ESZTERGOM Mutatványszám 1895

1895-12-25 / Mutatványszám

csonyi ünnepélyt rendez a következő programmal: 1. Karácsonyi meglepetések — fölolvassa : Czenczik János karkáplán ur. 2. 0 sanctissima — Seylertől — éneklik : Staniek Klotild úrhölgy és Hollósi Károly tanitó ur. 3. Karácsonyi képek — fölolvassa: dr. Anhäupel György m. elnök ur, 4. Pastorella — Gobadhytól — énekli: Finke József ur. 5. Pax — Gyürkitől — szavalja: Rangl Antal egyl. rendes tag. 6. Ave Maria — Raphtől — éneklik : Staniek Klotild úrhölgy és Hollósi Károly tanitó ur. 7. Karácsonyra — Gyürkitől — szavalja: Dózsa Jenő egyl. rendes tag. Az ünnepélyt ajándéktárgyak kiosztása fogja befejezni. Ez ünnepélyre az egylet pártoló tagjait és barátait ezúton is tisztelettel meghivja az elnökség. Farsangi mulatságát eddigi megállapodás szerint január hó 12-kén fogja megtartani a kath. legényegylet. Ez alkalommal Szigligeti »Csikós« c. népszínművét fogják előadni az egylet műkedvelő tagjai. A Katalin esti bál alkalmából egybegyűlt ajándéktárgyak e farsangi mulatsággal kapcsolatosan fognak tombola utján kisoroltatni. * Ziehy Jenő expedíciója. A magyarok őshazájának lelkes kutatója Gr. Zichy Jenő, a bécsi orosz követség egy titkárával f. hő 19-én utazott el második expedicionalis útj Kaukázusba. A második expedíció nem oly nagy arányú mint az első, inkább annak pótlása s kiegészítése. Szép az a törekvés, mit Zichy gróf maga elé tűzött s ha nevetnek is fölötte a mi garabonciás vagy exaltált tudósaink, ha fantasztikusnak tűnik is fel előttük a merész vállalkozás, azért Zichy gróf végtelen lekötelezte nemzetét. Szembe szállni a tudomány monopolizáló uralmával, már maga tiszteletre méltó tett; az ideát pedig kiküzdeni, érvényre juttatni, ehhez bizonyos heroicus elhatározás s lelkület szükséges. Annyi erőt, melyet Zichy törekvéseinek szentel, csak az erős meggyőződés képes e világon. Mi az, mi a gróf kutató lelkét annyi félreismerés, küzdés között föntartja ? Azon meggyőződés, hogy Ázsia pusztáin fel fogja találni azt a népet, melynek nyelve a mienk, vére belénk van oltva. Isten áldása kisérje törekvése megvalósítását! Az esztergomiakról. — Karcolat. — Alig van valamire való város, mely ne hirdetné nagy öntudattal, hogy valaminek a fővárosa. A városok' epidémiájává lett a rangos tullicitálás. Nos Esztergom se tesz kivételt. A többitől csak anynyiban különbözik, hogy méltán hivatkozhatik országos fővárosi múltjára és méltán állithatja, hogy ma is fővárosa egy kis megyének, centruma a magyar katholikus egyháznak. Ha királyi múltjára tekint, Esztergom detronizált potentát, éppen olyan trónját vesztett hatalmasság, mint a Paris. Bécs, vagy London utcáin szaladgáló ex-királyok. No de sokkal hamarább megvigasztalódott e detronizáción. mint azok az ex-fejedelmek, vagy lágyszivü lantosok. Mert ha nincs is téglafalai között királyi fejedelem, azért telik gyönyöre a biborban, van egyházi fejedelme, itt székel Magyarország hercegprímása, noha hajszál tartotta, hogy ez a székhely is ne legyen a múlté. Esztergomnak nincs arisztokráciája, még valóságos kutyabőrös nobilije is alig van. De azért világért se talaja a demokráciának, sőt a hires hármas jelszó se talál valami élénk visszhangra. Minden esztergomi egy-egy művelt oligarka, tizenhárornpróbás konzervativ s még most is csodálkoznak, hogy hogyan tudták azt a monstrozus vasépületet a Dunán ebbe a patriarkális Gránba belopni. No de nem is igen járják. A vidéki elem, ha egyszer Esztergomba kerül, hamar akklimatizálódik. Nem mondva csinált centrum, hanem ő maga az egész megye. Nagy fölénynyel néz a vidéki Vácra, i2mely csak püspöki város. Esztergom rátartós város, mi anynyit is jelent, hogy szeret politizálni. Alig van valami nagyobb esemény, mely ne találna Esztergomban tapintatos megvitatásra. Azonban az aktiv politikusok száma annál kevesebb. A polgárság se igen teszi ki érdekeit a politikának, a városi közgyűlések nem valami zajosak. A polgármesternek a verejték letörlésére nem kell külön zsebkendőt tartogatni, a tanácsról se szokták a keresztvizet levenni. Csak utóbbi i dőben volt egy kis úgynevezett »viharos« gyűlés, mikor a városatyák drágállották a nemes magisztrátus sáfárkodási díjazását. Az esztergomiak általában jó mulatók. Derült világ" felfogásuknál fogva szeretik az improvizálást, azért hiányzik társaséletükből a szisztematikus rendezés. A hangulatnak adják át magukat s nem szeretik a feszes előkészületeket. Klubjaik a komoly érdekek mellett a kedélyderitő czélokat is szolgálják. Amikor a gyöngyvirág kicsülámlik a bokoraljból, az esztergomit kötéllel se lehet a városban tartani. Karaván lesz az utcza. Szalmakalapos urak, toilettes asszonyok, leánykák, ifjak sietnek kifelé, a szélrózsa minden irányába, megkóstolni a tavaszi levegőt. Ugy körül van hintve Esztergom természeti szépségekkel, mint egy tál pisztráng a zöldségdiszszel. És ami fő, nem kell hozzá semmi ördöngös masina vagy jármű, hogy a lombsátrak megteljenek. Csakis a Ko- ' ^ácsi-patakhoz kell a Dunán Kövesd felé lemenni egy kis propelleren. Ez a kovácsi patak meg is érdemli a fáradságot, mert tiz fokkal legalább is emelte az esztergomiak öntudatát. Tudni kell ugyanis, hogy az esztergomi ember Ínyenc nemcsak borára (Altalános sóhajtás!), hanem vidékére is. Végig járja a világ minden vidékét, de a magáét tartja a legszebbnek s legkedvesebbnek. Azért okozott itt 50°/

0-el nagyobb elszörnyüködést a fillokszéra, mint máshol. A féltékenyen őrzött, dédelgetett tőkék bizony sárgulni kezdtek s hervadtán dőltek j a földre. De az esztergomiak fölvették a háborút a pici I bogár- ellen, s a hegyekből a lapályra jöttek a tőkéikkel, mert hiába, ha nem is vetik meg a német sógor sörét, a borukra olyan büszkék, mint a cigány az ő hegedűjére. Az esztergomiaknak különben most egy uj jelszavuk van Excelsior. Most kezd modern várossá alakulni, kezd a mindennapi otthonosságból kijönni és világlátó gavallérrá fejlődni. Sok, tőle nem függő oka volt annak, hogy nem tudott intenzivebb haladást kifejteni. Történelmi múltja Esztergomot Magyarország legnevezetesebb városai közé emeli. Nem csoda, ha az akar lenni a jövőben is. Minden fillér, melyet a város fejlődésének szánunk, jobban fogja Esztergomnak kamatait meghozni, mint a legeslegújabb amerikai petroleum-forrás. A direkt összeköttetés a fővárossal mindenesetre egyik főmotora lesz a város fejlődésének, dacára, hogy az esztergom-budai vicinális lehet igen jó kávédaráló masina, de hogy még most irgalmatlanul döcögős, rosz vasút j az szent igaz. Érdekesek az esztergomi hölgyek. A társas-élet mozgalmaiból kiveszik részüket. A város fekvése hozza magával, hogy a közeli Budapest divatujdonságait első kézből kapják meg. Ez a körülmény okozza, hogy valamennyi esztergomi hölgy valóságos divat-modell. A város eleven, kedélyes jellege az asszonyokon is visszatükröződik, s alig van vidéki város, mely annyi szép, de egyúttal annyi kedélyes asszonyt tudna felmutatni, mint Esztergom. Ugy nyáron a sziget gesztenye alleéjának álmos csendességét szinte megzavarja a friss leányszó, a csicsergő asszonybeszéd. Szeretik az otthonosságot, a vendég előtt szinte exament tesznek a sziveslátásból. Sőt a pozsonyi diszpatkók hegemóniáját lassan megtöri az ! esztergomi pogácsák terjeszkedése. A könyveket is szeretik, olvassák is, prenumeránsokat is gyűjtenek, de azért nagyon okosan, gyűlölik a kultur-dámákat. A leánykák kedves komoly j babák. Oly grandezzával járnak az utczán, mint a pesti grófkisasszonyok és olyan pirulósak, mintha tegnap kerültek volna ki a vízivárosi irgalmas nénikék felsőbb nőnevelőj intézetéből. Kár, hogy Eger ostroma nem ismétlődött Esz- ' tergomban. Bizonyosra veszem, hogy a mi asszonykáink úgy viselkedtek volna mint egri kollégáik. Hisz van bennök valami amazon! vonás, szinte támogatják férjeiket munkájukban. A sziget gesztenyefái alatt magam hallottam egy ! tizennégy hónapos és kéthetes százszorszép asszonyka piros ajkáról e bájos mondást: Lelkem, menjünk haza, a holnap beadandó három kereset egyikét se diktáltad még le. Bár a nyári élet élénkebb a télinél, azért a téli utca is, különösen este elég pezsgő. Nyáron az utczának csak átmeneti szerep jut, siet mindenki a lombok alá. Télen azonban bizony az ő jó sáros hátukra gyül egész Esztergom. Az utca lámpákat sajnos csak hat óra felé gyújtják meg, ujholdkor meg pláne csak a város főbb pontjain pislognak a társaiktól megfosztott mécsek. Annál kacérabban tündöklenek a kirakatok. Hosszúboás hölgyek siklanak el a trotoáron prémes karmantyúkkal, a hidegtől kicsípett orrocskákkal. A hivatalok és kávéházak matadorjai törtetnek mellettünk, s olykor hallunk egy vivőr kifakadást a principális szekatúrája fölött. A kardos, cilinderes vagy reverendás urak közé vegyül a felszabadult deák, néha egy »Musik«-ot vivő kis bakfis. Csicsergés sokszor az egész utca, különösen a Brutsy-felé, s mig a papák, a Bokross vagy Schleifer sörét szürcsölik, a mamák kedélyesen gyönyörködnek egy-egy előttük sétáló alakuló partién. Itt-ott felvillan a tömegben egy! egy poétikus maturandus vagy képezdész, szájában a kegyetlenül tiltott cigaretta vége, mint a hősi bátorság felső foka. Lesz alkalmunk foglalkozni még többször az »esztergomiak«-kad. Hisz e szelid otthonnal kinálkozó város ideláncolja azt, aki itt született s lokálpatriótává teszi azt, aki itt letelepedett. A magyar föld sajátságos vonzó erejét irta meg Jókai egyik regényében. És csakugyan, ha van a mi magyar földünknek vonzó ereje, akkor ez a mágneserő az ország egyes pontjain hathatósabban sugárzik elő. Ilyen pontok egyike kétségtelenül a Duna szőke habjaiban fürdő romantikus Pilisek alatt fekvő Esztergom városa. P

'

a9

"

,s

"

,pu8Irodalom és Művészet. Ravensrock. Ifjúsági elbeszélés. Irta: Herchenbach Vilmos. Fordította az esztergomi növendékpapság egyházirodalmi iskolája. A jeles német író mukájának átfordításával kedves könyvvel szaporodott irodalmunk. Különösen a serdülő ifjak örülhetnek neki, kik élvezetes olvasmányt nyertek benne. Az elbeszélés tárgya Skótországban abban az időben játszik, mikor a lovagkor a hanyatlás korát élte. Tanulságos részletei különösen alkalmasak arra, hogy az ifjú lelkét megacélozzák. A szabatos magyarsággal fordított díszes kötésű könyvet melegen ajánljuk, mint alkalmi ajándékkönyvet. Karácsonyi Pásztorjáték. Irta: Erdősi Károly. Esztergom. Ára 15 kr. A betlehemi pásztoréletet mesterkéletlen felfogásban mutatja be a hozzánk beküldött füzetke. Versei gördülékenyek és eredeti népiesek. Előnye, hogy jelenetezése. díszletei a legegyszerűbbek, s igy könnyen előadható bárhol is. A szereplők magyar pásztorruhában játszhatnak, mi mindenesetre népszerűvé fogja a játékot tenni. A legényegyletek, intézetek figyelmébe szívesen ajánljuk. Megrendelhető Esztergomban, Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. A „Magyar Sión" f. é. 12-ik száma következő tartalommal jelent meg: 1. Nemzeti zsinat? dr. Gsernoch Jánostól. — 2. A székeskáptalanok ellenőrzési tiszte. Dr. Okányik Lajostól. — 3. Irodalom és művészet. — 4. Vegyes közlemények. — 5. Az 1895. év krónikája. A »Magyar Sión« harmincharmadik éve szolgálja az egyházi tudományt, s bizva az Isten segítségében, buzdittatva a tiszta szándéktól, melylyel az egyházi tudományos irodalmat ezután is becsülettel és lelkesedéssel akarja művelni és terjeszteni, a jövő évben is működni akar, a jövő évben is akarja tájékoztatni a t. olvasóközönséget a tudományos kérdések, az egyházat illető fontos események, az egyház életjelenségei iránt. És ezért bizalomteljesen kérjük a t. olvasóközönséget, hogy e régi és kipróbált katholikus havi revue-től a jövőben se vonja el pártfogását. Előfizetési ára 6 frt. Megrendelhető Esztergomban. A „Kath. Hitvédelmi Folyóirat" f. é. 12-ik száma következő tartalommal jelent meg: 1. A millenáris év küszöbén. Irta: Keményfy K. Dániel. 2. Barátságos beszélgetések. II. Onokrotalusztól. 3. Műpapok, Irta : Plagiosippus. 4. Katholikus egyetem. Fehérváritól. 5. Megtértek csarnoka. La Ferronays, sz. Alopeus Alexandrina grófnő. Kazacsay Árpádtól. 6. Protestáns Szemle. XII. Amerikai specialitások. Kálvinista ünnepek. A sűrű erdőtől nem látó Erdősy. Esztergomitól. 7. Irodalom. 8. Vegyesek. 9. A lelkész titka vagy a gyónási titok sérthetetlensége. (Egy ív kath. regény melléklet). Hetedik ív. Előfizetési ára: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Szerkesztőség s kiadóhivatal: Pozsony, ferenciek tere 1. sz. Ajánljuk e hitvédő vállalatot, mert az aktuális kérdésekkel élénk vervvei foglalkozik s főkép a világiak haszonnal olvashatják. Előfizetési felhívás ! A »Katholikus Tanügye az 1896-ik évvel második évfolyamába lép. Lapunk iránya a régi marad. A fősúlyt a jövőben is a kath. tanítók országos tömörülésére s az ezzel összefüggő kérdések megvitatására fektetjük, de nem zárkózunk el a paedagogiai tételek fejtegetése és az ujabb módszertani eljárások közlése mellett a fontosabb tanügypolitikai eseményektől sem. Gondoskodásunk tárgya lesz ezenkívül tárca rovatunkban a tanítói élet száz meg százféle frázisait élénk színekben előadni. —• A kath. tanítók orsz. bizottságának üléseiről kimerítő jelentéseket adunk. — A millenium alkalmából nemcsak a megtartandó kath. tanítók nagygyűlésének hív referensei leszünk, de lapunk terjedelméhez mérve állandó rovatban fogjuk ismertetni az ezredéves kiállítás közoktatásügyi csoportját, hogy igy a felránduló tanítóknak már eleve kellő tájékozást nyújtsunk. Irodalom rovatunkban igazságos kritikát gyakorlunk, mig a Vegyesekben minden a tanítókat érdeklő mozzanatról adunk értesítést. A »Katholikus Tanügy« szerkesztősége és kiadóhivatala. Szerkesztőségi Telefon. Akikhez a levelezésre nézve kérő-levél ment, azok ügybuzgalmát szeretettel kérjük. N. A Tüskevár Szives köszönet s üdvözlet. Levél megy. V. M. Cegléd. Munkássága lekötelezett. A kérdéses dolgokra nézve örömmel. A felhivás jövő számban jön. B. 1. Budapest. Költeménye a papírkosárba vándorolt. A kályhában bizonyára lángot kelt. S. A. Jánoshida. A meleg sorokért sokszoros köszönet. A jó tanácsra vonatkozólag az »Olvasókhoz* cimü felhívásban feleltem. K. L. Börzsöny. Szives tudósításait mindig haszonnal vesszük. Az illetőt figyelmeztettem levelére. Al-La. A cikkecske ügyes irói érzékre vall. Tessék folytatni, sic itur ad astra. ft A