ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-10 / 19. szám

* Hitelesítő közgyűlés. Folyó hó 4-én a vármegyeházán hitelesítő közgyűlést tartottak, a melyen a legutóbbi megyei közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítették. * Millenium az óvónö-képzóintézetben. Az esztergomi érseki kisdedóvó nő-képző intézet növendékei 1896. év május 14-én d. u. 6 órakor az intézet helyiségében milléniumi ünnepséget tartanak a következő programmal: 1. Szózat, Vörösmarty Mihály tói; zenéje Egressy Bénitől. Előadja: az énekkar. 2. A hazához, .lozgits Jánostól. Szavalja: Kovács Mária, II. oszt. növendék. 3. Fohász, Losonczy Lászlótól, dallama Oláh Károlytól. Éneklik: Farkas Margit, Folkmer Mária, (írében Gizella, Meskó Antónia, Metzker Mária, Plechlő Laura II. oszt. növendékek. 4. Szent István felajánlja a koronát a boldogságos Szűznek. Élőkép. 5. Legjobb itthon, Pösa Lajostól, dallama Miklósy Józseftől. Éneklik az óvoda kisdedei. 6. Ezeréves Magyarország, Pósa Lajostól. Milleniumkor. Peres Sándortól. Szavalják az óvodások. 7. Magyar szivet, Sztankó Bélától. Éneklik az óvodások. 8. Jézus a kisdedek között. Élőkép. 9. A magyarok Nagyasszonyához, Kemenes Ferenctől, szavalja: Stefanovits Erzsébet I. oszt növendék. 10. A mióta e földön magyar faj van, magánének Mihályi Károlytól. Énekli: Grében Gizella II. oszt. növ. 11. Brunswick Teréz, P. Szathmáry Károlytól. Szavalja Farkas Margit, II. oszt. növendék. 12. Brunswick Teréz grófnő első angyalkertje. Élőkép. 13. Honfidal. Bognár J.-tól. Éneklik az 1. oszt. növendékei a II. oszt. növendékeinek hegedűkisérete mellett. 14. Az igazgató lelkesítő beszéde. 15. Hymnus. Előadja az énekkar. * A doroghi tanulóifjúság milléniumi ünnepélye. A hét folyamán a doroghi, tokodi és táthi tanulóifjúság tanítóinak vezetése alatt eljön Esztergomba, s itt tartja meg a milléniumi ünnepélyt. A székesegyházban hallgatnak misét, onnan kijövet eléneklik a szózatot, megtekintik a várat s annak nevezetességeit és ebéd után haza térnek. E szép s valóban sikerült eszme csak dicséretére válik Pelczer Lipót buzgó, derék és hazafias doroghi esperes-plébánosnak, kit eme tervének kivitelében a különféle bányatársulatok s azok tisztviselői tevékenyen támogatnak. * Utolérte a nemezis. Somogyi Márton börzsönyi luth. biró lelkes hive volt a polgári házasságnak; egyik szolgáját is elcsapással fenyegette, ha r. kath. templomba megy esküdni. Végre e hó 4-ikén déltájban istállójában felakasztva találták. Amint hírlik, iszákos és izgága ember volt; saját maga vetett véget életének. * Garam-szent-Benedeken f. hó 3-án tartotta meg Bars vármegye fogadalmi ünnepét, melyen a kedvezőtlen idő dacára a vármegye főbb tisztviselőin kivül az egész vidékről összesereglett nagyszámú ájtatoskodó nép vett részt. A vármegye kápolnájába a körmenet a rossz időjárás miatt elmaradt, a hálaadó isteni tisztelet az apátsági gyönyörű templomban folyt le. * Millenáris hangversenyek. A budapesti zenekedvelők egyesülete a kiállítás tartama alatt hat nagy hangversenyt rendez. Az első hangversenyt május 16-án tartják meg az ünnepélyek csarnokában, mely alkalommal Haydu Józsefnek »Négy évszak« című oratóriumát adják elő. * Nem remélt szerencse. Rövid pár nap előtt még Heintze Károly, a magyar osztálysorsjáték fő-elárusítójának felhívása, hogy február 5-től 8-ig megtartott húzás alkalmával a 20,000 koronát nyert sorsjegy tulajdonosa a nyeremény felvétele végett jelentkezzék, eredménytelen volt. Végre e hó 3-án a hódmezö-vásárhelyi K. P. a fenti irodában bemutatta 29,471. számú sorsjegyét és a 20,000 koronányi csinos összeget felvette. Nagy örömmel sietett a polgármesteri hivatalba, ahol a fővárosi szegényeknek 100 koronát és az árvalányok számára pedig, kik sze- j rencse számát húzták ki, 20 koronát tett le. Az ! osztály-sorsjáték igazgatósága közli velünk, hogy j a húzás tartama alatt május 12—28-ig hivatalos napi-jegyzéket fog kibocsátani és azokat az összes j budapesti és vidéki árusítóknak az érdekeltek í számára, betekintés végett megküldi. Miután a ! főhuzás 17 napig tart. ezen berendezés által alkalma lesz a közönségnek nyertes sorsjegyét az elárusítónál egy még a szerencse-kerékben levő számért kicserélhetni és ily módon részesülhet még azon nagy esélyekben, melyeket a milléniumi kiállítás milliós sorsjátéka nyújt. Tanügy. Az esztergomi reáltanoda jövője. A legközelebbi közgyűlésen fog Esztergom sz. kir. város képviselő testülete reáltanodája jöI vője felett határozni, véglegesen dönteni a felett, hogy a városházából távozni kénytelen reáltanoda hol fogja otthonát megtalálni. Uj otthonától függ annak jövője, ez feltételezi leendő felvirágzását és emelkedését, vagy ez fogja elvetni romlásának megvát. Az eddig ventilált terv, a reáltanodát az elemi tanodával együtt a Duna-utcában, a plébánia templom szomszédságában építendő űj épületbe áthelyezni, már eddig is meddő maradt, mert a képviselő testület tagjai egy esetben sem voltak annyian együtt, hogy határozatképesek lettek volna. Véletlenségből történt-e ez igy. vagy szándékosan, vizsgálni nem akarom, de ez kétségtelen jele annak, hogy nincs lelkesülés a terv mellett. Arra, hogy az uj terv mellett lelkesülés jöjjön létre, legalább is három feltétel szükséges. Első, hogy a reáltanoda űj otthona jövőjére nézve a kellő biztosítékot nyújtsa. Második, hogy a tanoda elhelyezése a város felvirágzását is előmozdítsa és a harmadik, hogy a lehető legkisebb teherrel járjon. I. A tanoda jövőjét biztosítja minden esetre az alkalmas hely, ahová az építendő volna. E helynek feltételei az egyesitett Esztergom sz. kir. város közepe, jó levegő, száraz és áradástól ment talaj, a fundus kellő nagysága, a csend és I a könnyű hozzáférhetőség. A Duna-utcai helyiség a szent-györgyme- j zeieknek félóra, a vízivárosiaknak negyedóra tá- ! \ volságban van. Mig ép ama vidék közelébe esik, amelyben a hivatalnok és iparos osztály legkevésbé van képviselve. A földműves gyermeke pedig a reáltanodát alig veszi igénybe. A Duna-utcai helyiség jó levegővel sem bir, | mert nyári időben a Kis-Duna posvadozó, álló vize inkább az ellenkezőt, mint jó levegőt hoz | létre. A Duna-utcai helyiség feltöltött omladék és rothadt parti szemétből alakult talajával annyira átnedvesedett, hogy nincs az az építész, aki oda \ oly épületet építeni képes volna, melynek falai j és padlózata a nedvességről mentek lehetnének, , De ha ez elérhető is volna, a felsőbb emeletben mindig megmarad a nedves talaj kipárolgása, kivált áradások után. Az áradások idejében pedig a kiszemelt hely alig hozzáférhető, sőt olykor teljesen hozzáférhetetlen. Ennek pedig egy ily tanintézetet, ily nagy költséggel járó váltalatot kitenni nem lehet. Sőt a Duna-utcai helyiség nem birja a kellő nagyságot. Melyet ugyan azzal óhajtanának bővíteni, hogy a plébánia templom előtt levő teret is hozzáfoglalnák. A terek minden városban megbecsülteinek, parkiroztatnak a hol lehet. Esztergom is parkiroztatta e teret, kár volna azt most bolygatni. Sőt igen helyes, hogy a plébina templom előtt tér van, a mely részint a templomból kiözönlő sokaság elszéledését elömozditja, részint igen lényeges tényező arra, hogy a templomba a tiszta levegő behasson. Ha a templom ajtaja előtt magas épület leend, melyről a visszaverődő napsugarak a templom páratelt levegőjét bele fojtják, akkor a templomban a tartózkodás a leg; kellemetlenebbé, sőt egészségtelené fog válni. Igy tej hát a templom előtt lévő parkírozott tér beépítésétől el kell tekinteni. A többi kiszemelt helyiség pedig reál és elemi tanoda számára kevés, ezt mindenkinek be kell ismerni, mert nemcsak a tantermekről kell gondoskodni, hanem szükséges két tágas udvar is, a melyekben az órák közben a realisták, az elemi tanulóktól elkülönítve felüdülhessenek. Sőt előbbiek számára szükség lesz nyári tornahelyiségről is gondoskodni. Mindez pedig a kontemplált helyiségből ki nem kerül. A Duna-utcai helyiség annak a feltételnek, hogy csendes, megfelel. Ez ellen nem hozhatunk fel kifogást. De annál inkább kifogásoljuk a hozzáférhetőséget. Legyünk méltányosak és valljuk be őszintén, hogy áradások alkalmával és szeles időben teljesen : hozzáférhetetlen. Ha ez utóbbin ama körülmény segítene, hogy a plébánia templom előtt létező tér beépíttetnék, akkor meg ama baj áll be. amelyről előbb szólottunk. De e hely bizony más tekintetben is nehezen hozzáférhető. Hiszen egyik oldala a Dunával határosak. Tehát csak félkörben környezi szárazföld, hajón pedig alig fognak a tanulók iskolába járni. A város részéről pedig mindössze csak három utca vezet oda. Itt hangsúlyozandó még ama körülmény is, hogy e helyiség nemcsak nincs a város központján, de a központján kívül és pedig a város szélén, ami a bármely irányból jövőnek elég terhére válik. A tanoda jövőjét biztosítja az alkalmas épület. Alkalmas pedig az épület, ha elég tágas, világos, könnyen szellőztethető és ha folyósóra nyiló termei a kellő számban megvannak. A Duna-utcában építendő tanoda, a terület szűke miatt a tantermek terjedelmére nézve alig biztosithatja a szükséges mértéket. Nem akarom fárasztani olvasóimat száraz számokkal, meggyőződhetik kiki a dolog valóságáról, aki az építendő tanoda terv-rajzát megtekinti. A világosságot illetőleg, a Duna oldalról az biztosítva van, de nem úgy áll ez az utca oldalról, mert ott bármelyik háztulajdonosnak jogában áll házát akár két emeletre is felemelni. Bedig ez. a különben sem széles Duna-utcában az iskolatermek elsetitését vonná maga után. Ha pedig a templom előtt lévő tér is beépíttetnék, akkor ép a magas templom fogná el a világosságot. A szellőztetés téli, szeles időben, a Duna felől lévő nyugati oldalon, de a tér felöl lévő éjszaki oldalon is vajmi bajos volna. Nyáron pedig a Kis-Duna bűzhödt párájának a szellőztetésnél csakis káros hatása lenne. A Duna-utcai helyiségek alig volnának elégségesek az elemi és reáltanoda termeinek elhelyezésére, de ha egykor ama kedvező körülmény következnék be, hogy reáltanodánk főreáltanodává emeltetnék, akkor vagy az elemi tanodának kellene kiköltözködnie, vagy az épületre egy második emeletet keilend rakni. Akkor ismét ott leszünk, ahol most vagyunk. Az elemi iskolának keilend alkalmas helyet keresni. Ennek pedig új helyet keresni vajmi nehéz lesz. Azért hihetőleg oda fog kilyukadni a dolog, hogy második emeletet keilend építeni. E pontra később még visszatérek. II. Ezek után áttérek a második feltételre, amely a lelkesülést fényezhetné. A reáltanoda elhelyezése mozdítsa elő a város felvirágzását. A Duna-utcában, hogy és miként fogja azt tehetni, oly kérdés, melyre sem én. sem más válaszolni alig tud. Nézetem szerint ép oly módon, mint azt jelenleg nem mozdítja elő, midőn a városház épületében van, úgy akkor sem fogja azt tenni, ha néhány száz lépésnyire tovább szállíttatik kifelé. Egyszerűen az okból, mert ama vidék, egy cseppet sem alkalmas arra, hogy az ott elhelyezett reáltanoda emelhesse a várost. Sajátságos, hogy most a reáltanoda közelében egy kereskedés sincs, amelyben Írószereket, vagy zsemlyét vehetne a tanuló. III. A harmadik feltétel a lelkesülésre, hogy a reáltanoda áthelyezése a lehető legcsekélyebb téritekkel járjon. Ámbár terhek viselésére senki sem lelkesül, de itt arróí van szó, hogy ha már a terhek viselése alól nem menekülhetünk, szolgáljon az lelkesülésre okot, hogy a nagyobb terhek lerázásával kevesebb terhekkel elönyösebbet értünk el. Lássuk előbb a terheket, melyektől menekülnünk kell. Az előnyökről majd utóbb. A Duna-utcai telkek ára 13,500 írtban állapíttatott meg. Ezt mint biztosat el kell fogadnunk. De igen is van okunk kételkedni az építési költségben, mely 55,000 írtban feltételeztetik. Ha a Dunautcában van szó az építésről és kivált oly épületről, mely idővel két emeletre emelendő, akkor az alap építkezés oly bizonytalan tényezőkkei szerepel, hogy ott 10, sőt 20 ezer többletre mindig lehet kilátásunk. De még az is megtörténhetik, hogy a talaj nem is alkalmas nagyobb épület elviselésére és cölöpökre kell építenünk. Ilyen kísérletekre uraim ! ne vállalkozzunk ! Az eddigi terveket az a körülmény támogatta leginkább, hogy nincs az iskolák számára alkalmasb hely, mind a Duna-utcai kiszemelt kelyiségek. Már most miután ezek értékét bemutattam, kötelességemnek tartom valamely alkalmasb helyet javaslatba hozni. E hely Szent-Tamáson a városház-utcában levő 51. számú épület, most a rk. alapítványi iskola, két homlokzatával. Egyikkel a Városház utcára, a másikkal a Zsidótemplom utcára. Továbbá az ugyancsak a Zsidótemplom és Kereszt utcára nyiló 52. számú, a káptalan tulajdonát képező lakház, melynek az előbbi utcára levő homlokzatját üres fal képezi, melyen tüzilétra log. Es végre a Kereszt utcában levő, szintén a káptalan tulajdonát képező pajta az 53. szám alatt. Midőn ngs Homann főigazgató úr legutóbb Esztergomban volt, e helyiségeket megtekintette és e helyet igen alkalmasnál*:, sőt ajánlatosnak találta. Ezen három homlokzattal bíró épület cso-