ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-10 / 19. szám

* Hitelesítő közgyűlés. Folyó hó 4-én a vármegyeházán hitelesítő közgyűlést tartottak, a melyen a legutóbbi megyei közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítették. * Millenium az óvónö-képzóintézetben. Az esztergomi érseki kisdedóvó nő-képző intézet növendékei 1896. év május 14-én d. u. 6 órakor az intézet helyiségében milléniumi ün­nepséget tartanak a következő programmal: 1. Szózat, Vörösmarty Mihály tói; zenéje Egressy Bénitől. Előadja: az énekkar. 2. A hazához, .lozgits Jánostól. Szavalja: Kovács Mária, II. oszt. növendék. 3. Fohász, Losonczy Lászlótól, dallama Oláh Károlytól. Éneklik: Farkas Margit, Folkmer Mária, (írében Gizella, Meskó Antónia, Metzker Mária, Plechlő Laura II. oszt. növendé­kek. 4. Szent István felajánlja a koronát a bol­dogságos Szűznek. Élőkép. 5. Legjobb itthon, Pösa Lajostól, dallama Miklósy Józseftől. Éneklik az óvoda kisdedei. 6. Ezeréves Magyarország, Pósa Lajostól. Milleniumkor. Peres Sándortól. Szavalják az óvodások. 7. Magyar szivet, Sztankó Bélától. Éneklik az óvodások. 8. Jézus a kisdedek között. Élőkép. 9. A magyarok Nagyasszonyához, Keme­nes Ferenctől, szavalja: Stefanovits Erzsébet I. oszt növendék. 10. A mióta e földön magyar faj van, magánének Mihályi Károlytól. Énekli: Grében Gizella II. oszt. növ. 11. Brunswick Te­réz, P. Szathmáry Károlytól. Szavalja Farkas Margit, II. oszt. növendék. 12. Brunswick Teréz grófnő első angyalkertje. Élőkép. 13. Honfidal. Bognár J.-tól. Éneklik az 1. oszt. növendékei a II. oszt. növendékeinek hegedűkisérete mellett. 14. Az igazgató lelkesítő beszéde. 15. Hymnus. Előadja az énekkar. * A doroghi tanulóifjúság milléniumi ünnepélye. A hét folyamán a doroghi, tokodi és táthi tanulóifjúság tanítóinak vezetése alatt eljön Esztergomba, s itt tartja meg a milléniumi ünne­pélyt. A székesegyházban hallgatnak misét, onnan kijövet eléneklik a szózatot, megtekintik a várat s annak nevezetességeit és ebéd után haza térnek. E szép s valóban sikerült eszme csak dicséretére válik Pelczer Lipót buzgó, derék és hazafias doroghi esperes-plébánosnak, kit eme tervének kivitelében a különféle bányatársulatok s azok tisztviselői tevékenyen támogatnak. * Utolérte a nemezis. Somogyi Márton börzsönyi luth. biró lelkes hive volt a polgári házasságnak; egyik szolgáját is elcsapással fenye­gette, ha r. kath. templomba megy esküdni. Végre e hó 4-ikén déltájban istállójában felakasztva találták. Amint hírlik, iszákos és izgága ember volt; saját maga vetett véget életének. * Garam-szent-Benedeken f. hó 3-án tar­totta meg Bars vármegye fogadalmi ünnepét, melyen a kedvezőtlen idő dacára a vármegye főbb tisztviselőin kivül az egész vidékről össze­sereglett nagyszámú ájtatoskodó nép vett részt. A vármegye kápolnájába a körmenet a rossz idő­járás miatt elmaradt, a hálaadó isteni tisztelet az apátsági gyönyörű templomban folyt le. * Millenáris hangversenyek. A budapesti zenekedvelők egyesülete a kiállítás tartama alatt hat nagy hangversenyt rendez. Az első hang­versenyt május 16-án tartják meg az ünnepélyek csarnokában, mely alkalommal Haydu Józsefnek »Négy évszak« című oratóriumát adják elő. * Nem remélt szerencse. Rövid pár nap előtt még Heintze Károly, a magyar osztálysors­játék fő-elárusítójának felhívása, hogy február 5-től 8-ig megtartott húzás alkalmával a 20,000 koronát nyert sorsjegy tulajdonosa a nyeremény felvétele végett jelentkezzék, eredménytelen volt. Végre e hó 3-án a hódmezö-vásárhelyi K. P. a fenti irodában bemutatta 29,471. számú sorsje­gyét és a 20,000 koronányi csinos összeget fel­vette. Nagy örömmel sietett a polgármesteri hi­vatalba, ahol a fővárosi szegényeknek 100 ko­ronát és az árvalányok számára pedig, kik sze- j rencse számát húzták ki, 20 koronát tett le. Az ! osztály-sorsjáték igazgatósága közli velünk, hogy j a húzás tartama alatt május 12—28-ig hivatalos napi-jegyzéket fog kibocsátani és azokat az összes j budapesti és vidéki árusítóknak az érdekeltek í számára, betekintés végett megküldi. Miután a ! főhuzás 17 napig tart. ezen berendezés által alkalma lesz a közönségnek nyertes sorsjegyét az elárusítónál egy még a szerencse-kerékben levő számért kicserélhetni és ily módon része­sülhet még azon nagy esélyekben, melyeket a milléniumi kiállítás milliós sorsjátéka nyújt. Tanügy. Az esztergomi reáltanoda jövője. A legközelebbi közgyűlésen fog Esztergom sz. kir. város képviselő testülete reáltanodája jö­I vője felett határozni, véglegesen dönteni a felett, hogy a városházából távozni kénytelen reáltanoda hol fogja otthonát megtalálni. Uj otthonától függ annak jövője, ez fel­tételezi leendő felvirágzását és emelkedését, vagy ez fogja elvetni romlásának megvát. Az eddig ventilált terv, a reáltanodát az elemi tanodával együtt a Duna-utcában, a plébánia templom szomszédságában építendő űj épületbe áthelyezni, már eddig is meddő maradt, mert a képviselő testület tagjai egy esetben sem voltak annyian együtt, hogy határozatképesek lettek volna. Véletlenségből történt-e ez igy. vagy szándéko­san, vizsgálni nem akarom, de ez kétségtelen jele annak, hogy nincs lelkesülés a terv mellett. Arra, hogy az uj terv mellett lelkesülés jöjjön létre, legalább is három feltétel szükséges. Első, hogy a reáltanoda űj otthona jövőjére nézve a kellő biztosítékot nyújtsa. Második, hogy a ta­noda elhelyezése a város felvirágzását is előmozdítsa és a harmadik, hogy a lehető legkisebb teherrel járjon. I. A tanoda jövőjét biztosítja minden esetre az alkalmas hely, ahová az építendő volna. E helynek feltételei az egyesitett Esztergom sz. kir. város közepe, jó levegő, száraz és áradástól ment talaj, a fundus kellő nagysága, a csend és I a könnyű hozzáférhetőség. A Duna-utcai helyiség a szent-györgyme- j zeieknek félóra, a vízivárosiaknak negyedóra tá- ! \ volságban van. Mig ép ama vidék közelébe esik, amelyben a hivatalnok és iparos osztály legkevésbé van képviselve. A földműves gyermeke pedig a reáltanodát alig veszi igénybe. A Duna-utcai helyiség jó levegővel sem bir, | mert nyári időben a Kis-Duna posvadozó, álló vize inkább az ellenkezőt, mint jó levegőt hoz | létre. A Duna-utcai helyiség feltöltött omladék és rothadt parti szemétből alakult talajával annyira átnedvesedett, hogy nincs az az építész, aki oda \ oly épületet építeni képes volna, melynek falai j és padlózata a nedvességről mentek lehetnének, , De ha ez elérhető is volna, a felsőbb emeletben mindig megmarad a nedves talaj kipárolgása, ki­vált áradások után. Az áradások idejében pedig a kiszemelt hely alig hozzáférhető, sőt olykor teljesen hozzáférhetetlen. Ennek pedig egy ily tanintézetet, ily nagy költséggel járó váltalatot kitenni nem lehet. Sőt a Duna-utcai helyiség nem birja a kellő nagyságot. Melyet ugyan azzal óhajtanának bővíteni, hogy a plébánia templom előtt levő teret is hozzá­foglalnák. A terek minden városban megbe­csülteinek, parkiroztatnak a hol lehet. Esztergom is parkiroztatta e teret, kár volna azt most bolygatni. Sőt igen helyes, hogy a plébina templom előtt tér van, a mely részint a templomból ki­özönlő sokaság elszéledését elömozditja, részint igen lényeges tényező arra, hogy a templomba a tiszta levegő behasson. Ha a templom ajtaja előtt magas épület leend, melyről a visszaverődő napsugarak a templom páratelt levegőjét bele fojtják, akkor a templomban a tartózkodás a leg­; kellemetlenebbé, sőt egészségtelené fog válni. Igy te­j hát a templom előtt lévő parkírozott tér beépí­tésétől el kell tekinteni. A többi kiszemelt helyi­ség pedig reál és elemi tanoda számára kevés, ezt mindenkinek be kell ismerni, mert nemcsak a tantermekről kell gondoskodni, hanem szüksé­ges két tágas udvar is, a melyekben az órák közben a realisták, az elemi tanulóktól elkülö­nítve felüdülhessenek. Sőt előbbiek számára szük­ség lesz nyári tornahelyiségről is gondoskodni. Mindez pedig a kontemplált helyiségből ki nem kerül. A Duna-utcai helyiség annak a feltételnek, hogy csendes, megfelel. Ez ellen nem hozhatunk fel kifogást. De annál inkább kifogásoljuk a hozzáférhe­tőséget. Legyünk méltányosak és valljuk be őszintén, hogy áradások alkalmával és szeles időben teljesen : hozzáférhetetlen. Ha ez utóbbin ama körülmény segí­tene, hogy a plébánia templom előtt létező tér beépíttetnék, akkor meg ama baj áll be. amelyről előbb szólottunk. De e hely bizony más te­kintetben is nehezen hozzáférhető. Hiszen egyik oldala a Dunával határosak. Tehát csak félkörben környezi szárazföld, hajón pedig alig fognak a tanulók iskolába járni. A város részéről pedig mindössze csak három utca vezet oda. Itt hangsú­lyozandó még ama körülmény is, hogy e helyi­ség nemcsak nincs a város központján, de a köz­pontján kívül és pedig a város szélén, ami a bár­mely irányból jövőnek elég terhére válik. A tanoda jövőjét biztosítja az alkalmas épü­let. Alkalmas pedig az épület, ha elég tágas, vilá­gos, könnyen szellőztethető és ha folyósóra nyiló termei a kellő számban megvannak. A Duna-utcában építendő tanoda, a terület szűke miatt a tantermek terjedelmére nézve alig biztosithatja a szükséges mértéket. Nem akarom fárasztani olvasóimat száraz számokkal, meggyő­ződhetik kiki a dolog valóságáról, aki az építendő tanoda terv-rajzát megtekinti. A világosságot illetőleg, a Duna oldalról az biztosítva van, de nem úgy áll ez az utca oldalról, mert ott bármelyik háztulajdonosnak jogában áll házát akár két emeletre is felemelni. Bedig ez. a különben sem széles Duna-utcában az iskola­termek elsetitését vonná maga után. Ha pedig a templom előtt lévő tér is beépíttetnék, akkor ép a magas templom fogná el a világosságot. A szellőztetés téli, szeles időben, a Duna felől lévő nyugati oldalon, de a tér felöl lévő éjszaki oldalon is vajmi bajos volna. Nyáron pe­dig a Kis-Duna bűzhödt párájának a szellőzte­tésnél csakis káros hatása lenne. A Duna-utcai helyiségek alig volnának elégsé­gesek az elemi és reáltanoda termeinek elhelye­zésére, de ha egykor ama kedvező körülmény következnék be, hogy reáltanodánk főreáltano­dává emeltetnék, akkor vagy az elemi tanodának kellene kiköltözködnie, vagy az épületre egy má­sodik emeletet keilend rakni. Akkor ismét ott leszünk, ahol most vagyunk. Az elemi iskolának keilend alkalmas helyet keresni. Ennek pedig új helyet keresni vajmi nehéz lesz. Azért hihető­leg oda fog kilyukadni a dolog, hogy második emeletet keilend építeni. E pontra később még visszatérek. II. Ezek után áttérek a második feltételre, amely a lelkesülést fényezhetné. A reáltanoda el­helyezése mozdítsa elő a város felvirágzását. A Duna-utcában, hogy és miként fogja azt tehetni, oly kérdés, melyre sem én. sem más válaszolni alig tud. Nézetem szerint ép oly mó­don, mint azt jelenleg nem mozdítja elő, midőn a városház épületében van, úgy akkor sem fogja azt tenni, ha néhány száz lépésnyire tovább szál­líttatik kifelé. Egyszerűen az okból, mert ama vi­dék, egy cseppet sem alkalmas arra, hogy az ott elhelyezett reáltanoda emelhesse a várost. Saját­ságos, hogy most a reáltanoda közelében egy keres­kedés sincs, amelyben Írószereket, vagy zsemlyét vehetne a tanuló. III. A harmadik feltétel a lelkesülésre, hogy a reáltanoda áthelyezése a lehető legcsekélyebb téritek­kel járjon. Ámbár terhek viselésére senki sem lelke­sül, de itt arróí van szó, hogy ha már a terhek viselése alól nem menekülhetünk, szolgáljon az lelkesülésre okot, hogy a nagyobb terhek lerá­zásával kevesebb terhekkel elönyösebbet értünk el. Lássuk előbb a terheket, melyektől menekül­nünk kell. Az előnyökről majd utóbb. A Duna-utcai telkek ára 13,500 írtban álla­píttatott meg. Ezt mint biztosat el kell fogadnunk. De igen is van okunk kételkedni az építési költség­ben, mely 55,000 írtban feltételeztetik. Ha a Duna­utcában van szó az építésről és kivált oly épü­letről, mely idővel két emeletre emelendő, akkor az alap építkezés oly bizonytalan tényezőkkei szerepel, hogy ott 10, sőt 20 ezer többletre min­dig lehet kilátásunk. De még az is megtörténhe­tik, hogy a talaj nem is alkalmas nagyobb épü­let elviselésére és cölöpökre kell építenünk. Ilyen kísérletekre uraim ! ne vállalkozzunk ! Az eddigi terveket az a körülmény támogatta leginkább, hogy nincs az iskolák számára alkalmasb hely, mind a Duna-utcai kiszemelt kelyiségek. Már most miután ezek értékét bemutattam, kötelességemnek tartom valamely alkalmasb he­lyet javaslatba hozni. E hely Szent-Tamáson a városház-utcában levő 51. számú épület, most a rk. alapítványi iskola, két homlokzatával. Egyikkel a Városház utcára, a másikkal a Zsidótemplom utcára. To­vábbá az ugyancsak a Zsidótemplom és Kereszt utcára nyiló 52. számú, a káptalan tulajdonát ké­pező lakház, melynek az előbbi utcára levő hom­lokzatját üres fal képezi, melyen tüzilétra log. Es végre a Kereszt utcában levő, szintén a káptalan tulajdonát képező pajta az 53. szám alatt. Midőn ngs Homann főigazgató úr legutóbb Esztergomban volt, e helyiségeket megtekintette és e helyet igen alkalmasnál*:, sőt ajánlatosnak találta. Ezen három homlokzattal bíró épület cso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom