Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1913

8 ségig iszapot és iszapos kavicsot találtak, amelyet át- meg átitatott a 35 méternyi mélységben szivárgó melegforrás vize. A felszín alatt mintegy négy méternyire bukkantak végre vízálló agyagtalajra, melyben a régi zárdaépület és az alap­gödröket keresztező régi falak alapjait megtalálták s amely­ben az új iskola alapját még ezenfelül 1—2 méterre meg­vethették.* A tekintélyes mélységkülönbözet természetesen tetemes árkülönbözetet is jelentett, de az adott körülmények között minden előbbre való volt, mint a kellemetlen helyzet fölött való elmélkedés. Az adott talajviszonyokhoz képest az alapozás meg­oldására kétféle mód kínálkozott: vagy a cölöpözéssel kap­csolatos talajsűrités, vagy pedig a valamivel drágább, de hasonlíthatatlanul előnyösebb betonalapozás. Miután az intézet vezetősége az épités menetét ellenőrzők javaslatára az utóbbi mellett foglalt állást, az épület alapját betonból készitették, még pedig a hatalmas épület terhének megosztása céljából trapéz alakú keresztmetszettel, amivel azután az építőmester költségei 107,816 koronáról 138,611 86 koronára szaporodtak. Alapkőletétel. Négy hosszú hónapig tartott a hatalmas munka a föld mélyében, mig végre gondolni lehetett az ünnepélyes alapkő- letételre. A szertartást az intézet létrejöttében oly sok érdemet szerzett dr. Rajner Lajos érseki helytartó végezte 1912. évi nov. 12-én — a megállapodás szerint csendben, de az újságok előzetes jelentése révén szépszámú, előkelő közönség jelen­létében. * Megemlitendőnek tartjuk, hogy az alaptalaj felásásánál a mun­kások nagyszámú régi leletre akadtak, amelyek legnagyobb részét a várfalakról és hegyoldalról visszapattant ágyúgolyók és szétrobbant bombák tették ki. Rajtuk kívül azonban néhány igen csinos tulipános korsócska és egy gótikus kapuív is napvilágra került, mely nagymeny- nyiségű égett fa és pernye között feküdt, néma bizonyságaként a város fölött elviharzott századoknak. Ugyancsak nagyjelentőségű körülmény, hogy egy a Kisduna felől a várhegy belsejébe vezető alagútat fedeztek fel, amelyet azonban a benne levő víz miatt nem tudtak alaposabban megvizsgálni. E Duna alatti alagút Esztergom vára törénetének mindenesetre sok érthetetlen fordulatára vet napvilágot, ami miatt kár lenne, ha emlékezete kivesznék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom