ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-05-24 / 21. szám
A sz.-györgymezei olyasékor milléniumi ünnepélye. Városunk, mint látszik, nem fogy ki egyhamar a milléniumi ünnepélyekből. Nincs talán e széles hazában egy város sem, a hol annyi egyesület, kör stb. fennállana, mint Esztergomban, pedig ezek mind fognak milleniumot ünnepelni. Mult vasárnap megkezdte a szentgyörgymezei polgári olvasókör. A városok egyesitése óta, mintha jól esnék a volt szentgyörgymezeieknek, ha mint ilyenek szerepelhetnek, fel is használnak minden alkalmat, hogy megmutassák, miszerint belőlük ki nem halt az ősi virtus. Olvasókörük ünnepélye az egész volt Szt.-Györgymező ünnepélye volt. Az isteni tiszteletet a kör elnöke, dr. Okányik Lajos tartotta, Perger Lajos plébános pedig oly megható szentbeszédet tartott, hogy midőn Szt. Istvánról szóló ének akkordjai megzendültek, a vallásos és hazafias örömtől áthatott nép egész lelkesedéssel, szivvel énekelte őseink eme megható énekét. A vallásos buzgalomnak egyik szép bizonyitéka volt az is. hogy az isteni tiszteletnél a kör tagjai segédkeztek. Majd a körben tartották meg a diszgyülést. A kör fiatal tagjai szavaltak, s valóban csak dicsérettel adózhatunk nekik, hogy most, a j sürgős munka idején is annyi időt szakitottak maguknak, hogy ama valóban nehéz, hazafias és lélekemelő költeményeket megtanulták. Frey Ferenc képviselő a nála megszokott ékesszólásával j vázolta hazánk múltjának dicső napjait, dr. Oká- i nyik pedig a nemzet jövőjét, melynek alapja az ősi hitbuzgóságnak és erénynek követésében áll. Gabanitz Ferenc megemlékezett szép magvas beszédjében korunk legnagyobb vívmányáról, a jobbágyság felszabadításáról. Ez alkalommal leleplezték ő felségeik a király és királyné szép nagy olajnyomatu arcképeit, melyeket egy magát megnevezni nem akaró köri tag ajándékozott. Nevét nem tudják, de azért hálatelt szivvel gondolnak reá mindazok, kik a kör ügyét szivükön viselik. Délután fölkeresték a kör tagjai Esztergom egyik legkiesebb erdei vidékét, a »majális kutat.« Itt fejezték be az ünnepélyes faültetést, melynél ifj. Hegedűs József közbirtokossági elnök és dr. Okányik Lajos beszédeket tartottak. Vigan szólt a zene és a hűvös idő még csak jobban ösztökélte az ifjúságot a táncra. E kies helyet ajánljuk az esztergomi közönség figyelmébe. Az esztergomi szeminárium milléniumi ünnepe. Az esztergomi érseki papnevelő intézet 1896 évi május 26-án tartja ezredéves hála-ünnepélyét a következő programmal: Délelőtt: 1. x j % 10 órakot Te Deum és szt. mise az esztergomi | várfokon levő szt. István kápolnában. 2. A. szt. mise alatt a növendékpapság a következő énekeket énekli: a) »Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga. * b) » Üdvözlégy Oltári Szentség.« c) - Boldogasszony Anyánk.« 3. Ünnepi beszéd. Mondja: j dr. Csajka Ernő theol tanár. 4. Szózat. Énekli a növendékpapság. Délután : 1. 5 órakor a papnevelő intézet dísztermében a növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája diszgyülést rendez a következő tárgysorozattal: a) Dicsőítő ének, Gziczka Sándor Selmecbányái karnagytól. Előadja az intézeti énekkar, b) Mit érez a keresztény az ezredéves hon iránt? Szónoklat. Tartja: Gyuricska Péter IV. éves h. h , az iskola elnöke, c) Részlet »Bank bán« operából. Előadj a az intézeti zenekar, d) Az isteni gondviselés a magyar nemzet történetében. Irta és feolvassa: Kászony Alajos I. éves h. h. e) Hymnus. Előadja az intézeti énekes zenekar, f) Szt. István unokáihoz. Ünnepi óda. Irta Urbányi Gyula, III. éves h. h. Szavalja: Jeszenszky Kálmán IV. éves h. h., az iskola alelnöke, g) Magyar király-hymnus, Hubaytól. Előadja az intézeti ének- és zenekar. 2- 3 / 4 7 órakor a házi kápolnában ünnepélyes litánia a bold. Szűzről, mely után a kassai vértanuk boldoggáavatási ügyének előmozdítására az elüljáróság, a tanári kar s .a növendékpapság szeretetadományait teszi le. A vidéken. Visegrádon folyó hó 21. tartotta a nagymarosi esperesi kerület tanitót kara millenáris ünnepélyét Felejthetetlen volt e nap a magyar tanítói karra, mert ezen ünnepélyen ünnepi alakban nyilatkozott meg tanítóink szelleme, fenkölt gondolkodása s hivatásos hangulata. A Herceg-primás képviseltetésével pedig országos jelentőségűvé vált ezen ünnepély, s az ott elhangzott beszédek, és az ünnepség lefolyása maradandó nevet és multat szereztek a kerület tanítói karának. Eddig tanítói testület nem ünnepelte a milleniumot úgy, mint a nagymarosi esperesi kerület tanítói. Az ősi romok között visszhangzó mult dicsősége, annak kegyelete méltán beillett azon keretbe, melyet a tanitói-testület programmjába bevett. Az a diszes résztvevő közönség, az a hangulat, mely uralkoI dott, méltó elismerése volt azon ügynek, melyet a tanítóság önfeláldozással szolgált. A vendégeket I és résztvevőket a visegrádi propeller állomásnál Visegrád nagyközség nevében Metzker Károly j jegyző üdvözölte. Az ünnepély maga 8 órakor ! vette kezdetét az ősi vár kápolnájának falai között tartott sz. misével, melyet dr. Komlóssy Ferenc I prépost-kanonok s főegyházmegyei főtanfelügyelö celebrált, dr. Robicsek Ferenc, Ferenczy György j j plébánosok, s Metzker József budapesti káplán Í segédlete mellett. Az alkalmi szónoklatot ugyancsak a romok között dr. Robicsek Ferenc pápai kamarás s nagymarosi plébános tartotta, emelkedett szellemű s nagy hatást keltő beszédbe méltatva Magyarország hivatását. Az isteni tisztelet végeztével a régi lovagteremben volt & diszgyülés. Gaibl Sándor esperes elnök megnyitójában mély érzéssel, nagy tudással mutatott rá az ezeréves Magyarországra, annak a jövőbeni teendőire. A megnyitót a Vinkovits István szálkai tanitó által felolvasott szakavatott jelentés követte az egyesület működéséről. A katholikus népnevelés történetéről, mondhatni szép készültséggel Heijer Józgef nagymarosi tanitó értekezett. Frenetikus lelkesedést keltett Szabó Aranka nagymarosi tanitónő felolvasása a magyar nő hivatásáról s teendőiről, mélyen kötötte le a hallgatóság figyelmét Vilcsek Gyula kismarosi tanító szép felolvasása a visegrádi várról, melyet lapunk mai számában hozunk. Közben szavaltak ugy a fiu- mint a leánynövendékek, kik közül többek közt kitűntek: Zoller Mátyás, Schvarcz Julcsa, Zoller János. Müller Ferenc. A diszgyülést dr. Komlóssy gyönyörű beszéde fejezte be a tanitók hivatásáról, a magyar nő honmentő szelleméről. Dél felé járt az idő, midőn a Hymnus hangjai mellett szétoszlott a publikum, hogy a »Mátyás forrás«-nál rendezett banketten újra gyülekezzék. Az emelkedett hangulat akkor csapott magasra, mikor dr. Komlóssy kanonok a királyra s pápára mondott lelkes felköszöntőjével megnyitotta a toasztok gazdag forrását. Zajos lelkesedést keltett dr. Robicsek szép felköszöntője Magyarország Hercegprímására, mint a tanügynek hivatásos vezérére és Gaibl Sándoré a hazára. Szűcs helembai plébános szellemes s hatást keltő toasztjában a tanítói karról, a honvédekről s dr. Komlóssyról emlékezett meg. Felköszöntőket mondottak továbbá: Vilcsek Gyula dr. Komlóssyra, dr. Koperniczky nagyölvedi plébános a katholikus iskolára s annak méltó testületére. Gaibl Sándor Várnay Ödön kir. főerdészre, Várnay főerdész Gaibl Sándorra. Metzker Károly jegyző a tanítói kar működésére, Vilcsek Zibrinyi Lénárdra, az egyesület világi elnökére s a tanítóság érdemekben megőszült veterán tagjára. Gaibl esperes dr. Robicsekre, az ünnep feledhetlen szónoka s a közreműködő dalárdára, Metzker Károly jegyző Szabó Arankára, dr. Robicsek Ferenc a sajtóra stb. stb. Altalános helyeslést keltett Várnay Ödön azon indítványa, hogy az ünnepélyt a romok között egy emléktáblával jelöljék s nyomban szép eredménynyel meg is indították a gyűjtést. Az ünnepély létrehozatalában a lelkes s ügybuzgó Gaibl Sándor esperes, a rendezésben Várnay főerdész fáradoztak, e két férfiú vállvetett munkájának köszönhető, hogy minden a legszebb rendben folyt le, s mindenki legszebb emlékekkel s kegyelettel eltelve hagyta el az ünnep színhelyét, a romokat, melynek esti kivilágítása rendkivül szép látványt nyújtott. A diszgyülés üdvözölte a Hercegprímást, ki az ünnep megtartását engedélyezte, s a kultuszminisztert, ki közben járt, hogy a romok között lehetővé legyen a kegyeletes ünnep megtartása. A lévai róm. kath. elemi fiú- és leány iskola folyó hó 17-én tartotta a milléniumi ünnepélyt. Reggel 8 órakor ünnepélyes szt. misét hallgattak a gyermekek, mely után a fiú iskola csinosan feldíszített üdvarán gyűltek össze, kívülük Máríássy polgármester, az iskolaszék tagja és nagyszámú érdeklődő voltjelen. Báthy L. plébános rövid megnyitó beszéde után, Farkas Á. tanitó értekezést olvasott fel a magyar nemzet ezeréves életéről. Majd felváltva, fiúk és leányok hazafias költeményeket szavaltak. A hymnus eléneklése után, záróbeszéd és hálaadó ima fejezte be az ünnepélyt. Ugyanaz nap d. u. 5 órakor a kath. j polgári leányiskola tartotta ünnepélyét. A közönség a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltötte a leányiskola nagy termét. A hymnus eléneklése után Mercáder Edit III. o. növ. szavalta el Bartók »Munkács« cimű költeményét. Szlioka | Vilma IV. o. növ. »A nők a magyar történelem- ; ben« cimű tanulmányát olvasta fel. Földváry J. »Szent István« cimű költeményét Sümegh Gizella II. o. növ. szavalta. A szózat eléneklése r után képeket mutattak be a magyar történelemből: Árpád neje; Mária királyné; Az egri nők. Ezután 6 magyar ruhába öltözött polg. isk. növendék megkoszorúzta Erzsébet királynénk képét. Az ünnepélyt Báthy L. igazgató nagy hatást keltett, hazafias szellemű, remek beszéde zárta be. J)orogh község iskoláinak növendékei Esztergomba, a magyar kereszténység fővárosába való zarándoklással ünnepelték meg az ezredévet. Kedden 478 iskolás gyermek és számos szülő vett abban részt, kik részben a tokodi, részben a kenyérmezei vasúti állomásról jöttek Esztergomba egy vonaton. A vasúti indóháztól a bazilikába négyes sorokban a következő sorrendben vonultak fel: 1. Tokod ó-bánya iskola növendékei Merva Géza tanitó (68 gyermek), 2. Tokod uj-bánya iskola növendékei Hauck Nándor tanitó (40 gyermek), 3. Dorogh ó-bánya iskola növendékei Szikra Ferenc tanitó (27 gyermek), 4. Dorogh uj-bánya iskola növendékei Petricsek Ferenc tanitó (42 gyermek), 5. Dorogh község kath. iskola növendékei Tölgy essy Ferenc kántortanító (85 gyermek), 6. Táth község kath. iskola növendékei Scherer Ferenc főtanitő és Pasztminszky János segédtanító (116 gyermek), 7. Tokod község kath. iskola növendékei (110* gyermek) Hajabács Ferenc főtanitó és Vigh János segédtanító felügyelete és kísérete mellett. A menetet egy díszbe öltözött bányász nyitotta meg a bányászok nemzeti színekkel díszített zászlójával. A bazilikába érve, a gyermekek a szentélyben foglaltak helyet, hol Pelczer Lipót esperes szentmisét mondott. Szentmise alatt»Boldogasszony Anyánk« és »Imadunk sz. ostya« énekeket énekelték Hajbács Ferenc orgonakisérete mellett. Szentmise után megtekintették a bazilika belsejét és a kriptákat Pelczer esperes magyarázata mellett. Innen a sz. István kápolnáját tekintették meg 100—120-as csoportokban, hol Boschatt Ferenc káplán adta a szükséges magyarázatokat. Ennek megtekintése legtovább tartott; a gyermekek különösen a fali festményekben találták fel érdeklődésüket. Ennek megtekintése után a várfokon elénekelték a Szózatot, utána Pelczer Lipót esperes az ifjúsághoz hazafias szellemtől áthatott buzditó beszédet intézett, melyet a Hymnus eléneklése követett. Ezek végeztével a nyári vigadóban pihenőt tartottak, hol minden gyermek kapott sört, virslit és két zsemlét. Visszaindulásukkor hazafias énekek zengedezéséve 1 vonult az ifjúság az indóházhoz, honnan a délutáni vonattal hazazónáztak. A cél teljesen elértnek tekinthető, ugy a szülők, mint a gyermekek hazafias lelkesedéstől eltelve, emlegetik a felejthetetlen napnak benyomását. Garant Kövesden vasárnap, f. hó 17-én reggel 5 órakor egy órai harangzúgás és mozsarazás jelezte a milléniumi ünnepély kezdetét. 8 órakor az iskolások —• a fiúk magyar ruhákban, piros mellényekben, a leányok — kicsinyek és nagyok — koszorúkkal és fátyolokkal jelentek meg az isko-* Iában, ahová az iskolaszék tagjai és a község elöljárói is nemzeti zászló alatt vonultak. Innét, miután sok idegen is megjelent, rengeteg hosszű processióval egyházi és nemzeti zászlók alatt a szőllőkertek között fekvő sz. Orbán kápolnájához mentek a hivek a szabad ég alatt rendezett isteni tisztelethez. Innét visszavonultak a földíszített iskolai terembe, ahol egy rövid megnyitó beszéd után az iskolások hazafias szavalatokkal és énekekkel örömet szereztek a megjelent nagyszámú közönségnek. Drobni József tanitó magtartotta a történelmi visszaemlékezést, befejezésül pedig a közös ima után a gyermekek elénekelték a »Szózat « első versszakát, a többit pedig az első deák elszavalta és midőn az utolsó szakasznál egy 6 éves fiúcska Magyarország térképe felé mutatva, mondja : »A nagy világon e kivül nincsen számodra hely. áldjon vagy verjen, sors keze, itt élned, halnod kell«, oly hatást gyakorolt a jelen voltakra, hogy mindnyája szemében könny csillogott. A gyermekek meg lettek ajándékozva Bertalan Vince és Szokoly István tanitók által szerkesztett »Ezer év emléke« cimü könyvecskével. A délutáni isteni tisztelet után, melynél a nem katholikusok is megjelentek, a gyermekek cigány zene mellett, nemzeti zászlók alatt, az iskolaszéki tagoktól és a község elöljáróságától kisérve, vonultak a Garam melletti füzesbe, a menet élén haladt egy 8 éves, alföldiesen öltözött fiúcska széles gatyában, sarkantyúval és hosszú pálcával kezében. Erre megkezdődött a mulatság, tánccal, versenyfutással, gyermekjátékokkal, 5 órakor minden gyermek kapott virslit, kalácsot, egy pohár sört, minden megnőtt férfi pedig egy liter bort és kalácsot 8V 2 órakor volt a közös vacsora, 9 1 / 2-kor tűzijáték, mely Székely Zsigmond községi körjegyző űr által igen ügyesen rendeztetett. Ezután a gyermekek haza lettek vezetve, a nagyok pedig — vig cigányzene mellett — reggelig ünnepelték hazánk
