ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-06-28 / 26. szám

sebeket egy pillanat alatt behegeszteni, szervi bajokat egyszerre, mintegy varázs-szóra eltüntetni, született vakokat, siketeket, némákat meggyógyítani. Egyedül az orvosi tudomány dönthette el tehát, a lourdesi eseményekben s bámulatot gerjesztő gyógyulásokban, csodákkal, Isten hatalmas kezének működésével van-e dolgunk, avagy természetes okokra visszavezethető jelenségekkel. Már kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordult az orvostudomány a lourdesi barlangnál végbemenő rendkívüli gyógyulások felé. Dozous és Vergez orvosok mindjárt a legelső gyógyulásokat is a legpontosabb vizsgálat alá vették ; ezeket a i megfigyeléseket folytatták azután Franciaország leghíresebb orvosai; 1886. óta orvosi konstatáló hivatal áll fenn Lourdesban, mely a zarándoklatok tartama alatt reggeltől-estig nyitva van ; ott gyűlnek össze nagy számban egyetemi tanárok, a párisi kórházak főorvosai, nagyvárosi orvosok s minden beteget, kik magukon javulást vagy gyógyulást vesznek észre, szigorú, beható vizsgálat alá vesznek. Ezen orvosi akadémia vizsgálatainak eredményeit, s a saját tapasztalatait dolgozta fel dr. Boissarie, Franciaország egyik leghíresebb orvosa -o Lourdes története orvosi szempontból* cimü művében, melyet dr. Haiczl Kálmán nemes, tiszta fordításában most már magyar nyelven is élvezhetünk. Tjasserre Henrik könyve óta nem jelérd meg érdekesebb munka Lourdesról. Az orvosi tudomány pártatlan, hideg kritikája mellett veszi sorra a lourdesi eseményeket és fényesen, meggyőző erővel mutatja ki, hogy az orvosi tudomány a lourdesi eseményekkel szemben csődöt mondott, hogy azoknak elfogadható természetes magyarázatot adni nem képes. Elsőbben is Bernadette jelenéseit veszi az orvosi tudomány szempontjából vizsgálat alá. Nincs a történelemben alak, kit többen és behatóbban tanulmányoztak és vizsgáltak volna meg, mint ezt az egyszerű pásztorleánykát. Dr. Dozous, lourdesi orvos, lépésről-lépésre kisérte Bernadette-t. Skeptikus természeténél s vallástalanságánál fogva Bernadette jelenéseivel szemben oly hitetlen és közönyös volt, mint a többi orvos. De kíváncsisága és természetes egyenessége arra bírták, hogy mindent maga vizsgáljon meg. Február 21-én Bernadette körül időzött s végig mellette maradt, a jelenések minden részletét gondosan tanulmányozta. Hosszadalmas megíigyelései arra az eredményre vezették, hogy Bernadette egészséges elméjű, ritka jellemtisztasággal, értelemmel bir s a képzelgésre és vallási rajongásra semmi hajlammal sem bir. Ezen tény megállapításával minden előítélete megszűnt s most már elfogulatlan lélekkel ment a barlanghoz s minden eseményt a legkisebb részletig ott a helyen vizsgált meg. Igy volt ő tanuja a gyertyacsodának, valamint a forrás keletkezésének. Ugyanígy tették tanulmányuk tárgyává Bernadette-t Vergez, Saint-Cyr Róbert hires orvosok sok más tudóssal együtt. E megfigyelések alapján Boissarie érdekfeszítően s minden ellenmondást előre kizárva kimutatja, hogy Bernadette jelenéseinél szó sem lehet hisztérikus állapotról, hallucinációról. A következő fejezetekben, melyek a könyv javarészét teszik, Lourdes-t mintegy óriási kórházat mutatja be az olvasónak, a hol olyan betegségekből gyógyulnak ki az emberek, a melyekre a természetnek patikájában nincs gyógyír. Lehetetlen a természetfölötti hatalom működését föl nem ismerni, midőn az olvasó itt hiteles, kétségbevonhatlan bizonyítékok alapján látja kigyógyulni bajaikból a bénultakat, a vizkórosakat, a szürke hályogos szemüeket, a tüdősorvadásban szenvedőket, (s nem egy vagy két esetben, csak a IV-ik könyv V. fejezetében is 30 tüdővészes beteg gyógyulásáról vannak hiteles bizonyítványok,) a rák bajjal, vérérdaganattal megverteket, a csontszúban, aszkórban szenvedőket. Szuggerálás és hipnotizmus efféle bajokból ki nem segíthetnek. Boissarie könyvének egyik legérdekesebb fejezete éppen az, mely a lourdesi gyógyulásoknak a szuggesztióhoz és hipnotizmushoz való viszonyát fejtegeti. Renan, Strausz és társaik nagyban hangoztatták egykoron, hogy ők Krisztus Urunk csodáit elfogadnák, ha azokat akkoron valamely tudományos akadémiának vizsgáló-bizottsága is megfigyelhette és konstatálhatta volna. A lourdesi gyógyulások tényleg ilyen tudományos bizottság előtt folynak le. Ez események 30 éves láncolata századunk előtt egészen idegen látványt tüntet fel. E gyógyulások abbban a században történnek, melyben az emberi ész vívmányaira oly büszke, melyben az orvosi tudomány a betegségek tanulmányozására és felismerésére szolgáló eszközöket mathematikai pontossággal szolgáltatja. »A tudósok megígérték — mondja Boissarie — hogy korunkat oly fényesen fogják megvilágítani, hogy minden más fénynek el kell homályosodnia mellette . . . Éppen azon pillanatban, melyben az emberi ész azt hiszi, hogy diadalának tetőpontjára hágott, emelnek az észnek áthidalhatatlan gátat a lourdesi gyógyulások. A természet,fölöttiség nincs már többé a múlt homályába takarva, itt van előttünk oly világosságban, mely minden tagadást lehetetlenné tesz a Nem ajánlhatjuk eléggé a magyar olvasóközönségnek e kiváló munkát, mely elegáns kiállítása által is nagyon tetszetős. A fordító urat pedig melegen üdvözöljük azon szerencsés gondolatáért, melyben e világhírű munka lefordítására határozta el magát. /

/ * Dr. A. Gy. Külföld. —cs— Az angol államegyház kérdése Angliának legfontosabb belügye és az ottani közvélemény legélénkebb figyelmének tárgya. E kérdés megoldása beláthatlan politikai következményekkel fog járni, azért nem érdektelen ez | ügy fejlődését szemmel tartani. Ismeretes XIII. Leó azon működése, melylyel a protestáns Angliát a katholicizmushoz visszavezetni óhajtja. Angliában — eltérőleg a többi protestáns államoktól — a katholicizmus iránt jelenleg semmi ellenszenv nem uralkodik, sőt a tudósok körében és az egyetemek tanszékein elfogulatlan kíváncsisággal kutatják azon különbségek okait, melyek az anglikán és katholikus egyház közt léteznek. E kutatások eredményei aztán nagy mérvben mutatkoznak; a leginteligensebb osztályokból meglepő számmal jönnek vissza a katholikus egyházba. Tanárok, lelkészek, államférfiak, az angol főnemesség számos tagja egymásután lesz katholikus. E hó elején közölték a lapok azon nagyfontosságú emlékiratot, melyet az egykori miniszterelnök, Gladston a pápa államtitkárához intézett az angol államegyház egyesítése tárgyában. Ez emlékirat oly tény, mely fényesen megcáfolja azon sötétszemű. jósokat, kik XIII. Leó vállalkozását nagy kétkedéssel fogadták. Mert íme Anglia legnagyobb államférfia, a grand old man Gladston, XIII Leó oldala mellé áll és honfitársai által lelkesülten magasztalt tekintélyét veti latba, hogy a két egyház egyesítése sikerüljön. Ez ősz államférfi emlékiratában kifejti nézeteit az egyesítésről és szívből jövő szavakkal magasztalja a szent atya jellemét és érdemeit. Semmit nem von le ez okmány értékéből az, hogy annak irója egy mély meggyőződésű anglikán, továbbá, hogy világi férfi : sőt e két körülmény inkább emeli jelentőségét mindazok előtt, kik e tárgy fölött komolyan gondolkoznak. Gladstont ez emlékirat készítésére nyilván azon körülmény indította, hogy Rómában jelenleg egy bizottság működik, melynek feladata ki\ deríteni az anglikán püspökök felszentelésének i érvényességét. 0 igen óhajtja, hogy a vizsgálat eredménye lehetőleg kedvező legyen és azon reményének ad kifejezést, hogy e tekintetben semmi j károshatásu nyilatkozat nem fog történni. »Én j — úgymond — csupán mint világi ember beszélek, amint ez kötelessége mindazoknak, kik arról vannak meggyőződve, hogy az anglikán egyház nem egy elfajult intézmény. Sőt hozzáteszem, hogy magán és nyilvános életem minden körülményei közt különös gonddal tanulmányoztam egyházam jellegét és annak gondviselésszerű hivatását Épen azért egyházam érdekei egyszersmind az én személyes érdekeim voltak. Nem tartozom azok közé, kik egy rögtöni egyesülésről gondolkoznak, de azon édes meggyőződésben élek, hogy a keresztény egység előmozdítására munkálkodni helyes dolog. Ha az erre fordított fáradság nem is fog hirtelen fényes és szembeszökő eredményekre vezetni, de azért kicsinynek és nagynak egyaránt kötelessége kivenni részét a munkából. A pápa, mint a kereszténység első püspöke, a legmagasabb hatáskört tölti be, de azért e keresztény sereg legszerényebb tagja is tegye meg a tőle telhetőt. Azon módon, amint e kötelességét ! kiki teljesiti, közreműködik áldásosán vagy károi san az egyetemes jólét ügyében.« Gladston ezután felsorolja mindazon örvendetes jelenségeket, melyek Anglia vallásos érzületének erősségét bizonyítják. Az élénk hitbuzgóság, az Oltáriszentség mindig jobban terjedő tisztelete, a családokban meghonosodó keresztény szokások és általában a hitélet minden nyilvánulásai napról-napra jobban közelednek azon elvekhez, melyek a reformatio által meg nem hamisított kereszténységben mindig meg voltak. Anglia tehát érzi, hogy az igazi kereszténységtől eltért reformatiója által és most a tények kényszeritik belátni, hogy a katholikus egyházban van azon kereszténység, melyet ők tudományos búvárkodásaikban, történeti kutatásaikban szívvellélekkel keresnek. Azért az anglikán és katholikus egyház jelenlegi különállása két jőbarát olyan elválásához hasonlít, kik örökre el akartak válni egymástól, de azon ürt, mely sziveikben támadt, soha semmi betölteni nem tudta, a fájó seb soha be nem gyógyult. E nagy sebet, e folyton élő fájdalmat jön most XIII. Leó meggyógyítani, a pártviszályok viharait legyőzve, fönséges szeretettel a kibékülés szavait hangoztatja. »Azért e szavakról —

J igy végződik az emlékírat — az az én meggyőződésem, hogy azok egy igazi atya szavai; és jóllehet azok aggkorom legújabb tapasztalatai, hűséges emlékembe vésem azokat és reájuk a hála és mély tisztelet érzelmeivel gondolok.« HIREK. * Személyi hirek. Sujánszky Antal v. püspök nagyprépost, e napokban a csehországi Tepliczbe megy pár heti üdülésre. Kruplanicz Kálmán főispán, Maszlaghy Ferenc kanonok, Andrássy János alispán Rudapeströl városunkba visszaérkeztek. Dr. Komlóssy Ferenc prépost-kanonok, főtanfelügyelő Balaton-Füredre, Tjóskay Jeromos jószág-kormányzó Budapestre utaztak. * Bérmálás. A főszékesegyházban hétfőn, szt. Péter és Pál ünnepén reggel 9 órakor veszi kezdetét a bérmálás szentségének kiszolgáltatása, s miután a templom ekkor bezáratik, a bérmaszülők figyelmeztetnek, hogy idejekorán jelenjenek meg. A szertartás csendes misével kezdődik, utánna szent beszéd lesz, melyet dr. Csernoch János apát-plébános tart, majd Boltizár József püspök osztja ki a hitben való erősség szentségét. * Egyházi zene. J unius hó 28-án vasárnap a bazilikában tartandó istenitisztelet alkalmával a főszékesegyházi zene- és énekkar a következőket adja elő: Reimann János miséje. Graduale : Deus meus, Beethoventől. Milléniumi Offertorium. Ad te Domine clamavi, Schönwälder Kálmántól. Tenor Solo, előadja Feigler Károly. Junius hó 29-én hétfőn Misse, Seyler Kálmántól. Graduale, Constitues eos principes, Pasterwitz Siogiotól. Offertorium. Salve Regina, Schubert Ferenctől. Sopran solo, előadja Schönwälder Kálmánné. * Évzáró ünnepély. Az esztergomi kath. főgymnasium 1896. jun. 28-án d. u. 6 órakor a »Sas« kertben tartja évzáró- és tornaünnepélyét a következő műsorozattal: 1. Tornászok indulója, Szögedi E.-től, Előadja: a főgymn. énekes zenekar. E közben az ifjúság felvonulása és rendgyakorlatok. 2. Búcsúzó beszéd. Irta s előadja: Nagyfalusi L. VII. o. n. p. 3. Katonaélet. Petőfi S.-tól. Szavalja Rácz Pál I. o. t. 4. Magyar dalok. Előadja a főgymn. énekkar. 5. Mária Terézia Pozsonyban, Sujánszky Antaltól. Szavalja: Bitter T. III. o. t. 6. Sz.-István végsőhaja, Mindenszenty G.-tól. Szavalja, Csernák R. VII. o, t. 7, Tornászok dala, Göll Jánostól. Előadja: a főgymn. énekkar. 8. Tornagyakorlatok. 9. Az évközben hirdetett pályázatok eredményének kihirdetése s a pályadijak és jutalomkönyvek kiosztása. 10. Búcsú az iskolától, Selcher F.-töl. Előadja: a főgymn. ének- és zenekar. Kedvezőtlen idő esetén jun. 29-én d. u. 6 órakor lesz az ünnepély. És ha. netalán hétfőn is rosz idő lenne, a főgimnázium ideiglenes épületében, a legnagyobb osztályban fog az ünnepély megrövidített programmal végbemenni. * Perényi Margit Esztergomban. A budapesti opera széptehetségű tagja, Perényi Margit pár heti pihenésre hazaérkezett. Augusztus végén hosszabb időre Gráczba utazik, hol az operában fog vendégszerepelni.