ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-01-19 / 3. szám

* Az esztergomi kath. kört f. hó 17-én, péntek este gróf Zichy Nándor és Molnár János apát-plébános tisztelték meg látogatásukkal.. A vendégeket a jelenvolt tagok lelkes ovációban részesitették. * Esztergomi farsangi naptár: Január 18-án: Katonatiszti táncestély. Január 19-én: A Sz Györgymezői polg olvasókör szinelőadással összekötött táncmulatsága. Január 25-én • A Kaszinó műkedvelő előadása. Január 26-án: Kath. Legényegyesület szinelőadással egybekötött táncestélye. Január 29-én' Az esztergomi izraelita leányegyesület táncmulatsága. Február 1-én: A kereskedő ifjak Balassa-estélye. Február 4-én: A Katholikus-Kör tánc és zeneestélye. Február 8-án: A Kaszinó humoros estélye. Február 15-én: A katonatisztikar jelmezes estélye. Február 17-én-' A Katholikus-Kör humoros férfiestélye. * Az esztergomi kath. legény egyesület f. hó 26-kán tartandó szinielöadása elé nagy érdeklődéssel néz városunk közönsége. A mint már emiitettük, Szigligeti »Csikósa« kerül szinre a következő főbb szerepbeosztással: Karvasiné Vörös Terka k. a. Ormodi Asztolf, fia az első férjétől, Nagy-Ormod ura Szitt Antal. Ormodi Bencze, ennek unokabátyja Dózsa Jenő. Kiss Bálint, parasztgazda Rangl Antal. Rózsi, leánya Eötvös Emma k. a. Márton, csikós Vándor János. Andris, bojtárja Dobos István. Szárnyai, szomszéd földesúr Varga Bertalan. A szinielőadással tánc és tombola lesz egybekötve. A rendezőség 5000 tombolajegyet bocsátott ki belügyminiszteri engedélylyel. Nyereménytárgy 160-on felül lesz. De az egyleti háznagy, Pelczmann László a tombola sikerülése érdekében nagy hálával fogad további ajándéktárgyakat is. A kisorsoláshoz biztosnak az alispán Niedermann kapitányt küldte ki. * Hidfelirat. Az esztergomi Mária-Valéria hid negyedik emléktáblájának a felirata is elkészült, a mely a következő : MÁRIA-VALÉRIA HID •í'-'f'V • -• r.'^r;- * • Czekelius Aurél miniszteri osztálytanácsos vezetése alatt megépitették Cltathry Szalez és Fia Budapesti Épitő Vállalkozók. A vasszerkezetet A M. Kir. Államvasutak Gépgyára készítette. * Lipthay jubileum. Dr. Lipthay János, megyei főorvos, mint értesülünk nem febr. 6-án, hanem 5-én tartja jubileumát

; mert ezen a napon lett orvostudorrá avatva. * Az esztergom-szentgyörgymezei polgári olvasó kör január 19-én, azaz vasárnap könyvtárának gyarapítása céljából színielőadást rendez, szinre kerül : Kósza Jutka népszínmű dalokkal, 3 felvonásban Kezdete este 7 órakor. Belépti dijak : Ülőhely első három sorban 1 frt, további sorokban 50 kr. Álló hely 30 kr. A szinielőadás után táncmulatság. A jegyeket lehet este a pénztárnál váltani. * Az esztergomi mészárosok a városnak a közvágóhidra vonatkozó határozatát, illetve annak a sertésvágó hidat illető végzését megapellálták. * Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: »Ozvegy Szilva Ignácné szül. váraljai Haulik Alojzia, saját, valamint gyermekei és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen leánya, illetve testvér és rokon Szilva Alojzia hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, életének 50-ik évében, folyó hó 15-én, esti (5 és V

2 órakor történt csöndes elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. hó 17-én délutáni 3 órakor fog az Esztergom kir. városi temetőben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 18-án, reggeli 9 órakor fog a megboldogult lelki üdveért a kir. városi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1896. évi január hó 16-án. Az örök világosság fényeskedjék neki!« * Jegyzők az anyakönyvvezetés ellen. Már a jegyzők józanabb része is kezdi belátni, hogy az állami anyakönyvvezetés terheit nem tudja elviselni a nélkül, hogy kárt ne szenvedjen a közigazgatás egyik vagy másik ága. Ennek kifejezést is adott a mult napokkan a pécsi járás jegyzői kara. Ugyanis midőn az újonnan megválasztott főszolgabírónál tisztelegtek a jegyzők, ezek nevében Olaszy Gábor szalánthai jegyző kérte a főszolgabírót, hasson oda, hogy a jegyzők vállairól vétessenek le az állami anyakönyvvezetés terhei, mert különben hivatalos kötelességeiknek nem tudnak megfelelni. * Választók száma. Barsmegye országgyűlési képviselő választó kerületeiben 1896-ra a választók száma következő : a lévaiban 4233, az aranyos-marőthiban 2872, az újbányáiban 2619. * A Garam áthidalása. Tolmácsnál (Barsm.) a garamvölgyi vasút kiépítésénél vashidat kell készíteni. Aranyos-Maróthra e hó 17-re értekezletre, hivta össze a főispán a megyét, hogy javaslatba hozzák, vájjon a vasúti hid bővittessék-e ki kocsi használatra, avagy 0- és Uj-Bars között egy más vashidat építsenek. * A vágóhíd és Pythagoras. De nem a régi Pythagoras, hanem egy uj-fajta. A patriarkális Esztergom egyik cölöp-épülete, görbe lábaival s rokkant deszkafalaival, melyet annyi zsurnaliszta megszólt, s annyi haldokló marha megsóhajtott, melyet a mosónék pletykája körülzsongott s a héviz párája melegített, — mint halljuk s reméljük — végnapjait éli. Követem alássan, ez a mi vágóhidunk. A vágóhidat sokan orrfmtoritva lenézik; pedig hiába ez az egyik hid, mely az uj világba vezet. A vágóhíd a szociális kérdésnek egyik »szamarhidja«, pons asinorum. A szociális probléma Pythagorásai haladnak ál rajta. A probléma pedig ez: olcsó marha, drága hús; hát a prolit hová huz ! Egy zseniális ausztriai molnár, ki már négy könyvet irt, Till V., akar ez a Pythagoras lenni s a vágóhidhoz fűződő szociális problémát úgy oldozgatja: »a gazda kétszáz forintot érő marhánál hat év alatt, nevelés, táplálás, tenyésztés, risico, és tőkebefektetés fejében legfölebb 35—40 frtot nyer. A mészáros megveszi s levágj marhát, húsát 3 nap alatt eladja, s kétszer annyit nyer rajta mint a tenyésztő hat év alatt. Nem mondom, hogy mindenütt épp ez az arány, de körülbelül igy állunk. Végre belátták, hogy annak bizony a gazda is, a fogyasztó is megadja az árát, s azért vágóhid-társulatokal alakítottak a gazdák maguk; ők nevelik s ők vágják a. marhát »akkordra« s átszolgáltatják eladásra a detail-mészárosoknak. Igy most a marhatenyésztés is kifizeti magát, meg a hűs is olcsóbb mint volt előbb«. Amen-képen rámondjuk: de nem nálunk! No lám, mily eszmék kisérik át a vágóhidat Szentgyörgymezőre való költözködésében! Sok régi jaj, zsurnaliszta-panasz, mosóné pletyka s egy uj gondolatnak a »vágó-társulatnak« géniusza. * Űj vasút. Vincze Gyula ügyvéd engedélyért folyamodott, hogy a garamvölgyi vasút kiépítésével, Kovácsiból Aranyos-Maróthra vasútat vezethessen. * Vadászat. A fökáptalan kőhidgyarmati birtokán, csütörtökön róka és nyúl vadászat lesz. * Eltűnt cipészseg-éd. Paszkó Gábor foglalkozásnélküli Esztergom-Sz -Tamáson lakott cipészlegény f. hó 6-án hazulról eltávozott, s azóta vissza nem tért. Az esztergomi főkapitányi hivatal elrendelte országos köröztetését. * Nyitraniegyéből. A belügyminiszter Nyitramegye idei költségvetését jóvá hagyta: valamint az őszi gyűlés ama határozatát is, hogy a rendszeresített központi irodaigazgatói állás és a főszolgabirák hivatali helyiségbére minden főszolgabíró részére évi 100 frttal emeltessék. — Szakolcán a szabadelvű pártiak szervezkedni akartak az ünnepek után s behívták az iparos osztály intelligensebb elemeit egy konferenciára, s felszólították, hogy ne tartsanak a paraszt néppárttal, »mert mi az uri osztályhoz tartozunk«. A liberális urak, kik még csak nem rég a megyebizottsági tag választásnál vargát, csizmadiát kiáltottak a szakolcai iparosokra, most már úriosztályba léptették elő. A derék polgárok, mint a »Nyitramegyei Szemle« irja, megköszönték a promóciót és a faképnél hagyták a liberális szervezkedést. * Kiegyezés és a törvényhatóságok. Győr városa átiratot .intézet a törvényhatóságokhoz, hogy csatlakozzanak ama a kormányhoz intézett feliratához, melyben Magyarország jogos hiteligényeit kéri a kötendő gazdasági kiegyezésben érvényesíteni: ha pedig ez a kiegyezés keretén belül el nem érhető lenne, tegye meg a lépéseket az önállő jegybank felállítása iránt. * Anyakönyvi statisztika. Az elmúlt évben Érsekújvári a r. k. egyházi anyakönyv szerint született 436 s ezek közül 233 fiu, 203 leány, tehát több a fiszülött; Andódon 40 (27 f. 13 1.); AnyaIán 15 (8 f. 6 1.) ; Ó-Gútán 4 (3 f. 1. 1.) Halálozás Érsekujvárott 292 (150 nő, 233 férfi); Andódon 31 (16 nő, 15 féríi); Anyaián 13 (9 nő, 4 férfi); Ü-Gután 4 (2 nő, 2 férfi). — születés és halálozás tehát a mai viszonyok szerint kedvező, mert több figyermek született, mint leány. Egybekelt Érsekujvárott 95 pár, Andódon 11, Anyaián 3. * Bál az utcán. Nem hiába, hogy farsang van, de az aprózásból kijut az esztergomi polgárnak a talpa alá; mert ha nem csoszog, nem szőkéi, nem tipeg azon a jégzománcos esztergomi kövezeten, bizony termetének egész hosszával fölmérheti a házak mellékét. Úton-útfélen korcsolyázó gyerekekkel találkozol, kik fölöslegesnek tartják a kis-Duna medrébe leszállni, mikor az utcán van jég elég. Máshol a kapuk előtt kiöblösödő csatornák hatalmas jéghátakat domborítanak, új meg űj jégréteggel borítva a rajok hintett hamut, fürészport, szemetet. A lejtős helyeken csuszkák fényeskednek ; a várúton lefelé gyerekek siklanak le szánkójukon s akit leütnek a lábáról, az meg sem áll a Sz. István-térig. A zsidó átkok közé föl kellene venni ezt: »menj végig naponkint kétszer Esztergom jeges utcáin ujdonat-új cipőben.« Onnan azok a megilletődött, kunkorodó alakok, melyek ős Esztergom utcáin ilyenkor tipegnek. Emlékezetünkbe hívják a költő szavát: olyan rettegve lép, most lopja életét. Sajnos, hogy a patriarkális nembánomságnak minden évben vannak áldozatai A mult napokban is lábát törte a Sz -Anna-utcában Petrás, napszámos, kit most a primási kórházban ápolnak. Különbén ezer szerencse, hogy naponkint nem töri ki valaki a lábát, kezét, vagy éppen nyakát. Részünkről e bajok elhárítására más tanácscsal, melynek foganatja is legyen, nem szolgálhatunk, mint avval, hogy aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék. Mondhatnók azt is, hogy a kövezetet jő volna a jégből kihámozni; de ezt télen nehéz megtenni, tavaszkor pedig fölösleges : tehát csak kitartás és vigyázat! * A néptanítók mellékfoglalkozása. A népoktatási intézetekben alkalmazott tanítók között többen vannak olyanok, a kik vidéki pénzintézeteknél könyvvezetői teendőket végeznek. A közoktatásügyi miniszter erre vonatkozólag a királyi tanfelügyelőséghez körrendeletet intézett, a mely szerint a tanítók kötelesek az illetékes közigazgatási bizottság engedélyét előzetesen kikérni, ha bármely néven nevezett pénzintézeteknél könyvelői teendőket szándékoznak elvállalni. * Az egyforintosok bevonása. December hó 31-én megszűnt az egy forintos államjegyek érvényessége a magánforgalomban. 1896. június hó 30-ig az összes állami pénztárak elfogadják fizetésképen. 1898. év végéig már csak az állami beváltó pénztáraknál érvényesíthetők. A tizkrajcáros ezüst váltópénz bevonásáról a pénzügyminister ugyancsak rendeletet bocsátott ki, hogy ezek 1897 január l-ig maradnak forgalomban, de az állami hivatalok 1898. végéig tartoznak elfogadni. Az esztergomiakról. — Karcolat. — Thália fiainak és leányainak Esztergomban még mindig nincs irigylésre méltó sorsuk. »0tthon«-t még nem tudtak épiteni, vagy legalább ennek érdekében a városatyákat póthitelre utasitani. Értem az olyan »Otthon«-t, melyet >szinház«-nak mondanak Volt ugyan egy »szinhaz«-félének csúfolt alkotmányunk, hanem, az az ördöngös hid, ezt is elvitte. Útba esett, s elpusztult. Az esztergomiak nem is sajnálják, mert mint a rossz nyelvek beszélik, úgyis leakarták rontani, jólehet ez az »

akarnok« procedura évek hosszú során át tartott és végre is egy hidnak esett áldozatul Téli időben a »Fürdo« is helyettesitette a világot jelentő deszkákat, s mikor leereszkedett a dagadt arcú angyalokkal élénktelenitett függöny, a publikum zajos tapsokkal hivta a szereplőket a lámpák, sőt volt idő, a gyertyák elé is. Esztergomban óriási akadályokkal kell egy színtársulatnak megküzdenie. Jóindulatban soh'sem volt hiány, hanem ha a rangos esztergomiak látni akartak valamit, inkább lementek Pestre Sokszor azok a társulatok nagy művészi ambicióval, vérmes reményekkel, de kevés kellékkel jöttek. Megtörtént, hogy a »szalon« darabban a deszkákon látták a kedélyes esztergomiak X. ügyvéd garnitúráját, Y. úrnő függönyeit, asztalteritőit, Z. úr frakját. A szinház kiállításává vált az esztergomiak ingóságainak Bizony rövid lélegzetüek a színtársulatok Esztergomban. A stagionet alig tudják kihúzni, mert hát az esztergomiak még nem olyan gazdagok, hogy kibírnának hosszabb ideig egy társulatot tartani.