ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-08-23 / 34. szám

kr. Iványi (iéza 60 kr. Laiszky János 50 kr. Drax- j ler Ferenc 50 kr. Csányi Ferenc, Vichor József, j N. N , N. N., Weisz Kálmán 50—50 kr. Fülöp ! János, Krechnvák Ferenc. Balogh János. Fricz I György 40—40* kr. N. N. 30 kr. N. N. 30 kr. N. N. 20 kr. N. N. 20 kr. N. N. 20 kr. N. N. 20 kr. N. N. 10 kr. N. N. 10 kr. — Fogadják a nemes­szivü adakozók egyesületünk hálás köszönetét. Pelczmann László, e. háznagy. * Űj vendéglő. Jó nevű vendéglősünk Liszkay, e hó 15. és 16-án nyitotta meg uj vendéglőjét »Esztergom városához « Két napon át játszott Laka­tos Nándor komáromi zenész kitűnő bandája, melynek hangjai mellett mulattak igen számosan. * Áttérés. Osváth Andor városi tisztviselő bejelentette a református egyházból való kilépé­sét. E napokban teszi le a róm. kath. hitvallást. * Az új kapitányi helyettes. Folyó hó 20-án kezdte meg Niedermann József rendőr-kapitány hosszabb ideig tartó szabadságát, ez idő alatt Kollár Károly városi tanácsos helyettesíti őt. * Tűz. Garam-Sz.-Görgyön e hó 17-én tűz pusztított el 6 házat és egyéb melléképületeket. * Mi a neve a kerékpárnak Chinában % A német kétkeréknek, »Tritt-rad«-nak, a francia [ Velocipedes, Celeriferes, »Bicycles«-nek a flamandi »Snell-Wiel«-nek a splanyol »machina«-nak mondja a kerékpárt, de legérdekesebben a chinai keresz­telte el ez újkori találmányt. Ugyanis ott a velo- , cipedet »Yang« nak mondják, a mi annyit tesz, mint »az idegenek lova« vagy «Feitschai« a neve,, magyarul »a repülő gép« ; mások megint »Tru­tyan«-nak hívják, ami annyit jelent, mint »a magá­tól szaladó kocsi.« * A hesszeni légy ellen való védekezés ügyében a m. kir. földm. miniszter körrendeletben szóllitotta föl az összes törvényhatóságokat, hogy abban az esetben, ha ez a kártékony rovar a f. évben nagyobb mennyiségben lépett volna föl, a csalogató vetések alkalmazásának módját a vár- I megye gazdaközönségének a legkiterjedtebb alak­ban sürgősen tudomására hozzák és intézkedjenek a végből, hogy ezt a védekezési eljárást pontosan j végre is hajtsák. Esztergom ezredéves múltjából. VI. Törökvilág Esztergomban. Az esztergomi szandsákbégek. Piri idejében 1584-ben Kielmann András, Komárom kapitánya neki rontott Esztergomnak, de a törökök hősiesen megküzdöttek vele, őt visszaűzték Komáromba. Ekkor kivált kitüntette magát vitézségével Bajezid, akit Piri a jutalma­zásra ajánlott, aminek következtében 6500 és 3000 akcsét érő timárt kapott. Ugyanekkor vitéz­kedett Syefer bin Cserkesz is, aki Piri ajánlatára 3000 akcsé jövedelmű timárt kapott. A harmadik ez alkalomból kitüntetett Haszán bin Abdallach volt, akinek 3000 akcsé jutalom adatott. Ugyanő megjutalmaztatta a dévényi hőst, Sabant, 2000 ! akcsé díjjal, mert ez is elszántan harcolt Kiel­mann ellen. Edrisz, ki mint esztergomi szandsákbég 1590. 1 előtt kormányzott. Tőle nyert ajánlatra Mummi bin Musztafa dicséretes cselekedeteiért 1200 akcsé jutalmat kapott. Szokolovics Mém említtetik 1590-ben mint Esztergom bégje, aki Thurzó Györgyöt és az ér­sekújvári örséget közel Esztergomhoz megtámadta. Ekkor Zay Andrást és Lőrincet, Jakusich Imrét, Pesti Zsigmondot, Hagymásy Kristófot, Zákonyi Jánost és Huszár Mátyást fogságba ejtette, sok vi­téz katonát megölt, ügy hogy maga Thurzó is alig tudott futással menekülni. Mohammed, második e néven az esztergomi bégek sorában. Neki szintén alkalma nyilt a derék Mummi bin Musztafát jutalomra előterjeszteni, mert a íiskusbeli vagyon behajtása körül nagy érdemeket szerzett, minek fejében 1591. okt. ha­vában 1000 akcsé jutalmat nyert. AU, az évek hosszú során át volt alkal­mazva Esztergomban és már magas korban vette át a szandsákot. A harcmezőn elaggott férfiúnak itt jutott a legdicsőbb alkalom hősi erényei fel­tüntetésére. 1595. jun. 21-én Mansfeld Károly her­ceg Esztergom megvívására oly váratlanul érke­zett, hogy Ali bég nem volt hon s így ezer em­berével a várból kirekedt, de szerencsésen nagy viadallal a Dunán átkelve, a várba mégis beju­tott. 21-én Mansfeld a rácok városát felgyújtotta, amivel a lakosságban és a várőrségben rémületet okozzon. Már 24-én a Szent-Tamás hegyén levő erődítmény is az ostromlók kezébe jutott, amely hegyről erősen ágyúztak a várba. 26-án kilopóz­kodik Ali udvarmestere a keresztények tábo­rába, ott különféle ürügyek alatt a fővezér köze­lébe jut és ezt, vagy pedig Pálffy grófot akarta megölni, de saját életével lakolt. Ali annak biztos reményében volt, hogy Mihalidszlü Ahmet budai pasa Esztergom felszabadítására mindent el fog követni. Juh 25-én 16,000 ember érkezett Budá­ról a várnak felmentésére, azonban ezeket az os­tromló sereg oly vitézül támadta meg, hogy tekin­télyes része levágatott, a többi pedig vad futással menekült Buda felé. Ily előzmények után jul. hó 30-án Mansfeld felszólittatá Alit, adná át a várat s akkor szabadon és védelem mellett távozhat el a várőrség. Mire a bég, kinek hófehér szakálla igen tiszteletreméltó alakot kölcsönzött, szerényen, de Öntudatosan imígy válaszolt: Nincs szándéká­ban a legcsekélyebb kövét a várnak sem átadni, mert meg van győződve, hogy sem a nagyhatalmú szultán, sem pedig Sinan pasa öt segítség nélkül nem hagyják. Ha azonban ez meg nem történnék, ő az ősz haját, melyet itt a várban szerzett, be­csülettel és tisztelettel kivánja a sirba vinni, Nem akarja magát sem ama büntetésnek kitenni, me­lyet olyanok érdemelnek, akik várakat feladnak, de nem is akar ő szultánjához hírtelen lenni. Ali eme határozott válasza következtében annál erélyesebben folyt az ostromlás műve. Aug. 3-án rohamot intéztek a Víziváros ellen, melyet délután 3 óráig bevettek. Hogy ebben a város­részben az ostromlók el ne. helyezkedhessenek, Ali tüzes golyókkal ezt meggyujtatá. A tűz annál is nagyobb mértékben terjedt, mert a törökök sok helyen lőport hintettek el. Aug. hó 4-én, Vízivá­ros elfoglalása után következő napon kölcsönösen 70 ember tüzadása mellett Burgan őrgróf ismét tárgyalásra felkérte Alit. Ez a városon kivül ment végbe. Ali a vár feladása iránt tett felszólításra ismét határozott választ, adott. Tekintve az ő ma­gas korát, a fejedelmének adott esküjét, elhatá­rozta magát, hogy az utolsó emberéig lovagiasan védeni fogja a várat, kerüljön bár életébe is. Aug. 7-én a vitéz Ali befejezte hősies életét, 82-ik évében. Ágyűgolyó leszakította egyik karját, ami­nek következtében csakhamar meghalt, magában a várban temették el őt. Még szept. 2-ig hősiesen küzdöttek a benlevők. de magukat tovább tartani képtelenek lévén, a várat átadták. Szejjid Redseb 1601-ben tartotta kezében az esztergomi szandsákbégi hatalmat, de nem Eszter­gomban lakott, mert ezt a keresztények bírták. Fel van jegyezve róla, hogy ez évben 1200 akcsé zsebpénzt kapott. Különben az esztergomi szandsák nem va­lami irigylendő jövedelmű állás volt; az 1619. évi feljegyzés szerint a szigetvári 616 ezer akcsét. a szemendrei 548 ezret hozott, az esztergomi pedig 210 ezret jövedelmezett. Sőt azon lajstromból ki­tűnik, hogy ez volt a legcsekélyebb jövedelmű szandsákbégi állás, azért nem csoda, ha olykor zsebpénzt is juttatott számára a magas porta. | Szejjid Bedseb basa az 1601-ben szept. 20-án Székesfehérvárott szenvedett vereség áldozatává j lett, melynek megtorlására 18 szandsákbég között i ő is fejét vesztette. 1595-től 1605-ig, midőn Esztergom a keresz- J tények kezében volt, Szejjid bégen kivül ezekről mitsem tudunk. Midőn pedig 1605-ben a török könnyűszerével ismét Esztergom urává lőn, e tiszt­ség újra betöltetett. Az eme korban kormányzó szandsákbégek közül névleg egyet sem mutatha­tunk be, de ismeretesek róluk a következők: j Midőn Szokolovics Mehmet pasa, hadvezér, Esz­tergomot 1605-ben kézre kerítette, azt igen ron­gált állapotban találta, azért elrendelte, hogy Ali pasa vegye át és gondoskodjék arról, hogy a bég j felügyelete alatt a vár bástyái kijavíttassanak. E [ célra az 1594. április 27-én leégett főtemplom óriási falai és más egyéb monumentális épület elég anyagot nyújthatott. 1663-ban a bég Érsekújvár alatt főnökével, ! Vezir Szári Huszajn budai pasával együtt harcolt és részt vett annak diadalmas bevételében. Az esztergomi utolsó szandsákbég a várnak 1683. okt. 28-án keresztény kézbejutásával fejezte ' : be hivataloskodását. Áldozatává lett-e a vár os­tromlásánál volt véres küzdelemnek, vagy ezt túl- [ élte-e? nem ismeretes. Az esztergomi bégek száma hihetőleg nagyobb J volt 14-nél. Bizonyára a szorgalmas kutatás még j többnek nevét is fogja felderíthetni. A szandsákbég alatt az alajbég állott, aki helyettese volt a bégnek. A katonai tisztségekben, rangban utána állott a cseribasi (százados),' ez után a szürüdsi hasi (hadnagy) és a szűbasi. E tisztségeket a szandsákbég tetszés szerint a nagyobb hűbérbirtokkal, ziamettel — birok között osztja szét. A 20,000 akcsé jövedelemnél többel rendel­kező hűbéres lovaskatonát —- zaimot — mind a szűbasi cim illeti meg. Amelyik bégnek tetszett, külön kajmakámot is tartott, illetve nevezett ki a zaimok közül, aki helytartója volt mindennemű ügyében. A polgári tisztségben első alárendeltje volt a kádi. ~ Némethy Lajos. Tanügy. A pozsonyi népiskolák. A pozsonyi róm. kath. népiskolákról szóló évi jelentés az 1895—96. tanévre. Ily czim alatt • jelent meg a pozsonyi róm. kath. autonom hit­; község iskoláiról a mult tanévi értesítő, mely ! fényesen igazolja a pozsonyi kath. tantestület ha­I zafiságát, terv és okszerű munkásságát. Ha kezébe veszi az ember ezt az értesítőt, gyönyörrel és műélvezettel olvassa azt nemcsak a paedagogus, hanem a laikus is. Elsőbben is beszámol a tanulóknak példa­; szerű vallásos gyakorlatairól s a lefolyt milléniumi ! ünnepélyről. Ezek után örömmel látjuk, hogy a magyarul beszélő tanulók száma a mult évi 42%-ról 45°/ 0-ra szaporodott fel; ezzel kápcso­i latban kommentárral kisérve, mély tudással fejte­I geti az értesítő, hogy a magyar nyelv tanítására I a legjobb alap a nyelvnek direct rendszeren menő tanítása, s mindenki által könnyen érthe­tően okadatolva állítja fel tantételét, hogy egy élő I nyelvet idegen ajkú elemi népiskolában elsajátítani : sem a fordítási rendszer, sem a gramatika alapján nem lehet, hanem csak a közvetlen szemléltetés­sel egybekapcsolt direct módon ügy, mint a gyer­mek az édes anyjától tanulja az anyanyelvet. Csat­tanósan fejezi be rövid, de minden tekintetben lélektani okadatolását, mikor az indirect tan mó­dot a maga gramatikájával elitélve oly sok igazság­gal mondja: »A mi erőszakosan a lélekbe szo­rítva van, az bensőleg nem egyesül vele, s a leg­első alkalommal elpárolog s az üditő. zamatos ! bor helyett élvezhetlen, értéktelen lét szolgáltat.« Majd áttérvén a németnyelv tanítására, megtudjuk, hogy Pozsonyban, hol az anyanyelv német, a né­met olvasást és irást csak a II. osztályban kezdik meg, a mely eljárást nemcsak dicsérnünk kell, hanem követendő példaként kell vennünk, mert I ez szorosan összefügg a magyarnyelv tanításának direct tanmódjával. Ezt követi a tantestület létszámának kimu­; tatása, mely szerint a pozsonyi tantestület 1 igaz­í gató, 5 főtanitó, 10 hitoktató, 21 tanitó, 1 torna­tanitó, 3 helyettes tanitó, 2 főtanitónő, 13 tanitó­nő, 2 helyettes tanitónő és 15 zárdai tanítónőből összesen 75 tagból áll. A mi azután az értesítőben legjobban meg­ragadja figyelmünket az, hogy a pozsonyi tantes­tület az önképzés magas fokán áll, mit bizonyít, hogy évközben többször általános érdekű tanítás, vagy nevelésügyi tételek tárgyalására az igazgató elnöklete alatt az egész világi tanitói kar gyakorló tanítással egybekapcsolt egyetemes értekezleteket tartott, melyben a módszertani értekezleteken a kitűzött tétel a megfe­lelő osztály tanulóival lett tárgyalva, a tárgyalást pe­dig a hallott tanitás bírálása és megvitatása követte. Az értesítő befejező része a tanulók létszá­mát tünteti fel s ezzel kapcsolatban az úgyneve­zett csavargó gyermekek által okozott nagy­számú mulasztási napokra itt is követendő pél­dául mutat. Pozsonyban ugyanis a két heti ható­sági bejelentéseken kivül a tanitók minden hé­ten egyszer az illetékes plébánosoknak azon ta­nulóknak jegyzékét is átszolgáltatják, kik az isko­lát ok nélkül nem látogatják. A plébániára meg­idézett szülőkben a kötelességekről adott fölvilá­gositás és atyai intés sok esetben termékeny ta­lajra akadt, a mi mutatja, hogy a megkezdett úton legbiztosabban érthető el a baj orvoslása. Ezek után őszintén gratulálunk a pozsonyi róm. kath. autonomikus hitközségnek, mert a nép­iskolájukról kiadott értesítő igen szép színben tünteti fel az iskolai állapotokat. De gratulálunk a tantestület egyházi és világi tanférfiainak is, mert bennök a határszéli ős városban oly erőket ta­láltunk, kik iránt tisztelettel és elismeréssel kell adóznunk. A katholikus tanitók segélyalapja. A magyarországi lat. és gör. szert. róm. kath. tani­tók segélyalapja központi bizottságának millenni­umi közgyűlése aug. 18-án tartatott meg. Kiutal­tatott 4496 frt 56 kr. Esztergom főegyházme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom