ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-04-12 / 15. szám

* Hogyan teremnek a népszerű alakok? A zselizi nép kimutatta, hogy mit tart Fúsz János káplánról s a vaksi ig azsas baklövéseiről. Fuchs jegyző azt vallotta az esküdtszék előtt, hogy nincs a faluban senki, akinek eszébe jutott volna a ri­tuális vérgyilkosságról álmodni. Hát nemcsak álom, de szóbeszéd is volt arról elég. Hogy is lehet ily szenzációs eseményről azt hinni, hogy a nép szája nem teszi szótárgyává. Beszéltek arról uton­utfélen; de mikor bizonyítani kell, akkor tudjuk, hogy a zsidók zsebében nyögő nép a törvénybe­idézés mumusától ugy megijed, hogy kukkot sem szól. Mindegy, a törvény szólt, a káplán (izet és ül: de a nép a visszatérő káplánt nagy ová­cióban részesítette; tömegesen vonultak ki az állomáshoz s melegen üdvözölték. A nép mind hozzá szit, igy terem a népszerűség ! * Kiállítási „Otthon." Szűcs Emil jó hír­nevű egyházi szer-műkereskedőnk a budapesti Kossuth-utcai Dréher-palota első emeletét a kiál­lítás tartamára kibérelte, s azt a katholikus pap­ságnak a kiállítás idejére teljesen ingyen lakásul, szolgálattal együtt felajánlotta. * Nagy veszedelem. Majdnem vonatössze­ütközés volt e héten Párkány-Nánán; de szeren­csére tiz méternyi távolságra egymástól még meg­állittották az összeütközéshez oly közel álló vonato­kat. A veszedelem oka az volt, hogy Nánáról Kö­vesd felé uj sínpárokat helyeznek el, a Garam hídján pedig egészen föl van szedve az egyik sinpár s igy az összes közlekedés csak egy sínpáron és pedig Pestnek menve a baloldalul történik. Ily óriási közlekedés mellett, mikor 60—70 vonat iramlik föl-le a vágányon, nagy elővigyázatra van szükség. Kár, hogy a Garam és Ipoly hidját meg nem változtatják ; különben is sok évi botrány tárgya az a figyelmeztetés, melyet e vonalakon s állo­másokon olvasni, hogy a két jelzett hidon az ablakból kinézni, veszedelmes. Majd, hogyha né­hány angol lordnak és missnek leveszi a fejét, akkor megváltoztatják ezeket a nyaktilókat; mig csak tót atyafiak ós munkások fejei gurulnak, addig nem mozog az üzleti lelkiismeret. * Hymen. Vrklján Márton, háziezredünk századosa, f. hó 7-én vezette oltárhoz Győrött Jungh Emilia úrhölgyet. * Egyesült erővel — viribus unitis, de | nem minálunk, hanem a szomszédban. Komárom városa és Ujszőny község egyesülnek és a minis­ter már jóvá is hagyta az egyesítést. Figyelmet érdemel az, hogy nem Komárom szab. kir. város, hanem a szőnyiek szorgalmazták az egyesítést. Minthogy pedig fekvésök éppen olyan, mint Esz­tergomé s Párkányé, s azokat is ép úgy mint a párkányiakkal állandó hid köti össze, azt hisz­szük, hogy az egyesítés itt sem késhet sokáig. De váljon a mozgalom itt is a párkányiaktól indul-e ki, mint amott a szőnyiektől, azt már bajos volna megmondani. Nem kell azonban nagy prófétai szellem hozzá megjövendölni, hogy idővel bizony létrejön nálunk is ez az egyesülés. * Kegyes adomány. A köbölkuti újonnan építendő orgona javára az esztergomi takarék­pénztár 5 frtot utalványozott. A nagyérdemű igaz­gatóság ez uton is fogadja a község hálás köszö­netét. * A rendőrkapitányság ügyeimébe. Min­denki észrevette talán, hogy a sarat az utcákon garmadákba hányják s onnan kocsikon továbbítják. Csak az a különös, hogy ez a továbbítás, Bánffyasan mondva, a kocsiba való ellapátolás, nagyon soká tart. Ott bűzlik sokszor napokon át a csatorna piszkával elegyedett garmada s a járó-kelők szag­láló képességét ugyancsak kemény próbára teszik. Láttuk azt is, hogy mikor kiszáradt az a sárdomb, hát a munkások szétdúlták, s újra szépen elsimí­tották vele az utat, hogy legyen a sárnak táp Eszter­gom amúgy is sáros utcáin. Ha serénykedik az illeté­kes hatóság a város köztisztaságának és közegészsé­gének érdekében, kérjük szives intézkedését az iránt, hogy a munkások ne fél munkát végezzenek és megfelelő munkaerő adassék a felhalmozott piszok és sár haladéktalan eltávolítására. * Magyar Osztály-Sorsjáték. II. osztályú sorsjegyeknek a III. osztályra való megujitása na­ponként, de legkésőbb május 2-ig eszközöltetik. A sorsjegyek megujitása a sorsjegyeken jelzett el­árusítóknál eszközöltetik és pedig a sorsjegy visz­szaszolgáltatása és a megújítási dij: 1 egész sors­jegyért 20 frt, 1 fél 10 frt, 1 tized 2 frt és 1 hu­szad 1 frt befizetésével. Teljes sorsjegyeket (mind a három osztályra érvényes sorsjegyeket) nem kell megújítani és a III. osztály húzásán minden to­vábbi nélkül résztvesznek. Hogy a sorsjegytulaj­donosoknak éppen a megújítási határnap lejárta­kor (május 2.) való óriási tolongása elkerültessék, ajánlatosnak mutatkozik, miszerint mindenki igye­kezzék a III. osztályú sorsjegynek minél előbb birtokába jutni. Tanügy. Egy kántor-tanitó ünnepeltetése. Megindító ünnepély folyt le e hó 9-én Le­i-éren, mikor a kántor-tanítói pályán habár félszá­zadon túl, de még mindig ifjúi hévvel buzgólkodó Dudich Ferenc lekéri tanítónak az egyház és a haza iránt tanúsított nemes szolgálatainak jutalmául a király által adományozott ezüst érdemkeresztet ünnepélyesen átadták. Lekér község lakói ezen alkalomból ünnepi díszt öltöttek, s vagy negyventagu bandériummal fogadták a megye főispánját Kazi János aranykul­csos kamarást. Az egyházi hatóságot főtanfelügye­lőnk, dr. Komlóssy kanonok képviselte. Jelen voltak továbbá az ünnepélyen dr. Buff y Pál alispán, Ordvay Endre főbiró, Eördög Dezső kir. tanfelügyelő. Lovász Kálmán nemesoroszi és Zlattnyánszky János ujbarsi plébánosok, a község földbirtokosainak gazdatiszt­jei s a helyi cukorgyár rokonszenves igazgatója. Az ünnepély 11 órakor a kerületi alesperes tanfelügyelő Rózsa József lekéri plébános által olvasott csendes misével kezdődött, melynek vé­geztével az iskola-terembe vonulva, a főispán üdvözlő szavakat intézett a kitüntetetthez, s fel­tűzte mellére a keresztet. Őt követte dr. Komlóssy Ferenc kanonok, főtanfelügyelő magas szárnyalatti beszéde, melyben utalva a kitüntetett hosszú éve­ken át tanúsított munkásságára, kifejté, hogy mily áldásosán működhetik a szerény kántor-tanitó hi­vatásának pontos teljesítésével az egyház és a haza javára. Majd Eördögh D. kir. tanfelügyelő intézett rövidebb s utánna Kucsera Imre nagysallói tanitó a lekéri tanitó-testület nevében egy hosz­szabb, s megható beszédet, melyben kiemelte, hogy a kitüntetett múltja a lelkesedésen, a sze­reteten és a tiszteleten épült fel. Az üdvözlő szavak után a kitüntetett szív­ből eredő szavakkal köszönte meg a királynak, a kormánynak, az egyháznak s őt tisztelőinek iránta tanúsított figyelmét. Azután a plébánia-lakba vonulva körülvették a vendégek a vendégszerető esperes-tanfelügyelő, később kántortanító asztalát, s mindvégig figyel­met lekötő felköszöntőkkel fűszerezték az ünne­pély ezen befejező részét. Az egyházmegyei elemi népiskolák összes kül- és beladataira vonatkozó munkálatok egy­másután érkeznek be a főtanfelügyelői hivatalhoz. Ez ideig feltűnően korrekt s minden tekintetben preciz munkálatok a drégelyi, garam-szent-bene­deki, hedervári, nagytapolcsányi és kosztolányi, radoniai, érsekújvári, szeredi, szécsényi, vágselyei, verebélyi és a szempci kerületből küldettek be, melyek közül a hedervári az első helyen áll, mert az iskolák története oly kimerítően van leírva, hogy egyaránt dicséri az adatokat rendelkezésre bocsátó plébánosokat, mint a leíró tanítókat. Humay Károly letméri, Ganó Mihály béla­bányai kántortanítók és Murecz János sághujfalusi tanitó állomásukra egyházhatóságilag véglegesí­tettek. A felekezeti tanitó-egyletek alapszabá­lyai. Számos oly felekezeti tanitó-egylet működik ; hazánkban, melynek alapszabályai a kormánynak jóváhagyás végett nincsenek bemutatva. A minisz­ter most az egyházi főhatóságokhoz átiratot inté­zett, melyben meghagyja, hogy oly egyesületek, me­lyeknek megerősített alapszabályaik nincsenek, ezen alapszabályokat május végéig okvetlen ter­jeszszék fel, mert ez időponttól kezdve a jóvá­hagyás nélküli alapszabályokkal biró tanitó-egye­sületek további működését be fogja tiltani. A milléniumi fák ültetése. A milléniumi gyümölcsfák ültetését, melynek eszméjét a fővárosi tanári kar pendítette meg, országszerte lelkesen karolták fel s száz meg száz község tanítója buz­gólkodik a terv megvalósításán. Mivel a központi bizottság tájékozást óhajt nyerni a dologról, fel­hívja a községi elöljáróságokat és tanítókat, hogy a gyümölcsfák ültetésének napját és programmját levelező-lapon az elnökséggel Fióris Áron tanár cimén, (Budapest, IX. kerületi polgári iskola) minél előbb tudassák. Irodalom és Művészet. „Magyar millenium" cimen albumszerű kö­tetet adott ki a kiállítás igazgatósága. A könyv egy­idejűleg németül, franciául, angolul és horvátul is megjelenik, s a főcélja épen ez idegennyelvű kiadások által Magyarországot, a magyar kulturát, históriát, néprajzot, művészetet, irodalmat, ipart, kereskedelmet, közlekedést, szóval az összes ma­gyarországi viszonyokat, a magyar fővárost és a milléniumi kiállítást a külfölddel megismertetni és külső országokban népszerűvé tenni. Az al­bumba illusztris irók és államférfiak írták meg az egyes cikkeket, s ez okból történik, hogy — mig a magyar kiadás csak könyvárus utján lesz meg­szerezhető, — az idegen nyelvű könyveket a kül­földön ingyen fogják terjeszteni. A műben a magyar ember is bizonyára talál sokat, ami látkörét és tudását gyarapítja, de a könyv főcélja mégis csak a külföld informálása és rokonszen­vének felköltése. Ára 1 frt. „Assisi Sz. Ferenc" életére hirdet előfizetést Bohnert Marián. A nagy apparátussal készülő munka ára, a szent sikerült arcképével, finom papiroson, szép tiszta nyomással, postai szétküldéssel együtt 2 írtban van megállapítva. A rendkivül csinos vászonkötésü példányok ára 2 frt 60 kr. A meg­rendelést legcélszerűbb postautalványon a szerző nevére (Budapest, II. ker. Török-utca 4. szám) mielőbb eszközölni, hogy a nyomandó példányok iránt kellően tájékozhassa magát. Ezredévi hymnusz. A »Kath. Egyházi Zeneközlöny« előfizetési felhívást bocsát ki egy hymnuszra, mely az ezredévi hálaadó isteni­tisztetetek alkatmával lesz énekelhető. Tudva levő, hogy egyházi ténykedéseknél csak oly szöveget szabad használni, mely egyházi jó­váhagyással van ellátva: de sem a szózat, sem a Jókai-féle királyhymnus, sem a többi hazafias ének nem bír e jóváhagyással s azt a szövegben található okok miatt soha el sem nyerheti. Egyéb­ként ezek mind világi jellegű énekek, melyek a templomba nem valók, miért is nevezett lap késztetve érezte magát, hogy egy az ezredévi ünnepségre alkalmas, hazafias és vallásos szöve­get irjon, azt egyházias és magyaros dallammal ellátva megzenésítse s arra nézve az esztergomi főegyházmegyei hatóság jóváhagyását megnyerje. A hymnus dallamát Langer Viktor egyházi kar­nagy szerzetté s látta el orgonakisérettel, mely orgonakiséret egyszersmind a vegyes kar szóla­mait is magában foglalja. Hangterjedelme mérsé­kelt, mert főkép a hivek számára népéneknek készült iskolai növendékek is könnyen betanulhat­ják. Szövegénél fogva, nemcsak ez alkalommal, de bármikor ez éven túl is használható, s mint azt a jóváhagyó egyházmegyei hatóság megjegyzi, alkalmas a vallásos érzületet ápolni. Az orgona­kisérettel ellátott hymnus ára 80 kr. A szöveg énekhangjegygyei 5 kr. Előfizetési pénzek a »Kath. Egyházi Zeneközlönynek* Budapest V. Lipóttér 9. küldendők. Uj képes lap. A Zene- és Színművészeti Lapok, melyet eddig dr. VAU Béla miniszteri tit­kár szerkesztett, ezentúl Richter Albert szerkesz­tése és kiadásában fog megjelenni illusztrálva. Az első szám tartalma érdekes és változatos, felka­rolja a színészet és zeneművészet adminisztráció­nális és eszthetikai oldalát. A lap előfizetési ára: Egész évre 8 frt. — Szerkesztősége és kiadóhiva­tala : Budapest, Agteleki-utca 2/a szám alatt van. Nemzeti hymnusz a milléniumra. Az orsz. magyar daláregyesület által az ezredéves kiállítás alkalmából kiirt »nemzeti hymnusz* zene­pályázat fölött, melynek szövegét Ábrányi Emil irta, (»Népek őre, népek atyja« . . . stb) április elején döntött a biráló bizottság Lung György egye­sületi elnök elnöklete mellett. A biráló bizottság tagjai voltak az elnökön kivül id. Ábrányi Kornél, Bellovits Imre, Erkel Sándor és Gobbi Alajos. A biráló bizottság a beérkezett negyvennégy pálya­mű közül, melyekről általában kiemelő dicséret-

Next

/
Oldalképek
Tartalom