ESZTERGOM Mutatványszám 1895

1895-12-25 / Mutatványszám

csonyi ünnepélyt rendez a következő programmal: 1. Karácsonyi meglepetések — fölolvassa : Czen­czik János karkáplán ur. 2. 0 sanctissima — Sey­lertől — éneklik : Staniek Klotild úrhölgy és Hol­lósi Károly tanitó ur. 3. Karácsonyi képek — fölolvassa: dr. Anhäupel György m. elnök ur, 4. Pastorella — Gobadhytól — énekli: Finke József ur. 5. Pax — Gyürkitől — szavalja: Rangl Antal egyl. rendes tag. 6. Ave Maria — Raphtől — ének­lik : Staniek Klotild úrhölgy és Hollósi Károly tanitó ur. 7. Karácsonyra — Gyürkitől — szavalja: Dózsa Jenő egyl. rendes tag. Az ünnepélyt aján­déktárgyak kiosztása fogja befejezni. Ez ünnepélyre az egylet pártoló tagjait és barátait ezúton is tisz­telettel meghivja az elnökség. Farsangi mulatságát eddigi megállapodás szerint január hó 12-kén fogja megtartani a kath. legényegylet. Ez alkalommal Szigligeti »Csikós« c. népszínművét fogják előadni az egylet műkedvelő tagjai. A Katalin esti bál alkalmából egybegyűlt ajándéktárgyak e farsangi mulatsággal kapcsolatosan fognak tombola utján kisoroltatni. * Ziehy Jenő expedíciója. A magyarok őshazájának lelkes kutatója Gr. Zichy Jenő, a bécsi orosz követség egy titkárával f. hő 19-én utazott el második expedicionalis útj Kau­kázusba. A második expedíció nem oly nagy arányú mint az első, inkább annak pótlása s kiegészítése. Szép az a törekvés, mit Zichy gróf maga elé tűzött s ha nevetnek is fölötte a mi garabonciás vagy exaltált tudósaink, ha fantasztikusnak tűnik is fel előttük a merész vállalkozás, azért Zichy gróf végtelen lekötelezte nemzetét. Szembe szállni a tudomány monopolizáló uralmával, már maga tiszteletre méltó tett; az ideát pedig kiküzdeni, érvényre juttatni, ehhez bizonyos heroicus elha­tározás s lelkület szükséges. Annyi erőt, melyet Zichy törekvéseinek szentel, csak az erős meg­győződés képes e világon. Mi az, mi a gróf kutató lelkét annyi félreismerés, küzdés között föntartja ? Azon meggyőződés, hogy Ázsia pusztáin fel fogja találni azt a népet, melynek nyelve a mienk, vére belénk van oltva. Isten áldása kisérje törekvése megvalósítását! Az esztergomiakról. — Karcolat. — Alig van valamire való város, mely ne hirdetné nagy öntudattal, hogy valaminek a fővárosa. A városok' epidé­miájává lett a rangos tullicitálás. Nos Esztergom se tesz kivételt. A többitől csak any­nyiban különbözik, hogy méltán hivatkozhatik országos fővá­rosi múltjára és méltán állithatja, hogy ma is fővárosa egy kis megyének, centruma a magyar katholikus egyháznak. Ha királyi múltjára tekint, Esztergom detronizált potentát, éppen olyan trónját vesztett hatalmasság, mint a Paris. Bécs, vagy London utcáin szaladgáló ex-királyok. No de sokkal hamarább megvigasztalódott e detronizáción. mint azok az ex-fejedelmek, vagy lágyszivü lantosok. Mert ha nincs is téglafalai között királyi fejedelem, azért telik gyönyöre a biborban, van egyházi fejedelme, itt székel Magyarország hercegprímása, noha hajszál tartotta, hogy ez a székhely is ne legyen a múlté. Esztergomnak nincs arisztokráciája, még valóságos kutyabőrös nobilije is alig van. De azért világért se talaja a demokráciának, sőt a hires hármas jelszó se talál valami élénk visszhangra. Minden esztergomi egy-egy művelt oli­garka, tizenhárornpróbás konzervativ s még most is csodál­koznak, hogy hogyan tudták azt a monstrozus vasépületet a Dunán ebbe a patriarkális Gránba belopni. No de nem is igen járják. A vidéki elem, ha egyszer Esztergomba kerül, hamar akklimatizálódik. Nem mondva csinált centrum, hanem ő maga az egész megye. Nagy fölénynyel néz a vidéki Vácra, i2mely csak püspöki város. Esztergom rátartós város, mi any­nyit is jelent, hogy szeret politizálni. Alig van valami na­gyobb esemény, mely ne találna Esztergomban tapintatos megvitatásra. Azonban az aktiv politikusok száma annál kevesebb. A polgárság se igen teszi ki érdekeit a politikának, a városi közgyűlések nem valami zajosak. A polgármesternek a verejték letörlésére nem kell külön zsebkendőt tartogatni, a tanácsról se szokták a keresztvizet levenni. Csak utóbbi i dőben volt egy kis úgynevezett »viharos« gyűlés, mikor a városatyák drágállották a nemes magisztrátus sáfárkodási díjazását. Az esztergomiak általában jó mulatók. Derült világ" felfogásuknál fogva szeretik az improvizálást, azért hiányzik társaséletükből a szisztematikus rendezés. A hangulatnak adják át magukat s nem szeretik a feszes előkészületeket. Klubjaik a komoly érdekek mellett a kedélyderitő czélokat is szolgálják. Amikor a gyöngyvirág kicsülámlik a bokoraljból, az esztergomit kötéllel se lehet a városban tartani. Karaván lesz az utcza. Szalmakalapos urak, toilettes asszonyok, leány­kák, ifjak sietnek kifelé, a szélrózsa minden irányába, meg­kóstolni a tavaszi levegőt. Ugy körül van hintve Esztergom természeti szépségekkel, mint egy tál pisztráng a zöldség­diszszel. És ami fő, nem kell hozzá semmi ördöngös masina vagy jármű, hogy a lombsátrak megteljenek. Csakis a Ko- ' ^ácsi-patakhoz kell a Dunán Kövesd felé lemenni egy kis propelleren. Ez a kovácsi patak meg is érdemli a fáradságot, mert tiz fokkal legalább is emelte az esztergomiak öntudatát. Tudni kell ugyanis, hogy az esztergomi ember Ínyenc nemcsak borára (Altalános sóhajtás!), hanem vidékére is. Végig járja a világ minden vidékét, de a magáét tartja a legszebbnek s legkedvesebbnek. Azért okozott itt 50°/ 0-el nagyobb elszörnyü­ködést a fillokszéra, mint máshol. A féltékenyen őrzött, dédelgetett tőkék bizony sárgulni kezdtek s hervadtán dőltek j a földre. De az esztergomiak fölvették a háborút a pici I bogár- ellen, s a hegyekből a lapályra jöttek a tőkéikkel, mert hiába, ha nem is vetik meg a német sógor sörét, a borukra olyan büszkék, mint a cigány az ő hegedűjére. Az esztergomiaknak különben most egy uj jelszavuk van Excelsior. Most kezd modern várossá alakulni, kezd a mindennapi otthonosságból kijönni és világlátó gavallérrá fejlődni. Sok, tőle nem függő oka volt annak, hogy nem tudott intenzivebb haladást kifejteni. Történelmi múltja Esz­tergomot Magyarország legnevezetesebb városai közé emeli. Nem csoda, ha az akar lenni a jövőben is. Minden fillér, melyet a város fejlődésének szánunk, jobban fogja Eszter­gomnak kamatait meghozni, mint a legeslegújabb amerikai petroleum-forrás. A direkt összeköttetés a fővárossal minden­esetre egyik főmotora lesz a város fejlődésének, dacára, hogy az esztergom-budai vicinális lehet igen jó kávédaráló ma­sina, de hogy még most irgalmatlanul döcögős, rosz vasút j az szent igaz. Érdekesek az esztergomi hölgyek. A társas-élet moz­galmaiból kiveszik részüket. A város fekvése hozza magával, hogy a közeli Budapest divatujdonságait első kézből kapják meg. Ez a körülmény okozza, hogy valamennyi esztergomi hölgy valóságos divat-modell. A város eleven, kedélyes jel­lege az asszonyokon is visszatükröződik, s alig van vidéki város, mely annyi szép, de egyúttal annyi kedélyes asszonyt tudna felmutatni, mint Esztergom. Ugy nyáron a sziget gesz­tenye alleéjának álmos csendességét szinte megzavarja a friss leányszó, a csicsergő asszonybeszéd. Szeretik az otthonossá­got, a vendég előtt szinte exament tesznek a sziveslátásból. Sőt a pozsonyi diszpatkók hegemóniáját lassan megtöri az ! esztergomi pogácsák terjeszkedése. A könyveket is szeretik, olvassák is, prenumeránsokat is gyűjtenek, de azért nagyon okosan, gyűlölik a kultur-dámákat. A leánykák kedves komoly j babák. Oly grandezzával járnak az utczán, mint a pesti grófkisasszonyok és olyan pirulósak, mintha tegnap kerültek volna ki a vízivárosi irgalmas nénikék felsőbb nőnevelő­j intézetéből. Kár, hogy Eger ostroma nem ismétlődött Esz- ' tergomban. Bizonyosra veszem, hogy a mi asszonykáink úgy viselkedtek volna mint egri kollégáik. Hisz van bennök valami amazon! vonás, szinte támogatják férjeiket munká­jukban. A sziget gesztenyefái alatt magam hallottam egy ! tizennégy hónapos és kéthetes százszorszép asszonyka piros ajkáról e bájos mondást: Lelkem, menjünk haza, a holnap beadandó három kereset egyikét se diktáltad még le. Bár a nyári élet élénkebb a télinél, azért a téli utca is, különösen este elég pezsgő. Nyáron az utczának csak átmeneti szerep jut, siet mindenki a lombok alá. Télen azonban bizony az ő jó sáros hátukra gyül egész Eszter­gom. Az utca lámpákat sajnos csak hat óra felé gyújtják meg, ujholdkor meg pláne csak a város főbb pontjain pislog­nak a társaiktól megfosztott mécsek. Annál kacérabban tündöklenek a kirakatok. Hosszúboás hölgyek siklanak el a trotoáron prémes karmantyúkkal, a hidegtől kicsípett orrocs­kákkal. A hivatalok és kávéházak matadorjai törtetnek mel­lettünk, s olykor hallunk egy vivőr kifakadást a principális szekatúrája fölött. A kardos, cilinderes vagy reverendás urak közé vegyül a felszabadult deák, néha egy »Musik«-ot vivő kis bakfis. Csicsergés sokszor az egész utca, különösen a Brutsy-felé, s mig a papák, a Bokross vagy Schleifer sörét szürcsölik, a mamák kedélyesen gyönyörködnek egy-egy előt­tük sétáló alakuló partién. Itt-ott felvillan a tömegben egy­! egy poétikus maturandus vagy képezdész, szájában a kegyet­lenül tiltott cigaretta vége, mint a hősi bátorság felső foka. Lesz alkalmunk foglalkozni még többször az »eszter­gomiak«-kad. Hisz e szelid otthonnal kinálkozó város idelán­colja azt, aki itt született s lokálpatriótává teszi azt, aki itt letelepedett. A magyar föld sajátságos vonzó erejét irta meg Jókai egyik regényében. És csakugyan, ha van a mi magyar földünknek vonzó ereje, akkor ez a mágneserő az ország egyes pontjain hathatósabban sugárzik elő. Ilyen pontok egyike kétségtelenül a Duna szőke habjaiban fürdő roman­tikus Pilisek alatt fekvő Esztergom városa. P ' a9 " ,s " ,pu8­Irodalom és Művészet. Ravensrock. Ifjúsági elbeszélés. Irta: Her­chenbach Vilmos. Fordította az esztergomi növen­dékpapság egyházirodalmi iskolája. A jeles német író mukájának átfordításával kedves könyvvel szaporodott irodalmunk. Különösen a serdülő ifjak örülhetnek neki, kik élvezetes olvasmányt nyertek benne. Az elbeszélés tárgya Skótországban abban az időben játszik, mikor a lovagkor a hanyatlás korát élte. Tanulságos részletei különösen alkal­masak arra, hogy az ifjú lelkét megacélozzák. A szabatos magyarsággal fordított díszes kötésű köny­vet melegen ajánljuk, mint alkalmi ajándék­könyvet. Karácsonyi Pásztorjáték. Irta: Erdősi Ká­roly. Esztergom. Ára 15 kr. A betlehemi pásztor­életet mesterkéletlen felfogásban mutatja be a hozzánk beküldött füzetke. Versei gördülékenyek és eredeti népiesek. Előnye, hogy jelenetezése. díszletei a legegyszerűbbek, s igy könnyen elő­adható bárhol is. A szereplők magyar pásztor­ruhában játszhatnak, mi mindenesetre népszerűvé fogja a játékot tenni. A legényegyletek, intézetek figyelmébe szívesen ajánljuk. Megrendelhető Eszter­gomban, Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. A „Magyar Sión" f. é. 12-ik száma követ­kező tartalommal jelent meg: 1. Nemzeti zsinat? dr. Gsernoch Jánostól. — 2. A székeskáptalanok ellenőrzési tiszte. Dr. Okányik Lajostól. — 3. Iro­dalom és művészet. — 4. Vegyes közlemények. — 5. Az 1895. év krónikája. A »Magyar Sión« harminc­harmadik éve szolgálja az egyházi tudományt, s bizva az Isten segítségében, buzdittatva a tiszta szándéktól, melylyel az egyházi tudományos iro­dalmat ezután is becsülettel és lelkesedéssel akarja művelni és terjeszteni, a jövő évben is működni akar, a jövő évben is akarja tájékoztatni a t. olvasóközönséget a tudományos kérdések, az egy­házat illető fontos események, az egyház életjelen­ségei iránt. És ezért bizalomteljesen kérjük a t. olvasóközönséget, hogy e régi és kipróbált katho­likus havi revue-től a jövőben se vonja el párt­fogását. Előfizetési ára 6 frt. Megrendelhető Esz­tergomban. A „Kath. Hitvédelmi Folyóirat" f. é. 12-ik száma következő tartalommal jelent meg: 1. A millenáris év küszöbén. Irta: Keményfy K. Dániel. 2. Barátságos beszélgetések. II. Onokrotalusztól. 3. Műpapok, Irta : Plagiosippus. 4. Katholikus egye­tem. Fehérváritól. 5. Megtértek csarnoka. La Ferro­nays, sz. Alopeus Alexandrina grófnő. Kazacsay Árpádtól. 6. Protestáns Szemle. XII. Amerikai speci­alitások. Kálvinista ünnepek. A sűrű erdőtől nem látó Erdősy. Esztergomitól. 7. Irodalom. 8. Ve­gyesek. 9. A lelkész titka vagy a gyónási titok sérthetetlensége. (Egy ív kath. regény melléklet). Hetedik ív. Előfizetési ára: Egész évre 4 frt, fél­évre 2 frt, negyedévre 1 frt. Szerkesztőség s kiadó­hivatal: Pozsony, ferenciek tere 1. sz. Ajánljuk e hitvédő vállalatot, mert az aktuális kérdésekkel élénk vervvei foglalkozik s főkép a világiak ha­szonnal olvashatják. Előfizetési felhívás ! A »Katholikus Tanügye az 1896-ik évvel második évfolyamába lép. Lapunk iránya a régi marad. A fősúlyt a jövőben is a kath. tanítók országos tömörülésére s az ezzel összefüggő kérdések megvitatására fektetjük, de nem zárkó­zunk el a paedagogiai tételek fejtegetése és az ujabb módszertani eljárások közlése mellett a fon­tosabb tanügypolitikai eseményektől sem. Gondos­kodásunk tárgya lesz ezenkívül tárca rovatunkban a tanítói élet száz meg százféle frázisait élénk színekben előadni. —• A kath. tanítók orsz. bizott­ságának üléseiről kimerítő jelentéseket adunk. — A millenium alkalmából nemcsak a megtartandó kath. tanítók nagygyűlésének hív referensei leszünk, de lapunk terjedelméhez mérve állandó rovatban fogjuk ismertetni az ezredéves kiállítás közoktatás­ügyi csoportját, hogy igy a felránduló tanítóknak már eleve kellő tájékozást nyújtsunk. Irodalom rovatunkban igazságos kritikát gyakorlunk, mig a Vegyesekben minden a tanítókat érdeklő mozza­natról adunk értesítést. A »Katholikus Tanügy« szerkesztősége és kiadóhivatala. Szerkesztőségi Telefon. Akikhez a levelezésre nézve kérő-levél ment, azok ügybuzgalmát szeretettel kérjük. N. A Tüskevár Szives köszönet s üdvözlet. Levél megy. V. M. Cegléd. Munkássága lekötelezett. A kérdéses dolgokra nézve örömmel. A felhivás jövő számban jön. B. 1. Budapest. Költeménye a papírkosárba vándorolt. A kályhában bizonyára lángot kelt. S. A. Jánoshida. A meleg sorokért sokszoros köszönet. A jó tanácsra vonatkozólag az »Olvasókhoz* cimü felhívás­ban feleltem. K. L. Börzsöny. Szives tudósításait mindig haszonnal vesszük. Az illetőt figyelmeztettem levelére. Al-La. A cikkecske ügyes irói érzékre vall. Tessék folytatni, sic itur ad astra. ft A

Next

/
Oldalképek
Tartalom