ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-06-07 / 23. szám

hoz arányítva emelkedést mutat. A választók száma körülbelül 1200 lesz. * Köszönet nyilvánítás. A párkányi legény­egylet mult vasárnap tartott millenáris szinielő­adásán következő m. t. urak voltak kegyesek felülfizetni: Br. Jeszenák Gábor 2 frt, Sankovits László 1 frt, Tóth István 1 frt 20 kr., Lovas Ferenc 80 kr., Cservik Gábor 1 frt, ifj. Bitter Imre 80 kr , Ivanics Gyula 80 kr., Manovil Dávid 2 frt, Kircz Jónás 80 kr., Fabianek Géza 80 kr., Milien Miksa 1 frt 80 kr., Rojcsek József 20 kr., Krizsán András 20 kr., Igali János 20 kr., Vichor József 50 kr., Kovács András 20 kr., Szalma Vince 50 kr., Pelczman László 20 kr., öreg Bitter Imre 30 kr., Schrank Béla 20 kr., Vézer Miksa 20 kr., Okosi Vilmos 20 kr., Krizsán Vince 30 kr., Tóth János 80 kr. — Fogadják a nagylelkű felülfizetők ez uton is a legényegylet hálás köszönetét. Mikor menjünk Pestre? Esztergomból bármikor. E részben nincs nehézség. Az ember leutazik Pestre reggel s jö­het vissza este, vagy ha már nagyon ki akarja húzni a milleniumozást, indul Pestről az éjféli hajóval s az első napsugár sziporkázásában üd­vözli a Bazilika aranyos keresztjét. De mikor menjen a provinciásabb provincia Pestre ? Ha már izzadnunk kell a hazáért, gyerünk aug. 19-ére és 20-ára le. Akkor ülésezik a kath. kongresszus. A szak­osztályok aug. 17. és 18-án tanácskoznak már, de a tulajdonképeni kath. nagygyűlést aug. 19-én tartják meg az országos kiállítás kongresszusi termében. Aug. 20-án a kongresszus tagjai testületileg vesznek részt a Szent-István-napi körmenetben. A kath. kongresszus tehát koszorúját képezi a Szent István napjának s a millenium vallásos ünnepségének súlypontja bizonyára e napra esik. Ha a Szent-István-nap már más évben is nem­zeti, vallásos ünnepnap, mennyivel inkább ölti magára ezt a jelleget a millenium évében. Ha az a körmeríet a Szent-Jobbal már máskor is oly fönséges, hogy az ember azt mondja magának, mi lenne ebből, ha részt venne benne a király s az egész püspöki kar: no hát az idén fogja majd a Szent-István-nap a legpompásabb diszt ölteni s hatalmas vallásos tüntetés válik belőle. De hogy azzá legyen s hogy a kath. kon­gresszus emelhesse elvi jelentőségét, szükséges, hogy minél többen vegyünk részt benne. Azért mondom, intézzük úgy dolgainkat, hogy 19. és 20-ára leutazhassunk. A kongresszus tagja lehet mindenki, ki vala­mely kath. egylet tagja s ezen szándékát f. évi június hó 15-ig a kongresszus irodájában (Buda­pest. Koronaherceg-utca 17. sz. Kath. kör) beje­lenti és tagsági díj fejében 2 frtot fizet. A szegényebb ember ne ijedezzék ettől s ne gondolja, hogy fölösleges ezt a 2 frtot a költségek hegyibe kiadni. Mert a 2 frt tagsági dij ellenében a kon­gresszus tagjai a következő kedvezményekben ré­szesülnek: kedvezményes vasúti jegyeket vehetnek, — kedvezményes belépő jegyeket kaphatnak a ki­állítás területére s olcsó lakások állnak rendelke­zésükre. Akik nem tagjai valamely kath. egyletnek, azok az aug. 19-iki közös nagygyűlésen mint ven­dégek vehetnek részt 50 kr. belépti díj mellett. Belépő jegyeket valamely kath. egylet elnöksége vagy az illetékes plébániai hivatal útján lehet vál­tani. A vendégek a kongresszusi tagok részére nyújtott minden kedvezményben nem részesülhet­nek, de a vendégek részére is gondoskodik mér­sékeltebb lakásról, ellátásról s egyéb kedvezmé­nyekről a kongresszus irodája. Hiszszük és reméljük, hogy kath. egyesüle­teink mindent el fognak követni, hogy kongresz­szusunk mennél fényesebb, mennél impozánsabb legyen s kath. egyesületeink tagjai nagy számmal fognak sietni a kongresszuson résztvenni, mely hi­vatva van a kath. egyleti életet, egyesületi tevé­kenységet uj virágzásra emelni drága hazánkban. Tanügy. Tanitóképesitő vizsgálatok. A helybeli kir I érs. tanítóképző-intézetben a mult hó 21-től jun. \ 3-ig terjedő tanitóképesitő vizsgálatok eredményét 1 szerdán d. u. ^^l-kov hirdette ki az egyház­megyei főtanfelügyelő képviseletében dr. Kováts Kálmán igazgató. E szerint jelentkeztek a ké­pesítőre 56-an; visszaléptek az Írásbeliek előtt nyolcan; vizsgálat után visszautasítottak 13-at; elégséges oklevelet nyert 8, jót 19, jelest 6, ki­tűnő okievet nyert 2, mindketten a vízivárosi felsőbb nőnevelő-intézet növendékei, kik szép képességeik mellett egyaránt hirdetik az intézet kitűnő vezetőségét, annak szakavatott tanítónőit. Bartal Rezső kir. tanfelügyelő buzditó szavai ; után, a vallásos hazafias nevelés vívmányát az in­tézet igazgatója fejtegette a képesített ifjak előtt, I hangsúlyozva az igazságosságot, mely a tanári kart mindvégig vezette. A komáromi milléniumi iskola. A komá­romi milléniumi iskola falai már állanak. Va­valami 17 ezer frt van összegyűjtve. A még hiányzó 19 ezer forint is valószínűleg nagynevű alapítója Majláth gróf zsebéből fog kikerülni. Az iskolaszék ; nagyon szépen mutatta ki különben köszönetét I az iskola létesítője iránt, amennyiben a hivek között gyűjtést rendezett s összegyűlt vagy 700 frt, melyen a gróf ur arcképét fogják Pesten egy jó­nevű katholikus festővel megfestetni s majd az iskola nagy termében elhelyezni. Milléniumi ünnepélyek. Az esztergomi felsőbb nőnevelő ünnepélye. Fényes, s az eddigi milléniumi ünnepeinket dísz­ben, pompában fölülmúló volt felső nőnevelő-inté­zetünk hétfői ezredéves ünnepélye. Az összeálli­I tás, a rendezés, az élőképek Ízléses megválasztása, ; maga az előadás oly megkapó volt, hogy a fővá­I ros bármely intézetében megállotta volna méltó helyét. Este felé megtelt az intézet nagyterme előkelő hallgatósággal. Szinte meglepte a szemlé­lőt a terem falainak hadijelvényekkel, zászlókkal, 1 drapériákkal való díszítése, minden hely, minden pont a millenáris hangulatot szinte öntötte az ember lelkébe. Elragadó jelenség volt a daliás leventéket, a diszmagyaros bájos Szilágyi Erzsé­betet, Árpádházi Margitot, Hanzárt, Gara Máriát, Gizella királynét, Mária Teréziát látni és fölvo­nulni történetünk kimagasló jeleneteit, a pártás és pruszlis magyar lánykákat, a kacagányos ma­gyar urakat, kik oly bátran, mint szemeiket, for­gatták a szablyákat. Az egész ünnepély lefolyása, a szavalatok hazafias motívuma, az előadók ne­mes törekvése, plasztikus alakítása azt a benyo­mást tették a közönségre, hogy az intézet a val­láserkölcsös nevelésnek, mint a hazafias érzelmek fejlesztésének legmagasabb fokán áll. Az ünnepély végén Boltizár püspök úr a nála megszokott sze­retetteljes modorral buzditó beszédet intézett a I növendékekhez. A csallóközi, bakai és nádasdi kath. isko­lák Bakán tartották együttes milléniumi ünnepé­lyüket. Jelen voltak az ünnepélyen Beleházi Bartal János földbirtokos, volt országgyűlési képviselő nejével Etre-Karcsáről, Bittó Béniné úrnő Sáros­fáról, Bartal Kálmán és Bartal Ferenc földbirto­kosok családjaikkal, Nagy Ignác varjasi földbirto­kos leányaival, a két község elöljárósága és isko­j laszéke teljes számmal és nagyszámú közönség. j Az ünnepi mise után szép rendben kivonultak az iskolások az iskola előtti tágas térre, s ott az iskolával szemben kettős sorokban körülzárták az előkelő vendégek számára elhelyezett székekkel kijelölt félkört. A félkör közepén szőnyeggel be­vont emelvény állt a szavalók részére. Az iskola falán Magyarország térképe, a király arcképe és a magyar nemzet történetére-vonatkozó szép ké­pek voltak, koszorúk, virágfüzérek és zöld, lom­bok közt ízléssel elhelyezve. Az ünnepélyt Ásványi Vendel bakai kántortanító nyitotta meg a ma­gyar nemzet ezeréves történetére vonatkozó érte­kezés felolvasásával. Erre az iskolás gyermekek a »Szozat* két első versét énekelték el. Ma')á Bartal Mariska, beleházi Bartal Kálmán bakai földbirto­kos 9 éves leánykája csinos magyar öltözetben lépett az emelvényre s a Szózatot oly remek ké­szültséggel s érzéssel szavalta el, hogy a nagy­számú hallgatóság közt keveset lehetett látni, akinek szemében a meghatottság könnyei ne csillogtak volna. Utána Ocsvay Ágnes bakai ta­nuló szavalta el Pósa Lajos »Ezer év után« cimű gyönyörű alkalmi költeményét hasonló hatással. Azután sorban szavalták Szalay Antal nádasdi tanuló »Hunyady«-t, (Czuczortól) Kovács Mariska bakai tanuló »Szűz Mária s évezredünk« (Parvy Sándortól), Adamécz Ferenc nádasdi tanuló »Ki volt nagyobb ?« (Tóth Kálmántói), Kovács Gizella bakai tanuló »Ki volt a jobb» (B. Büttner Liná­tól) és Horváth Mariska bakai tanuló »Mátyás anyja« cimű költeményt. Majd Krascsenitz Rezső bakai tanuló intézett tanulótársaihoz hazaszere­tetre buzditó csinos beszédet. Végül Flock Jákó plébános szólt a gyermekek szivéhez. Lelkükre kötötte, hogy a hazát szeressék, és soha semmi­féle áldozatot se tartsanak nagynak, amit majdan tőlük a haza üdve követelend. Kiemelte, hogy az édes haza tőlük, mint gyermekektől még nem ki­van súlyos áldozatot; de van a gyermekeknek egy drága kincsük, amit mi felnőttek kevésbé bí­runk, s ez az ártatlan sziv. A nagy hatást keltő j beszéd végeztével a gyermekek letérdeltek és szép i összhangban látható meghatottsággal utánmondták l a főegyházmegyei hatóság által kiadott terve­i zetben előirt szép ima szavait, amelyet nevezett j plébános szakaszonkint felolvasott. Ezen meg­ható jelenet után az ünnepély a Kölcsey Hymnusz i három első versének eléneklésével befejeztetett, i Délután az idő alkalmatlan volta miatt a tervbe vett kirándulás elmaradt. E helyet mindegyik iskola saját tantermében tartott zenével egybe­kötött kedélyes vig lakomát, s a jelen volt szü­léknek alkalmuk volt késő estig gyermekeik ártat­lan mulatságában gyönyörködhetni. A lakoma költsé­geit Bartal Kálmán űr és a két község nemesielkü áldozatkészsége fedezte. Irodalom és Művészet. Szerkesztő-váJtozás. A „Dunántúli Hírlap* 1 néppárti politikai hetilap szerkesztését Csippék Fe­renctől Thewreirk István jeles irónk, László fő­I herceg biografusa, József főherceg kegyeltje vette át. A szerkesztésében megjelenő első számba a vezércikket „Kép az alkotmányban" Kaas Ivor irta. Csippék Ferenc a nagyváradi „Tiszántúl" politikai napilap szerkesztője lett. Megjelent: Assisi sz. Ferenc élete. Irta Bolmert Marián. Budapest. 471. 1. 1896. Ára fűzve 2 frt, kötve 2 frt 60 kr. Kapható szerző­nél : Budapest, II. ker. Török utca 4. sz. Élvezettel olvastuk át a művet, melyet közelebbi számunkban tárcában fogunk méltatni. A törekvő és ékes tollú szerzőnek köszönettel tartozik irodalmunk, mert első, ki sz. Ferenc életét hazai nyelvünkön ön­állóan megírta. Lehóczky József (Fráter Josephus) ünnepi és alkalmi beszédeit összegyűjtötte s kiadta Bartha István. Lehóczky József országos név, a régi gárda tipikus alakja, 48-as honvéd, egyik úttörője a nemzeti érzelmek megnyilatkozásának. Beszédeit eredeti és népies felfogás, zamatos magyar irály, tárgyának beható ismerete jellemzi. A kiadó ne­mes szolgálatot teljesített, midőn közkincscsé tette. Ára 1 frt 60 kr. Megrendelhető Bartha István ! urnái Csanád-Apácán. ,,Egy kis leány irómappájából" című be­szély kötetre hirdet előfizetést Munkácsy Kálmán, az „Esztergom és Vidéke" szerkesztője. Akik érdek­lődnek egy megtörtént novella, Pereg társadalm élete, Birike szerelme s boldogsága iránt, küldje i I nek július l-ig 2 forintot a nevezett lap kiadó­I hivatalába, Esztergomba. Legújabb irodalom. Útmutató. A magyar és közös közlekedési vállalatok hi vatalos menetrend könyve Junius hóra. Budapest. Ára 50 kr. Kéry Gyula. Blaha Lujza élete. Budapest, 1896. Ára 2 frt. Gelléri Mór. Az ezredéves országos kiállítás kalauza. [ Hivatalos adatok alapján. Ára 50 kr. Ruzitska-féle budapesti útmutató. A fő- és székváros szines tervrajzával és környékének térképével. Az ezredéves országos kiállítási ünnepélyek és milléniumi események teljes I programmjával. Ára 50 kr. Margalits Ede. Magyar közmondások és közmondás­I szerű szólások. II. füzet. Ára 40 kr. Gáspár Ferenc. Negyvenezer mértföld vitorlával és gó'zzel. Második bó'vitett kiadás. Megjelenik 14—15 füzetben. Eddig négy füzet jelent meg. Egy-egy füzet ára 30 kr. Kölcsey. Paranesis és egyéb szónoki művek. Ezeréves Magyarország. Vezérek és királyok arckép­csarnoka rövid történelme. Ára 50 kr. Budapest székes-fó'város és környékének legújabb tér­képe, rajzolta Homolka József. Ára 80 kr. Az itt felsorolt könyvek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom