ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-17 / 20. szám

* A kath. egyletek orsz. kongresszusa f. év aug. 17—19. napján fog megtartatni Buda­pesten. A kongresszus tagja lehet bármely kath. egyesületi tag, ki e szándékát f. év jun. 15-ig Budapesten bejelenti (Koronaherceg-utca 17. Kath. kör) és tagsági dij fejében 2 frtot fizet. A szak­osztályokban minden tag szólási és szavazási jog­gal bir. A 2 frt tagsági dij ellenében a kongresz­szns tagjai a következő kedvezményekben része­sülnek. 1. Kedvezményes vasúti jegyek az oda­és visszautazásra, a Magyar Államvasutak és az ezek kezelése alatt álló vasutak vonalain. Az I- ső osztályon Il-od osztályú, a Il-ik. osztályon III-ad osztályú jegygyei, a III-ad osztályon pedig II- od osztályú féljegygyei utazhatik. 2. Kedvez­ményes belépő-jegyek a kiállítás területére, 5 be­lépti jegyből álló füzet 2 frt 50 kr. helyett 1 írtért. 3. Olcsó lakások, közös szobában egy ágy 30 kr., elkülönitett fülke 72 kr. naponkint, külön szobák kedvezményes áron. 4. Olcsó ellátási jegyek és egyéb kedvezmények a kiállítással egybekötött látnivalókhoz. * Halálozás. Özv. Oltósy Pálné szül. Kres­selbauer Katalin folyó hó 11-én, délután 3 órakor rövid szenvedés és a halotti szentség ájtatos fel­vétele után, életének 76-ik évében elhunyt. Hült teteme május hó 14-én délután 4 órakor tétetett a gyászházból a szent-györgy-mezei sírkertben örök nyugalomra. Béke poraira ! * A Lórinc-utca gyalogjárója. Amit oly áhítozva vártunk, mint a tavaszt, a Lőrinc-kapu utca botrányos gyalogjáróját, különösen ;t Hütt udvar előtt, végre gyökeres munkálat alá vették, s néhány nap múlva tisztességes milléniumi tablót nyújt a Lőrinc-utcának legalább egyik fele. * Gyilkosság Párkányiban. Nemes József párkányi illetőségű fővárosi napszámos, kit mint rezervistát behívtak, mult vasárnap a verekedés hevében Kunyik István párkányi legény ugy tor­kon szúrta, hogy néhány óra múlva meghalt. A gyilkost a muzslai börtönbe szállították, ahol mint értesülünk, öngyilkos lett. * Lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által a folyó évi május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután­ján vagyis 3-án és 4-én rendezett XIV. nemzet­közi nagy lóvásár nagyon látogatott volt. A szom­széd vármegyék tenyésztői ez alkalommal is fel­hajtották lovaikat e vásárra. A cs. és kir. közös­hadsereg részére 18 lovat vásárolt a kiküldött bizottság. Igen jól eladták lovaikat : gróf Károlyi Alajos örököseinek tótmegyeri uradalma, báró Stummer Sándor nagybodoki uradalma, báró Stei­ger Albert szeptencújfalusi uradalma, Sümegh János, Rudnyánszky György, lovag Lachnit Henrik s ezen kivül még számosan. Kereskedők Budapestről, Győr­ből, Pozsonyból, Kassáról, Sopronból, Bécsből, Salzburgból, Boroszlóról, Berlinből és Prágából voltak jelen. * Szomorú jelenségek. Napról-napra ke­rülnek felszínre jelenségek, melyek ifjúságunk er­kölcsi sülyedése mellett bizonyítanak. A váci gymnázium tanári karának nemrégen volt al­kalma meggyőződni arról, hogy jelen iskolai törvényeink nem alkalmasak a vallás-erkölcsi szel­lem fejlesztésére. A főgymnázium közel 40 tanu­lója rendes látogatója volt a korcsmáknak s más ilyen helyeknek. Nemcsak a felsőbb osztályokból, hanem még a 3-ik osztályból is akadtak ilyen gyerek-lumpok. Megtörtént, hogy a nagyhéti szent gyakorlatok befejezése után cigányzene mellett mulattak a nebulók egy alsó városi korcsmában a jobb érzésű keresztény polgárok botrányára. A tanári kar erélyes megtorlással zabolázta meg a magukról megfeledkezett ifjakat, s csak föltétel mellett tűri meg az intézetben a fő kolomposokat. (V. K.) * A munka áldozatai. Beszélnek a »munka csatateréről.« Ez a kifejezés nem merő frázis, bár a munkaadó nagy tőkének sehogy sincs kedvére. A munkások az ipar katonái, ők vívják a tőke harcait és a nagy ipar vezérei diadalko­csikon vágtatnak el a proletártetemek ezrei fölött. Hogy azután néha a vezérek közül is egyik má­sik kiesik, és aranysujtásos egyenruhája kárt szenved, mi köze ennek a csepp rizikónak a munkáséletek hekatombáihoz ? Az angol munkás­statisztika e részben teljes értéket és jelentést juttat annak a sallangós, látszólag túlhajtott szó­nak, melyet fönt emiitettünk, a »munka csata­térnek.« E statisztika szerint 1890—93. években Anglia gyáraiban elveszett 5726 ember; a kő­szénbányákbau 14.785 ; az érczbányákban 952 ; a vásuti szolgálatban 6891 ; a matróz pályán 1885-től 1893-ig nem kevesebb, mint 20,895. Az elnyomorodott vagy megbénult munkások szá­mát nem találjuk a statisztikában világosan ki­mutatva. Annyit a statisztikából is kiveszünk, hogy e szerencsétlenek száma a gyárakban az utolsó tizenhárom év alatt 105,000 rúgott. A va­sűti szolgálatban csak az utolsó év folyamán • 2630 sérült meg többé-kevésbbé. Hát nem csata­I terek-e azok, hol 40,000 ember megy tönkre? ! Nálunk a statisztika még szoknyácskában jár, pe­dig erőteljes férfiúvá kell válnia. Ajánljuk ki­vált nagy gyári telepek közelében élő elvbará­tainknak, hogy a nép elnyomorításának e kegyetlen jeleneteit szemmeltartsák és ellenőrizzék. * Érdekes jelenetnek voltak tanúi az ezred­i éves kiállítás megnyitása alkalmával azok, kik Ő ' felsége kíséretében voltak. Ő felsége a megnyitási aktus befejeztével az iparcsarnokot szemlélte meg, hol feltűnt a Zwack J. és társai, budapesti csász. I és kir. udvari szállító likörgyáros cég remek pa­villonja,. melybe belépve, Dániel miniszter által bemutattatta magának a cég jelenlevő főnökét, Miksát és Lajost. Élénk érdeklődéssel intézett kérdést, mióta áll fenn a gyár s egyéb felvilágo­sítások után megelégedésének azzal adott kifeje­zést, hogy barátságosan köszönve azt mondta: I Nagyon meg vagyok elégedve, igen szép. A ural­kodó távozván, O felsége kísérete tekintette meg az 1840. év óta fennálló cég művészies kivetelű pavillonját, melyben a világhírű likörök diszes palackokba töltve, s ritka ízléssel csoportosítva mindenkinek megnyerték tetszését. — Ö felsége magas elismerése elég bizonyítéka annak, hogy nincs szükségünk likőr különlegességért a külföldet megkeresni, mivel a külföld készítményeivel ver­senyképes gyártmányt produkál nevezett cég is. mely hazánk ebbeli gyártmányainak a külföldön szerez nevet és hivatva van a beözönlő külföldi termékeket hazánkból kiszorítani. Milléniumi ünnepélyek. A polgári leányiskola ünnepe. Az eszter­gom-vizivárosi polgári leányiskola kül-növendékei ma, 1896. évi május hő 17-én tartják milléniumi ünnepségüket. Kezdete d. u. l /g 0 órakor. A hála­adó istenitisztelet ugyancsak ma délelőtt 9 óra­kor fog megtartatni. Az ünnepély műsora kö­vetkező: Nyitány: »Rákóczy induló.« Herberttől. 6 kézre előadják: Pach Margit, Tiefenthal Vilma és Mezey Margitka. »Milléniumi emlékbeszéd.« Irta és mondja: Szennovitz Mária. »Isten áldd meg a i magyart.« Kardal. Képek a hontörténelemből. I. kép : Árpád neje. Szövegét előadja: Csukass Erzsi­ke. Árpád neje — Zwillinger Mária. Leánya —• Waldvogel Etelka. Két vezér neje — Szenttamásy Sarolta és Fáy Róza. »Szózat.« Vörösmartytól. 3 hangban. Éneklik a polg. isk. növendékei. II. kép: Az első magyar királyné. Szövegét előadja: Broskó Irma. Gizella királyné —• SzőllŐsy Hermin. Adel­heid nővére — Friess Katalin. István király huga — Bartha Erzsike. Udvarhölgyek — Ékesy Berta és Kubicza Anna. »Magyar népdalok.« Thern Ká­rolytól. 4 kézre előadják: Matus Laura és Zwillin­ger Mariska. 111. kép: Szent Erzsébet. Szövegét előadja : Kratochwil Emma. Szt. Erzsébet — Schőn­beck Juszta. Cseléd leány —- Hagara Erzsébet. Szegények — Boehon Erzsébet, Hereghy Irén és Szvoboda Margit. »Ábránd.« Liszttől. Játsza: Schön­beck Juszta. IV. kép : Egri nők. Szövegét előadja: Eggenhofer Klotild. Dobó Katica — Sághy Margit. Egri lányok — Matus Laura, Pres Cecilia és Win­! kovits Ilona. Török ostromlók — Kemény Irén, i Fülöp Róza és Horn Etel. »Magyar kör és szóló.« Táncolják : Csukass Erzsike, Gáldy Mariska, Mezey Margitka és Waldvogel Etelka. V. kép: Zrínyi ! Ilona. Szövegét előadja: Blumschein Janka. Zrínyi Ilona — Hajas Olga. Gyermekei — Rácz Anna és J Mezey Margitka. Harcosok — Krámer Józsa és Krámer Szerén. »Magyar népdalok.« 3 hangban. Éneklik : Gáldy Mariska, Schőnbeck Juszta, Schei­ber Jolán, Fáy Róza, Pres Cecilia, Beke Lenke, Matus Laura, Hajas Olga, Kováts Erzsi, Krámer j Józsa és Kubicza Anna. VI. kép : Hungária. Szö­i vegét előadja: t W'aldvogel Etelka. Hungária — Zwillinger Mária. Apródok — Mattyasovszky Mar­git és Schwan Irén. »Magyar király induló.« Huber Károlytól. 3 hangban. Éneklik a polg. isk. növen­j dékei. Zárszó. Mondja: Hajas Olga. A népiskolák programmja. Az Esztergom szab. kir. városi róm. kath. elemi népiskolák nö­vendékei által ma, 1896. évi május hó 17-én tartandó ezredévi ünnepség sorrendje. I. Délelőtt: Reggel 8 órakor ünnepi istentisztelet a belvárosi plébánia templomban. II. Délután 6 órakor a »Sas« kertben: 1. Szózat éneklik az iskolás gyer­mekek. 2. Az iskolai hatóság elnökének beszéde. 3. »A magyarok Istene« Lamperth Gézától; sza­valja: Ispán Ferenc IV. o. t. 4. Az ezerév történe­téből. Előadja : Gyarmathy József igazgató-tanító. 5. Beszéd Magyarország térképénél, mondja: Né­meth Mariska ÍV. o. t. 6. »Az Én Hazám.« Mind­szenty Gedeontól, szavalja : Gsaby Dénes III. o. t. 7. Magyar dalok, hegedűn játsza: Zsakovecz Nán­dor III. o. t. 8. Árpád és a Honfoglalás, mondja: Magurányi Jenő IV. o. t. 9. »Szent István* Föld­váry Istvántól, szavalja : Sztraka Edith VI. o. t. 10. »Boldog asszony Anyánk* régi magyar ének, előadják: az iskolás gyermekek. 11. »Tatarj a ras.* Vida Józseftől, szavalják: Gyarmathy Lenke V. 0. t., Hübschl Károly III. o. t. és Dóczy Gizella V. o. t. 12. »Szilágyi Erzsébet « Tóth Kálmántól, szavalja: Szlávy Matild III. o. t. 13. »Mátyás ki­rály Gömörben.« Garay Jánostól, szavalja: Burány János IV. o. t. 14. »A látnók« Kuthentől, szavalja: Paulovits Géza IV. o. t. 15. Rákóczy induló, he­gedűn játsza: Zsakovecz Nándor III. o. t. 16. Insurgensek indulója, éneklik az iskolás gyermekek. 17. »A magyar szabadságharc rövid története*, előadja: Petruska Gyula IV. o. t. .18. »Előre.* Tóth Kálmántól, szavalja: Majer János IV. o. t. 19. »A vérszerződés*, élőkép. 20. »Ki volt na­gyobb.« Tóth Kálmántól, szavalja: Navratil János IV. o. t. 21. »Szent Erzsébet*, élőkép. 22. »Mi a haza?« Pósa Lajostól, szavalja : Beneczki Julianna III. o. t. 23. »Ima a hazáért.« Pósa Lajostól, sza­valja : Gábris Margit IV. o. t. 24. Zrínyi Ilonától elveszik Munkács várát, élőkép. 25. Beszéd, tár­saihoz intézi: Hőnigh László IV. o. t. 26. A ha­tóság elnökének beszéde. 27. Allegória, élőkép. 28. Hymnus, éneklik az iskolás gyermekek. A szülőket és a tanügy iránt érdeklődő közönséget ez úton hivja meg tisztelettel az iskolai hatóság. Bosz idő esetén az ünnepség délutáni része a legközelebbi szép napon tartatik meg a jelzett helyen és időben. Emlékünnep. A szentgyörgymezei polgári olvasókör május 17-én diszgyűléssel összekötött milléniumi ünnepet rendez. Az egyesület tagjai délelőtt 9 órakor a szentgyörgymezei plébánia templomban szent misét és szentbeszédet hallgat­nak, azután a kör diszgyülésére vonulnak, a mely­nek tárgysorozata a következő lesz: 1. Hymnusz. Éneklik a kör tagjai. 2. Ezer év ünnepén. Ke me­ri es F.-tői. Szavalja Mitter József t. ur. 3. Emlék­beszéd. Mondja: késmárki Frey Ferencz ország­gyűlési képviselő, diszelnök ur. 7. A hazához. Joz­gits J.-tól. Szavalja: Simon Miklós t. ur. 5. Jelen, mult, jövő. Előadja: dr. Okányik Lajos elnök ur. 6. Ezer év. Inczédy L.-től: Szavalja: Szalay Ist­ván t. ur. 7. Őseink. Előadja: Gabanicz Ferenc alelnök ur. 8. A hazáról. Petőfi S.-tól. Szavalja : Partus József t. ur. 9. Emlékversek. Irta ós elő­adja : Szalay István t. ur. 10. Szózat. Éneklik a kör tagjai. Délután pedig résztvesznek a kör helyi­ségében létesített népkönyvtár gyarapítására a majális-kutnál rendezendő majálison, a melynek belépődija 30 krajcár lesz. Ugyanez alkalommal eszközlik a szentgyörgymezei közbirtokosság kép­viselői beszédek és szavalatok kíséretében az ün­nepies faültetést, a melyet ezzel be is fejeznek, amennyiben eddig már harmincezer fát ültettek. Kedvezőtlen idő esetén az egész ünnepélyt a kör helyiségében tartják meg. Öbeliszk-felavatás. A Nyerges-Újfalu kö­zönsége által a millenium emlékére emelt obeliszk felavatását és ezzel kapcsolatban az önkéntes tűzoltó-egylet zászló-szentelésének ünnepélyét f. hó 25-énfogják megtartani a következő sorrenddel: 1. Reggel 6 órakor mozsárlövések és a tűzoltó zenekarral ébresztő. 2. 8 órakor fogadása a vár­megye főispánjának, az ünnepségnél közreműködő főpapnak és a vármegye tisztikarának. 3. 1 / 2 9 órakor díszközgyűlés a községházán Reviczky Győző főbiró úr elnöklete alatt. 4. 9 órakor ki­vonulás az emíékszoborhoz (gyülekezés a főúton a főispán úr szállása előtt) 5. 1 ! i 10 órakor az emlékszobor átadása és átvétele. 6. 10 órakor tábori mise; ezt követi a zászlószentelés (kedve­zőtlen idő esetén a zászlószentelés a templomban lesz.) 7. Va 2 órakor társas-ebéd Nyergesujfalu olvasóköri helyiségében, (személyenkint: 2 frt. Előjegyzéseket a rendező-bizottság fogad el.) 8. d. u. 5 órakor az Árpád téren lófuttatás, a föld­művelők részére díjkiosztással. 9. Este 8 órakor kivilágítás és tűzijáték az emlékszobor térségén. A párkányi róm. kath. legényegylet 1896. május 24-én, Pünkösd vasárnap a párkányi nagy­vendéglő termében s kerthelyiségében saját pénztára javára, édes hazánk ezeréves fönnállásának emlé­kére milléniumi ünnepet és szinielőadással egybe­kötött zártkörű táncestélyt rendez a következő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom