ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-05-03 / 18. szám

mely az Esztergom megyei és városi hivatalok félévi ügyforgalmáról (1895. szeptembertől 1896. márciusig) beszámol. E félév alatt az alispáni hivatalba beérkezett 9134, a megyei központi árvaszékhez 4395, a tiszti főügyészi hivatalba beérkezett 397 közigazgatási ügydarab. Az Esztergomjárási szolgabiróságnál beérkezett 5949 közigazgatási, 246 kihágási, 8 erdei kihágási, 5 ipar és 1 mezőrendőri kihágási ügydarab, a párkányi szolgabírósághoz 8440 közigazgatási, 216 kihágási, 4 erdei kihágási, 32 ipari és mezőrendőri kihágási ügydarab, a megyei tiszti főorvosi hivatalhoz pedig 498. A megyei számvevőséghez beérkezett 1328. Az államépitészeti hivatalhoz 175 közig, bizottsági, 659 törvényhatósági. 702 állami és vegyes ügydarab. Az Esztergom-városi polgármesteri hivatalba beérkezett 3890 elnöki, 374 illetékügyi. A tanácshoz pedig 4179 ügydaräb. A rendőrkapitánysághoz beérkezett 3011 közigazgatási, 61 kihágási, 41 erdei kihágási, 84 mezőrendöri kihágási és végül 487 községi bíráskodási ügy. * Balassa Bálint sírját megtalálták. Szenté Arnold liptő-szt.-miklósi tanár indította meg a mozgalmat, hogy a kiváló költő sirját megkereshessék ; az akadémia is érdeklődött az ügy iránt és kérelmére a megye alispánja bizottságot nevezett ki, amelynek Szenté Arnold is tagja volt. Ez a bizottság most megtalálta a sirt, amely minden kétséget kizárólag a hibbei katholikus templom szanktuáriuma alatt levő sírboltban van. * A kereskedő ifjak önképző köre április 26-án tartotta közgyűlését. A gyűlést Brutsy Gyula alelnök vezette, ki az egész közgyűlés sajnálkozása között jelentette be-dr. Walter Gyula elnök lemondását. Az egyesület uj tisztikarát következőkben választotta meg ; Elnök Brutsy Gyula, alelnök Vörös József, I. titkár Weisz Mór, II. titkár Teichert Antal, pénztárnok Scheiber Bezső, ellenőr Stancsits Gyula, háznagy Grosz József, I. könyvtárnok Novotha Andor, II. könyvtárnok Jankovich Károly, számvizsgálók : Krausz Soma, Kemény Mór. • * Baleset. Gődor Károly muzslai szabómester a P.-Gsenkéről jövő úton egy rőzsével megrakott kocsi tetejéről oly szerencsétlenül bukott le, hogy a lovak közé esvén s a kocsi alá kerülvén, súlyos sérüléseket szenvedett. A családos embert a közkórházban ápolják. * Öngyilkosság. Wimmer Gyula, Wimmer Béla csémi gazdatiszt huszárhadnagy fia hétfőn szülői házánál főbe lőtte magát. Szomorú tettének oka ismeretlen. * A komáromi autonómiai gyűlés. Mint levelezőnk irja. a komáromi kath. autonom hitközség ápril 26-án tartotta meg rendes közgyűlését a megyeház nagytermében. A ki szint akar vallani, az mind ott volt, a terembe igazán több már nem férhetett, hogy is ne: »Prohászka fog beszélni,* ismerik már nagyon jól Komáromban. Azt mondta egy ur a gyűlés végén : »Uram, igazán ügyesen és tapintatosan volt az ülés vezetve!« kinek az érdeme ez ? Majláth Gusztáv gróf h. plébánosnak, kire csak ugy zúdult az éljenzés, különösen mikor arról a bizonyos 15 ezer forintról volt szó, mely nélkül, mint Mike ügyvéd mondta: »Mi uj iskolát sohasem tudtunk volna emelni.« Épülni fognak a templom most megrongált tornyai — persze megint csak valami »ismeretlen« jótevő kegyességéből. Majd Szemlér Ferenc költő kezdett szavalnia milléniumról meghatóan, könnyeztek a férfiak, sirtak a nők: mintha csak átrendült volna a termen szavalata alatt az a bús ének : »Boldogasszony Anyánk . . .« Prohászka szavai a szivekbe hatolt, jelentősebb kijelentéseinél végre kitör a lelkesedés: »Ugy van! Igaz!« különösen mikor azt mondta: »Mit tesz a vallástalanság, a szabadelvüség? Uraim! kiszívja, kihasználja az embert s azután — eldobja, ellöki magától!« Miről beszélt ? Arról a mit látunk az életben. A léhaságokról, vallástalanságról, sebeinkről, a hitnek átültetéséről az életbe. »Mi nemcsak a szent András templom tömjénfüstös levegőjében akarunk kath. lenni, hanem kint az élet piacán. Ezért dicsérem az autonom hitközség működését.« Ilyen beszéd kellene a megyeházak termeiben, az országgyűlések házaiban — — — nem holmi bizalmi nyilatkozatok, »szájkosár« megszavazások. Ugy láttam, hogy azok a régi alakok ott a falakon mintha nyájasabban néztek volna reájuk, mint egy pár héttel előbb itt ülésező emberekre. A gyűlés lelkes éljenzések után ért véget. * Milléniumi faültetés. Szépen folyt le e hó 20-án a milléniumi fa elültetése Táth községben. A nevezett napon, dacára az esőzésnek, a a község intelligenciája, az elöljáróság, az iskola mindkét nembeli ifjúsága megjelent a színhelyen nemzeti zászlók alatt. Scherer Ferenc főtanitó hazafias szép beszédet intézett a tanuló ifjúsághoz s a jelenvoltakhoz, ecsetelvén az ünnep jelentőségét. Azután az iskolás gyermekek énekelték a > Szózat« négy versszakát, mely idő alatt a fa elültettetett. Ennek végeztével még a »Hymnus« következett, szintén a tanulóifjúság által előadva. Majd Pastinszky János tanitó vallásos érzülettől áthatott beszéde következett, hazaszeretetre, a valláshoz való hiv ragaszkodásra intette az ifjúságot. Záradékul »Járjatok be minden földet« c. hazafias dal következett. Az egész ténykedésről jegyzőkönyv lett felvéve, mely a tanuló ifjúság által aláírva, a községi levéltárba lett elhelyezve. * Aranyos-Maróthról irja levelezőnk, hogy április hó 30-án Barsmegye közgyűlése egyhangúlag elhatározta, hogy a megye minden tisztviselőjének és alkalmazottjának milléniumi pótlék cimén egy havi fizetését kiutalványozza. * Miért nem lehet az nálunk is % Az egyházpolitikai reformok ellenzőit a liberálisok mindig csak azzal akarták letromfolni, hogy hiszen ha más művelt államokban behozták a polgári házasságot s az állami anyakönyveket, miért nem lehetne azokat nálunk is behozni. Most mink is ezt kérdezzük a liberálisoktól: a müveit államokban aránylag sokkal többen birnak választói joggal mint minálunk, miért nem követjük tehát ebben is a művelt államok példáját? Igy pl. Franciaországban 1000 lakosra 271 választó esik ; Németországban 217; Svájcban 240; Görögországban 231; Belgiumban 210; Angolhonban 163; Dániában 139 ; Osztrák tartományokban 72 ; Magyarországban 57! Az osztrák minisztériumban épen most foglalkoznak a választói jog bővítésével. Miért nem lehetne ez nálunk is? Tanügy. A magyarországi katholikus tanitók első nagygyűlésének előkészitő bizottsága a budapesti katolikus kör helyiségében, .Komlóssy Ferenc kanonok elnöklése alatt ülést tartott. Az értekezlet • tárgya a nagygyűlés napirendjének megállapítása volt. Az előkészitő bizottság a következő programban állapodott meg: Első nap: Hornig Károly báró veszprémi püspök, mint a kongreszus elnöke, fölszenteli a tanitók milléniumi fogadalmi zászlaját, a budapesti egyetemi templomban. — A nagygyűlést az elnöklő püspök ünneplésen megnyitja. — Hódoló föliratot intéznek: XIII Leó pápához és Ferenc József apostoli királyhoz, Vaszary Kolos bibornok hercegprímáshoz és Wimms Gyula vallás- és köz- j oktatásügyi minszterhez. — A napirendre kitűzött tételek előadása : 1. A katholikus népoktatás múltja és jelene. 2. A revideált népiskolai tanterv. 3. A katholikus népoktatásra felügyelő állandó bizottság fölállítása, szervezése stb. Délután a szakosztályok ülése. Második nap : 1. Nem magyar ajkú iskolákban miként tárgyalandó a magyar nyelv 2. A népiskolai oktatás miként hozandó összeköttetésbe a vidék viszonyaival és foglalkozásaival. 3. A nemzeti nőnevelés terén eszközölt ujabb reformok és a kath. leánynevelés. 4. Az iskolakötelezettségi törvény végrehajtása körül mutatkozó anomáliák mikép volnának megszüntetendők. 5. Az orsz. kat. tanítói-segélyalap. Délután a szakosztályok ülése. Harmadik nap: 1. Mikép volna elérhető az iskola és család, e két egymásra utalt nevelő-tényezőnek együttes és összhangzó működése. 2. Az iskolai \ és népkönyvtárak ügye. 3. A tanítóképzés reformja. 4. A tanitófizetéseket szabályozó 1893. évi törvény és a kat. iskolák. 5. A kántortanítók nyugdíjügye. 6. A tanitóhiányről. — Azonkívül szóba fogja hozni a nagygyűlés a r. kath. középiskola és egyetem kérdését is. Irodalom és Művészet. Aláírási főThivás. „A magyar drámairodalom története a legrégibb időktől 1867-ig* cimü műre hirdet aláírást a m. tud. akadémia főtitkári hivatala. Az érdekes két kötetes müvet Bayer József, a Kisfaludi-társaság tagja irta. A magy. tud. akadémia ezt a müvet a Bézsán-féie díjjal jutalmazta volt. A magyar drámairodalom történetére alapvető munka kivan lenni, mely felölel nagyot, kicsinyt, lehetőleg mindent, ami 1867-ig a magyar dráma terén történt. Függelékül gazdag adattár van benne a kutatók rendelkezésére. A kik a jeles müvet meg akarják szerezni, küldjék aláírási nyilatkozatukat legkésőbb ez év június 1-éig az akadémia főtitkári hivatalához. A munka az év végén jelenik meg; terjedelme .60 iv körül lesz. Ára az aláírók számára 5 forint, kötve 6 forint; bolti ára 7 forint, illetőleg 8 forint lesz. Megjelent: „A Sz. Család kis követe" cimü havi folyóirat májusi füzete gazdag tartalommal. A páratlanul olcsó folyóiratot (egész évre postával 72 kr.) melegen ajánljuk a nép között való terjesztésre. „Ezer év emléke" cim alatt éppen most jelent meg Buzárovits Gusztáv kiadásában Esztergomban, Bertalan Vince és Szokoly István róm. kath. népnevelők által a millenium alkalmából irt, 48 lapra terjedő s képekkel illusztrált füzet csinos kiállításban. Ára példányonkint 10 kr. 50 példány 4 forint. 100 példány 7 frt. Ugyanez tót nyelven is kapható. A hazafias és emelkedett szellemben, történeti hűséggel megirt műre felhívjuk a lelkészkedő papság s a tanitó urak figyelmét. Hazafias szavalatok, dalok és indulók. A millenium megünneplése alkalmából a tanuló ifjúság használatára egybegyüjtötte Babik József tanítóképző tanár Egerben. A három képpel díszített, 152 lapnyi terjedelmű gyűjtemény ára fűzve 50 kr., félvászonban 65 kr., egész vászonban 75 kr. E hazafias gyűjtemény, mely vizsgálati ajándékul igen alkalmas, 44 szavalati darabot, s 19 dalt, 9 indulót foglal magában. Aki még inkább akar válogatni a hazafias költeményekben, rendelje meg Babik Józsefnek »Magyarok Hazája költők dalaiban« czimű 632 lapra terjedő anthologiáját, mely 255 hazafias költeményt tartalmaz. Ára fűzve 2 frt 60 kr., kötve 3 frt 20 kr , 4 frt 60 kr. E műveket, mint amelyek nagyon alkalmas segédeszközül szolgálnak á milléniumi ünnepség megtartásához, szivesen ajánljuk a tanintézetek és népkörök figyelmébe. Köszönet-nyilvánítás. Mindazon rokonok, jó barátok és ismerősök, kik boldogult feledhetetlen jó atyánk Majer Sándor elhunyta feletti részvétüket kifejezték s a végtisztességen való megjelenésükkel mély fájdalmunkat enyhítették, fogadják hálás köszönetünket A gyászoló család. Esztergomi helyi gőzhajó részvény-társaság. Csavargözös menetrendje Esztergom-város — Esztergom-csavargőzös állomás között. Érvényes 1896. évi május hó 1-től. I. menet reggel 4 óra 33 perckor az 5 óra 6 perckor Budapestre induló 217. sz. személy vonathoz, érkezik Budapestre reggel 7 óra 5 perckor. J II. menet reggel (3 órakor a Budapestre 6 óra 36 perckor induló 127. sz. személyvonathoz, érkezés Budapestre 9 órakor. ' III. menet reggel 7 Qra 30 perckor, a 8 órakor Budapestről érkező 124. sz. személyvonathoz, indul Budapestről reggel 6 órakor, továbbá a Budapestre ,8 óra-, 31 perckor induló 143. sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 10 óra 55 perckor délelőtt. » a Budapestről 8 óra 42 perckor érkező 1402. sz. gyorsvonathoz, Budapestről indul reggel 7 óra 30 perckor? IV. menet 10 óra 30 perckor délelőtt, a Budapestről 11 óra 6 perckor érkező 116. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 9 óra 15 perckor. V. menet délután 3 óra 15 perckor, a 4 óra 2 perckor . Budapestre induló 115. sz. személyvonathoz, érkezés Budapestre 5 óra 55 perckor. VI. menet délután 4 óra 30 perckor, az 5 óra 9 perckor Budapestről érkező 144. sz. személyvonathoz, indul Budapestről 2 óra 45 perckor. VII. menet délután 6 órakor a Kovácspatakhoz, visszajövetelre indulás 7 órakor este. VIII. menet este 8 óra 20 perckor, a 8 óra 59 perckor Budapestre induló 123. sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 11 óra 20 perckor, továbbá a 9 óra 59 perckor Budapestről érkező 128. sz. személyvonathoz, indul Budapestről este 7 óra 45 perckor. Az igazgatóság.