Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895
84 II. Földrajz. II. oszt. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália fizikai és politikai földrajza, összevetve és a történelem, valamint az általános műveltség számára, értékesítve az utaztató módszer alkalmaztatásával. Vázlatos és teljes térképek rajzolása. Földrajzi egységek vázolása e tanítási órán. A természeti földrajz folyamán a geológiai ismeretek közlése a kontinensek, vizek és a levegő', valamint a légköri tünemények ismertetése; a föld terményei és lakói általában; az emberi művelődés fokozatai, a nyelv és vallás, végre a különféle államformák. A csillagászati rész lehető gyakorlati tárgyalása: a föld alakja és nagysága: tájékozódás a földön és a csillagos égen; a föld zónái, az év-, napszakok stb. A világ- egyetem ismertetése. Az állócsillagok és bolygók ismertetése a szabadban évszakonkint. A La Place theoria, Bode és Titiles törvénye stb. III. Számtan. I. oszt. A tizesrendszer. A négy alapművelet a) egész számokkal, b) közönséges és tizedes törtekkel. A közönséges törtek átváltoztatása tizedesekké. A számok oszthatósága. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös-többszörös kikeresése. A négy alapműveletet illető számtani igazságok. II. oszt. Arányok és arányiatok. Hármas feladatok; a) egyszerűek, b) összetettek. Egyszerű kamatszámítás. Százalékszámítás: a) az adás-vevésnél a nyereség vagy veszteség százalék szerinti kiszámítása ; b) rabbat; c) brutto, tara, netto; d) dis- conto ; e) agio; f) biztosítási dij. IV. Mértan. II. oszt. A test, lap, vonal, pont fogalma. Két vonalnak egymás iránti helyzete. Vonalak mérése. A szögek keletkezése, nemei és nagyságuk meghatározása. A háromszögű idomok szerkesztése, kiválóbb tulajdonaik ismertetése. A négy- és sokszögű idomok. A kör. V. Német nyelv. I. oszt. Egyszerű és bővített mondatokat fordítanak és élő szóval alkotnak, s megtanulják ezek megértésére szükséges nyelvtani alakokat és szókötési szabályokat. II. oszt. A bővített és összetett mondatok szó és írásbeli szerkesztésével és azok fordításával gyakorolják magukat, megtanulván egyszersmind és folytatólag az ezek alkotására szükséges nyelvtani alakokat. így átmennek könnyebb olvasmányok fordítására. VI. Zenetan. I. oszt. Az alaphangoknak más hangnembe való áttétele. II. oszt. Kemény és lágy hanglétrák. Az énektanítás módszere. VII. SzépírásI. oszt. Ütenyírás: A magyar és német folyóírás módszeresen tanítva. II. oszt. A díszírás közönségesebb nemei. VIII. Női kézimunka. I. oszt. Mindennemű kötés, horgolás, csomózás, öltések különféle nemei. II. oszt. Mindennemű hurkolás, fehérhímzés, beszövés, foltozás. Esztergom, 1898. június 29-én. Számord Ignácz, igazgató. cun
