ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-06-07 / 23. szám

Még egy másik vádra is akarom önöket fi­gyelmeztetni. Ez a vád is hamis. Azt mondják, hogy a néppárt izgat, lázit és felzavarja a békét. Hát, tisztelt Uraim, a néppárt csak törvényes eszközökkel akarja elveit megvalósitani. Nem tesz kecsegtető Ígéreteket, a melyeket azután nem tudna beváltani. (Elénk helyeslés.) Azt mondja a néppárt, hogy meg kell hajolni a szentesitett törvény előtt, de azt is mondja, hogy a vallást sértő törvényeket meg kell változtatni. (Zajos helyeslés.) Oly törvényeket akar létesiteni a mezőgaz­daság és kisipar terén, a melyek ezen két osztály érdekeinek védelmét biztosítsák, a nagytőke és a nagyipar ellen. (Zajos tetszés.) Azt akarja a néppárt, hogy a magyar nép boldog legyen. (Zajos éljenzés.) A néppárt nem amit és nem akar félreve­zetni senkit. Nem mondja: nem fizetünk adót, nem adunk katonát, hanem ellenkezőleg óva inti a népet a túlkapásoktól (helyeslés) a néppárt azt akarja, hogy e haza polgárai szabadon gyakorol­hassák, választó jogukat. (Szűnni nem akaró éljen­zés és taps.) Igenis, mi tiszta választásokat kö­vetelünk (Zajos helyeslés. Felkiáltások : Nyitra ! Stomfa!) A legjobb példa arra, hogy mi nem lázítunk az, hogy azon számos népgyűléseken, melyeket a néppárt eddig tartott országszerte, egyiken sem történt a legcsekélyebb rendzavarás sem. Min­denütt a legnagyobb lelkesedés párosult a legna­gyobb higgadtsággal (Ugy van.) — Igy csak az á nép tud lelkesedni, a mely tiszteli a rendet (Ugy van) Mi a megkezdett módon tovább fogjuk to­borzani pártunk híveit s igy ki fogjuk vivni még ellenfeleink becsülését is. (Tetszés.) — Végül len­dületes szavakban emlékezett meg a millenium­ról, őseink legszebb erényéről a vallásosságról, mely a második ezredévnek is legbiztosabb alapja ! A zajos éljenzéssel, lelkedéssel fogadott be­széd után felolvasta Apponyi az abonyi népgyü­léstől és privigyei elvtársaktól érkezett távirato­kat, nemkülönben a biboros hercegprímáshoz inté­zett üdvözlő táviratot, a mely igy hangzik : »A köbölkúti néppárti politikai népgyűlés fiúi hódolatát és törhetlen hűségét tolmácsolja Emi­nenciád előtt. Apponyi Géza gróf, elnök.« Majd bemutatta a zalaegerszegi, abonyi és lajosmizsei gyűlésekhez intézett üdvözlő távirato­kat. A gyűlés zajos éljenzéssel fogadta el az üd­vözlő táviratokat. A hercegprímás viszonválasza a gyűlés végén érkezett meg, s következőleg hangzik: Gr. Apponyi Géza, Köbölkút. A Méltóságod által tolmácsolt érzelmeket hálás köszönettel fogadom. Vaszary Kolos, hercegprímás. Az elnöki megnyitó után Haydin Károly fővárosi ügyvéd lépett elő. Nagy hatású beszéd­ben fejtegette a polgári házasság káros hatását, a nőnem állapotát az ókorban s a kereszténység alatt, és az egyházpolitika romboló következmé­nyeiről. Szűnni alig akaró éljenzéssel fogadta a nép Haydin azon szavait, mely szerint a nép. élve 1848-ban szerzett alkotmányos jogaival, se pénzért, se jó szóért, se semmiért nem adja el szavazatát, hanem arra fordítja ezt, hogy a sérelmes törvé­nyek eltörültessenek. Ha a zsidók — igy kiált fel a szónok a hallgatóság zajos helyeslése mellett — nem hagyják magukat megvesztegetni, miért le­gyünk mi, az ország fentartói nyomorultabbak a zsidónál? Járjunk el tisztán meggyőződésünk sze­rint. De kellett a polgári házasság ? (Nem!) Kel­lett-e a polgári anyakönyv ? (Nem!) Kellett-e az akkor, mikor az oktatás, a szegény-ügy teljesen el van hanyagolva, mikor a nép még annyiban szükséget szenved. (Zajos helyeslés.) A néppárt nem izgat a más vallásúak ellen. Tiszteli a pozitív vallásuakat, katholikust, luthe­ránust, kálvinistát egyaránt. (Igaz, ugy van !) Tör­vényt nem tanulhat mindenki, a törvény tisztele­tére csak a vallás taníthat. (Zajos tetszés.) Mi tiszteljük a fennálló helytelen törvényt, de arra törekszünk alkotmányos uton, hogy eltörüljük a népnek nem kellő törvényeket, a polgári házas­ságról, polgári anyakönyvekről és a felekezetlen­ségről szóló törvényeket. (Zajos helyeslés.) Gán­csolják a liberálisok, hogy nagy urak vannak pár­tunk élén. Azokat a nagy urakat, a kik a néppárt élére állottak, nem fizeti senki, kényelemben él­hetnének, kaphatnának fényes hivatalokat, hanem ők mégis fáradnak a népért, a vallásért Isten és a haza dicsőségére. Élteti a néppártot. (Percekig tartó éljenzés.) Dr. Vargha Dezső volt a következő szónok. Népszerűen ismertette a kisgazdák sanyarú helyzetét és ennek orvosszereit. Dr. Vargha népies, elmés és találó hasonlatokkal telt, tapasztalataival gazdagított beszéde rendkívüli hatást keltett. Da­cára kissé hosszú előadásának, mindvégig lekötötte a hallgatóság élénk figyelmét. Valóságos áhítattal hallgatta a nép. Nevetség tárgyává tette Lukács pénzügyminiszter azon mondását, hogy soha gaz­dagabb és boldogabb nem volt Magyarországon a nép. Mivel indokolta ezt ? (Azzal, hogy neki jó dolga van! Zajos derültség.) Nem, azzal, hogy soha pontosabban nem folytak be az adók mint most. De hát aki adót akar fizetni, annak el kell adni a borjúját, aki pedig késik az adóval, annak végrehajtási költségek fejében rámegy a tehene. (Gyalázat! Ugy van !) Aztán előadja, hogy a milléniumi kiállítás, a fényes Budapest, a jun. 8-iki bandérium nem mutatják be a valódi Magyarországot. A nagy mal­mok mellett ki kellett volna állítani a tönkretett 20.000 kis malmot. A fényes bandérium helyett fel kellene vonultatni az elszegényedett száz- és százezernyi gazdát. (Nagy tetszés.) Azt mondják a nagy liberálisok: Nagy a nép nyomora? Pusztul a nép ? Hát egyék kevesebbet, igyék kevesebbet, aludjék kevesebbet, dolgozzék többet, akkor aztán minden jó lesz. (Nagy tetszés.) Ostorozza a kormány azon eljárását, hogy a zsidókat, a börzét, a nagyipart becézgeti s az ösz­szes terheket áthárította a földre Például egy kőhidgyarmathi i j A telkes gazda fizet rengeteg adót, biztosítást, gazdasági beruhá­zásokat 106 frt 45 krt. Mit vett be ezért? 129 frtot. Marad 22 frt 55 krja. Ebből miképen éljen meg? És hátha szerencsétlenség történik nála? Adósságot csinál és ő maga és birtoka tönkre megy. Követeli az igazságos adófelosztást. Ausztriá­ban másfél millióval, Angliában több mint két millióval, sőt még Oroszországban is leszállittatott a földadó, csak a szabad, alkotmányos Magyarorszá­gon nem szállíttatott le. (Gyalázat!) Az igazságos adófelosztást csak a néppárt vette fel programm­jába, tehát éljen a néppárt. (Éljen a néppárt!) Már most mit kap a nép szörnyű terheiért ? Azt, hogy faluhelyeken havonként kétszer 2 szál csendőr mutatkozik a faluban, »a személy és va­gyonbiztonság okából.* Ámde a vagyont és sze­mélyt nem a csendőr, hanem a vallásos érzés óvja meg. Miért nem adhat a kormány a gazdáknak olcsóbb marhasót és egyéb szükséges gazdasági eszközt ? A gazdák másik nagy baja az adósság. Mily nehezen jut a gazda hitelhez? Magyarország föld­jén eddig 2093 millió adósság fekszik. (Nagy moz­gás.) Esztergommegye földje 3 millió forintig van eladósodva Ez annyit jelent, hogy a gazdák éven­ként 120.000 forint kamatot fizetnek a henye tőkének. Meg kell menteni ezt a földet, melynek már csak árendásai vagyunk. Nincs ára a földnek, sem a búzának. Ez csak katasztrófára vezethet. Az olcsó gabonaáraknak oka a gabona tultermése, mert hiszen mindenütt alig közepes termések van­nak évek óta és azonfelül még nagyon sok ember éhezik. Azért olcsó a buza, mert kedvezőtlenek a mi kereskedelmi szerződéseink a külfölddel. Itt a gyárosokat pártolja a kormány, a gazdákat pedig lenyomja. A budapesti tőzsdén egy nap eladnak annyi búzát, amennyi egy évben sem terem. A néppárt megakarja szüntetni ezen állapotokat. (Zajos éljen­zés.) A néppárt a vérrel szerzett és izzadsággal itatott földről azt mondja, hogy maradjon ez a magyaré, (Szűnni nem akaró éljenzés.) mert ha nem marad a magyaré, elpusztul a haza. Mi azt akarjuk, hogy a haza és a hazában a gazda éljen. (Zajos éljenzés.) Ezért tartsanak össze a gazdák, csináljanak hitelszövetkezeteket. Előadja a Raiffei­sen-egyletek szervezetét. De az állam is igazsá­gosabban nézzen a gazdaközönségre, mintsem ed­dig tette. Csak a néppárt irta zászlajára a gazda jólétét. (Éljenzés.) Ha a gazdák összefognak, ok­vetlenül győz a néppárt. Segítsünk magunkon, az Isten is megsegít. A meddig a gazdaközönség be nem látja, hogy csakis tisztességes választásokkal érheti el célját, addig nem is boldogul. (Igaz!) Éljen a néppárt.! (Zajos éljenzés.) Ezután Kontur Béla dr. fővárosi orvos a politikai helyzetről beszélt. Szól az egyházpolitikai törvények életbeléptetéséről, a választási visszaélésekről, a néppárti vezérférfiak, szónokok, sajtó üldözéséről. Követeli a független bíróságot és a tiszta közigazgatást. (Nagy tetszés.) Zichy Nándor gróf (Éljenzés.) és Lepsényi Miklós megalakították a néppártot, (Éljenzés.) a mely ren­det akar teremteni. Ne válaszszon a nép liberálist, (Nem választunk !) mert ezek cseppet sem törőd­nek a néppel, a hazával, csak saját édes énjükkel. Ne szavazzon a hamis függetlenségi Kossuth-Eöt­vösékre, a nagy Kossuth törpe fiának pártjára, (Abcug!) azonban szavazhat az Ugrón és Szapáry gróf párthiveire. Éljen a néppárt! (Zajos éljenzés.) Ezzel a szónoklatok befejeztetvén, Apponyi Géza gróf köszönetet mondott a szónokoknak. (Élénk éljen­zés.) Majd felolvassa a néppárt határozati javas­latait. A nép zajos éljenzéssel fogadta ezeknek minden egyes mondatát. Végezetül újra köszöne­tet mondott a népnek tömeges megjelenéseért, bi­zalommal tekint a közelgő diadal elé s ezzel fejezi be szavait: Éljen a király, a néppárt, a haza! Záradékul felolvastatott a Lajos-Mizsén ösz­szegyült 10.000 néppárti elvtárs üdvözlete a gyű­léshez. (Szűnni nem akaró éljenzés.) Még rendes, nyugodt szétoszlásra kérte fel Apponyi gróf a népet és ezzel a gyűlés véget ért. Mindenki emelkedett hangulatban énekelte az Isten áldd meg a magyart, a mire aztán a nép zeneszó mellett a plébániaiakra kisérte Apponyi grófot, hol időközben egy tekintélyes küldöttség is megjelent, s a jelöltség elfogadására már eleve felkérte Haydint, ki meghatva köszönte meg a beléje helyezett bizalmat. Apponyi, a szónokok és a vendégek a 8 órai esti vonattal utaztak el Köbölkűtról. A gyűlésen felolvasott s elfogadott határozati javaslatok következők voltak: 1. A köbölkúti népgyűlés tagjai egy szivvel, egy lélekkel elfogadják a néppártnak, mint vallás­védö s a haza javát igazán szivén viselő pártnak elveit és örömmel kötelezik magukat arra, hogy annak zászlaját minden megengedett eszközzel diadalra juttatják, tiltakozván a választásjognak azon, a magyar nemzetet mélyen megalázó elkob­zása ellen, melynek a választók összeírása alkal­mával és Nyitrán, valamint Stomfán minden jobb érzésű egyén megbotránkozására szemtanúi voltak. 2. Á köbölkúti népgyűlés melegen és lelkesen pártolja és óhajtja a kisipar védelmét, különösen a nyers anyagot beszerző, a kész kézműveket eláru­sító szövetkezetek felállítása s az ipartörvény meg­javítása által. Hasonlókép kívánja és ajánlja a kisgazdák sanyarú sorsának enyhítését, kivált hitelszövetkezetek és központi gabona-raktárak létesí­tése utján. Mivel pedig mind a két néposztály érdekeit a néppárt képviseli és védelmezi jelenleg, azért a néppárt győzelmét minden jelenlevő egész erejével biztosítani igyekszik. Az „Opravdivy Krestan." Az idén a zsurnalisztikának is megvolt a maga áprilisi tréfája; egy kis újság jelent meg a kö­vetkező címei: »Igaz keresztény — Opravdivy Kres­tan.« — Egész tenorja hű marad születési idejéhez : az áprilishoz ; a legnagyobb hazugságokat és rá­galmakat halmozza fel és tálalja elénk egészen a szemtelenségig komoly arccal, épen úgy mint az emberek szoktak tenni áprilisban, mikor másokat félre akarnak vezetni. Igazán pompás egy öklét volt áprilisban jelentetni meg az : »Opravdivy Krestant« igy legalább senki sem fogja komolyan venni ; avagy tán csak nem számított Hornyánszky szerkesztő arra, hogy újságja komolyan számba vétessék, mert ebben az esetben meg igen elhibá­zott lépés volt ez és kár volt újságját vagy előbb, vagy utóbb meg nem szülni, mert tudható volna az az »igaz kereszteny-compania«, hogy az embe­rek telvék előítéletekkel és áprilisi dolgokat nem szoktak komolyan venni. Különben is ezt szomo­rúan tapasztalja már most is az »Opravdivy Krestan.« Pechje volt az »Opravdivy Krestan« szerkesz­tőségének azonkívül a cim megválasztásában is. — Az »Opravdivy Krestan« azaz az »igaz keresztény«. kifejezés napjainkban, már igen ominózus szó. A közel mult napokban csak is olyanok használták és mondták magukról, a kik folyton ütötték, rúg­ták a kath. egyházat, s azért ha valaki ezt mondja napjainkban magáról — ott már tudjuk mennyit ütött az óra. — Bizony egy Zichy Nándor, egy gróf Eszterházy soha sem mondta és nem is fogja magáról mondani, hogy »jó keresztény« s mégis mindenki tudja, hogy az, mig egy Wekerle, Bánffy, Wlassics stb. bármennyire is fogják hajtogatni és erősítgetni, hogy jó keresztények, még sem hiszi el nekik senki. Teljesen igy állunk Lepsényi »Kres­tanaval«, tudja mindenki, hogy keresztény érde­kekért küzd ez a kis újság, habár megelékszik az egyszerű Krestan cimmel és nem nevezi magát »Opravdivy Krestan«, még ha százezerszer is fogja e széphangzású nevet kiirni homlokára, még sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom