ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-24 / 21. szám

A sz.-györgymezei olyasékor milléniumi ünnepélye. Városunk, mint látszik, nem fogy ki egyhamar a milléniumi ünnepélyekből. Nincs talán e széles hazában egy város sem, a hol annyi egye­sület, kör stb. fennállana, mint Esztergomban, pedig ezek mind fognak milleniumot ünnepelni. Mult vasárnap megkezdte a szentgyörgymezei polgári olvasókör. A városok egyesitése óta, mintha jól esnék a volt szentgyörgymezeieknek, ha mint ilye­nek szerepelhetnek, fel is használnak minden al­kalmat, hogy megmutassák, miszerint belőlük ki nem halt az ősi virtus. Olvasókörük ünnepélye az egész volt Szt.-Györgymező ünnepélye volt. Az isteni tiszteletet a kör elnöke, dr. Okányik Lajos tartotta, Perger Lajos plébános pedig oly megható szentbeszédet tartott, hogy midőn Szt. Istvánról szóló ének akkordjai megzendültek, a vallásos és hazafias örömtől áthatott nép egész lelkesedéssel, szivvel énekelte őseink eme megható énekét. A vallásos buzgalomnak egyik szép bizonyitéka volt az is. hogy az isteni tiszteletnél a kör tagjai segédkeztek. Majd a körben tartották meg a disz­gyülést. A kör fiatal tagjai szavaltak, s valóban csak dicsérettel adózhatunk nekik, hogy most, a j sürgős munka idején is annyi időt szakitottak maguknak, hogy ama valóban nehéz, hazafias és lélekemelő költeményeket megtanulták. Frey Fe­renc képviselő a nála megszokott ékesszólásával j vázolta hazánk múltjának dicső napjait, dr. Oká- i nyik pedig a nemzet jövőjét, melynek alapja az ősi hitbuzgóságnak és erénynek követésében áll. Gabanitz Ferenc megemlékezett szép magvas be­szédjében korunk legnagyobb vívmányáról, a job­bágyság felszabadításáról. Ez alkalommal leleplez­ték ő felségeik a király és királyné szép nagy olajnyomatu arcképeit, melyeket egy magát meg­nevezni nem akaró köri tag ajándékozott. Nevét nem tudják, de azért hálatelt szivvel gondolnak reá mindazok, kik a kör ügyét szivükön viselik. Délután fölkeresték a kör tagjai Esztergom egyik legkiesebb erdei vidékét, a »majális kutat.« Itt fejezték be az ünnepélyes faültetést, melynél ifj. Hegedűs József közbirtokossági elnök és dr. Okányik Lajos beszédeket tartottak. Vigan szólt a zene és a hűvös idő még csak jobban ösztökélte az ifjú­ságot a táncra. E kies helyet ajánljuk az esztergomi közönség figyelmébe. Az esztergomi szeminárium milléniumi ünnepe. Az esztergomi érseki papnevelő intézet 1896 évi május 26-án tartja ezredéves hála-ünne­pélyét a következő programmal: Délelőtt: 1. x j % 10 órakot Te Deum és szt. mise az esztergomi | várfokon levő szt. István kápolnában. 2. A. szt. mise alatt a növendékpapság a következő éneke­ket énekli: a) »Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga. * b) » Üdvözlégy Oltári Szentség.« c) - Bol­dogasszony Anyánk.« 3. Ünnepi beszéd. Mondja: j dr. Csajka Ernő theol tanár. 4. Szózat. Énekli a növendékpapság. Délután : 1. 5 órakor a papne­velő intézet dísztermében a növendékpapság ma­gyar egyházirodalmi iskolája diszgyülést rendez a következő tárgysorozattal: a) Dicsőítő ének, Gziczka Sándor Selmecbányái karnagytól. Előadja az inté­zeti énekkar, b) Mit érez a keresztény az ezred­éves hon iránt? Szónoklat. Tartja: Gyuricska Péter IV. éves h. h , az iskola elnöke, c) Részlet »Bank bán« operából. Előadj a az intézeti zene­kar, d) Az isteni gondviselés a magyar nemzet történetében. Irta és feolvassa: Kászony Alajos I. éves h. h. e) Hymnus. Előadja az intézeti ének­es zenekar, f) Szt. István unokáihoz. Ünnepi óda. Irta Urbányi Gyula, III. éves h. h. Szavalja: Je­szenszky Kálmán IV. éves h. h., az iskola alelnöke, g) Magyar király-hymnus, Hubaytól. Előadja az intézeti ének- és zenekar. 2- 3 / 4 7 órakor a házi kápolnában ünnepélyes litánia a bold. Szűzről, mely után a kassai vértanuk boldoggáavatási ügyé­nek előmozdítására az elüljáróság, a tanári kar s .a növendékpapság szeretetadományait teszi le. A vidéken. Visegrádon folyó hó 21. tartotta a nagyma­rosi esperesi kerület tanitót kara millenáris ünnepé­lyét Felejthetetlen volt e nap a magyar tanítói karra, mert ezen ünnepélyen ünnepi alakban nyi­latkozott meg tanítóink szelleme, fenkölt gondol­kodása s hivatásos hangulata. A Herceg-primás képviseltetésével pedig országos jelentőségűvé vált ezen ünnepély, s az ott elhangzott beszédek, és az ünnepség lefolyása maradandó nevet és multat szereztek a kerület tanítói karának. Eddig taní­tói testület nem ünnepelte a milleniumot úgy, mint a nagymarosi esperesi kerület tanítói. Az ősi romok között visszhangzó mult dicsősége, annak kegyelete méltán beillett azon keretbe, melyet a tanitói-testület programmjába bevett. Az a diszes résztvevő közönség, az a hangulat, mely uralko­I dott, méltó elismerése volt azon ügynek, melyet a tanítóság önfeláldozással szolgált. A vendégeket I és résztvevőket a visegrádi propeller állomásnál Visegrád nagyközség nevében Metzker Károly j jegyző üdvözölte. Az ünnepély maga 8 órakor ! vette kezdetét az ősi vár kápolnájának falai kö­zött tartott sz. misével, melyet dr. Komlóssy Ferenc I prépost-kanonok s főegyházmegyei főtanfelügyelö celebrált, dr. Robicsek Ferenc, Ferenczy György j j plébánosok, s Metzker József budapesti káplán Í segédlete mellett. Az alkalmi szónoklatot ugyan­csak a romok között dr. Robicsek Ferenc pápai kamarás s nagymarosi plébános tartotta, emel­kedett szellemű s nagy hatást keltő beszédbe mél­tatva Magyarország hivatását. Az isteni tisztelet végeztével a régi lovagteremben volt & diszgyülés. Gaibl Sándor esperes elnök megnyitójában mély érzéssel, nagy tudással mutatott rá az ezeréves Magyarországra, annak a jövőbeni teendőire. A megnyitót a Vinkovits István szálkai tanitó által felolvasott szakavatott jelentés követte az egye­sület működéséről. A katholikus népnevelés tör­ténetéről, mondhatni szép készültséggel Heijer Józgef nagymarosi tanitó értekezett. Frenetikus lelkese­dést keltett Szabó Aranka nagymarosi tanitónő felolvasása a magyar nő hivatásáról s teendőiről, mélyen kötötte le a hallgatóság figyelmét Vilcsek Gyula kismarosi tanító szép felolvasása a viseg­rádi várról, melyet lapunk mai számában hozunk. Közben szavaltak ugy a fiu- mint a leánynöven­dékek, kik közül többek közt kitűntek: Zoller Mátyás, Schvarcz Julcsa, Zoller János. Müller Ferenc. A diszgyülést dr. Komlóssy gyönyörű be­széde fejezte be a tanitók hivatásáról, a magyar nő honmentő szelleméről. Dél felé járt az idő, midőn a Hymnus hangjai mellett szétoszlott a publikum, hogy a »Mátyás forrás«-nál rendezett banketten újra gyülekezzék. Az emelkedett han­gulat akkor csapott magasra, mikor dr. Komlóssy kanonok a királyra s pápára mondott lelkes fel­köszöntőjével megnyitotta a toasztok gazdag for­rását. Zajos lelkesedést keltett dr. Robicsek szép felköszöntője Magyarország Hercegprímására, mint a tanügynek hivatásos vezérére és Gaibl Sándoré a hazára. Szűcs helembai plébános szellemes s hatást keltő toasztjában a tanítói karról, a hon­védekről s dr. Komlóssyról emlékezett meg. Fel­köszöntőket mondottak továbbá: Vilcsek Gyula dr. Komlóssyra, dr. Koperniczky nagyölvedi plé­bános a katholikus iskolára s annak méltó tes­tületére. Gaibl Sándor Várnay Ödön kir. főerdészre, Várnay főerdész Gaibl Sándorra. Metzker Károly jegyző a tanítói kar működésére, Vilcsek Zibrinyi Lénárdra, az egyesület világi elnökére s a tanítóság érdemekben megőszült veterán tagjára. Gaibl esperes dr. Robicsekre, az ünnep feledhetlen szó­noka s a közreműködő dalárdára, Metzker Károly jegyző Szabó Arankára, dr. Robicsek Ferenc a sajtóra stb. stb. Altalános helyeslést keltett Vár­nay Ödön azon indítványa, hogy az ünnepélyt a romok között egy emléktáblával jelöljék s nyomban szép eredménynyel meg is indították a gyűjtést. Az ünnepély létrehozatalában a lelkes s ügybuzgó Gaibl Sándor esperes, a rendezésben Várnay fő­erdész fáradoztak, e két férfiú vállvetett munká­jának köszönhető, hogy minden a legszebb rend­ben folyt le, s mindenki legszebb emlékekkel s kegyelettel eltelve hagyta el az ünnep színhelyét, a romokat, melynek esti kivilágítása rendkivül szép látványt nyújtott. A diszgyülés üdvözölte a Hercegprímást, ki az ünnep megtartását engedé­lyezte, s a kultuszminisztert, ki közben járt, hogy a romok között lehetővé legyen a kegyeletes ünnep megtartása. A lévai róm. kath. elemi fiú- és leány iskola folyó hó 17-én tartotta a milléniumi ün­nepélyt. Reggel 8 órakor ünnepélyes szt. misét hallgattak a gyermekek, mely után a fiú iskola csinosan feldíszített üdvarán gyűltek össze, kívü­lük Máríássy polgármester, az iskolaszék tagja és nagyszámú érdeklődő voltjelen. Báthy L. plébános rövid megnyitó beszéde után, Farkas Á. tanitó értekezést olvasott fel a magyar nemzet ezeréves életéről. Majd felváltva, fiúk és leányok hazafias költeményeket szavaltak. A hymnus eléneklése után, záróbeszéd és hálaadó ima fejezte be az ünnepélyt. Ugyanaz nap d. u. 5 órakor a kath. j polgári leányiskola tartotta ünnepélyét. A közön­ség a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöl­tötte a leányiskola nagy termét. A hymnus elé­neklése után Mercáder Edit III. o. növ. szavalta el Bartók »Munkács« cimű költeményét. Szlioka | Vilma IV. o. növ. »A nők a magyar történelem- ; ben« cimű tanulmányát olvasta fel. Földváry J. »Szent István« cimű költeményét Sümegh Gizella II. o. növ. szavalta. A szózat eléneklése r után képeket mutattak be a magyar történelemből: Árpád neje; Mária királyné; Az egri nők. Ezután 6 magyar ruhába öltözött polg. isk. növendék meg­koszorúzta Erzsébet királynénk képét. Az ünne­pélyt Báthy L. igazgató nagy hatást keltett, haza­fias szellemű, remek beszéde zárta be. J)orogh község iskoláinak növendékei Esztergomba, a magyar kereszténység fővárosába való zarándoklással ünnepelték meg az ezredévet. Kedden 478 iskolás gyermek és számos szülő vett abban részt, kik részben a tokodi, részben a kenyér­mezei vasúti állomásról jöttek Esztergomba egy vonaton. A vasúti indóháztól a bazilikába négyes sorokban a következő sorrendben vonultak fel: 1. Tokod ó-bánya iskola növendékei Merva Géza tanitó (68 gyermek), 2. Tokod uj-bánya iskola növendékei Hauck Nándor tanitó (40 gyermek), 3. Dorogh ó-bánya iskola növendékei Szikra Fe­renc tanitó (27 gyermek), 4. Dorogh uj-bánya iskola növendékei Petricsek Ferenc tanitó (42 gyermek), 5. Dorogh község kath. iskola növendékei Töl­gy essy Ferenc kántortanító (85 gyermek), 6. Táth község kath. iskola növendékei Scherer Ferenc főtanitő és Pasztminszky János segédtanító (116 gyermek), 7. Tokod község kath. iskola növen­dékei (110* gyermek) Hajabács Ferenc főtanitó és Vigh János segédtanító felügyelete és kísérete mellett. A menetet egy díszbe öltözött bányász nyi­totta meg a bányászok nemzeti színekkel díszített zászlójával. A bazilikába érve, a gyermekek a szen­télyben foglaltak helyet, hol Pelczer Lipót esperes szentmisét mondott. Szentmise alatt»Boldogasszony Anyánk« és »Imadunk sz. ostya« énekeket énekel­ték Hajbács Ferenc orgonakisérete mellett. Szent­mise után megtekintették a bazilika belsejét és a kriptákat Pelczer esperes magyarázata mellett. Innen a sz. István kápolnáját tekintették meg 100—120-as csoportokban, hol Boschatt Ferenc káplán adta a szükséges magyarázatokat. Ennek megtekintése legtovább tartott; a gyermekek külö­nösen a fali festményekben találták fel érdeklő­désüket. Ennek megtekintése után a várfokon el­énekelték a Szózatot, utána Pelczer Lipót esperes az ifjúsághoz hazafias szellemtől áthatott buzditó beszédet intézett, melyet a Hymnus eléneklése követett. Ezek végeztével a nyári vigadóban pihe­nőt tartottak, hol minden gyermek kapott sört, virslit és két zsemlét. Visszaindulásukkor hazafias énekek zengedezéséve 1 vonult az ifjúság az indó­házhoz, honnan a délutáni vonattal hazazónáztak. A cél teljesen elértnek tekinthető, ugy a szülők, mint a gyermekek hazafias lelkesedéstől eltelve, emlegetik a felejthetetlen napnak benyomását. Garant Kövesden vasárnap, f. hó 17-én reg­gel 5 órakor egy órai harangzúgás és mozsarazás je­lezte a milléniumi ünnepély kezdetét. 8 órakor az iskolások —• a fiúk magyar ruhákban, piros mel­lényekben, a leányok — kicsinyek és nagyok — koszorúkkal és fátyolokkal jelentek meg az isko-* Iában, ahová az iskolaszék tagjai és a község elöljárói is nemzeti zászló alatt vonultak. Innét, miután sok idegen is megjelent, rengeteg hosszű processióval egyházi és nemzeti zászlók alatt a szőllőkertek között fekvő sz. Orbán kápolnájához mentek a hivek a szabad ég alatt rendezett is­teni tisztelethez. Innét visszavonultak a földíszí­tett iskolai terembe, ahol egy rövid megnyitó be­széd után az iskolások hazafias szavalatokkal és énekekkel örömet szereztek a megjelent nagyszámú közönségnek. Drobni József tanitó magtartotta a történelmi visszaemlékezést, befejezésül pedig a közös ima után a gyermekek elénekelték a »Szózat « első versszakát, a többit pedig az első deák el­szavalta és midőn az utolsó szakasznál egy 6 éves fiúcska Magyarország térképe felé mutatva, mondja : »A nagy világon e kivül nincsen számodra hely. áldjon vagy verjen, sors keze, itt élned, halnod kell«, oly hatást gyakorolt a jelen voltakra, hogy mindnyája szemében könny csillogott. A gyerme­kek meg lettek ajándékozva Bertalan Vince és Szokoly István tanitók által szerkesztett »Ezer év emléke« cimü könyvecskével. A délutáni isteni tisztelet után, melynél a nem katholikusok is megjelentek, a gyermekek cigány zene mellett, nemzeti zászlók alatt, az iskolaszéki tagoktól és a község elöljáróságától kisérve, vonultak a Garam melletti füzesbe, a menet élén haladt egy 8 éves, alföldiesen öltözött fiúcska széles gatyában, sarkan­tyúval és hosszú pálcával kezében. Erre megkez­dődött a mulatság, tánccal, versenyfutással, gyer­mekjátékokkal, 5 órakor minden gyermek kapott virslit, kalácsot, egy pohár sört, minden megnőtt férfi pedig egy liter bort és kalácsot 8V 2 órakor volt a közös vacsora, 9 1 / 2-kor tűzijáték, mely Székely Zsigmond községi körjegyző űr által igen ügyesen rendeztetett. Ezután a gyermekek haza lettek vezetve, a nagyok pedig — vig cigány­zene mellett — reggelig ünnepelték hazánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom