ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-04-26 / 17. szám

József és Holdampf Sándor kezdeményezésére 5 */

2 méteres obeliszket állitanak milléniumi emlékül a sz. Ilona nevű kálvária kápolna közelében. A hazafias cselekedet önmagát dicséri. * Halálozás. Ifj. Tölgyesy László, kéményseprő mester s városi képviselő, f. hó 24-én hajnali 1 órakor, életének 38-ik évében meghalt. Temetése ma, vasárnap délután 1

j

s

ö órakor leend. * Báiiyatüz Tokodon. Az esztergomi papnevelde tulajdonát képező és a Trifaili kőszénbányatársulat által bérelt tokodi kőszénbányában f. hó 22-én, reggel 2

/

4 7 órakor tüz támadt, melynek három bányamunkás élete esett áldozatul. A tüz valószinüleg a tárnák falait támogató fenyők ismeretlen okból származott kigyulladásából keletkezett. A könnyen végzetesebbé válhatott veszély a tűznek elfojtása, illetőleg az égő tárna elfalazása által, már ugyanaz nap délben elhárítva lett. A munkások, kik közül 200-an dolgoztak a bányában, háromnak kivételével megmenekültek. Az áldozatok egyike Lobenwein, dághi illetőségű munkás, a másik Veisz Alajos régi tokodi bányamunkás, kiket pénteken nagy részvét mellett temettek el. A harmadik Makká István, még mostanáig sem találtatott fel. A bányakapitányság részéről Stempl Károly bányabiztos, a megyei hatóság részéről pedig Reviczky Károly főszolgabíró vezetik a szerencsétlenség oka iránti vizsgálatot. * Hirsch báró halála. A zsidók nagy jóitevője, Hirsch Móric báró ógyallai magyar birtokán hirtelen elhunyt. Kezdő korában nem volt két millió franknyi vagyona s ez csaknem megezerszerezte magát. Hagyatékát egy milliárdra becsülik. A párisi jockey-club nem fogadta be tagjai sorába, törökországi pénzműveletei miatt, melyeket legjobb barátai sem tudnak védeni. Ekkor megharagudott a párisiakra s Magyarországra vetette figyelmét. Nálunk több birtokot vett; egyiket a magyar földmívesek közt parcellázni akarta, de 3—400 frtot kért egy holdért s e miatt nem akadt vevő. A török vasutak kiépítésére megszerezte az engedélyt s mivel még akkor megfelelő tökéje nem volt, .1.980,000 török sorsjegyet bocsátott ki 400 frankjával. Sorsuk szomorú. A kamatfizetés ugyanis nem történt meg, a nyereményeket a felénél alacsonyabbra redukálni kellett s óriási krach állott be, melynek következtében a 400 frankkal megfizetett sorsjegyek ára husz forintra sülyedt. A sorsjegytulajdonosok persze roppantul megkárosodtak. Hirsch most a vasútépítést Törökország számlájára kilométer-átalány mellett végezte, még pedig ugy, hogy a vágányokat kerülő utakon rakatta le, a nagyobb kilométer-átalány elérése végett. Itt és ily módon szerezte Hirsch mesés vagyonát. A dologból per lett s Gneiszt hires jogtudós, mint választott békebiró akképen döntött, hogy Hirsch 25 millió frank kártérítést köteles nyújtani Törökországnak, mit le is fizetett. Egyetlen gyermeke, 30 éves fia: Lucien 1887-ben elhalván, Hirsch, ugy látszik, Isten ostorának tekintette e csapást s zsidó hits orsósainak legbőkezűbb jóltevőjévé lett. Rothschildékkal maradandó feszült viszonya volt, mivelhogy ezek őt ügyes parvenünek tartották. A pénznemességnél is uralkodnak előítéletek: latba vetik azt, hogy kinek sikerült jobban a meggazdagodás játéka. Tanügy. Tanitóképesitő vizsgálatok. Az esztergomi kir. érs. tanítóképző intézetnél, a f. tanév végén tartandó tanitóképesitő szigorlatok sorrendje a következő: Május hó 21, 22, 23-án Írásbeliek. Junius hó 1. és következő napjain tartatnak a szóbeliek. Az intézetnek képesítőre jogosított úgy rendes, mint magántanulói tartoznak az intézet igazgatóságánál május hó 15-ig irásbelileg, május 20-án személyesen jelentkezni. Akiknek megelőzőleg osztály vizsgálatot kell kiállaniok, május 17-én tartoznak személyesen jelentkezni, hogy a május hő 18—20. napjain tartandó magán-vizsgálatokon résztvehessenek. Esztergom, 1896. ápr. 24. Dr. Kováts Kálmán igazgató. A nagymarosi róm. kath. esperesi kerület tanítói f. évi május hó 21-én d. e. 10 órakor hazánk ezredéves fennállásának emlékére, a visegrádi romoknál rendkívüli díszközgyűlést tartanak. Az ünnepély sorrendje: 1. Szt. mise 8 órakor a régi kápolna helyén, szabad ég alatt. 2. Szt. beszédet tart: dr. Robicsek Ferenc, pápai t. kamarás, nagymarosi plébános. Diszgyülés, a régi lovag-terem helyén. 3. Elnöki megnyitó beszéd. 4. Jegyzőkönyv felolvasása. A kör egy évi működése, rövid vonásokban előadja: Vinkovich István, a kör jegyzője, szálkai kántor-tanitó. 5. »Hazánk katholikus nevelése és tanításának rövid története.* Felolvassa: Heijer József nagymarosi főtanitő. 6. »Ezer év előtt és most.« Felolvassa: i nagymagyari Szabó Aranka nagymarosi osztálytanító. 8 »Visegrád története a múltban és jelenben. « Felolvassa: Wilcsek Gyula kismarosi tanitó. Refejezésül: »Isten áldd meg a magyart.« \ elzengése. Társas-ebéd a Mátyás-forrásnál, egy te• riték 1 frt 50 kr. A társas-ebéden résztvenni szándékozók előzetesen Várnay Ödön királyi főerdésznél Visegrádon, május 10-ig szíveskedjenek előjegyzésüket megtenni. Este a romok kivilágítása. Kedvezőtlen idő esetére a szükségesekről gondoskodik a rendező bizottság. Gaibl Sándor, elnök. Vinkovich István, a kör jegyzője. Irodalom és Művészet. Színészet Esztergomban. Szalkay Lajos, a szepességi kerület színigazgatója, május hó 2-án kezdi meg előadásait a Kis alamuszival. Az énekes darabokban a helybeli katonai zenekar fog közreműködni. Műsoron vannak: Tata és Totó. Rika, Brigitta, Fénschon asszony leánya, Királyfogás, Koldusdiák, Eleven ördög, Bőregér, operettek. Télen, Gyermekasszony, Honti háza, Nők barátja, Goldstein Száli, Goldstein Számi, Budavár megvétele, Kis hörcsög, Mi történt az éjjel, Bernardo Montilla, Rómeó és Julia, Gyermekrablónő, Szodoma pusztulása, Három Kázmér stb. A társulat tagjai: Szalkayné K. Rózsa, operetté énekesnő, Gergely Mariska, népszínmű és operetté énekesnő. Makó Erzsi, énekesnő, naiva. Turi Mariska, soubrette. Tarján Erzsébet, anyaszínésznő. Tolnayné Mari, operetté komika. Rubi Erzsi, fiatal hősnő és társalgási, Rácz Ida, Kovácsics Kornél, Makó Rózsi, Sáska Ilona, Kiss Mari segéd- és kardalosnők. Szalkay Lajos (igazgató), j operetté buííő. Hídvégi Ernő, szerelmes és ope- j rette bariton. Solymár Lajos, jellemszinész. Gergely József, népszínmű énekes. Fábián László (titkár), társalgási. Kovács Mihály, tenorista. Rákos Jenő. Várday Mihály, Nagy Lajos, Kiss Mihály, Csontos Lajos segédszinész és kardalosok. Tószegi Károly ügyelő. Tombor Aladár karmester, Tomborné M. pénztárosnő, Reiner Miksa ruhatáros, Mikó Imre { szertáros, két segéddel. A napi helyárak lesznek: Oldal és négy első . sor 1 frt, 5. 6. sor 80 kr, a többi 60 kr. Földszint 40 kr. Az igazgató bérletet is hirdet. Husz előadásra bérlet: Oldal és a 4 első sorban 16 frt, 5. 6. sor 12 frt. Megjelent: Az esztergom-vidéki régészeti és történelmi társulat első évkönyve. Szerkesztette Bózsa Vitái bencés főgymn. tanár, a társulat I. titkára. 82 oldal. Esztergom, 1896. — Örömmel vettük, kegyelettel és okulással olvassuk át történelmi társulatunk első zsengéjét. Egy történelmi társulat munkássága erős lelket, kitartó szellemet igényel, s ha a kezdet nehézségeivel serényen megküzd, szivős életrevalóságának legbiztosabb jelét adja, Esztergomvármegyében sok a történeti emlék, de hangokra kell fakasztani, mint az egyptusiak Memnon szobrát. Az előttünk fekvő »évkönyv« első záloga azon törekvésnek, mely a mult kegyeletén megpihenve, szövétneket gvujt s bevilágítja e nagymultu város és megye történeti színhelyeit. Mi biztosak vagyunk, hogy a társulat j j e nemes törekvésében számithat Esztergom vár- ; megye intelligens és történeti érzékkel biró elemére. Számítunk arra, hogy a felkarolás hatványával, a társulat megalkotja azt, amit hivatása elé tűzött, amiért nem kételkedünk, mindnyájunk szive dobog. A nagy szorgalomra és ügybuzgalomra valló évkönyv szerint a társulatnak 144 tagja van. Pénztári állapotában a kiadás 384 frtot, a bevétel 593 frtot tett ki. A társulat vagyona a pénztári maradványnyal, ásatási alappal, Payer alappal 591 frt. Fővédnöke Ő Eminenciája a hercegprímás ; elnökei: Kruplanicz Kálmán főispán s Pór Antal apát-kanonok; igazgató : dr. Walter Gyula; muzeum-őr: Némethy Lajos; I. titkár : dr. Rózsa Vitái; II. titkár; Brenner Ferenc; pénztáros : dr. Prokopp Gyula; jogtanácsos : dr. Burián János ügyvéd. A titkári jelentés a társulat működéséről nyújt objektiv s szakavatott képet. Az évkönyv magvas értekezései közül kiemeljük Pór Antal programmját Esztergom monográfiájának megírásáról; Nétnethy Lajosét a szentkirályföldi ásatásokról; Récsey Viktorét, ki Rimay Jánosnak Balassa Bálintról szóló énekét ismerteti ; Brenner Ferencet, ki az esztergomi árpádkori temetőkről számol be. A könyv szép kiállítása Laiszky János nyomdájának dicséretére válik. Felhívás. A történelmi érzék fejlesztése, városunk múltjának méltó felderítése céljából, a kegyelet kötelességszerű hatása alatt ajánljuk szülővárosunk figyelmébe a következő felhívást: Régóta érzett hiányt pótolt Esztergom vármegye és város művelt közönsége, midőn közel két évvel ezelőtt megalapította az Esztergom-viI déki Régészeti és Történelmi társulatot. Alig van város széles e hazában, mely jogosultabb és hivatottabb lenne ilynemű társulat létesítésére, mint Esztergom, mely egykor az ország fővárosa, királyaink és a kath. egyház főpapjának székhelye volt. Az ősi vár fokának mohos sziklafalai: a ! nagynevű történészünk, dr. Knauz Nándor püspök úr ő méltósága által felfedezett Ákos-palota; a dr. Récsey Viktor által nemrégiben feltárt sz. Lőrinc-templom; valamint a társulatunk költségén legközelebb napfényre hozott sz. János lovagok templomának és zárdájának romjai; sőt ugy a határban szerteszét levő, mint a városban található maradványok — mind oly fényes múltról, oly emlékezetes nagyságról beszélnek, amelyek tüzetesebb kipuhatolása nemcsak Esztergomnak, ! hanem egész hazánknak dicsőségét van hivatva j előmozdítani. Kiváló fontosságú ennélfogva a föladat, melyet az esztergomi régészeti és történelmi társulatnak meg kell oldania. Hazafias vállalkozását azonban egyedül a nemesebb' célokért lelkesülő nagyközönség széleskörű, tevékeny támogatása segítségével sikerülhet megvalósítania. Miért j is egész tisztelettel kérjük a megyénk és városunk múltja és jelene iránt érdeklődő, a tudományos törekvések iránt fogékony közönséget, hogy társulatunkat pártfogásában részesíteni s annak érdekeit tagok gyűjtésével is előmozdítani kegyeskedjék. Társulatunk, Pór Antal úr ő nagyságának vezetése alatt, egyik főfeladatává tűzvén ki Esztergom vármegye és város monograplúájának megírását, amelynek munkaterve az Evkönyv 23. s következő lapjain található : legyen szabad az anyagi támogatáson kivül az ezen munkában való serény közreműködést is kérnünk. Csak egyesült erővel, a hivatottak minél nagyobb számú csatlakozásával érhetjük el célunkat, hogy t. i. lehetőleg teljes és tökéletes monográfiát hozhassunk majdan létre! — Ugy a tagul való jelentkezést, mint a monographiában való működésre vonatkozó értesítést méltóztassék Rózsa Vitái, főgymnasiumi tanár és társulati titkár űr tudomására hozni. — Hazafias törekvéseinket ismételten ajánlva a művelt közönség szives pártfogásába, kiváló tisztelettel maradunk Esztergom, ápril 22. Az elnökség. Megjelent: Szentbeszéd. Az esztergomi föszékesegyhcizban 1896. ápril 19-én, Sz. Adalbert ünnepén mondotta dr. Kovács Kálmán. Sz. Adalbert szellemétől áthatottan, a megtámadott Egyház fönséget hirdeti beszédében a tudós egyházi szónok, emelkedett vonatkozással hazánk ezredéves múltjára. A készülő kiállítás. Budapest, ápril 22. Tiz nap választ el bennünket a korszakos eseménytől. Tiz nap múlva megnyílik az ezredéves országos kiállítás. Tíz napon keresztül várjuk még biztató reménységgel, a lelkesedés igaz áhítatával ünnepünket. Odakünn a városliget területén csodás alakulásban bontakozik ki a kiállítás festői panorámája. A mit az ipar és kereskedelem, a tudomány és a művészet, a hadászat és földmivelés, a néprajz és a história megteremtett, annak mindenfelé nagyszerű hajlékai emelkednek. Sorban érik egymást a különböző iparágak: a m. kir. államvasutak gépgyára, a közlekedésügy, a bányászat és kohászat, a horvát és sziavon, a bosnyákhercegovinai stb. ipar pavillonjai, továbbá a gépes az iparcsarnok s még egy sereg épület, melyek a magyar ipar csodás föllendülését vannak hivatva bemutatni. A történelmi csoport egyes szakaszait szintén most rendezik. Tömérdek és milliókat érő kincsek halmozódnak ott össze. A műkincsek gazdagságára elegendő bizonyság, hogy ö felsége több mint egy millió forintot érő műkincseit küldte meg a kiállításnak. Vámbéry Ármin, a kiváló orientalista, most van Konstantinápolyban, hogy a szultán nagylelkűséggel átengedett kincseit ideszállitsa. Emléktárgyakat küldtek a legelőkelőbb fejedelmi személyek: a német császár, Oszkár svéd király, Teck angol herceg s a magyar mágnás világ számos tagja, kik hazafias készséggel küldték be az őseikről rájuk maradt nagyérdekű műemlékeiket. A főpapok és a szerzetek is ritka hajlandóságot tanúsítottak a birtokukban levő emléktárgyak átengedésével. Szóval pazar gazdaság lesz a történelmi csoportban, csupa nemzeti emlék, ne-