Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1913
5 napokban lefoglalta és csak nagyon halvány képét vázolják annak az áldozatkészségnek, mellyel az ügy fontosságát megértők jóvoltából aránylag rövid időn belül lehetővé vált a nagyszabású új vállalkozást reális alapokra helyezni. Kezdetben, mint azt az 1908 9. tanév értesítője is elárulja, az intézet vezetőinek főgondja a Haudinger-féle ház vételárának biztositása volt, amely feladat nagyarányú volta szinte elérhetetlen messzeségbe látszott elodázni az új építkezésre irányuló tervek kivitelét. Az 1909 január hóban esedékes 26000 korona vételárat, mely a törvényes járulékokkal hamarosan 27,378 koronára rúgott, csak úgy lehetett összeteremteni, hogy a zárda pénzfölöslegének s a gyűjtött összegeknek felhasználása mellett a zárda földjeire és villájára 16,000 koronányi kölcsönt vettek fel a főkáptalantól, mely egyébként is tetemes adakozással sietett a nemes ügy fölsegitésére. Az 1909. év lelkes és fáradtságos munkájának azonban meglett a jutalma: a jelentős vállalkozás teremtette kritikus helyzet lassanként elmúlt, a felvett kölcsön visszafizethetővé vált, a pénzügyi viszonyok megszilárdultak s előtérbe léphetett az új iskola ügye, mely néhány hó előtt ad Graecas Kalendas látszott elhalasztandónak. A kivitelhez szükséges pénzről ugyan egyelőre szó sem volt, de a küzdelemben megedződött és tűzpróbát kiállt akaraterő nem rettent vissza az akadályoktól. A pénz még hiányzott, de volt erős bizo- dalom a Gondviselésben, kemény munkára való készség és az a tapasztalatból leszűrt tanulság, hogy a legnagyobb feladat is felaprózható és következetes kitartással elvégezhető. A tervezet kálváriája. A zárda vezetői 1910-ben megbízták Leimdörfer Zsig- mond építészmérnököt az új iskola tervének és költségvetésének elkészítésével. A kért és jóváhagyás végett felterjesztett tervezetet a főhatóság a maga részéről jóváhagyta s egyben véleményezés céljából átküldötte a közigazgatási bizottsághoz, hogy az esetleges észrevételeknek megfelelő apróbb módosítások idejekorán megtörténhessenek. Itt azután megkezdődött a tervek kálvária-űtja. A közigazgatási bizottság a tervrajz ellen több tekintetből kifogásokat emelt, amelyek legfontosabbika az volt, hogy az építkezési szabályrendelet szerint a beépítendő teleknek legalább 25%-át udvarnak kell hagyni, mig
