ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-01-19 / 3. szám

olvasó kör«-nek nevezett igen népes egylet. Tagjai javarészt az esztergomi cívisekből és az iparososztályból kerülnek ki. Barátságos otthon ez a kör, s különösen híres arról, hogy nemcsak tagjainak szerez kellemes szórakozást, hanem egész Esztergomnak. Szerzi pedig a szórakozást oly képen, hogy szini-előadásokat rendez, s a szereplők a kör érdemes tagjaiból kerülnek ki. Hogy-hogy nem, voltak és vannak a körnek buzgó ügybarátai, diszelnöke, elnöke s titkárja, kik theatralis érzékkel elhatározták, hogy összeállítanak a kör tagjaiból egy műkedvelői csapatot, s hamisithatlan népszínművet játszatnak el velők. A mit Halason rendkívülinek találtak, azt Esztergomban évek óta praktizáltatják a körrel annak elöl- és oldalülői. Elgondolták, hogy milyen eredeti gondolát lenne magát a népszínművet magával az eredeti néppel végig jáíszatni. Ezt e nagy gondolatot kivitték. Évek óta divat Esztergomban színielőadást hallgatni a királyvárosi olvasó-körben. Azt a jó izü eredetiséget, amit a nép hétköznapi életében lépten-nyomon látunk, a színpadra is magával viszi. Nem »domborítanak* a mi embereink, hanem »elevenitenek«. Amint játszanak, úgy nyilatkozik meg szivök az életben is. A »Sárga csikó«,s. mit vasárnap a körben láttunk, különösen alkalmas darab a népérzelem megnyilatkozására. Egész jellemfestés. Nos a mi népszinészeink fönakadás nélkül, a lámpaláz híjával, otthonossággal mondták el szerepeiket, melyet sokan: csak a bemondás után tanultak meg. Az ő eszök járása szerint már a becsülettudás is úgy hozza magával, hogy az »intelegenciaja« előtt szégyent ne valljanak. Mert hát a »tisztelt és nagyérdemű közönség* nem csak szomszédéktől és az atyaíiságból tellett ki. Ott volt bizony a város plébánosa, polgármestere, főügyésze, pénztárosa is, tehát négy életbe vágó főember, ott volt egy csomó tisztelendő úr, tanár, kereskedő, iparos ember, no meg a sajtó kritikusai, kik mind lestek, mikor találnak gáncsolni valót. De hát bármilyen nagy volt a szigor, inkább csak dicsérni valóra akadtak. Bakay uramat, a büszke gazdaembert, ezt az alakoskodó bűnöst Horvát Mihály oly otthonosággal alakította, hogy bűne kiderülésekor még az izgatottságot is otthon hagyta. Sok jókedv s eredetiség volt Volner Ferenc zsidajában. Sok dolga lehetett velők, hogy úgy elsajátította. Tóth András a korcsmáros szerepében kitűnő színészvér volt a népből. Furfangos, ravasz korcsmáros, a milyenekkel ott az alföldön találkozhatunk. Laci fiún, Radics Mihályon láttszott meg legjobban a szerelmes legény kedély állapota, elég szenvedélylyel játszót, csak ne hadonázott volna oly sokat kezével. Bartalos Vincéné Erzsi szerepében takaros szerető volt. Elég kellemesen énekelt, s a »karzat« ugyancsak adta tetszésének jelét, még Erzsi szomorú akkordjait is derültséggel kisérte. Már hiába, a »nagyérdemű közönség« el nem tudta gondolni, hogy lehet az Erzsi szomorú, mikor olyan szemre való vőlegénye van. Laci anyja »anyjuk«-nak elég fiatal volt, de azért meghatottan tudta Laci fiát csitítani. A pusztabirót Bartalos Vince oly hűséggel adta, hogy hátam mögött két atyafi menten a fölött disputált: nem-e volt zsandár ? Mint félfüllel kivettem, fogadtak is, még pedig öt Tisza szivar erejéig. A pusztabiró fián meglátszott, hogy nem volt a »mi fajtánk«-ból. A jó iparos-legény gyakran megfordulhatott az igazi színház karzatán, ott szerezhette a jegyzősegéd — gavallér theatralis alakítását. Pompás alakok voltak a koldusok. Csalafintosak, ötletesek. A cigányok bár mennyire restelték is, hogy magyar embernek cigányt kell ábrázolni, élethűen állták meg helyöket. Annál több baj volt az igazi cigányokkal, kik nem igen tudták a nótát énektempóban játszani. Már azt hittük, az éneklők s muzsikálók kölcsönösen elölről kezdik, hogy belejöjjenek a taktusba. Laci az intonálásban sokkal mélyebb volt, hogy sem a cigány eltalálta volna. Az a legény, betyár vezér szerepében ugyancsak kidanolta magát, a koszorú leányokon meg látszott, hogy eddigi dicsőségüket nem a szobalányság »magas hivatalában« aratták. Elmondhatjuk, hogy mi szeretjük, ha a »Polgári olvasókör*« időnkint színdarabot ad elő. A nemesebb s népies irányú színművek megjelenítése mindig megtartója népünk eredetiségének, s védbástyája a romlatlan ízlésnek. Kérjük a rendezőket, legyenek felügyelői az előadás menetének, a szerep felfogásában azonban ne legyen gépies korlát, mert csak igy tudjuk meg, hogy annak a népszínműírónak megirt személyei mennyire igazak, miként válnak be a nép kedély világába. / HÍREK. Olvasóinkhoz! Felkérjük mindazokat, kik lapunkat, mely az esztergomi főegyházmegye kebelébe tartozó összes megyék érdekeit és közügyeit szolgálja, megtartani kegyesek lesznek, szíveskedjenek ebbeli szándékukat vagy egy levelező-lapon tudatni, vagy az előfizetést tetszés szerinti részletben beküldeni. * A prímás üdvözlete. Vaszary Kolos biboros hercegprímás 0 Eminenciája meleghangú levélben üdvözölte Zalka Jánost, az aranymisés főpapot, kinek 16 esztendeig hive s alattvalója volt, — s ki 0 Eminenciáját mint főapátot benedikálta, — többi közt irván : »Szálljon Excellenciádra vissza az a sok áldás, melyet osztott. Mély tisztelettel csókolom azt a kezet, mely engem is megáldott. « * Városi tanácsülés. Esztergom város f. hó 15-én tanácsülést tartott. Az értekezlet fontosabb tárgyai voltak : a különféle szabályrendeletek (vendéglő, zárórák, cselédszerzés) megállapítása; a városi tisztviselők hidvámmentessége ügyében a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intéznek; dr. Kovács Kálmán képezdei igazgató abbeli panaszára vonatkozólag, hogy a képezde előtt, illetéktelen territóriumon lett a vámbodé felállítva, melynek kéménycsővéből a füst az igazgatói lakásba s múzeumba behatol, tekintve az ideiglenes állapotot, szives türelmet kér a város. Felpanaszoltatott a füzitői vasútvonal kupéinak hideg volta, s ez iránt illetékes helyen orvoslás kéretik. Szóba került a városnak a milléniumi ünnepségekben való részvétele. Határozatot még nem hoztak, de megpendítették az eszmét, hogy a város diszgyülést tartson, hívják meg rá a város első polgárát a prímást, testületileg vegyen részt a város a bazilikái »Te Deum«-on, legyen népünnepély, kivilágítás, fáklyásmenet stb. Részletes programm később lesz megállapítva. * A hercegprímás adományai. Ö Eminenciája a Riboros Hercegprímás a főmegyei káplánoknak 5000, az esztergomi kisdedóvó egyletnek 200 s az esztergomi népkonyhának 200 forintot kegyeskedett adományozni. * Tanügyi hirek az esztergomi főmegyéből. O Eminenciája a hercegprímás a tanügy érdekében, legújabb körlevelében, következőleg intézkedett : Egyházmegyém népoktatásügyét az egyház érdekében a kor és az adott viszonyoknak megfelelőleg rendezni és szélesebb alapokra fektetni óhajtván, a következőket rendelem. 1. Egyházmegyém összes a népoktatás terén működő népiskolai tanítók, tanítónők, óvók és óvónők életrajzáról, szolgálatáról és minősít vényéről rendszeresen vezetett s kimerítő adatokat magába foglaló lapok (conduit listák) vezettessenek. 2. Az egyházmegye összes népiskolák tanítói állomásával összekötött javadalmazásokról okmányokkal igazolt s egyöntetűen rendszeresített dijlevelek veendők fel. 3. Ugy az iskolák jövedelme, valamint a tanítói állásokkal összekötött javadalmazások alapját képező ingatlan vagyonról, mik az érdekelt hitközség illetőleg az iskola tulajdonát képezik, a telekkönyvi hatóságoktól beszerzendő telekkönyvi kivonatokkal igazolandók; ezzel párhuzamban az iskolák egyéb jövedelmeiről is részletes tételekkel feltüntetett kimutatások szerkesztendők, melybe az ingatlanokból származott jövedelmek is felsorolandók. 4. Az egyházmegye összes népoktatási intézeteinek és iskoláinak története, a mennyiben az adatok rendelkezésre állanak, megirandók. A munkálatokhoz szükséges nyomtatványok vagy az esetleges bélyegilletékek fedezésére megengedem, hogy az iskolák jövedelméből, ennek nem létében a templom pénztárából fedeztessenek. A munkálatok befejezésének határidejéül f. év március 31. napját állapítom meg. A rendelet keresztülvitelével dr. Komlóssy Ferenc kanonok, egyházmegyei fötanfelügyelőt biztam meg. * Zsinati vizsgálatok. Az esztergomi főegyházmegyében a zsinat vizsgálatok május hó 5és 6-ik, szeptember hó 22- és 23-ik napján lesznek megtartva. * Esztergom város uj szabályszervezete a megye utján a belügyminisztériumhoz hivatalosan felterjesztetett. Miután a minisztérium megfigyelés tárgyává tette a szervezetet, előreláthatólag rövid idő múlva megerősítve kerül vissza a városhoz. Mint köztudomású, a kath. plébános-választásra s az orvosokra nézve fellebezés történt. * A fökáptalan s a győri püspök. Zalka János dr. győri püspököt az esztergomi fökáptalan, melynek a jubiláns püspök éveken át illustris tagja volt, az aranyáldozat alkalmából feliratilag üdvözölte. * Személyi hirek az esztergomi fömegyéből. Santhó Károly pozsonyi kanonok az „Emericanum«- papnevelőintézet, kormányzóságától felmentetvén, helyét Vinter Ágoston kanonok foglalta el. Santhó kanonok agg korára való tekintettel kérte a pozsonyi káptalant, — mely a rektori állásra kijelöl — hogy mentse fel gonddal járó hivatalától, s terjesszen fel helyette mást, a Hercegprímás 0 Eminenciájához. Bár méltányoljuk Santhó kanonok indokait, mégis sajnáljuk, hogy a főmegye egyik kiváló jelese, ki köztisztelet tárgya mindenütt, visszavonult a hires intézet vezetésétől. * Ezredévi ünnepség. Emiitettük, hogy a belügyminiszter felhívta a törvényhatóságokat milléniumi ünnepek rendezésére. Mint értesülünk Esztergommegye a várossal karöltve május 10-én fogja az ünnepet megtartani, s e czélra rendező bizottság alakul Szabó Mihály megyei főjegyző elnöklete alatt. * A győri ünnepek. Szerdán folyt le Győrött a püspöki jubileum első része. Az egyházmegyei és szerzetes-papság fiúi érzelmeit Kokas J. apát-kanonok tolmácsolta a nála megszokott lendületes beszéddel. Beszédében többek közt felsorolta, mi mindent köszönhet az egyházmegye jubiláns püspökének. Az aranymisés főpap, ki Steiner fehérvári püspök kíséretében fogadta a küldöttséget,, elérzékenyülve köszönte meg papsága figyelmét scsak beszédének végén tudta leküzdeni meghatottságát, mikor erélyesen hangsúlyozta, hogy mi a teendőnk e szomorú viszonyok között. »Ki kell tataroznunk — mondta többek közt — az egyház kerítésén ütött réseket. Meg kell védeni a vallásos iskolát és buzgó társulatokat, ezen csemetéket, melyek nemes gyümölcsöt szoktak teremni Vigasztalni kell híveinket, kikben hervadt ós sirt a lélek midőn tapasztalták, hogy olybá törekedtek tenni az Egyházat, mint az elitéltet, kit büntetlen gúnyolhat és rágalmazhat mindenki; iparkodtak, hogy legyen az letiprott, mint a kerítésétől, sövényétől megfosztott kert, melyet pusztíthat minden jöttment bitang jószág kénye-kedve szerint. Kapcsolt erővel keilend, ily mostoha körülményekben működnünk, félre téve mindazt, mi megzavarhatná a testvéri egyetértést. Gyújtsa föl Isten az ő szeretetének tüzét sziveinkben, hogy imádásban, tudományos kutatásban, szeplőtelen tisztaságban és szelídségben vezérelhessük híveinket.« A beszéd végével áldását adta a jelenlevőkre s megköszönte a káptalan áldozatkészségét s az arany kelyhet, melyet a hivek közadakozásból ajánlottak föl. A jubileum alkalmából Győr lobogődiszt öltött. Százával jönnek az ünnepi tisztelgők. Ma van Győrött s az egyházmegye összes templomaiban az ünnepi »Te Deum«. Győrött maga a jubiláns mond sz. beszédet s osztja ki áldását. — A győri székes-káptalan ez alkalombői 5000 frtot adományozott győri köz- és jótékonysági célokra és pedig: 1. A győri kath. körnek házszerzésre 1000 frt. 2. A győrujvárosi r. kath. népiskola építésére 1000 frt. 3. A sz. Háromságról nevezett győrvárosi közkórháznak 500 frt. 4. A győri kath. legényegyletnek alapitványképen 500 frt. 5. A győri sz. Orsolya-rendi apácáknak iskolai építkezésre 500 frt. 6. A győri sz. Erzsébet-egyletnek 300 frt. 7. A győri sz. Vinczeegyletnek 200 frt. 8. A győri munkásegyletnek 200 frt. 9. A díjnokok segélyegyletének 200 frt. 10. Az iparosok győri önképző és segélyző egyletének 200 frt. 11. A győri jótékony nőegyletnek 100 frt. 12. A győri önkéntes tűzoltó-egyletnek 100 frt. 13. A győri fögymnasiumi segély-egyletnek 100 frt. 14. A győri kath. tanitóképző-intézeti tanulók segély-egyletének 100 frt. Összesen 5000 frt. * Tornaegyesület. A helybeli »Tornaegyesület « f. hó 17-én választmányi ülést tartott, melynek tárgyát az egyesület által rendezendő táncestély képezte.