Ízlésüket követhették. A janicsárok várkatonaságnak és várőrségnek szánt 500—500 emberén kivül az utóbbi célra még 500 azab is rendeltetett. Ez zsoldos gyalogság volt, s nőtlen legénységből állott agák és reiszek alatt. Hazánkban a török várak őrzésére ezek szintén használtattak. Ezek a janicsársággal állandóan vetekedtek és a várakban úgy szám, mind zsoldra nézve alig álltak hátrább amazoknál, üsemaetekre valának osztva, melyek mindegyikében 4 oda van 40 emberrel. A dsemaet feje az aga, vagy kiajája. Volt nekik reisz, hadnagy tiptjük is. A reisz napi zsoldja 10—15, az agáé 10, a szeredáké, vagy tizedesé 7—9 és az azabé 7 akcsé volt. Fegyverzetük lándzsa, iv, nyil, rövid kard. Fegyelmetlenségük és vadságuk miatt nem voltak oly megbízhatók, mint a janicsárok, azért a vár fő pontja a janicsárokra és a vár körüli helyek az azabokra bízattak. Esztergomban számuk még 1543-ban 500-ról 900-ra emeltetett, mert itt sok sáncmunka volt, mely reájuk bízatott. Továbbá hagyott Szulejmán Esztergomban távozásakor 1000 beslit. Ezek zsoldos lovasok voltak és tulajdonkép testőri szolgálatott tettek. Csakhamar történt távozásuk után, még ugyan azon évben 202 ember az idúfedzinek nevezett lovasokból helyeztetett ide. Ezek századokra vannak osztva, melyeket aga vezet. Kisebb tagosztályok a 20 lovasból álló odák, melynek feje a szeroda. Az agák napi zsoldja 25 — 60, a szerodaké 10—12 az ulúfedzsié 9 akcsé. Híresek valának lovaik jósága és szépségéről, öltözékeik pom-, pájáról, fegyvereik minősége és fegyverforgatásbeli ügyességükről. Támadásuk gyorsasága, hevessége által, melyet iszonyú ordítással kisértek, félelmetessekké váltak. Örült sebességgel rohanó csapatukat rendesen porfelhő takarta, melyből villogó fegyverük fénye, mint a cikázó villám kápráztatott. Mint ügyes íjászok igen biztosan találtak és j oly erősen lőttek, hogy gyakran a páncélt is átI lőtték, volt lándzsájuk is és görbe kardjuk. Viseletük hasonlított a janicsárokéhoz, csakhogy dol! májuk rövid, nadrágjuk szük volt. Mellvédjük és páncéljuk is volt, fejükön ércsisak volt, melynek I csúcsát toll ékesítette. Továbbá képezte a várőrséget 1000 gömüiü, bátorszivűnek nevezett önkéntes lovasság. Dzsemaetekre osztva, melynek feje az aga és kiajája 100 akcsé napi zsolddal, a közlovas 10—12 akcséval. Tehát jobban fizetett lovasság volt mint az ulúfedzsik. Ezek is még ugyanazon évben eltávoztak Esztergomból. Végre Esztergomban maradt helyőrségül 1200 martalosz. Ez nem mozlimekből, hanem délszlávok, magyarországiak és bosnyákokból álló nem rendes létszámú gyalogság volt. Agaik napi 15—20 akcsé zsolddal. A százados — szermáje — 10, a szerodák 6 és a legénység 5 akcsé napi zsolddal. Agaik muzulmánok voltak, a többiek lehettek keresztények is, de híresek a rablás és pusztításról, amire nevük révén is jogosultaknak vélték magukat. Még ez évben számuk 1058-ra esett. Eme hely- vagy várörség csak rövid ideig I maradt az eredeti létszámban. Szulejmán távozván seregével innen, a csatatér is áthelyeztetett és igy vele a nagyobb haderő is. Azonban Esztergom ezentúl is elég tekintélyes helyörséggel birt. Még ugyanazon év szept. hó 20-án és dec. 26-án készült zsoldlajstrom részletes kimutatást nyújt az akkor már itt állandósított helyörségről. Ekkor a várparancsnok volt Musztafa Boszna 80 akcsé napi zsolddal. Helyettese Junisz kiája 30 akcsét kapott. Abdi a kjatib 15 akcsé napi díjjal. Azonban Esztergomban két dizdár szerepelt ez időben, az egyik mint a felső, a másik pedig az alsó váré, melynek legerősebb része a vizitorony volt. Ebben a parancsnokságot Mohamed birta, napi 20 akcsé zsolddal, helyettese Hajden kiája pedig 10 akcsét kapott naponta. Ezek alatt ekkor összesen 500 müstafhisz állott. A műszaki csapatból, mely dsebedsi név alatt ismeretes volt itt, összesen 10 ember. Ezek kötelessége a fegyverek készítése, javítása és a fegyvertárak őrzése. — 50 tüzér. Tisztjük Musztafa napi 30, helyettese Juzsuf 12, és minden tüzér 7—8 akcsé zsolddal. — 5 kovács napi 7—8 akcsé zsolddal. — 40 ember kalkandsi, paiszkovács és fegyvergyáros Redzseb aga parancsnoksága alatt, akinek napi zsoldja 21, embereié pedig 7—8 akcsé volt. Ulufedsi lovasok: Yvadh aga parancsnoksága alatt 202 ember, Kubát aga alatt 100 ember. Azabok: Bálik Musztafa, Durgud, Abdi, és Mohamed agák mindegyik 301 emberrel. Összes szá-