Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895
51 Metzker Mária, volt növendékünk óvóintézetét, hol a derék óvónő gyakorlati előadást tartott. Innét a visegrádi romokhoz vonultunk fel, gyönyörködvén a ritka szép vidékben. A Mátyás-forrásnál elköltött ebéd után játékkal s tekézéssel töltvén el az időt, vidáman tértünk haza. A második évi tanfolyam alatt egyik kirándulásunkat 1900. szeptember 26-án a kies fekvésű s könnyen megközelíthető Tatába rendeztük. A városba vonulva, az útunkba eső angolkerten keresztül haladtunk s annak természeti szépségeiben másfél órán át gyönyörködtünk. Reggeli után 9 órakor a kapuczinusok templomában szent misét hallgattunk, melynek végeztével kirándulásunk tulajdonképeni czélja felé, az óvóintézetek megtekintésére siettünk. Andor Anna kiasszony, egykori növendékünk, a városi óvóintézet vezetője, nagy szívességgel fogadott s hosszabb időn át folytatott foglalkozásaival bő alkalmat nyújtott a növendékeknek tapasztalataik gyarapítására. Ez után a város többi óvóintézetét, majd a grófi kastélyt, annak téli kertjét, színházát szemléltük meg. Innét a gyönyörű tó partján végig sétálva ebédre mentünk a Hattyú-vendéglő szép kertjébe. Az ebéd végeztével a délután egy részét a vendéglő kertjében töltöttük, a hátralevő időt pedig a várnak és az abban elhelyezett régiségmuzeumnak megtekintésére fordítottuk. Fáradtan, de a fáradságért tapasztalatokkal dúsan jutalmazva tértünk ismét a Hattyúvendéglőbe s ott elköltvén ízletes vacsoránkat, az állomáshoz indultunk. A kirándulók kellemes beszélgetés, majd hazafias és népdalok éneklése mellett tértek vissza az esti vonattal. Kedvesebbé igyekeztünk tenni az iskolai életet egy másik utunk- kal is, melyet f. év máj. 6-án az ország szívébe, a magyar kisdedóvás középpontjába, a szép Budapestre rendeztünk. A kirándulók megérkezvén a fővárosba, mintha saját otthonukba mentek volna, úgy vonultak a Szondy-utczai mintaszerű óvóba, melynek kedves vezetője Müller Hermin k. a., ki az esztergomi érseki kis- dedóvónő-képző intézetben nyerte kiképeztetését, ez alkalmat ismét felhasználta hálájának s az intézethez való ragaszkodásának kifejezésére. A legszívesebben fogadott bennünket, s nemcsak tapasztalatainkat bővítette tanulságos óvóintézeti foglalkozásokkal, gyakorlati előadásokkal, kedves versek elszavaltatásával, hanem igazi magyar szeretettel meg is vendégelt bennünket. Ez otthonból kiindulva, először a közel eső Frőbel-féle kisded- óvónő-képző intézetnek modern és minden kívánságot kielégítő palotáját tekintettük meg. 11 órakor az erzsébetvárosi remek plébánia-templomban szent misét hallgattunk, melynek végeztével az országos óvónőképzőt szemléltük meg, hol kedves, gyermekded módon végzett óvói játékot volt alkalmunk látni és pedig Gegus Idától, az országos hírű mintaóvónőtől. Mulattatásunkra a budapesti óvónő-növendékek zenekara több darabot 4*
