ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-08-16 / 33. szám

* Ingyenes fürdő. Niedermann József rendőrkapitány üdvös és elodázhatlan intézményt pendített meg, midőn a nép számára ingyenes fürdők létesítését ajánlotta a közegészségügyi bizottság figyelmébe. Mint halljuk, a bizottság kebelében ez iránt javaslatot dolgoznak ki. * A katholikus egyletek országos kongreszszusára vonatkozólag tekintettel a folytonos jelentkezések az iroda még mindig elfogad jelentkezéseket, (Budapest, Koronaherceg-utca 17., I. emelet, kath. kör.) A kongresszusnak eddig mintegy 2000 tagja van s egyike lesz a közelgő katholikus ünnepségek legkiemelkedőbb momentumának. A kongresszusi iroda a kongresszus tagjainak ügyeimét újból is felhívja a következőkre : 1 A kongresszus megnyitó ülése aug. 17-én, hétfőn délelőtt 10 órakor Budapest székesfőváros új városházának nagytermében lesz (Lipót-utca.) 2. Ugyanezen nap este 8 órakor az ismerkedési estély a budapesti kath. körben (Koronaherceg-utca 17.) Rendeltetésre állanak a kör helyiségei, a kör udvarán szabad helyiség s a szerviták borháza. Étkezés tetszés szerint. 3. A kedvezményes 26 kros ebédek az angol kisasszonyok zárdájában (Lipót-utca, a Máriaintézetben (soroksári-utca) s egyéb helyeken fognak kiszolgáltatni. 4. A kongresszus nagygyűlése után aug. 19-én cl. u. 2 órakor tartandó díszebéd a kiállítási ünnepélyek csarnokában lesz. Egy teríték ára 3 frt 50 kr., ebbe azonban beleértetödnek az italok is (sör, fehér és vörös borok.) A kik akár a kedvezményes ebédekben, akár a diszebéden részt venni óhajtanak, mielőbb rendeljék meg jegyeiket, nehogy fennakadás történjék. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. Az esztergomi szandsákbégek. A török uralom alatt Magyarország fel volt osztva négy pasalikra, ezek valának a budai, temesvári, égri és kanizsai. Ezek feje a pasa vagy beglerbég volt. Ez a hűbéres haderő ama főtisztviselője, aki a szandsákbégek felett állt, két vagy három lófarkkal kitüntetve, úgy a katonai, mint a polgári hivatalok főnöke. A budai pasa a török birodalom egyik legtekintélyesebb oszlopa. Főnöke. 18 szandsáknak, ezek között vala az esztergomi is. Szandsák voltakép zászlót jelent, de jelentette ama területet is, melyből a hűbéres haderő egy zászló alá gyűlt ellenőrzési szemlére, vagy hadjáratra. A szandsáknak feje a szandsákbég, ki a kerületnek katonai és polgári kormányzója. Közvetlen főnöke, a pasalik beglerbégje. Mirlava, vagy mir-i liva cimmel bir. A szandsákbégek a török államszervezetben hadügyet és polgári igazgatást vezető, leginkább csak a magas portától függő főurak valának. Ha a stambuli legfőbb úr »aranias bársonban bevárt parancsolatot* külde valamelyikéhez, azt azonnal a legpontosabban és gyorsabban kellett teljesítenie, mert különben múlhatatlanul a selyemzsinór szokott következni. Hadi szerencsétlenség is elegendő volt ily halálajándék megszerzésére. Hatásosabb példa adására lefejeztettek. Így történt az 1601-ben szept. 20. szenvedett székesfehérvári vereség megtorlásául Mehmet kihaja vezérrel, a budai basával és 18 szandsákbéggel. Az esztergomi szandsákbég fontos szereppel birt, ö volt véde a török birodalom végpositiójának, a »bécsi király«-hoz legközelebb eső határnak, mely gyakori színhelye volt nagy csatáknak. Azért a magas porta eme kitüntetés számába vett tisztségre vitéz, kipróbált férfiakat helyezett. Nyomban a vár elfoglalása után Szolimán zultán maga gondoskodott e tisztség betöltéséről és mindjárt a hely szinén aug. 11-én divánt tartott, amelyben -esztergomi szantsákbéggé egyelőre a budai beglerbéget és kádivá szintén a budai kádit nevezte ki, hogy ezek az első intézkedéseket megtegyék. Esztergom vitéz szandsákbégjei sorából néhányat felemiithetünk. Ilyenek voltak : Méhemet. Ez az első, kit mint Esztergom bégjét és a vár parancsnokát feljegyezve találjuk. Hogy szandsákját kibővitse, 1544-ben Lévát óhajtja kézre keríteni. Oda Sabant, a lovasságparancsnokát küldi, aki éjjel egy csapat janicsárral és 400 lovassal a Dunán átkel és legnagyobb csendben Léváig hatol s mielőtt észreveszik, lajtorjákat alkalmaztat, a város sáncait hirtelen támadással beveszi, az elébe jövőket levágja, vagy elfogja. Sőt késedelem nélkül a várost is megtámadja, de az őrség onnan visszaveri, tehát a városba visszatér, azt kirabolja és felgyújtja. Erre j az őrség űzőbe veszi és Szálkáig kergeti. Mire nagy veszteséggel tér haza. Velibeg, a mozgalmas 1551. évben midőn Arzlán hatvani, Velizán fehérvári és Dervisbég pécsi szantsákbégek vetekedve pusztították a keresztények lakta részeket, a Matyus-Földét a Garam és Vágtől bekerített részt nyerte portyázásai ; színhelyéül. Ennek azonban Zoltay Lőrinc, az újvári kapitány, jeles vitéz ember keményen ellenszegült. Egy alkalommal midőn 4000 török a Matyus földön szerzett prédával hazafelé iparkodott, csupán 93 lovassával Lőrinc, Báth falunál, körülbelül két mértföldnyire Esztergomtól utjokat állották és a véletlenség által kezébe játszottakat megtámadta, látván rajtok a fáradság hatását és a prédának súlyát, mely alatt nyögtek. E miatt anélkül is igen iparkodtak az újváriak környékéből kijutni és elhatározták volt, hogy ezeket csendben kikerülik, amint az későbben kitudatott. I Lőrincet a győzelmre való biztos számitás lelkesítette a támadásra, habár ellenfele nagyobb volt. Társait néhány szempillantásig bátorítva, előbb maga állit ellenfele elébe és kihívja őt a küzdelemre. 0 úgymond az a Zoltay Lőrinc, aki még mindig lándzsát tört és kardot próbált a j törökkel. Ezek azonban utalva arra, hogy ők most I fáradtak, más időre kívánták halasztani a harcot, j Lőrinc neheztelődve e válasz felett, őket gyáva j nőknek és Szajnáknak nevezte. Ez sértvén a törököket reáállanak a küzdésre. Ekkor Lőrinc nagylelküleg megengedi nekik, hogy csatarendbe álljanak, ő pedig 90 emberéből 24 kiválaszt zászlaja köré a többi 79-et tömör csapatba állítva neki rohan a 400 embernek oly erővel, hogy azok hét sorát áttörve őket s/.étveri és futásnak kergeti E tusában 28 török levágatott 15 elfogatott két zászló és a prédának nagy része Lőrinc kezébe jutott. Igy Barth is megmenekült az elpusztítástól. Két aga is elesett, öt pedig megsebesült. Azok közöl kik Esztergom felé menekültek útközben, amint beszélik sebeiből még 57 elhullott. Maga Velibég is elfogatott, szerencséjére azonban az újoncok kezébe jutott, akiktől ismét megszökött. Lőrinc embereiből csak öt halt meg és igen kevesen sebesültek, több volt a veszteség a lovakban a melyekre a törökök igen vagdaltak. 11 estelvén e csapat vereségét ismét csatarendbe állva elhatározta Lőrinc megtámadását, ez azonban, miután a foglyokat levágatta, visszaindult. Alig haladott hat ezer lépést, a midőn a törökök feléje rontottak, de akkor ő már túl volt a mocsáron, melyen üldözői túl menni nem akartak. A barthi csata Zoltay Lőrincnek hadi dicsőségét növelte, a törököket pedig óvatosságra tanította. E csatának emlékét számunkra Verancsics Antal esztergomi érsek őrizte meg történeti feljegyzéseiben. Ahmed, aki 1553-ban Zahimot tette esztergomvári kajimmá, 1555-ben Tojgun pasa seregében Kaposvár alatt harcolt. Vitézségéről mondja I egy feljegyzés: »ő volt a bátrak csoportjának elsője és vezetője.« Esztergomi működéséről mondhatjuk, hogy itt a kezdet nehézségeivel elég küzdeni valója volt. I Mehmet. Ez 1559-ben, az ő kerületének pléI bánosai, falubirói és gazdáihoz levelet intézett, melyben megparancsolja, hogy három évre járó egyházi adót, cenzust, hat nap alatt küldjék meg. Adorján deák horda szét e levelet és alkalmasint í szerkesztő is. Midőn fentebb emiitett évben Derecskey János barsi főesperes kerületében megtartotta a kánoni vizsgát, a Sz.-Benedeken egybegyűlt lelkésztársakat felszólította, hogy a cathedratikumot fizetnék meg. A lelkészek ekkor azzal szabadkoztak a fizetés alól, hogy tőlük megvonták a tizedszedő urak a tízenhatodot, és előálltak az esztergomi szandsákbégnek követelésével, melyet Adorján biztossal tőlük azonnal be is hajtat. A követelő levél tartalma ez: »Mi Mehmet esztergomi szandsákbég (sancianus), mindenkinek és egyenkint a plébánosoknak, bíráknak és egyházakat biró földesuraknak, kiknek plébániáik üresedésben vannak és az én szandsákságom területében léteznek, szigorúan megparancsolom, hogy hat nap letelte alatt a templomok censussát a letelt három évről azonnal Esztergomba behozzák és a budai basa embereinek kezeihez lefizessék. Eme adók behajtására kiküldött behajtók működését minden kitelhető módon elősegíteni kötelezve vagytok és tartoztok. Végre gondoskodnotok kell a módról, hogy eme levelem minden birtokba megvihető legyen. Az ellenkezőt tenni semmi esetre ne merészeljétek, ami a Mi legsúlyosabb neheztelésünket vonná magara. Ezeket az átolvasás után adjátok vissza a felmutatónak. Esztergom, 1559. május 10-én.« Ibrahim bin Kaszán, aki 1564-ben Sipek falu földesura volt Mahmud, kinek 1565-ben az állam kincstári birtok Esztergomban, mely neki illetmény fejében adatott, évi 65."998 akcsét hozott, aminek értéke 1100 körmöci aranyra tehető. Mohammed, ki 1567. szept. 16-án halálozott el. Háza volt Pesten, mely 10,600 akcsét ért. E ház után az állami kincstár volt az örökös, mely azt elárvereztette és 212 delláldíjat, árverési díjat fizetvén, az állam 10,388 akcsé birtokába jött. Ki volt 1571-ben esztergomi bég nevéről nem ismerjük, de tudjuk róla, hogy Verancsics Antal esztergomi érseket ez évben levelével felkereste, melyben inti őt, hogy az újvári érseki katonák a békét megtartsák. Erre az intő levélre az érsek, ki épen Újváron tartózkodott sz. Jakab hava 9-én igy válaszolt: »Kegyelmetek levelét átadták nekünk. Kegyelmetek a békesség megtartására való intését jó néven és jó kedvvel vettük. Egyéb gondolatunk nincs most hanem, hogy a békesség, mely a két császár között vagyon megtartassék. Ennek bizonságára a mi szolgáink sok időtől kün sem voltak. Noha elég okunk volt tőletek mivelni valamit, mert a ti vitézitek Valasztig nyargaltak és raboltak imitt-amott, miként tegnap is három farnadi emberünket elfogtanak. Az előtt egy drabantunkot is, szintén közel ide a várhoz. Nem is számláljuk Turi vezérét és néhány személynek Győrnél való fogását, sem Gedő várának elvételét. Miknek nem kellett volna lenni, ha bizonynyal is igazán a békességet megtartjátok. Mindazonáltal a mi végeinkben, a szolgáló népek veszteségben vannak. Azért Kegyelmed lássa ha minket vagy Kegyelmedet kell inteni a békesség megtartására. Mivel pedig azon békességnek mi voltunk szerzői, bontói nem akarunk lenni. Ennek okáért kérjük is Kegyelmedet, ne bocsásd ide-oda rablóidat, mert a mi uraink kezdik azokat nem szenvedni. Egyébbként mi Kegyelmedhez jó szomszéd akarunk lenni. Hogy pedig Kegyelmed intése igaz legyen küldje meg nekünk a farnadi embereket és a drabantot amit jó néven vehettünk Kegyelmedtől, kinek jó egészségét kívánjuk! Musztafa. Idejében az esztergomi várat javították és építették. 1574—75-ben pedig a nagy dsámi építése körül szorgalmaskodott. Egy, eme ügyben igen érdemes, de a harctéren is vitéz férfiú volt Piri, előbb azáb aga, akit 1581-ben Musztafa mirliva terjesztett fel a legfelsőbb kitüntetésre, melynek eredménye 1500 akcsét hozó tímár, hűbér adományozása lett. Sinán, akiről fel van jegyezve, hogy »sólyom, a vitézség fészkében«, még mint Szegzárd szandsákbégje részt vett a siklósi táborozásban. Mint esztergomi mirliva, Haszán szabadkai lovasnak 1583. előtt 600 akcsé jövedelmű timárt szerzett. Még egy másik vitéz férfiút is kitüntetett Sinán eme időtájban. Ez Diváne Ahmed, aki Újvár mellett tanúsította hadiképzettségét. Utóbb Párkány építkezése körül szorgoskodott. Szinán előterjesztésére Abdulah fia Saban, aki a szécsényi végeken Dévény váránál harcolt, 2000 akcsé jutalmat nyert 1584-ben. Némethy Lajos. (Vége köv.) Irodalom és Művészet. Megjelent: A Szűz anya örömei a bakács kápolnában. Ima és ének-könyv. Kiadja a főszer kesegyházi plébánia hivatal. A főtisztelendő főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával. Ára csinos vászonkötésben 60 kr. Kapható a főszékesegyházi sekrestyében és Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Megjelent : A gyümölcsfák főbb ellennségei s I a védekezés, irta: Klinda Károly. Ára 20 kr. Megrendelhető Farkasdon, 23 kr. utalványozása mellett. Melegen ajánljuk a pomologusok figyelmébe, mint időszerű hasznos és nélkülözhetlen munkát. Egy érdekes könyv. »Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene* cimmel egy érdei kes diszmü hagyja el f, évi augusztus hó 31-én I a sajtót. A müvet Baross Károly a «Boraszati lapok* szerkesztője szerkeszti és adja ki. A magyar szőlőés bortelmelés teljes egészét öleli fel a munka, melybe legjelesebb szakíróink dolgoztak. A mü ugy van Összeállítva, hogy nemcsak a szakembert de a nagy közönséget is érdekli. A millennium alI kalmából adatván ki, kiváló gondot fordit az ezi redéves kiállítás megfelelő részeire. Bevezetését emlékül szenteli a király látogatásának a borkiál. litásban. Külön mellékletét képezi ő felsége sike-