Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1893
sei fogadta a közönség. A beszéd végén pedig — midőn a szónok lelkesedése a patkósba ment át — frenetikus éljenzés hangzott fel s a szónokot többen melegen üdvözölték. A fő tan fel ügyelő beszéde után Sziklay Fanni 11. éves növendék szavalta el lelkesen és érzéssel Epölvi Ferencznek a megnyitás alkalmára irt alábbi szép emlékversét : lm áll a ház, szép ékesen, A kisdedek javára! Gyönyörködve nézi szemein, S vendégek sokasága Áldja a kegyes főpapot, Aki ily jót gondolhatott, líozannáznak a kisdedek, S áldják őt őrangyalok. Pogány anya fő ékszere Volt három szép magzatja: Kereszténynek is van szive. Gyermekét ő sem adja. Vagy ha adja, Istenének S hazájának, szerettének, E kettőért áldozza fel, S így illeti dicséret. Jöjjetek hát kedves társak ! Vár rátok a kis sereg, Fejlő bimbót, kis virágot Ápolni siessetek! lm áll anya-épületünk! Kisdedet óvunk, nevelünk, És a szent hit és a haza Várja igyekezetünk. Óvjátok a kisdedeket! Ok mint gyönge csemeték Kívánják gondos kezeknek Védelmező erejét. Oh be kedves ártatlanok, Akár az égi angyalok . . . A megváltás harmatcseppje Homlokukon ott ragyog! Őrizzétek ezt a cseppet, Le ne rázza bősz szele A hitetlen korszellemnek, E csepp éltük mindene. Ez növeli őket nagyra, Gyümölcsözésre juttatja, Virágzásnak és termésnek Ez érlelő szép napja. Mily sok nagyot alkotának Ősapáink, hőseink ! Oszlopai e hazának, De példájuk egyre int, Hogy az igaz honfi szivek Ápolának kettős tüzet: Hazájukat hőn szeretve Szerették a szent hitet. Jertek, jertek! e két tüzet Szivünkbe ültessük át, Itt áll e kedves épület, Melyben majd két éven át Jó óvónőkké válhatunk S felkészülve, ha kiszállunk, Jelszavunk lesz, ezt kiáltjuk: Hazánk és szent egyházunk!
