ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-01-19 / 3. szám

olvasó kör«-nek nevezett igen népes egylet. Tag­jai javarészt az esztergomi cívisekből és az iparos­osztályból kerülnek ki. Barátságos otthon ez a kör, s különösen híres arról, hogy nemcsak tag­jainak szerez kellemes szórakozást, hanem egész Esztergomnak. Szerzi pedig a szórakozást oly képen, hogy szini-előadásokat rendez, s a szereplők a kör érdemes tagjaiból kerülnek ki. Hogy-hogy nem, voltak és vannak a körnek buzgó ügybarátai, diszel­nöke, elnöke s titkárja, kik theatralis érzékkel elha­tározták, hogy összeállítanak a kör tagjaiból egy műkedvelői csapatot, s hamisithatlan népszínművet játszatnak el velők. A mit Halason rendkívülinek találtak, azt Esztergomban évek óta praktizáltatják a körrel annak elöl- és oldalülői. Elgondolták, hogy milyen eredeti gondolát lenne magát a nép­színművet magával az eredeti néppel végig jáí­szatni. Ezt e nagy gondolatot kivitték. Évek óta divat Esztergomban színielőadást hallgatni a király­városi olvasó-körben. Azt a jó izü eredetiséget, amit a nép hétköznapi életében lépten-nyomon látunk, a színpadra is magával viszi. Nem »dom­borítanak* a mi embereink, hanem »elevenitenek«. Amint játszanak, úgy nyilatkozik meg szivök az életben is. A »Sárga csikó«,s. mit vasárnap a kör­ben láttunk, különösen alkalmas darab a népér­zelem megnyilatkozására. Egész jellemfestés. Nos a mi népszinészeink fönakadás nélkül, a lámpaláz híjával, otthonossággal mondták el szerepeiket, melyet sokan: csak a bemondás után tanultak meg. Az ő eszök járása szerint már a becsülettudás is úgy hozza magával, hogy az »intelegenciaja« előtt szégyent ne valljanak. Mert hát a »tisztelt és nagy­érdemű közönség* nem csak szomszédéktől és az atyaíiságból tellett ki. Ott volt bizony a város plébánosa, polgármestere, főügyésze, pénztárosa is, tehát négy életbe vágó főember, ott volt egy csomó tisztelendő úr, tanár, kereskedő, iparos ember, no meg a sajtó kritikusai, kik mind lestek, mikor találnak gáncsolni valót. De hát bármilyen nagy volt a szigor, inkább csak dicsérni valóra akadtak. Bakay uramat, a büszke gazdaembert, ezt az alakoskodó bűnöst Horvát Mihály oly otthonoság­gal alakította, hogy bűne kiderülésekor még az izgatottságot is otthon hagyta. Sok jókedv s ere­detiség volt Volner Ferenc zsidajában. Sok dolga lehetett velők, hogy úgy elsajátította. Tóth András a korcsmáros szerepében kitűnő színészvér volt a népből. Furfangos, ravasz korcsmáros, a milye­nekkel ott az alföldön találkozhatunk. Laci fiún, Radics Mihályon láttszott meg legjobban a szerel­mes legény kedély állapota, elég szenvedélylyel ját­szót, csak ne hadonázott volna oly sokat kezével. Bartalos Vincéné Erzsi szerepében takaros szerető volt. Elég kellemesen énekelt, s a »karzat« ugyan­csak adta tetszésének jelét, még Erzsi szomorú akkordjait is derültséggel kisérte. Már hiába, a »nagyérdemű közönség« el nem tudta gondolni, hogy lehet az Erzsi szomorú, mikor olyan szemre való vőlegénye van. Laci anyja »anyjuk«-nak elég fiatal volt, de azért meghatottan tudta Laci fiát csitítani. A pusztabirót Bartalos Vince oly hűség­gel adta, hogy hátam mögött két atyafi menten a fölött disputált: nem-e volt zsandár ? Mint fél­füllel kivettem, fogadtak is, még pedig öt Tisza szivar erejéig. A pusztabiró fián meglátszott, hogy nem volt a »mi fajtánk«-ból. A jó iparos-legény gyakran megfordulhatott az igazi színház karzatán, ott szerezhette a jegyzősegéd — gavallér theatra­lis alakítását. Pompás alakok voltak a koldusok. Csalafintosak, ötletesek. A cigányok bár mennyire restelték is, hogy magyar embernek cigányt kell ábrázolni, élethűen állták meg helyöket. Annál több baj volt az igazi cigányokkal, kik nem igen tudták a nótát énektempóban játszani. Már azt hittük, az éneklők s muzsikálók kölcsönösen elöl­ről kezdik, hogy belejöjjenek a taktusba. Laci az intonálásban sokkal mélyebb volt, hogy sem a cigány eltalálta volna. Az a legény, betyár vezér szerepében ugyan­csak kidanolta magát, a koszorú leányokon meg látszott, hogy eddigi dicsőségüket nem a szoba­lányság »magas hivatalában« aratták. Elmondhatjuk, hogy mi szeretjük, ha a »Pol­gári olvasókör*« időnkint színdarabot ad elő. A ne­mesebb s népies irányú színművek megjelenítése mindig megtartója népünk eredetiségének, s véd­bástyája a romlatlan ízlésnek. Kérjük a rendezőket, legyenek felügyelői az előadás menetének, a szerep felfogásában azonban ne legyen gépies korlát, mert csak igy tudjuk meg, hogy annak a népszínmű­írónak megirt személyei mennyire igazak, miként válnak be a nép kedély világába. / HÍREK. Olvasóinkhoz! Felkérjük mindazokat, kik lapunkat, mely az esztergomi főegyházmegye kebelébe tartozó összes megyék érdekeit és közügyeit szolgálja, megtartani kegyesek lesz­nek, szíveskedjenek ebbeli szándékukat vagy egy levelező-lapon tudatni, vagy az előfizetést tetszés szerinti részletben beküldeni. * A prímás üdvözlete. Vaszary Kolos bibo­ros hercegprímás 0 Eminenciája meleghangú levél­ben üdvözölte Zalka Jánost, az aranymisés főpa­pot, kinek 16 esztendeig hive s alattvalója volt, — s ki 0 Eminenciáját mint főapátot benedikálta, — többi közt irván : »Szálljon Excellenciádra vissza az a sok áldás, melyet osztott. Mély tiszte­lettel csókolom azt a kezet, mely engem is meg­áldott. « * Városi tanácsülés. Esztergom város f. hó 15-én tanácsülést tartott. Az értekezlet fontosabb tárgyai voltak : a különféle szabályrendeletek (ven­déglő, zárórák, cselédszerzés) megállapítása; a vá­rosi tisztviselők hidvámmentessége ügyében a ke­reskedelmi miniszterhez felterjesztést intéznek; dr. Kovács Kálmán képezdei igazgató abbeli pana­szára vonatkozólag, hogy a képezde előtt, illeték­telen territóriumon lett a vámbodé felállítva, mely­nek kéménycsővéből a füst az igazgatói lakásba s múzeumba behatol, tekintve az ideiglenes álla­potot, szives türelmet kér a város. Felpanaszoltatott a füzitői vasútvonal kupéinak hideg volta, s ez iránt illetékes helyen orvoslás kéretik. Szóba került a vá­rosnak a milléniumi ünnepségekben való részvétele. Határozatot még nem hoztak, de megpendítették az eszmét, hogy a város diszgyülést tartson, hívják meg rá a város első polgárát a prímást, testületileg vegyen részt a város a bazilikái »Te Deum«-on, legyen népünnepély, kivilágítás, fáklyásmenet stb. Részletes programm később lesz megállapítva. * A hercegprímás adományai. Ö Eminen­ciája a Riboros Hercegprímás a főmegyei káplá­noknak 5000, az esztergomi kisdedóvó egyletnek 200 s az esztergomi népkonyhának 200 forintot kegyeskedett adományozni. * Tanügyi hirek az esztergomi főmegyé­ből. O Eminenciája a hercegprímás a tanügy érde­kében, legújabb körlevelében, következőleg intézke­dett : Egyházmegyém népoktatásügyét az egyház érdekében a kor és az adott viszonyoknak megfele­lőleg rendezni és szélesebb alapokra fektetni óhajt­ván, a következőket rendelem. 1. Egyházme­gyém összes a népoktatás terén működő népis­kolai tanítók, tanítónők, óvók és óvónők élet­rajzáról, szolgálatáról és minősít vényéről rendsze­resen vezetett s kimerítő adatokat magába foglaló lapok (conduit listák) vezettessenek. 2. Az egy­házmegye összes népiskolák tanítói állomásával összekötött javadalmazásokról okmányokkal igazolt s egyöntetűen rendszeresített dijlevelek veendők fel. 3. Ugy az iskolák jövedelme, valamint a ta­nítói állásokkal összekötött javadalmazások alap­ját képező ingatlan vagyonról, mik az érdekelt hitközség illetőleg az iskola tulajdonát képezik, a telekkönyvi hatóságoktól beszerzendő telekkönyvi kivonatokkal igazolandók; ezzel párhuzamban az iskolák egyéb jövedelmeiről is részletes tételekkel feltüntetett kimutatások szerkesztendők, melybe az ingatlanokból származott jövedelmek is fel­sorolandók. 4. Az egyházmegye összes népoktatási intézeteinek és iskoláinak története, a mennyiben az adatok rendelkezésre állanak, megirandók. A munkálatokhoz szükséges nyomtatványok vagy az esetleges bélyegilletékek fedezésére megengedem, hogy az iskolák jövedelméből, ennek nem létében a templom pénztárából fedeztessenek. A munkála­tok befejezésének határidejéül f. év március 31. napját állapítom meg. A rendelet keresztülvitelé­vel dr. Komlóssy Ferenc kanonok, egyházmegyei fötanfelügyelőt biztam meg. * Zsinati vizsgálatok. Az esztergomi fő­egyházmegyében a zsinat vizsgálatok május hó 5­és 6-ik, szeptember hó 22- és 23-ik napján lesznek megtartva. * Esztergom város uj szabályszervezete a megye utján a belügyminisztériumhoz hivatalosan felterjesztetett. Miután a minisztérium megfigyelés tárgyává tette a szervezetet, előreláthatólag rövid idő múlva megerősítve kerül vissza a városhoz. Mint köztudomású, a kath. plébános-választásra s az orvosokra nézve fellebezés történt. * A fökáptalan s a győri püspök. Zalka János dr. győri püspököt az esztergomi fökápta­lan, melynek a jubiláns püspök éveken át illus­tris tagja volt, az aranyáldozat alkalmából felira­tilag üdvözölte. * Személyi hirek az esztergomi fömegyé­ből. Santhó Károly pozsonyi kanonok az „Eme­ricanum«- papnevelőintézet, kormányzóságától fel­mentetvén, helyét Vinter Ágoston kanonok foglalta el. Santhó kanonok agg korára való tekintettel kérte a pozsonyi káptalant, — mely a rektori állásra kijelöl — hogy mentse fel gonddal járó hivatalától, s terjesszen fel helyette mást, a Herceg­prímás 0 Eminenciájához. Bár méltányoljuk Santhó kanonok indokait, mégis sajnáljuk, hogy a főmegye egyik kiváló jelese, ki köztisztelet tárgya mindenütt, visszavonult a hires intézet vezetésétől. * Ezredévi ünnepség. Emiitettük, hogy a belügyminiszter felhívta a törvényhatóságokat mil­léniumi ünnepek rendezésére. Mint értesülünk Esztergommegye a várossal karöltve május 10-én fogja az ünnepet megtartani, s e czélra ren­dező bizottság alakul Szabó Mihály megyei fő­jegyző elnöklete alatt. * A győri ünnepek. Szerdán folyt le Győ­rött a püspöki jubileum első része. Az egyház­megyei és szerzetes-papság fiúi érzelmeit Kokas J. apát-kanonok tolmácsolta a nála megszokott lendü­letes beszéddel. Beszédében többek közt felsorolta, mi mindent köszönhet az egyházmegye jubiláns püspökének. Az aranymisés főpap, ki Steiner fehér­vári püspök kíséretében fogadta a küldöttséget,, elérzékenyülve köszönte meg papsága figyelmét s­csak beszédének végén tudta leküzdeni meghatott­ságát, mikor erélyesen hangsúlyozta, hogy mi a teendőnk e szomorú viszonyok között. »Ki kell tataroznunk — mondta többek közt — az egyház kerítésén ütött réseket. Meg kell védeni a vallásos iskolát és buzgó társulatokat, ezen csemetéket, melyek nemes gyümölcsöt szoktak teremni Vigasz­talni kell híveinket, kikben hervadt ós sirt a lélek midőn tapasztalták, hogy olybá törekedtek tenni az Egyházat, mint az elitéltet, kit büntetlen gúnyol­hat és rágalmazhat mindenki; iparkodtak, hogy legyen az letiprott, mint a kerítésétől, sövényétől megfosztott kert, melyet pusztíthat minden jött­ment bitang jószág kénye-kedve szerint. Kapcsolt erővel keilend, ily mostoha körülményekben mű­ködnünk, félre téve mindazt, mi megzavarhatná a testvéri egyetértést. Gyújtsa föl Isten az ő sze­retetének tüzét sziveinkben, hogy imádásban, tudományos kutatásban, szeplőtelen tisztaságban és szelídségben vezérelhessük híveinket.« A beszéd végével áldását adta a jelenlevőkre s megköszönte a káptalan áldozatkészségét s az arany kelyhet, me­lyet a hivek közadakozásból ajánlottak föl. A jubi­leum alkalmából Győr lobogődiszt öltött. Százával jönnek az ünnepi tisztelgők. Ma van Győrött s az egyházmegye összes templomaiban az ünnepi »Te Deum«. Győrött maga a jubiláns mond sz. beszé­det s osztja ki áldását. — A győri székes-kápta­lan ez alkalombői 5000 frtot adományozott győri köz- és jótékonysági célokra és pedig: 1. A győri kath. körnek házszerzésre 1000 frt. 2. A győrujvá­rosi r. kath. népiskola építésére 1000 frt. 3. A sz. Háromságról nevezett győrvárosi közkórháznak 500 frt. 4. A győri kath. legényegyletnek alapitvány­képen 500 frt. 5. A győri sz. Orsolya-rendi apá­cáknak iskolai építkezésre 500 frt. 6. A győri sz. Erzsébet-egyletnek 300 frt. 7. A győri sz. Vincze­egyletnek 200 frt. 8. A győri munkásegyletnek 200 frt. 9. A díjnokok segélyegyletének 200 frt. 10. Az iparosok győri önképző és segélyző egyle­tének 200 frt. 11. A győri jótékony nőegyletnek 100 frt. 12. A győri önkéntes tűzoltó-egyletnek 100 frt. 13. A győri fögymnasiumi segély-egyletnek 100 frt. 14. A győri kath. tanitóképző-intézeti tanulók segély-egyletének 100 frt. Összesen 5000 frt. * Tornaegyesület. A helybeli »Tornaegye­sület « f. hó 17-én választmányi ülést tartott, mely­nek tárgyát az egyesület által rendezendő tánc­estély képezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom