ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-31 / 22. szám

gos, termékeny völgyeiben, a melyen kivül nincsen számunkra hely, és a hol nekünk élnünk s halnunk kell ; ennek a mi szeretett drága hazánk fennállásának ezeréves évfordulója. Ezt — a nemzetek életében oly ritka nagy ünnepet — zsenge körünk méltóbban meg nem ünnepelheti, minthogy otthonát, biztos uj otthonát, saját házát, fennállásának egyik legnagyobb biztositékát elfoglalja, használatba veszi, és ezzel az esztergomi kath. közönség vallásos társadalmi életét mozgásba hozó üterévé lesz. Tegyünk mi is millenáris ültetést és ezen három szem diót, multunkat, jelenünket és jövőnket átlengő és nemzeti jelvényünk szineiben egyesülő hittel, reménynyel és szeretettel ültessük be kertünk födjébe a birtokbavétel és szeretett hazánk ezeréves fennállásának ünnepe emlékére, kérve a Mindenhatót, hogy keltse életre e szemeket, és növeszsze azokat nagyra, tegye azokat gyümölcsözőkké, ép úgy, — valamint létesülést engedvén körünknek, azt is nagygyá, virágzóvá, és szent céljaiban gyümölcsözővé tenni kegyeskedjék. Teremjetek részünkre olajágat, a béke olajágát, hogy Ő Eminenciája, kegyelmes védnökünk jelszava a pax, a béke, köztünk mindenkor meleg otthonra találjon. »Messze jártam, másutt is volt jó dolgom, Hej! de szivem, csak azt mondja jobb otthon.* így énekel a költő, mi pedig gyakran tapasztaltuk dalának igazságát, hogy nagy útról hazatérve, mily jól esett saját otthonunkban megpihenhetni. Most már a kath. körnek is meg van a maga kellemes otthona, létének, fennállásának egyik fő biztositéka, de, hogy azt folytonosan, minden megzavartatás nélkül, örök időkre biztositva, nyugodtan élvezhessük, még más kellékekre is van szükségünk. Állhatatosnak kell lenni hitünkhöz, melyet Krisztus Urunk tanított, az apostolok hirdettek és a római kath. anyaszentegyház tart, és engedelmeskedni az előirott rendeléseknek, mert az engedelmesség az erény-virágok illata, mely nélkül bármily szép és dús a csokor, mely azokból kötve lett, csak csekély értékű, szemkápráztató, tarka halmaz marad. Elpusztult hatalmas nagy nemzetek gyászos sorsa eléggé bizonyítja, mily veszedelmet szül az egyenetlenség, azért egyenkint és közösen ápolni kell teljes erőnkből egymás iránt a bizalmat, a barátságot, a szeretet, a jó egyetértést, hogy törekvéseinket siker kövesse. Kedves otthonunk ezen szerény, de mindnyájunkra nézve örvendetes megnyitásának ünnepén körünk történetének, e legfontosabb, legnevezetesebb órájában, mit tehetnék egyebet; hozzánk, célunkhoz, feladatunkhoz, törekvéseinkhez méltóbbat, mint, hogy odajáruljak hivő lelkemmel a kegyelmek kiapadhatatlan forrásához és mindnyájunk nevében bizalommal, mély alázattal kérjem a Mindenhatótól, áldja meg e helyet, tartsa meg a kört, boldogítsa annak összes tagjait, és kérjem a boldogságos szűz Anyát, szeretett hazáuk védő asszonyát, esedezzék vallásunk diadaláért, szeretett hazánk felvirágzásáért, hű népének javáért, szent Fiánál, a mi Urunk Üdvözítőnknél, ki bennünket soha el ne hagyjon, hanem egyesítse szivünket és elménket, akaratunkat, törekvéseinket abban, hogy itt is, mint mindenütt csak az <Ő, a Mindenható Isten dicsőségét keressük, és az legyen a mi jutalmunk és kiáltsuk egy szivvel, lélekkel: Isten áldd meg! Az ünnepi beszéd után s a »Hymnus« eléneklése után a közönség a kör kertjében vonult, ;hol a millenium emlékére Boltizár püspök a Hercegprímás, Sujánszky nagyprépost a fökáptalan, Mattyasovszky elnök a kör nevében szép jelmondások kíséretében 3 diófát ültettek; Dél volt, mikor az ünneplők, megtekintve a kör tágas s ideigle,nesen berendezett szép helyiségeit, szétoszlottak. A •délutáni dijtekezés nagy társaságot hozott össze a ikertbe, estére pedig a termek teltek meg a díszvacsorában résztvevőkkel, kik között, általános •örömre az előkelő hölgyvilágot, minden szép, és nemes ügy irányitóit is szép számmal láttuk képviselve. Ott voltak többek közt: Büttner Bóbertné, Ferber Gyuláné, Frey Ferencné, Frey Bertuska, Komlóssy Annika, Laczkó Pálné, Laczkó Vilma, Magurányi Józsefné, Mattyasovszky Marianna, Mihalik Bálintné, Nagy Antalné, Nagy Pálné, Nagy .Margitka, Péli Viki, Reviczky Gáborné, Szecskay Kornélné stb. Fél kilenc volt, mikor a társaság a kertből a termekbe bevonult, az Ízlésesen feldíszített asztalokhoz ült, s kezdetét vette a közvacsora, melyet Schleifer általános megelégedésre szolgált föl. Emelkedett hangulat közepette mondotta Mattyasovszky Lajos elnök az első felköszöntőt Szentséges Atyánkra a pápára, után na dr. Walter Gyula alelnök Ő felségére a királyra, Maiina Lajos polgármester 0 Eminenciájára a Hercegprímásra, Sujánszky Antal diszelnök a hölgyekre s az ünneplő jelenlevőkre, Magurányi József ügyvéd Boltizár, Sujánszky, Csáky püspökökre, s a főkáptalanra, dr. Csajka Ernő titkár a kör összes tagjaira, dr. Halmos Ignác gr. Eszterházy Miklós Móricra, az esztergomi kath. kör keresztapjára. Frenetikus lelkesedést keltett Frey Ferenc képviselő beszédje, ki a »jő« katholikus szálló igéből kiindulva, festette az »igaz« katholikust s éltette a keresztény társadalmi élet esztergomi világi vezérét Mattyasovszky Lajost. Dr. Csernoch János az esztergomi kereskedőkre s iparosokra mondott hatásos tósztot, Kollár Károly pedig családi örömnaphoz hasonlítva a mai ünnepet, szive mélyéből a nemzeti eszmék buzgó harcosára, Frey Ferenc képviselőre emelte poharát. Dr. Frank István Brutsy Jánosra, Esztergom lelkes néptribunjára, mire Brutsy nagy vervvel válaszolt s kimagyarázta az ő tribunságát. A vidám hangulatban s kedélyességben töltött lakomának a késő hajnali órák vetettek véget. HIREK. * A Hercegprímás és az egyetemi ifjúság. Vaszary Kolos biboros hercegprímás () Eminenciája Balatonfüredről Budapestre érkezvén, kedden fogadta az egyetemi ifjúság küldöttségét Pállfy Ferenc vezetése alatt. A küldöttség a hercegprímást az egyetemi ifjúság uj diák-zászlajának felszentelésére kérte föl. 0 Eminenciája szivesen fogadva a küldöttséget, megígérte, hogy a zászlószentelést június 3-án személyesen fogja az egyetemi templomban végezni. * A Hercegprímás adománya. Ö Eminenciája a Biboros-Hercegprimás az esztergomi kath. kör házára 200, az esztergomi iparos-ifjaknak a kiállítás megtekintésére 300, az iparos tanoncoknak ugyanezen célra 100 frtot kegyeskedett adományozni. * Ájtatosság. Jézus szentséges Szive ájtatosságának kilencede a vixi-városi, szent Ignác tiszteletére épült plébánia-templomban ez idén is Riesz Ferenc Jézus-társasági atyának vezetése és egyházi szónoklatai mellett fog megtartatni. Amely ájtatosság jun. 11-én délesti %7 órakor veszi kezdetét és tart jun. 19-ig bezárólag. Esztergom, Í896. május 31-én. A plébánia-hivatal. * Személyi hirek. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát a tegnapi délutáni hajóval Győrből a helybeli rendház hivatalos látogatására Esztergomba érkezett s 2 napot fog körünkben tölteni, miről bizonyára örömmel értesülnek a főapát esztergomi nagyszámú tisztelői. — Boltizár József püspök a bérmálásra Nagymarosra utazott. — Magos Sándor kir. táblai biró, Bécsből városunkba visszaérkezett. — Dr. Halmos Ignác, dr. Prohászka Ottokár s dr. Keresztij Viktor 3 heti időzésre pénteken Rómába utaznak. — Molnár István kertészeti kormánybiztos egy napi itt tartózkodás után a fővárosba visszautazott. * Egyházi zene. Vasárnap, május hó 31-én a bazilikában tartandó isteni tisztelet alkalmával a főszékesegyházi zene és énekkar a következő egyházi énekeket adja elő : Sechter Simon miséje. Graduale. Tu Trinitatis unitas. Takács Imrétől. Offertorium. Tres sunt qui testimonium, Kammerlander Károlytól. Csütörtökön június 4-én : Seyler Károly miséje. Graduale o sacrum convivium, Elias M.-től. Offertorium. Ave verum, Mozart W. A.-tól. Te Deum, Schönwälder Kálmántól. Tantum ergo és Genitori Lambi

Hotte L.-től. * Tanférfiak a főtanfelügyelőnél. A budapesti fő- és székvárosi népnevelők egyesülete f. év május hó 28-án Péterffy Sándor és Lakits Vendel elnöklete alatt testületileg üdvözölte dr.. Komlóssy Ferenc kanonok főtanfelügyelőt, préposttá történt kineveztetése alkalmából; ezzel egyidejűleg a nagyszebeni r. kath. tanitó-egyesület is disztagjává választotta s az erről szóló diszes okmányt nyomban meg is küldötte. * Zászló-szentelés. Az esztergomi Oltáregylet pompás zászlóját tegnap délután fél hétkor szentelte és avatta föl Boltizár József püspök a vízivárosi zárda-templomban. Megható beszédében hatásos szavakban lelkesítette Esztergom katholikusait az oltári szentség mély tiszteletére. * „Kiásott sirok". Az >Esztergomi Lapok* 42-dik számában megjelent »Kiásott sirok* cimü közleményre következő helyreigazító sorokat vettük: »Hogy a szenttamási temető megtelt az ujabb korban ide telepedett lakók családtagjaival, azt a cikkíró úr figyelmeztetése nélkül is tudjuk, azért vettük Szentgyörgymezőn az új temetőtelket. Ennek megvételekor az akkori képviselőtestület határozatilag kimondta és jegyzőkönyvbe vétette, hogy mindazon régi benszülöttek családtagjai számára föntartatik a temetkezési jog, a kik kívánják magukat ide temettetni, az uj temető-költségek fedezésére egy bizonyos megállapított összeg lefizetése mellett, egész 1900-dik évig, mely határozat miniszteri jóváhagyást is nyert, s a vármegye levéltárában őriztetik. Annál is inkább jogot formált a legutóbb oda temetett halott fekhelyére, mert ősei fundácionális alappal biztosították e családból származó tagok temetkezési helyét. Hogy a sírásók ásás közben egy régi koporsót széttörtek volna, az szinte a tévedés netovábbja. Porladozó csontokat találtak, s ez a dolog természetétől függ — mert egy öreg temetőnek bármely pontján vagy járt útján ássanak, mindenhol találni csontokat. Azt is állítja a közlemény írója, hogy a temető körül lakók gyermekei, kik naphosszat a temetőben szoktak játszani, mondták, hogy ép csontokat ástak ki a sírásók. Ez alaptalan ráfogás. Mert először a temető egy szentelt hely és nem játszó tér és ha a cikkíró úr szerint az, akkor az esetben a kapitányság van hivatva reá fel ügyeltetni, hogy ne legyen azzá. Másodszor szintén valótlan állítása azért is, mert a sir reggeli 4 órakor ásatott, a mikor az állítólagos gyermekek még javában alszanak és igy nem láthattak sem ép, sem korhadt csontokat. Végül pedig cikkíró úrnak kárba esett reménye az, hogy a kapitányság be fogja tiltani a törvényes idő lejárta előtt a kivételes holtak oda temetését, mert cikkíró úrtól nem fog kérni tanácsot a kapitányság," hogy az egyesitett külvárosok meglevő jogait épségben fentartsa-e vagy nem ? * A főegyházmegye személyzetéből. Moravek Roltizsár nagysurányi káplán és Biringer János somorjai káplán kölcsönösen áthelyeztettek. — Roszbory János báhonyi plébános és a bazini kerület alesperese f. hó 22-én meghalt életének 73-ik évében. — Gabriely János nyergesuj falusi plébános és az esztergomi kerület alesperese f. hó 26-án meghalt 64 éves korában. — Praznovszky Mihály kiérd. esp. plébános administratori minőségben Ráhonyba küldetett. * Uj katholikus kör Esztergommegyében. Ebeden megalakult a kath. olvasó és társalgó kör. Alapszabályait már a belügyminiszter jóváhagyta. * A tanítókért. Dr. Komlóssy Ferenc prépost-kanonok s főtanfelügyelő köriratot intézett a főmegye összes kerületi tanfelügyelőihez, azon életrevaló és humánus eszmét pendítve meg, hogy indítsanak a tanítói körök országos mozgalmat kerületi gyűléseiken az iránt, hogy a törvényhozás a kultuszminiszter közbenjárása utján emlékiratban kéretnék fel, miszerint a milléniumi év 5 vagy legalább 3 évi szolgálati évnek tudatnék be. A törvényhozás ezen intézkedése az országos nyugdíj-alapnak csekély kiadási többletet fog okozni, az amúgy is hosszú 40 évi szolgálati évet 5 esetleg 3 évvel redukálja. Az indítvány felkarolását melegen ajánljuk. * Eljegyzések, linger Hugó Esztergom sz. kir. városi rendőrfogalmazó eljegyezte Oltósy Katalint, Oltósy Ferenc nagykereskedő leányát. — Koróda Mariska kisasszonyt, néhai Koróda Pál ügyvéd és földbirtokos és Zeitler Mária leányát, dr. Koróda Pál iró, az »Alkibiades« szerzőjének nővérét május 27-én Garam-Ujfalun eljegyezte Karban Károly, Székesfehérvárott állomásozó 12. sz. dzsidás ezredbeli kapitány. * Érdekes végrendelet. S nemcsak érdekes, hanem épületes is Arcoban meghalt egy esztergommegyei kispap, névszerint Függer Victor, ki tüdővészbe esett, s kezdetben az itteni primási kórházban gyógykezeltetett, utóbb, mikor a baj nagyobb mérveket öltött, Tirolba, Arcoba ment üdülni. De ott is utolérte őt a halál. E napokban kaptuk kézhez végrendeletét, melyben 12,100 frtnyi vagyonáról, mely a pozsonyi árvapénztárban van elhelyezve, rendelkezik Á csesztei temetőben épitendö kápolnára 4000 frtot hagy, a többit következőkép osztja szét: 0 Szentségének 500 frt; az esztergomi szemináriumnak 800 frtot oly célból, hogy az két, esetleg több szegénysorsu tüdő vészes kispap között