Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1932

II. Az intézet története.

Intézetünk alapítója Nagykéri Szcitovszky János bíboros herceg- prímás, esztergomi érsek. A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek .1866. év október 15-én vették át ünnepélyesen a zárda és a templom kulcsait. Az évkönyvek feljegyzései szerint az intézet 4 osztályú „Beltanodá“-val és a külső növendékek számára felállított

III. és IV. „leánytanoda! osztállyal“, továbbá a rendes iskolából már kilépett 'városi leánykák részére szervezett „varróiskolával“ nyílt meg. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. értelmében mindkét, egymástól független iskola 6 osztályú lett. Ekkor szerveződik meg az „Externát“ előkelőbb, nagyobb fizetést bíró városi leánykák számára. Az 1882—83. évi legrégibb nyomtatott Értesítőnk szerint az intézetben működő iskolák: „küítanoda, externát és a belnövelde tanodái 6—6 osztállyal.“ Az anyakönyvek adatai mutatják, hogy az elemi iskola 1887-ben 7 osztályúvá fejlődött, amely fölé megszervezik 1888-ban az I. és II. felső osztályt. 1890-ben már a VIII. osztályról is vannak osztályzatok. 1891- ben megnyílt a polgári iskola 3 alsó osztálya. Eiklkor szűnt meg az externát és az eleimi iskolának VII. és VIII. osztálya. 1892-ben már teljes négyosztályú a polgári iskola.

Intézetünk eddigi főnöknői: Engl Emília (1865—G8); Lukács Regisz (1868—75); Bach M. Remigia (1875—906); Benkő M. Szeréna (1908— 35); Kubovics M. Engelberta (1935—39); Herb M. Olga (1939—).

Polgári iskola igazgatói: dr. Roszival István kanonok (1891—93); Poósz Wilhelmin kg. nővér (1893—96); Bach M. Remigia int, főn. (1896—1906); Keményfy K. Dániel (1006—1908); Benkő M. Szeréna int. főn. (1908—26); Nádler István pápai kamarás (1926'—27); Benkő M. Szeréna (1927—19219); Csaba M. Immaculata irg. nőv. (1929—34); Blas- kovics Piacid (1934—37); Nagy M. Agréda irg. nőv. (1937—38); Raszto- vicb M. Aquila irg. nőv. (1938—40); Csaba M. Immaculata irg nőv. (1940—).

A polgári iskola helyiségei a megnyitástól kezdve 1913-ig a törzs- intézet épületében voltak. 1913-ban a templom mellett levő Haudinger- féle ház helyén kapott az iskola otthont. Majd 1929-ben az intézet nagy jótevőjének, gr. Klabelsberg Kunó kultuszminiszter úrnak megértő .szeretetéből és a nemes város jóindulatából a Kisduna-parton álló, 240 méter hosszú épülettömbbe költözködhetett.