ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-08-30 / 35. szám

Erre ki lett mondva, hogy ezen ügy a legközelebbi gyűlés tárgysorozatába föl fog vétetni. Csernoch János kanonok az adóbehajtás körüli hibás eljárás miatt emelt panaszt. A polgármester az előfordult hibák okának az adóhivatal munkatorlódását mondja, kijelenti azonban, miszerint oda fog hatni, hogy ezután ilynemű hibák elő ne forduljanak. Brutsy János a dijnokok ügyében kér intézkedést. A városi tisztviselők számának szaporításánál az volt a cél, hogy a munkát magok a tisztviselők végezzék, a dijnokok pedig elbocsájtandók : mindamellett a dijnokok is megvannak s még újak is lettek fölvéve. A polgármester a dijnokok alkalmazását most, midőn még a tervezett gyakornoki állások nincsenek betöltve s midőn több átmeneti ügy van rendezendő, még szükségesnek tartja. Majd ba a város ügykezelése a rendes mederbe jut s a dijnokok fölöslegessé válnak; gondja lesz rá, hogy elbocsájtassanak. Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsosnak, egészsége helyreállítására négy heti szabadság idő adatott. Karaszek Alfréd számadó őrmesternek a helybeli ezrednél, a város kötelékébe való fölvétele kilátásba helyeztetett. A városi reáliskolánál üresedésben lévő tanári állásra a tanügyi bizottság javaslatának elfogadásával Kemény Árpád karcagi gymnasiumi helyettes tanár lett egy évre megválasztottnak kijelentve. Elfogadta a gyűlés a tanácsnak azon javaslatát, a mely szerint a reáliskolánál tandijat a helybeli szülők gyermekei 7 forintot; a helyben lakó, de vidéki szülők gyermekei 12 frtot; a városon kivül lakók 21 frtot fizessenek. Tudomásul vette a gyűlés a reáliskola, valamint a belváros területén lévő három elemi iskola beszedett tandijáról beadott kimutatásokat. Ezzel a gyűlés véget ért. HIREK. * Az oltáregylet isteni tisztelete. Az »Oltaregylet« szokásos imádását szept. hő 13-án fogja a vízivárosi zárda templomában megtartani. Reggel }

I

2

1 órakor ünnepies sz. mise. mely alatt az Oltáriszentség nyilvános imádásra tétetik ki. 8, 9 és 10 órakor sz. misében vehetnek részt az ájtatos hivek. Délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * Az esztergomi fökáptalan a zobori ünnepélyen. A nyitrai zobor-hegy millenáris ünnepségén az esztergomi főkáptalant dr. Roszival István és Venczel Antal kanonokok fogják képviselni. * Egyházi zene. Aug. hő 30-án vasárnap a Bazilikában tartandó isteni tisztelet alkalmával a főszékesegyházi ének és zenekar a következő egyházi énekeket adja elő : Haydn Michael miséje. Graduale. Angelis suis Deus mandavit. Endler F.-től Offertorium. Steit Angelus .lusta Arom Templi Reutter N.-től. * Bérmálás. Szeptemberben az esztergomi főegyházmegye következő plébániáin lesz bérmálás: Szeptember 6-an Majthény, 7-én Alsó-Korompa, 8-án Nagyszombat, 9-én Zavar. 13-án Hédervár, 14-én Zámoly, 19-én Szénavár, 20-án Szebeléb, 21-én Hont-Nádas, 22-én Hont-Bessenyőd, 23-án Alsó-Szemeréd, 24-én Ipolyság, 26-án Drégelypalánk, 27-én Ipoly-Nyék. * Az egyház jótékonysága Esztergomban. A legutolsó gyerek is tudja Esztergomban, hogy az itteni szegények mennyi jótéteményben része- ! sülnek az egyház részéről. Eltekintve attól, hogy a fökáptalan télen-nyáron nyolcvan darab kenyeret osztat ki naponkint a szegények között, hogy télen a népkonyhát, mint a városi rendőrkapitány legjobban tudja, a fökáptalan majdnem egyedül tartja fönn, hogy csak a helybeli szegények gyógyszereire költ évenkint körülbelül 600 frtot, hetenkint pedig állandóan tetemes összeget oszt ki, a sz. Vincze és sz. Erzsébet egyleteket, különösen pedig az előbbit adományaiból tartja fön, még azonkívül is ezereket tesz ki (" l 'A* It mit a helybeli szegények között oszt ki segély cimén. Tandíj, házbér, temetés és általában minden szükség idején ott találjuk a helybeli főkáptalant a sz. Benedek-rendiek székházát, a ferencesek kolostorát, a papnöveldét és az egész papságot adományaival, úgy hogy bátran mondhatjuk, hogy Esztergom lakosságának jókora része meg sem élhetne a segély nélkül. Ezt tudja Esztergomban mindenki s mi nem is foglalkoz- I nánk ez ügygyei, ha Esztergom vármegyének hivatalos lapja legutóbbi számában egy részeg csavargóval nem szidatná az esztergomi papságot s mellesleg még- a váci püspököt, sőt az egri érseket is, hogy ennek a részeg csavargónak állítólag nem adtak semmit. Azt tudjuk, hogy az ily részeg csavargónak szavára nem adnak az okos emberek semmit, de kérdezzük vármegyénknek vezérlő köreit, hogyan jut hozzá az esztergomi papság, hogy azt az ő lapjuk szidalmazza és rágalmazza? Vagy talán tetszik ez a dolog a vármegye vezérlő köreinek ? Ha igen, a papság is majd tudomásul veszi. Az esztergomi helyettes anyakönyvvezető pedig, ki folyton jajgat, hogy nem győzi a sok munkát, de a mellett ráér lapot szerkeszteni és szidni a papokat, jobban teszi, ha hallgat, ha már nincs benne annyi férfias őszinteség, hogy nyiltan beismerné ő maga is, mennyi jótéteményben részesült az egyház részéről. Ha az ő szivéből ki is veszett a hála érzete, az azt bizonyító okmányok nem vesztek el s ugy tudjuk, hogy egyik élő bizonysága a fia is, a ki annak idején a budapesti központi papnevelő intézetnek bőkezűségéből végezte egyetemi tanulmányait. Egyébkint megjegyezzük, hogy Esztergom városának szegényei legjobban megbánnák, ha a papság ily I bánásmód után jótékonyságával más felé fordulna; de nagyon megjárná az esztergomi helyettes anyakönyvvezető is, ha az elmaradt segélyekért őt okoznák a szegények. Egyúttal pedig azok a papok is vessenek magukra, a kik ily lapokat járatván, saját pénzökkel fizetik rágalmazásukat. Nem irigyeljük izlésöket. * Lajos napja. Egész csendben mult el városunkban az egykor zajos Lajos napja. Csak az ünneplőknél volt egy kis élet, a gratulánsok egymás kezébe adták a kilincset. Sokan keresték fel Rajner Lajos kanonokot, Maiina Lajos polgármestert, Mattyasovszky Lajost Perger Lajost, Okányik Lajost, Thuránszky Lajost, stb. Maiina Lajosnál a városi tisztikar, Mattyasovszky Lajosnál pedig a katk. kör tisztikara testületileg tisztelgett. * A pannonhalmi ünnepély. Országos jelentőségű volt a pannonhalmi ezredéves állami ünnep, melylyel egyúttal a Sz. Benedek-rend millenáris ünneplése is egybe .volt kapcsolva. Asztrik szelleme sugárzott újra Magyarországra, | s az ünnep fénye, lefolyása csak újra bebizonyította azon történeti axiómát, hogy Sz. Benedek , rendje búban és örömben ott állott a nemzet és trón mellett. Esztergom szintén fényesen járult az ünnep emeléséhez, amennyiben főgymnáziumunk igazgatója Vojnits Döme a főapát ünnepi megnyitója után, költői szárnyalású történeti adatokban gazdag beszédben emlékezett meg arról az önfeláldozó munkásságról és múltról, a melyet Sz. Benedek rendje nemzeti szellemünk fejlesztésére s kultúránkra gyakorolt. A beszéd nagy hatást keltett, s a közönség szűnni 'alig akaró tapssal s éljennel jutalmazta a szónokot, kit valóságos ovációval vettek körül az ünnepélyen megjelent notabilitások. * Főegyházmegye személyzetéből. Drogéi Pál saját kérelmére a hont-pereszlényi plébániától felmentetett és Moharára tétetett administrátori minőségben, Nagy Géza pedig Moharáről helyezte^ tett át ugyancsak administrátori minőségben HontPereszlényre. Pápay Gyula Diószegre küldetett káplánnak, Kryvald Ottó diószegi káplán egészsége helyreállítása végett néhány hónapra szabadságoltatott. Hantos Ferenc, ki eddig Zichy Géza j gróf házában nevelősködött, Budapestre küldetett | a ferencvárosi Mária intézetbe, mint lelkész és hitoktató. * Halálozás. Egy vitéz katona hagyta itt kedden az életet, őszinte részvéttel értesült mindenki, ki ismerte, Baumholtzer Gyula, cs. és kir. ezredes haláláról. Bajtársai a hős és szigorú katonát, neje az áldott lelkű férjet vesztette el benne. Amilyen vitéz volt egykor a harcmezőn és amilyen kötelességtudó volt pályáján, oly odaadó, gyengéd és szerető volt övéihez. Ä megboldogult 1833-ban, j Prsemiczlben (Lengyelország) született. Három hadjáratban, az olaszországi, porosz-osztrák és bosz- ! niai háborúban vett részt. Custozzánál különösen kitűnt. Kétszer sebesült meg súlyosan. Katonai erényei révén egymásután ment előre a rangban, s a király is többször tüntette ki érdemrenddel, i Esztergomba a hetvenes évek elején mint kapitány j ; került, a boszniai hadjárat után őrnagy lett s a ; 80-as évek elején alezredes, majd nyugalmazásakor ezredes. Két éve súlyos idegbaj vett a nyugalmazott ezredesen erőt s ez idő óta folyton gyöngélkedett. Tavaly nyáron gyógykezeltette magát Budán, de már ekkor előre volt látható, hogy baja gyógyithatlan. Szerető neje folyton betege mellett volt s önfeláldozó ápolással könnyítette hátralevő napjait. Temetése csütörtökön katonai gyászpompával, a város és megye képviselőinek, nagyszámú közönség részvétével ment végbe. Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Baumholtzer Gyuláné, szül. Merényi Vilma fájdalomtól lesújtott szivvel jelenti a maga, valamint alulírottak nevében is, hőn szeretett, felejthetetlen jó férje Baumholtzer Gyula cs. és kir. nyug. ezredes úrnak, a hadi éremmel díszített katonai érdemkereszt, a 11-ik osztályú tiszti szolgálati jelvény és a hadi érem tulajdonosának f. hó 25-én déli 12 órakor, életének 64. évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. Á drága elköltözött földi maradványai f. hó 27-én délután 3 órakor fognak a kir. városi sírkertben levő sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 27-én reggel 9 órakor fog a belvárosi plébániatemplomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, [896. aug. 25. Örökké áldott legyen emléke! — Őzv. Baumholtzer Angela mint mostoha-anya. Baumholtzer Michaella, férj. Auer Ferencné mint mostoha-nővér. Özv. Merényi Ferencné mint anyós. Póka Gyuláné, szül. Merényi Ella^ mint sógornő. Póka Gyula, Auer Ferenc mint sógorok. * A központi választmány ülése. Esztergom vármegye központi választmánya szeptember 2-án délelőtt 10 órakor a megyeházán ülést tart. Tárgya a képviselőválasztók névjegyzéke ellen beérkezett reklamációk megvizsgálása s felülbírálása. * Vihar. E hó 22-én, szombat este óriási vihar volt városunk és környékén. A délutáni rekkenő hőség előre jelezte, hogy van valami kitörőben a levegőben. Mindegyre borultabb lett az ég, mikor egyszerre 9 óra felé kitört a vihar. Recsegve hullottak alá a háztetőkről a cserepek, zsindelyek. A szél terebélyes fákat gyökerestől rántott ki, vagy tört széjjel. A szélviharral vegyes esőben itt-ott tojás-nagyságú jégdarabok is estek, melyek különösen az ablaktáblákban tettek nagy kárt. A dühöngő orkán pusztítását meg-meg világították a három oldalról is cikázó villámok, melyek a városon kivül sok fában okoztak kárt. A jég a városban nem igen esett, de a varoson kívüli szőlőkben, gyümölcsben és veteményekben óriási kárt tett. A vihar az egész megye területére kiterjedt. Különösen Dorog, Bajna, Sárisáp, Epöl, Pilis-Maróth szenvedtek sokat. A vihar útban találta katonáinkat is, kik éppen éjjeli hadgyakorlatot tartottak. Több katona súlyosan megsebesült. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a vihar késő este történt, midőn már kiki meghúzódhatott hajlékában és nem nappal, mikor a lezuhanó cserepek, üvegek, gerendák emberéletben nagyobb kárt tettek volna. A városba vezető országutakon fekvő öreg fák ritka kivétellel mind meg vannak rongálva. Nagy a kétségbeesés a nép között, mely annyira sújtva van a millennáris esztendőben rossz terméssel, viharokkal, folytonos esőzésekkel és rossz időjárással. * Kitüntetett tanitó. Lélek Péter nagylaki tanitót ő felsége 52 éves tanitói jubileuma alkalmával a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetett veterán tanítónak városunkban is nagy számü rokonsága van. * Iskolaszéki gyűlés. A városi iskolaszék aug. 24-én délután ülést tartott, melyben kimondotta, hogy a jövő tanévre a beiratások szept. 5., 6. és 7-én lesznek, 8-án pedig »Veni Sancte* tartatik. A belvárosi leányiskolánál két tanítónőnek az osztályokban való indokolt fölcserélése elhatároztatott. Kimondotta az iskolaszék, hogy a tornatanitást a jövő tanévtől kezdve, minden tanitó a saját tanítványainál fogja végezni s külön tornatanitót nem alkalmaz. A népiskolai tantervben megkívánt tornatanitásra minden tanitó képesítve van; a mennyit ott tanítani kell e téren, azt nálunk ép úgy elvégezhetik a tanitók, amint elvégezik a főváros iskoláinál, a hol szinte nem kívántatik külön képesítés ; s ezt ugy tudjuk tanítóink szivesen meg is teszik. A gyümölcs-kertészet tanításával megbízta az iskolaszék Liesauer Sándor tanitót, kinek e téren már gyakorlata és képesítése van. E végből fölkéri az iskolaszék a városi tanácsot, hogy a város majorja melletti faiskola kertet, a major tágas udvarából egy részt hozzáadva, jelzett célra használhatóvá tétesse, s azt az iskolának átengedje. E közhasznú