ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-08-30 / 35. szám

Erre ki lett mondva, hogy ezen ügy a legköze­lebbi gyűlés tárgysorozatába föl fog vétetni. Csernoch János kanonok az adóbehajtás körüli hibás eljárás miatt emelt panaszt. A polgár­mester az előfordult hibák okának az adóhivatal munkatorlódását mondja, kijelenti azonban, misze­rint oda fog hatni, hogy ezután ilynemű hibák elő ne forduljanak. Brutsy János a dijnokok ügyében kér intézke­dést. A városi tisztviselők számának szaporításá­nál az volt a cél, hogy a munkát magok a tisztvi­selők végezzék, a dijnokok pedig elbocsájtandók : mindamellett a dijnokok is megvannak s még újak is lettek fölvéve. A polgármester a dijnokok alkalmazását most, midőn még a tervezett gya­kornoki állások nincsenek betöltve s midőn több átmeneti ügy van rendezendő, még szükségesnek tartja. Majd ba a város ügykezelése a rendes mederbe jut s a dijnokok fölöslegessé válnak; gondja lesz rá, hogy elbocsájtassanak. Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsosnak, egészsége helyreállítására négy heti szabadság idő adatott. Karaszek Alfréd számadó őrmesternek a helybeli ezrednél, a város kötelékébe való fölvé­tele kilátásba helyeztetett. A városi reáliskolánál üresedésben lévő ta­nári állásra a tanügyi bizottság javaslatának el­fogadásával Kemény Árpád karcagi gymnasiumi helyettes tanár lett egy évre megválasztottnak kijelentve. Elfogadta a gyűlés a tanácsnak azon javas­latát, a mely szerint a reáliskolánál tandijat a helybeli szülők gyermekei 7 forintot; a helyben lakó, de vidéki szülők gyermekei 12 frtot; a vá­roson kivül lakók 21 frtot fizessenek. Tudomásul vette a gyűlés a reáliskola, va­lamint a belváros területén lévő három elemi iskola beszedett tandijáról beadott kimutatásokat. Ezzel a gyűlés véget ért. HIREK. * Az oltáregylet isteni tisztelete. Az »Oltaregylet« szokásos imádását szept. hő 13-án fogja a vízivárosi zárda templomában megtartani. Reggel } I 2 1 órakor ünnepies sz. mise. mely alatt az Oltáriszentség nyilvános imádásra tétetik ki. 8, 9 és 10 órakor sz. misében vehetnek részt az ájtatos hivek. Délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * Az esztergomi fökáptalan a zobori ün­nepélyen. A nyitrai zobor-hegy millenáris ünnep­ségén az esztergomi főkáptalant dr. Roszival Ist­ván és Venczel Antal kanonokok fogják képvi­selni. * Egyházi zene. Aug. hő 30-án vasárnap a Bazilikában tartandó isteni tisztelet alkalmával a főszékesegyházi ének és zenekar a következő egyházi énekeket adja elő : Haydn Michael miséje. Graduale. Angelis suis Deus mandavit. Endler F.-től Offertorium. Steit Angelus .lusta Arom Templi Reutter N.-től. * Bérmálás. Szeptemberben az esztergomi főegyházmegye következő plébániáin lesz bérmálás: Szeptember 6-an Majthény, 7-én Alsó-Korompa, 8-án Nagyszombat, 9-én Zavar. 13-án Hédervár, 14-én Zámoly, 19-én Szénavár, 20-án Szebeléb, 21-én Hont-Nádas, 22-én Hont-Bessenyőd, 23-án Alsó-Szemeréd, 24-én Ipolyság, 26-án Drégelypa­lánk, 27-én Ipoly-Nyék. * Az egyház jótékonysága Esztergomban. A legutolsó gyerek is tudja Esztergomban, hogy az itteni szegények mennyi jótéteményben része- ! sülnek az egyház részéről. Eltekintve attól, hogy a fökáptalan télen-nyáron nyolcvan darab kenye­ret osztat ki naponkint a szegények között, hogy télen a népkonyhát, mint a városi rendőrkapi­tány legjobban tudja, a fökáptalan majdnem egye­dül tartja fönn, hogy csak a helybeli szegények gyógyszereire költ évenkint körülbelül 600 frtot, hetenkint pedig állandóan tetemes összeget oszt ki, a sz. Vincze és sz. Erzsébet egyleteket, külö­nösen pedig az előbbit adományaiból tartja fön, még azonkívül is ezereket tesz ki (" l 'A* It mit a helybeli szegények között oszt ki segély cimén. Tandíj, ház­bér, temetés és általában minden szükség idején ott találjuk a helybeli főkáptalant a sz. Benedek-ren­diek székházát, a ferencesek kolostorát, a papnövel­dét és az egész papságot adományaival, úgy hogy bát­ran mondhatjuk, hogy Esztergom lakosságának jó­kora része meg sem élhetne a segély nélkül. Ezt tudja Esztergomban mindenki s mi nem is foglalkoz- I nánk ez ügygyei, ha Esztergom vármegyének hi­vatalos lapja legutóbbi számában egy részeg csa­vargóval nem szidatná az esztergomi papságot s mellesleg még- a váci püspököt, sőt az egri érse­ket is, hogy ennek a részeg csavargónak állítólag nem adtak semmit. Azt tudjuk, hogy az ily részeg csavargónak szavára nem adnak az okos embe­rek semmit, de kérdezzük vármegyénknek vezérlő köreit, hogyan jut hozzá az esztergomi papság, hogy azt az ő lapjuk szidalmazza és rágalmazza? Vagy talán tetszik ez a dolog a vármegye vezérlő köreinek ? Ha igen, a papság is majd tudomásul veszi. Az esztergomi helyettes anyakönyvvezető pedig, ki folyton jajgat, hogy nem győzi a sok munkát, de a mellett ráér lapot szerkeszteni és szidni a papokat, jobban teszi, ha hallgat, ha már nincs benne annyi férfias őszinteség, hogy nyiltan beismerné ő maga is, mennyi jótétemény­ben részesült az egyház részéről. Ha az ő szivé­ből ki is veszett a hála érzete, az azt bizonyító okmányok nem vesztek el s ugy tudjuk, hogy egyik élő bizonysága a fia is, a ki annak idején a budapesti központi papnevelő intézetnek bő­kezűségéből végezte egyetemi tanulmányait. Egyéb­kint megjegyezzük, hogy Esztergom városának szegényei legjobban megbánnák, ha a papság ily I bánásmód után jótékonyságával más felé fordul­na; de nagyon megjárná az esztergomi helyettes anyakönyvvezető is, ha az elmaradt segélyekért őt okoznák a szegények. Egyúttal pedig azok a papok is vessenek magukra, a kik ily lapokat járatván, saját pénzökkel fizetik rágalmazásukat. Nem irigyeljük izlésöket. * Lajos napja. Egész csendben mult el vá­rosunkban az egykor zajos Lajos napja. Csak az ünneplőknél volt egy kis élet, a gratulánsok egy­más kezébe adták a kilincset. Sokan keresték fel Rajner Lajos kanonokot, Maiina Lajos polgármes­tert, Mattyasovszky Lajost Perger Lajost, Okányik Lajost, Thuránszky Lajost, stb. Maiina Lajosnál a városi tisztikar, Mattyasovszky Lajosnál pedig a katk. kör tisztikara testületileg tisztelgett. * A pannonhalmi ünnepély. Országos jelentőségű volt a pannonhalmi ezredéves állami ünnep, melylyel egyúttal a Sz. Benedek-rend millenáris ünneplése is egybe .volt kapcsolva. Asztrik szelleme sugárzott újra Magyarországra, | s az ünnep fénye, lefolyása csak újra bebizonyí­totta azon történeti axiómát, hogy Sz. Benedek , rendje búban és örömben ott állott a nemzet és trón mellett. Esztergom szintén fényesen járult az ünnep emeléséhez, amennyiben főgymnáziumunk igazgatója Vojnits Döme a főapát ünnepi meg­nyitója után, költői szárnyalású történeti adatok­ban gazdag beszédben emlékezett meg arról az önfeláldozó munkásságról és múltról, a melyet Sz. Benedek rendje nemzeti szellemünk fejlesz­tésére s kultúránkra gyakorolt. A beszéd nagy hatást keltett, s a közönség szűnni 'alig akaró tapssal s éljennel jutalmazta a szónokot, kit való­ságos ovációval vettek körül az ünnepélyen meg­jelent notabilitások. * Főegyházmegye személyzetéből. Drogéi Pál saját kérelmére a hont-pereszlényi plébániától felmentetett és Moharára tétetett administrátori minőségben, Nagy Géza pedig Moharáről helyezte^ tett át ugyancsak administrátori minőségben Hont­Pereszlényre. Pápay Gyula Diószegre küldetett káplánnak, Kryvald Ottó diószegi káplán egész­sége helyreállítása végett néhány hónapra szabad­ságoltatott. Hantos Ferenc, ki eddig Zichy Géza j gróf házában nevelősködött, Budapestre küldetett | a ferencvárosi Mária intézetbe, mint lelkész és hitoktató. * Halálozás. Egy vitéz katona hagyta itt kedden az életet, őszinte részvéttel értesült min­denki, ki ismerte, Baumholtzer Gyula, cs. és kir. ezredes haláláról. Bajtársai a hős és szigorú ka­tonát, neje az áldott lelkű férjet vesztette el benne. Amilyen vitéz volt egykor a harcmezőn és amilyen kötelességtudó volt pályáján, oly odaadó, gyengéd és szerető volt övéihez. Ä megboldogult 1833-ban, j Prsemiczlben (Lengyelország) született. Három had­járatban, az olaszországi, porosz-osztrák és bosz- ! niai háborúban vett részt. Custozzánál különö­sen kitűnt. Kétszer sebesült meg súlyosan. Katonai erényei révén egymásután ment előre a rangban, s a király is többször tüntette ki érdemrenddel, i Esztergomba a hetvenes évek elején mint kapitány j ; került, a boszniai hadjárat után őrnagy lett s a ; 80-as évek elején alezredes, majd nyugalmazása­kor ezredes. Két éve súlyos idegbaj vett a nyu­galmazott ezredesen erőt s ez idő óta folyton gyöngélkedett. Tavaly nyáron gyógykezeltette ma­gát Budán, de már ekkor előre volt látható, hogy baja gyógyithatlan. Szerető neje folyton betege mellett volt s önfeláldozó ápolással könnyítette hátralevő napjait. Temetése csütörtökön kato­nai gyászpompával, a város és megye képvi­selőinek, nagyszámú közönség részvétével ment végbe. Haláláról a család a következő gyászjelen­tést adta ki: Özv. Baumholtzer Gyuláné, szül. Merényi Vilma fájdalomtól lesújtott szivvel jelenti a maga, valamint alulírottak nevében is, hőn szeretett, felejthetetlen jó férje Baumholtzer Gyula cs. és kir. nyug. ezredes úrnak, a hadi éremmel díszített katonai érdemkereszt, a 11-ik osztályú tiszti szolgálati jelvény és a hadi érem tulajdono­sának f. hó 25-én déli 12 órakor, életének 64. évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szent­ségének ájtatos felvétele után történt gyászos el­hunytát. Á drága elköltözött földi maradványai f. hó 27-én délután 3 órakor fognak a kir. városi sírkertben levő sírboltban örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 27-én reggel 9 órakor fog a belvárosi plébánia­templomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, [896. aug. 25. Örökké áldott legyen emléke! — Őzv. Baumholtzer Angela mint mostoha-anya. Baumholtzer Michaella, férj. Auer Ferencné mint mostoha-nővér. Özv. Merényi Ferencné mint anyós. Póka Gyuláné, szül. Merényi Ella^ mint sógornő. Póka Gyula, Auer Ferenc mint sógorok. * A központi választmány ülése. Esztergom vármegye központi választmánya szeptember 2-án délelőtt 10 órakor a megyeházán ülést tart. Tár­gya a képviselőválasztók névjegyzéke ellen beérke­zett reklamációk megvizsgálása s felülbírálása. * Vihar. E hó 22-én, szombat este óriási vihar volt városunk és környékén. A délutáni rek­kenő hőség előre jelezte, hogy van valami kitörő­ben a levegőben. Mindegyre borultabb lett az ég, mikor egyszerre 9 óra felé kitört a vihar. Re­csegve hullottak alá a háztetőkről a cserepek, zsindelyek. A szél terebélyes fákat gyökerestől rántott ki, vagy tört széjjel. A szélviharral vegyes esőben itt-ott tojás-nagyságú jégdarabok is estek, melyek különösen az ablaktáblákban tettek nagy kárt. A dühöngő orkán pusztítását meg-meg vilá­gították a három oldalról is cikázó villámok, me­lyek a városon kivül sok fában okoztak kárt. A jég a városban nem igen esett, de a varoson kí­vüli szőlőkben, gyümölcsben és veteményekben óriási kárt tett. A vihar az egész megye terüle­tére kiterjedt. Különösen Dorog, Bajna, Sárisáp, Epöl, Pilis-Maróth szenvedtek sokat. A vihar út­ban találta katonáinkat is, kik éppen éjjeli had­gyakorlatot tartottak. Több katona súlyosan meg­sebesült. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a vihar késő este történt, midőn már kiki meghúzódhatott hajlékában és nem nappal, mikor a lezuhanó cserepek, üvegek, gerendák emberélet­ben nagyobb kárt tettek volna. A városba vezető országutakon fekvő öreg fák ritka kivétellel mind meg vannak rongálva. Nagy a kétségbeesés a nép között, mely annyira sújtva van a millennáris esz­tendőben rossz terméssel, viharokkal, folytonos esőzésekkel és rossz időjárással. * Kitüntetett tanitó. Lélek Péter nagylaki tanitót ő felsége 52 éves tanitói jubileuma alkal­mával a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetett veterán tanítónak városunkban is nagy számü rokonsága van. * Iskolaszéki gyűlés. A városi iskolaszék aug. 24-én délután ülést tartott, melyben kimon­dotta, hogy a jövő tanévre a beiratások szept. 5., 6. és 7-én lesznek, 8-án pedig »Veni Sancte* tartatik. A belvárosi leányiskolánál két tanítónő­nek az osztályokban való indokolt fölcserélése elhatároztatott. Kimondotta az iskolaszék, hogy a tornatanitást a jövő tanévtől kezdve, minden tanitó a saját tanítványainál fogja végezni s kü­lön tornatanitót nem alkalmaz. A népiskolai tan­tervben megkívánt tornatanitásra minden tanitó képesítve van; a mennyit ott tanítani kell e téren, azt nálunk ép úgy elvégezhetik a tanitók, amint elvégezik a főváros iskoláinál, a hol szinte nem kívántatik külön képesítés ; s ezt ugy tudjuk taní­tóink szivesen meg is teszik. A gyümölcs-ker­tészet tanításával megbízta az iskolaszék Lie­sauer Sándor tanitót, kinek e téren már gya­korlata és képesítése van. E végből fölkéri az iskolaszék a városi tanácsot, hogy a város majorja melletti faiskola kertet, a major tágas udvarából egy részt hozzáadva, jelzett célra használhatóvá tétesse, s azt az iskolának átengedje. E közhasznú

Next

/
Oldalképek
Tartalom