ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-06-21 / 25. szám

Az esztergomiakról. A Kovácsi-pataknál. Amint kérem elhagyjuk az »uj pályaház« perronját, egy nagy valami, valóságos puszta az, amin át kell jutni. Percek múlva ér az ember az első házikóhoz, a dorogi vámhoz s itt kezdődik a puszta után a falu. Széles út vezet rajta keresztül, jobbra-balra alacsony házsor. A »kerek «templomnál kezdetét veszi a város. A városból egy szép séta s fönn vagyunk a várban. De Esztergomban nem szabad nagyon sietni. Megsinylené az ember, mivelhogy nálunk is a természetalkotó négy elem közül legmostohábban bánnak azzal, melyhez a repülőgépek föltalálásáig kötve vagyunk: a földdel. Azzal a földdel, melyet aszfalttal, makadámmal, kő-négyzetekkel szoktak a városokban kiverni. Az esztergomi kövezet milléniumi nevezetesség. Kezdő touristák számára kitűnő gyakorlótér, a kátyúk veszedelmes ürterei se hiányzanak belőle. Pedig itt a közelben egy nagy hegy, tele kővel, a vidék is tele van kőbányákkal. De hát az esztergomiak nem követik Mohamed példáját, aki maga ment a hegyhez, hanem várják, mig a hegy jön le ő hozzájuk. A »kerek«-templom után egy nagy tér jön, hol a marhákat és lovakat árulják, a tér után a Buda-utca. Az a kiváltsága ennek az utcának, hogy csinos földszintes házai vannak s egy része fákkal vagyon beszegve. Az esztergomiak máris úgy tekintenek e fákra, mint a jövendő boulvard elsőrendű faktoraira. A Széchenyi-tér és Kis-piac a boltoknak ha nem is labirintje, de mindenesetre tőzsdéje. Itt van azonkivül »valamennyi« bank és takarékpénztár. Ha valamelyik kereskedő megszorul, hamar átszaladhat ezen hasznos intézmények valamelyikébe. Az egész teret Vak Bottyán egykori palotája, a városháza uralja s innen egy sikátoron, no meg egy hidon kell átlábolnunk, hogy a szigeten át a propeller-állomáshoz juthassunk. Mikor a gyöngyvirág kidugja fehér fejét, az esztergomi embert kötéllel se lehet az utcákon tartani. Karaván lesz az utca, kiki siet a Kovácsipatakhoz élvezni a levegő friss fuvalmát, a virágillatot, a hegyek finom zamatú levegőjét. Mikor a gesztenyefák rezgő levelein áttör az alkonyodó nap pirja, hangos lesz a Kovácsi-liget az emberhangtól. Fel-alá úszik az emberek árja. Itt van az esztergomi hölgyvilág halvány-toilettes minden szépe és elmaradhatlan kísérőik, a civil és uniformisos gavallérok. Komoly feketeruhás papok jönnek lassú lépésben, pirosarcü bébék mosolyognak ránk. Valami ábrándozásra késztető ül e hegyi liget látványosságában s mert Esztergom szépei e hangulatban érzik szivecskéjük dobbanását, találékony elmék már »Amor« forrásról is gondoskodtak. Ha azonban a látóhatár szürkül, akkor előtörnek rejtekeikből a csalitok apró rablólovagjai, a szúnyogok, hosszú, hegyes lándzsáikkal készen, hogy megsebezzék a legszebb kis kacsot s magukba szürcsöljék az édes, piros vért. A bácsi-generációt, no meg a megállapodott férjeket, kik a kényelmet többre becsülik mint mi fiatalok, nem igen bántják a lándzsás apró lovagok, mert hosszú virzsiniára vagy millenáris szivarra gyújtva, a szunyoghad támadását egy rendkivül hatásos hadi fortélylyal, a titulus bibendivel verik vissza, mihez a pagát meg ultimo a hadi jelszó. Mint hallom, az esztergomiak a Kovácsipataknál akadémiát fognak alapitani, annyival is inkább, mert az uj építkezések révén alkalmas gyüléstermet is kapunk. Az Akadémia természetesen nem mindenki számára lesz nyitva, éppen úgy, mint a budapesti valóságos akadémia. Az igaz, a tagválasztásnál se lesz oly nepotizmus meg klikk-uralom, mint a budapestinél. A választottak gyülhelye lesz a mienk, noha tuíajdonképen a vendéglő függelékét képezi. Mint a világ minden akadémiájában, itt is terem lesz a gyűlés színhelye, csakhogy az eszmék bor-, sör- és pezsgő-közi hangulatban folynak s így a munkásság és produkálás is gyakorlatibb értékű lesz, mint a fővárosi komoly, pápaszemes akadémikusoké. A tagok exklusiv testületében képviselve lesz mindenféle fegyveres, mi csak egy harcrakész hadosztályban szükséges. Lesznek benne papok, katonák és cibilek, minden elnyerhető diplomának valóságos s in petto birtokosai, nem fog hiányzani belőle egyetlen fakultásnak képviselete se. Nem lesz a világnak egyetlen problémája, mely itt ne nyerne a hangulathoz képest humoros megoldást. Az esztergomiak derült kedély világa ruganyossá fogja tenni az elméket s ahol tülságos sok munkája akadna az agyvelőnek, ott segítségünkre lesz szivünk hűmorja. Már előre látom, mint kerülnek elő a gondosan őrzött külön pipák s a szitából a jóféle vágott dohány. Az ülés alatt az akadémikusok nem fognak szivarozni, hanem ősi szokáshoz hiven, csak pipázni. Valóságos régi magyar udvarház szelleme fog az »ülésteremre« fényt vetni. A Kovácsi-patak meg is érdemli, hogy az esztergomiak felkarolják. Ősi fák sétálnak szép rendben a hegy teteje felé, a glorietthez s a hol törzsük belemélyed a hegyhátba, a hegyi flóra üde virágai himeznek szőnyeget a lombleveles földre, amelyből az erdő sajátszerű, zamatos illata párolog elé. Csalitok és berkek rejtelmes bűbájai, sziklaóriások barlangszádákkal, a Duna szőke habja ! egésziti ki azt a természeti szépséget, mit itt élvezhetünk. Hála Isten, az esztergomiaknál is szerencsésen idejét multa az a divat, mely csak a saját vidékét taksálja legszebbnek, bár az ellenkezője, sajnos, még nem lett divattá. A Kovácsipatak felkarolása megtörte a jeget s hogy a »Propeller Társulat* mennyire méltányolja a közönség kényelmét, mutatja az a nagyobb szabású pompás épitkezés, melyet megreszkirozott, s melyet ma nyitnak meg. És ha pláne killákkal is körülhintik, mint egy halas tálat az aszpikkal, egész kis klimatikus gyógyhely lesz Esztergom tőszomszédságában. Menjen csak ki valaki a kovácsi-patakhoz, megérti a természet néma beszédjét. Nem kell hozzá jambusokban vagy trochensokban szökellő poézis, csak fogékonyság. Itt a sziv megtelik folyton megújuló impressziókkal és úgy érzi, hogy minden szellő űj és új világról hoz jelentést. Nem akarom felfedezni a kovácsi-patakot, bár nagyon szeretném, ha minél többen felfedeznék. A természet nem volt fukar e tájékhoz, mindent megtett, hogy meglegyen az a bűvös varázsa, a mely delejes erővel mindenkit vonz. Érjük be tehát vele, s nőjön szivünkhöz. Plagiosippus. Tanügy. Tanügyi kongreszus. Köztudomású tény, hogy a »Magyarországi kath. tanitók első nagygyűlése« f. évi július hó 7., 8. és Budapesten megtartatik. E nagygyűlést rendezőbizottság tisztelettel felhívja az ország kath. tanférférfiait és tanügybarátait, hogy a nagygyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek s résztvevő szándékukat mielőbb a rendező bizottság irodájához »Népnevelő« szerkesztősége: Budapest, Szent-1stván-Társulat

; KirályiPál-utcza 13. sz. a. bejelenteni ne terheltessenek. Tájékoztatóul idejegyezzük: I. A nagygyűlés tagjai, a) az egyházmegyék és kath. tanitó-egyesületek küldöttei; b) a 100-as bizottság; c) az állandó és rendezőbizottság tagjai; d) a nagygyűlés tisztikara, továbbá a felkért előadók és hozzászólók. II. A nagygyűlés résztvevő tagja lehet minden kath. tanférfiu (egyházi, világi egyaránt) kath. szülők és tanügybarátok, kik a fent kitett határidőn belül a rendezőségnél a tagsági jegy megküldését kérik. A nagygyűlés utóbb megnevezett tagjai a gyűléseken tanácskozási és hozzászólási joggal birnak, szavazati joguk csak a rendes \ tagoknak van. A nagygyűlés tagjai (rendes- és résztvevő tagok) a következő kedvezményeket élvezik: 1. Utazás. A nagymélt. kereskedelemügyi miniszter 17.765. sz. rendelete alapján minden tag II- od osztályú jegygyei az I-ső osztályon, III-ad osztályúval a II-odikon és félmásodosztályuval a III- ik kocsi osztályban utazhatik. A kedvezményes jegyeket a rendezőségi iroda küldi meg a jelentkezőknek. A 400 frtot meg nem haladó fizetéssel biró tanítókat, óvó- és óvónőket ismételten figyelmeztetjük, hogy egy korábbi miniszteri intézkedés kapcsán az államvasutak on és az állam kezelése alatt álló más vonalakon, teljesen ingyen utazhatnak a kiállításra s igy a nagygyűlésre is. E kedvezmény elnyerése végett az iskolaszéki elnök által hitelesített dijlevél másolat csatolásával forduljanak kérőlevéllel az illető megye kir. tanfelügyelőségéhez, mert ez a hivatal van feljogosítva az igazolványok kiállítására. 2. A jelentkező tagoknak kedvezményes lakásokat eszközölt ki a rendezőség és pedig: a) társaslakás egy teremben 10—20 személy 32 kr. napibér mellett, b) Elkülönített fülkés lakás egyes családok és nők részére személyenként 50 krt. c) Egészen elkülönített szoba egy ágygyal napi 70 kr. bérért, a második ágy 50 krt. Ezeken kivül a jelentkezésnél vendéglői lakás is megrendelhető napi 1—2 frt bérért. Kérjük a tagokat, hogy jelentkezéseikkel egyidejűleg arról is értesítsenek, hogy e lakások melyikét óhajtják, mely naptól kezdőleg és hány napra lefoglaltatni ? 3. Olcsó belépőjegyek a kiállításra. A nagymélt. kereskedelemügyi miniszter a nagygyűlésen résztvevő minden tag részére egy öt belépti jegyből álló füzetet az azért járó 2 frt 50 kr. helyett 1 frtért engedélyezett. E jegyek a megérkezés után szolgáltatnak ki az illetőknek. Az isteni gondviselés ugy intézte, hogy a magyar kath. tanítóság régi. vágya, hő óhajtása éppen édes hazánk ezeréves fennállásának öröm évében teljesüljön, hogy ez örökké emlékezetes évben gyűlünk először össze mintegy test és lélek ősi dicső multunkhoz hiven, nyilt és őszinte hitvallást teendő kath. hitünk iránti rendithetetlen ragaszkodásunkról és kiapadhatatlan hazaszeretetünkről s hogy megalkossuk az uj ezredév hajnalán a magyar kath. tanítóság testvéries szövetségét, mint egyik legfőbb biztositékát e hazában a kath. népoktatásügy felvirágoztatásának és életképességének. Csoportosuljanak azért minél nagyobb számban a nagygyűlés kibontott zászlója alá, hogy számbeli súlyunkkal is hirdethessük erősségünket. Föl tehát a munkára, melyben: Istenért, a hazáért és a királyért! — legyen jelszavunk. Kongresszusi képviselők. A magyar kath. tanitók I. országos nagygyűlésére az esztergomi főegyházmegyéből kiküldendő képviselők személyének megválasztása végett a szavazatszedő és összeszámláló bizottság ngs dr. Komlóssy Ferenc prépost-kanonok, főtanfelügyelő elnöklete alatt f. hó 18-án, csütörtökön délután ülést tartott, melyen elnöklő főtanfelügyelő röviden utalva Ő Eminenciájának az e tárgyban f. év május hó 26-án 1954. sz. a. kelt magas rendeletére, örömének ad kifejezést, hogy a magyar kath. tanitók I. országos nagygyűlésén az egyházmegye hat képviselővel, két előadóval s az orsz. százas bizottságból tizenkét taggal, összesen huszonkét szavazó tanítóval vesz részt. Beérkezett összesen 500 zárt szavazati lap, melyben minden tanitó hat egyénre adva szavazatát, a szavazatok száma három ezret tett ki. Azon körülményből, hogy a tanitók többnyire lokális szempontból vették fel az ügyet, a szavazatok nagyon szétoszlottak, mi fáradságos munkát adott a bizottságnak. A szavazatok eredményéből megtudhatjuk az egyházmegye legnépszerűbb tanítóinak névsorát, nevezetesen Bikler Tódor 20 szavazat, Erdössy Ferencz 68, Feigler Ferenc 64, Fekete György 25, Gerley Mátyás 36, Herdy Béla 31, Hencz Vince 24, Hlavicska Márton 20, Ivánffy Gyula 31, Jabomik Károly 44, Koltay Alajos 72, Karsay Pál 53, Mihalicska János 65, Méry Imre 25, Párák Antal 63, Stibló János 35, Szokoly István 22, Szentgyörgyi Béla 32, Zalka László 20 szavazatot kaptak, kik közül a legtöbb szavazattal birok és pedig Koltay Alajos stomfai, Erdössy Ferenc várkonyi, Mihalicska János pozsonyi, Feigler Ferenc pozsonyi, Párák Antal nagy-lovardi, Karsay Pál cs.-somorjai tanitók választattak meg képviselőkül. Másnap . délelőtt pedig az orsz. kath. segélyalap központi bizottsága-