ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-03-29 / 13. szám

(55 kr. Ezen nyereményre nézve, úgy az igazgató­ság mint a felügyelő-bizottság azon javaslatot ter­jesztette a közgyűlés elé, hogy a tartalék alapra 7°/ 0 , a tisztviselők jutalékára 2°/ 0 , jótékony célra l°/o levonatván, 1119 frt 40 kr. részvények után osztalékul adassék olyképen, hogy a három első üzleti év szelvényei váltassanak be egyenkint 20 krjával. A közgyűlés a zárszámadásokat jóváhagyta, a mérleget elfogadta, úgy az igazgatóságnak mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta, a tiszta nyereményre nézve azonban a tett javas­lattól eltérvén, azt határozta, hogy a tisztviselők jutalékára járó 2°/ 0 (25 frt 08 kr.) és a jótékony célra járó l°/ 0 (12 frt 53 kr.) levonása után meg­maradó 1216 frt 04 kr. összeg egészben az inté­zet tartalék alapjához csatoltassék. — Az igazga­tóságból kilépő elnök-igazgató dr. Fehér Gyula, továbbá Obermajer György, Panghy Özséb, Horváth Mátyás és Dudás János igazgatósági tagok újból három évre az igazgatóságba be választattak. A felügyelő-bizottság mandátuma lejárván, annak le­lépő elnöke Számord Ignác, rendes tagjai Kollár Károly, Kerschbaummajer Károly, póttagjai Brutsi Gyula és Waldvogel József újból három évre meg­választattak. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitele­sitésére Frey Ferenc, Kollár Károly és Brutsi Gyula bizottsági tagok küldettek ki a közgyűlés által. A beterjesztett mérleg és igazgatósági jelentések arról győzték meg a részvényeseket, hogy a szövetke­zet legyőzte a régi vezetésből származó nehézsé­geket és teljesen megszilárdulva, hivatva van a két nagy pénzintézet mellett a kis emberek hitel­igényeinek szolgálatával a maga elé tűzött célt sikerrel szolgálni, mint ahogy tőkéje is legnagyobb részt kis emberek filléreiből van összerakva. Mint ilyen, támogatást méltán vár és remél mindazok­tól, kiknek a kis emberek sorsa szivén fekszik. * Megtagadott vámmentesség. A belügy­miniszter a városi tisztviselőknek az uj hidon való vámmentességét egy pénteken érkezett le­iratában megtagadta. * Színkör. Egyik helyi laptársunk azon hire, hogy dr. Hütt Árpád színkört fog pár hét múlva építeni, mint illetékes forrásból értesülünk, téve­désen alapszik ; mert bár szép lenne a volt szín­kört mással pótolni, egy új színkör emelése ez idő szerint nagyon sok nehézségbe ütközik, tekin­tetbe véve többek közt az Esztergomban megfor­forduló színészet mostoha felkarolását, melyet évről-évre tapasztalunk, * A városi tisztújítás kijelelő választmánya április 15-én délután 3 órakor ülést tart. * A városi kórházi főorvosi állásra ujab­ban dr. Gönczy Béla budapesti orvos s egyetemi docens is fog pályázni. * Katonai lóvásár. Nagy falragaszokon hir­dették, hogy e hó 27-én katonai lóvásár lesz Esztergomban. Gazdáink és földműveseink nagy számban hozták be ez alkalommal lovaikat, de a mint halljuk, a katonai bizottság semmit sem vásá­rolt. No akkor ugyan kár a földművelő népet ide­csőditeni, a mely félbeszakítja sürgős tavaszi mun­káját és gondolja, hogy valami jó üzletet csinál. Ilyen eljárás nem igen fogja növelni a katonai lóvásárok iránti bizalmat. * Űj kávéház. Lindtner János a piacon levő házát nagyobb szabású kávéházzá fogja átalakítani. * Bizottsági ülések a megyénél. A ta­vaszi megyegyülést megelőzőleg a megyei bizottsá­gok húsvét után fogják üléseiket megtartani, és pedig: az állandó választmány ápril 8-án, a ta­vaszi közgyűlést előkészitő választmány április 12-én, a közigazgatási bizottság ápril 14-én, az egészségügyi bizottság ápril 16-án, a számonkérő szék ápril 28-án. * Az épülő Esztergom. Az építészeti bizott­ság f. hó 23-án tartott ülésén több építési enge­délyért folyamodók kérvényét tárgyalta. Neveze­tesen : Baumholczer Gyidánéét, ki duna-utcai házá­nak a Duna felőli oldalán épít, Brutsy Jánosét, ki buda-utcai házának Simor János utca felőli részén emel uj épületet, Liszkay Alajosét vendég­szobák építésére, Lindter Jánosét, ki piaci házát kávéházi helyiséggé kívánja átépíteni s a járdán asztalokat s székeket elhelyezni. * Távozó főmérnök. Szinger Bálint azéjsz. magyarországi bányarészvény-társulat tokodi fő­mérnöke elhagyta Tokodot és hasonló minőségben egy más vállalatnál, Nagymányokon (Baranya megye) foglalta el uj állomását. A dorogi, tokodi és táti intelligentia őszinte sajnálattal veszi a rokon­szenves és köztiszteletben állott főmérnök távozását. * Vármegyei közgyűlés. Esztergom vár­megye tavaszi közgyűlését április hó 30-án fogja megtartani. * Visszavont lemondás. Takács Imre, a bazilika lemondott karnagya, mint értesülünk, lemondását visszavonta. * Kongresszusi küldöttek választása. Tisz­telt izraelita polgártársaink tudvalevőleg szintén i akarnak autonómiát, s a kultuszminiszter mint mindenben, ez iránt is biztosította őket jóaka­ratáról. Tervben van egy országos izraelita auto­nómiai kongresszus tartása, mely döntene a kerületek elaborátuma s javaslata fölött. A kerü­letek fogják előbb meghányni-vetni az ügyet, s e célból előbb kerületi kongresszusokat tartanak, ! melybe minden hitközség képviseletet küld. Az j esztergomi hitközség a győri kerületi kongresszusra küld ki képviselőket, kiknek megválasztása ma egy hete, vasárnap ment végbe. A gyűlés dél­előtt 9 órától délig tartott. Általános volt a vé­lemény, hogy az itteni izraelita társadalmi élet egyik vezérszereplője szintén a választandó bol­dog képviselők egyike lesz, úgyannyira, hogy a jelölt, nehogy ő proklamálja megválasztását, a választási elnök közbizalmi tisztségéről is vissza­lépett. Megkezdődik a választás, persze emelkedett ! érdeklődés mellett. Egyszerre zsibongás támad, az ajtók feltárulnak s egy tekintélyes választó­csapat, a párkányi fiók-hitközség tagjai, szám­szerint valami 57-en bevonulnak. Á hangulat persze többszörös fokra emelkedett, de itt-ott kellemetlen érzületet eláruló arcokat is lehetett észrevenni. Elérkezik a legfontosabb pillanat, az érdeklődők tűhegyen állnak, hallgatják az ered­mény kihirdetését, mely azt a meglepetést hozta a tisztelt választó közönség tudtára, hogy dr. Horn r Károly, dr. Weisz Izsák rabbi mellett nem dr. Áldori Mór lett a harmadik képviselő, hanem Schrank Salamon a párkányi regale-bérlő, ki 95, mig ellenfele 75 szavazatot kapott. Az esztergomi hitközség tagjai közül 37 szavazott a párkányiakkal. * Hogy csinálódik a milléniumi kiállítás. Ebben az adatban is természetesen »Kohn estarsa« szerepel. Az adat a következő : Egyik ismerősünk, a morvaországi Prossnitz városkából avval az ér­dekes hirrel lepett meg, hogy a »hazai ipar« ez idő szerint Prossnitzon teremti meg a milléniumi kiállításra szánt szabó-iparbeli remekeket. Pross­nitzon van 15 — 20 ruhagyár s a város körül fekvő falvakon is százával robotolnak a szabók a Pross­nitzi nagy manufakturos Kohnoknak. Természetesen Prossnitz is magyar föld, mert Morvaország; a Kohnok is jövendőbeli magyar bárók, mert bécsi cégek ; s a Prossnitzi és Ottaslavitzi szabólegények meg pláne tiszta magyar vér a legjavából. Isme­rősünk mégis azt regéli, hogy saját szemeivel látta a cédulákat magyar koronával s a következő fel­írással : »hazai ipar és a milléniumi kiállítás.* Ezeket a cédulákat tűzik oda a morva szabók csinálta kabátokra, mellényekre, zubbonyokra, — fölpakkolják a »hazai ipart« s elküldik az édes haza szivébe, ahol aztán a morva áru egy éj alatt akklimalizálódik valóságos magyar iparrá. Jó tréfa volna, ha valaki odaírná »hazai ipar . . . Prossnitz­ból.« Annyi bizonyos, hogy a csizmadiákkal ezt nem lehet produkálni, — a tatai csizma kiválólag hazai ipar lesz, s milléniumos monopol! * Zászlószentelés. Ny erg esujfalun pünkösd­hétfőjén lesz a tüzoltó-egylét zászlószentelési ünne­pélye. Zászlóanya ifj. Hartman Péter né lesz. A tűzoltó-egylet élén id. Hartman Péter áll, nemes ügybuzgalommal támogatva annak felvirágzását. * A nagy-sallói csata évfordulója. Nagy­Salló község közönsége az 1848-iki nagy-sallói csata évfordulóját, ápril 19-ét, mely egyúttal a honvédemlék felállításának 20-ik évfordulója, nagy ünnepélyességgel fogja megünnepelni. Ez alkalom­mal Léva város közönsége is Nagysallóval ünnepel. * Tarnóczy sirt. Nem régen még nevetett a választási elnökök eme díszpéldánya, s rövid időre rá kifordította a Hunnia néni zsebeit, a tisztelt rész­vényesek nyakába borultak s zokogva sóhajtoztak: nincs semmi, elfogyott, buktunk. Tanőczy kijelen­tette, hogy a politika tönkre tette üzletét. Se pénz, se posztó, se becsület. A barbár liberalizmus eme csodaszülöttjén nem tudunk sajnálkozni. A ki az emberi méltóságot annyira képes meg­gyalázni, mint ez az ember Nyitran, az nem érdemel részvétet. Bukása fényes bizonyítéka an­nak, hogy van az erőszaknál egy hatalmasabb eszköz és ez a morál. Jövendő sorsa fölött nem esünk kétségbe, mert Bánffy, mint tapasztaltuk, megvette tőle a »szabad választás «-nak gúnyolt komédia recepjét és sikerrel alkalmazta Stomfán és egyebütt a megyei választásoknál. Az örök hálára lekötelezettek pedig u. m Szulovszky a bérletből, líartal az új főispánságból majd csak juttatnak egy-két koncot a bukott fecskendögyá­rosnak. * r A cigányokat összeírták s az orszá­gos statisztikai hivatal most közli egy külön könyvben az eredményt. Az egész országban j 274,940 cigány van, csaknem egyharmada Erdélyre esik, a Duna mentén s a nyugati felvidéken álta­lában sokkal kevesebb a cigány, mint az ország más részében. 243,432, tehát a túlnyomó rész ál­landóan letelepedett, 20,406 huzamosabban egy helyen tartózkodó s csak 8938 vándorcigány. Ez utóbbiak 1026 karavánt képeznek, jobbára Tisza­Maros vidékén. A tanköteles gyermekeik közül legalább 40,000 nem járt iskolába. Most azon gondolkoznak a hatóságok, hogy iskoláztatás által művelődésüket előmozdítsák s igy állandóan a le­telepedést és foglalkozást közöttük meghonosítsák. * Kritikus nap. Mára Falb, az ismert időjós kritikus napot jelez. Március 29-ike szerinte olyan nap lesz, a mikor a holdnak áramlatot okozó be­folyása nemcsak a legnagyobb méretű lesz e szá­zadban, de még a közeljövőben sem fog ismétlődni. Március 29-én és a következő napokon nemcsak nagyobb csapadékokat várhatunk általában, de kü­lönösen igen messzire terjedő zivatarokat is, — az olyan helyeken pedig, a hol viharok nem lesznek, olyan magas hőfokot, a mi ennek megfelel. * Koronás bankjegyek. Az 1000 koronás bankjegy nagysága olyan lesz, mint a mostani 1000 forintosé. Mind a két oldalon ülő női alakok lesz­nek, az egyik Magyarországot, a másik Ausztriát jelképezi. Lesznek 500 koronás jegyek is, melyek­nek két szélén egy-egy szép női alak látható, egy a magyar, egy az osztrák koronához hasonló dia­démmal. Azonkívül lesznek még 100 és 50 koro­nás bankjegyek is. A kék nyomást könyvnyomdai fölülnyomással megtartják, mivel ez még a fény­képészet segítségével sem utánozható. — Ezüstből pedig 5 koronás érmeket fognak forgalomba hozni. * XVI. Lajos hátrahagyod „kincseinek" ellicitálása. XVI. Lajos kamarása, Clery, örökölte a szerencsétlen király ruháit, s más egyéb kisebb szereit. (Uerytöl ennek unokája, Le Besnier asszony örökölte a »kincseket«. Ez az asszony most halt meg Bouenban, minek következtében dobra kerül­tek a királyi relikviák. Számos vevő jelent meg a licitáción, kivált az Orleans s Naundorf! család képviseletében. Állítólag az eladásra kitett tizen­nyolc tárgy közül a legtöbb királyunk birtokába megy át, aki Glerynek kéziratos naplóját is már jóval előbb megszerezte. Az eladás következő árak alatt történt: a battiszting, melyet XVI. Lajos 1793. január 20-án viselt, elkelt 2860 frankon; a királynak egy ruhája 700 frankon; az asztalkendő, melyen XVI. Lajos a Templeban, mielőtt végső útjára indult, a sz. áldozást vette, 1950 frankon; »Madame Elisabeth« éji fejkötöje 980 fr.; a kis dauphin selyemmel bélelt posztófrakkja 2050 fr.; XVI. Lajos "egy hajfürtje 500 fr.; Maria Antoan et egy hajfürtje 910 fr.; a királynő egy kése 875 fr. A tizennyolc darab mindössze 19.694 frankon kelt el. * A legújabb főnyeremények. A Magyar Osztály-Sorsjáték II. osztályának legutóbb megejtett húzása ismét beigazolta ezen sorsjegyek tizedek és huszadokba való beosztásának áldásos voltát. Sze­rencsés gondolat volt ezen rendszert Magyaror­szágba is behozni és ezáltal a szegény néposztály­nak alkalmat adni, hogy csekély betétek mellett oly Óriási nyereményekben részesedhessék, minőket ily csekély kockázat mellett soha és sehol senki el nem ért. Ebben áll az Osztály-Sorsjátéknak nem kicsinylendő sikere. Hogy erről meggyőződ­jünk, vessünk egy pillantást a szerencsés nyerők­nek nagy számára, kik épen most veszik fel nye­reményeiket és azon sok szerencsétlenre, kiket az Osztály-Sorsjáték boldogsághoz juttatott. Igy azon sorsjegyet, mely a 100.000 koronás főnyereméyt nyerte, Körösi Albert szegedi elárusítónál vették. A 60.000 koronás sorsjegyet Löw Mihály Sátor­aljaújhelyben, a 40.000, 30.000, 20.000 15.000 stb. koronás főnyeremények sorsjegyeit pedig Heintze Károly cég adta el. A III. osztálynak mái­május hóban megejtendő nagy nyereményhuzására a sorsjegyek már eladásra kerültek. Ezen hónap­ban, midőn a millenniumi ünnepségek kezdődnek és a kiállítás — melynek keretében az Osztály­Sorsjáték is helyet foglal — megnyittatik, ezen hó­napban alkalma lesz mindenkinek oly játékban részesülni, melyhez hasonlóan kedvező esélyeket I a világ egyetlen sorsjátéka sem nyújtott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom